Érzek én egy olyan elvárást elsősorban a fogyasztói oldalról, hogy a jó reklám szórakoztasson. Vagyis az a közkeletű vélemény, hogy az a jó reklám, ami tetszik, mert például jó a zenéje, vagy vicces, vagy pozitív érzelmeket vált ki belőlem. Az ember aztán hajlamos ezzel egyetérteni, és megpróbálni a fogyasztók kedvébe járni.

Ez kiemelten igaz a közösségi médiában, hiszen ott aztán tényleg az a sikeres, amit sokan továbbosztanak. És ugye ki az, aki ne szeretne hirtelen több tízezer embert szinte ingyen elérni? Naugye!

A fenti gondolatmenet amúgy elsőre logikus, és hajlamos vagyok én is bólogatni rá. Naná, ki szereti a szar reklámokat, nemigaz?

De akkor miért vannak szar reklámok? Miért fut a tévében unásig egy spot, miért lehet adásba adni olyan szövegeket, amitől az embernek már a szőr is feláll a hátán, és reflexből keresi a távirányítót?

Az a rossz hírem van, hogy azért, mert ezek a reklámok is működnek. Általában két olyan dolog van ugyanis, amit egy reklámnak teljesítenie kell: el lehessen vele érni a kitűzött célt és el lehessen vele érni a célcsoportunkat.

Márpedig ebben nincs benne az, hogy a reklámnak esztétikailag, filmművészetileg, zeneileg vagy bármi más szubjektív szempontból jó-nak kell lenni. Sőt. Az van benne, hogy hatásosnak kell lenni. Persze, a hatásosságot több módon is el lehet érni, és igen, van, amikor az esztétikai, szubjektív szempontok sokat segítenek. De van, amikor nem.

Most például kitaláltunk egy tök jó kampányt, benne olyan szórakoztató elemmel, ami vicces, érdekes, szeretik is az emberek. El is érjük vele a célcsoport. Csak egy baj van: nem hozza az elvárt konverziót. A kampánynak van egy másik fele, amiben nem vagyunk olyan jó fejek, direktbe nyomjuk az eladást, és hoppá, ott van konverzió. (Természetesen más csatornákról van szó.)

És akkor kedves olvasóm, ha nálad van a kassza kulcsa: melyik oldalra öntenéd a pénzed? Menjen tovább a jópofa cucc, vagy inkább a kicsit sablonos, kicsit belemenős a nyerő?

Tessék, lehet választani!