A célok kitűzésének a fontosságáról már többször is írtam. Érdemes azért átismételni:
- marketinges folyamatot nem lehet cél nélkül elindítani
- a célnak olyannak kell lennie, ami elérhető és mérhető
- a célt kössük időtartamhoz
- legyen kellően konkrét
- legyen releváns, vagyis olyan, ami tényleg fontos
Ha ilyen célod van, akkor fel fogsz tudni építeni egy jó stratégiát és taktikát, és meg is fogod tudni valósítani azokat.
Ez eddig úgy hiszem, világos, és egyértelmű. De amikor ezt elmondom, sokszor felmerül: milyen célom is lehet akkor pontosan? Mik lehetnek a céljaim? Eddig erről kevesebbet írtam.
Alapvetően három féle célt tűzhetünk ki:
- bevétel növelése
- ismertség növelése
- edukálás
A legtöbb, általam ismert cél belefért ezek valamelyikébe. De nézzünk pár példát, mit is jelent ez a gyakorlatban!
A bevétel növelése elsőre egyszerűnek tűnik. Jelenleg van havi 5 millió HUF bevétel, ezt kell növelni fél év alatt havi 6 millió HUF bevételre. Éppen csak hozzá kellene tenni, hogy "ceteris paribus", vagyis minden más változatlan, mert a legtöbb esetben ezt így gondolják a cégek vezetői. De ez a ceteris paribus nem igaz, hiszen a növekedéshez pont, hogy változtatni kell. Tehát nem mindegy a növekedés mértéke sem.
Ezért sokkal okosabb cél, ha valami ilyet határozunk meg: jelenleg havonta 500.000,- Ft marad meg a költségek kifizetése után, vagyis ennyi az üzemi nyereségünk. Ezt kell növelni fél év alatt havi 600.000,- Ft-ra. Ez már mennyivel érdekesebb bevétel növelés, ugye? És ezt el lehet érni nagyobb forgalommal, de például nagyobb haszonkulccsal, esetleg megtakarítással, hatékonyság növeléssel. Például akkor lehet ilyen eredményt elérni, ha az eddigi pazarló marketing költségeket hatékonyabban tudjuk elkölteni.
Az ismertség növelése hasonlóan jó cél. Többen tudják azt, hogy kik vagyunk! Oké, de rögtön felmerül pár kérdés. Például: kik legyenek azok, akik ismernek? Illetve: hogyan mérjük ezt a növekedést?
Az internet világában erre az utóbbi kérdésre talán egyszerűbb válaszolni. Például növekedjen a weboldalunk látogatói száma úgy, hogy az eddigi havi direkt elérés és saját névre keresés és arra érkezett látogatók száma fél év alatt 30%-al növekedjen. De az előbbi kérdés már fogósabb, ugyanis ott meg kell határozni a célcsoportot.
Így aztán az ismertség növekedését lefordíthatjuk például lájk számban is: növekedjen a bennünket (a Facebook oldalunkat) lájkolók száma fél év alatt 30%-al, de úgy, hogy az oldal demográfiai összetétele ne változzon.
Az edukálással kapcsolatos célok valójában több önálló bejegyzést is megérnének. Viszonylag ritka, hogy valaki ilyen célt határozzon meg, egyszerűen azért, mert költséges. De egyes esetekben szükséges: ha egy merőben új megoldást szeretnénk bevezetni egy piacra, akkor fontos elmagyaráznunk, hogy az mire jó. Például ha egy új marketing szolgáltatást, mondjuk egy hűségrendszert szeretnénk bevezetni a fodrászoknak, akkor a direkt értékesítés biztos sikertelen lesz. Első lépésben meg kell tanítani őket, mi értelme van egy ilyen rendszernek.
Nagy céges ismert példa erre az IBM esete. Ők egyetemeknek adtak lényegében ingyen számítógépeket, hogy azon tanuljanak a hallgatók. Mert akik egy IBM-en tanultak, azok amikor elhelyezkedtek egy munkahelyen, szintén IBM-et akartak, hogy azon dolgozhassanak.
Mint látjuk, nem annyira egyszerű a célmegállapítás. A legtöbb gond akkor szokott felmerülni, amikor egyszerre kettőt szeretne egy cég megvalósítani - ez jellemezően költséges káoszhoz vezethet. Hozzá kell tennem, a kis- és középvállalkozások jelentős része csak a bevételnövekedésre szokott koncentrálni. Éppen ezért tud sikeres lenni ebben a közegben egy-egy olyan cég, amelyik elkezd ismertséget növelni, márkát építeni. De csak akkor, ha egyrészt ezt tudatosan teszi, másrészt tényleg jó célokat határoz meg.
A célok tehát fontosak, és talán most egy lépéssel közelebb sikerült kerülni ahhoz, milyenek a jó célok.
Utolsó kommentek