Valamikor a nyolcvanas években jártam először Görögországban. Akkoriban még viszonylag közel volt Görögország csatlakozása az EU elődjéhez, az EGK-hoz. Beszélgettünk egy olyan Athénben élő göröggel, aki sokat élt Magyarországon is, így nem voltak nyelvi akadályok. És ő jegyezte meg, hogy nézzük meg, mennyi új autó szaladgál az utcákon. Az történt ugyanis, hogy az EGK belépés miatt felmentek az ingatlanok árai, a magas árak miatt a fiatalok úgy érezték, nincs esélyük saját lakást venni, ezért elköltötték a pénzüket új autókra.
Ez akkoriban csak egy érdekes kis történet volt, de azóta rájöttem, milyen fontos jelenség van mögötte. Sok olyan ember van, aki nem mond le teljesen arról, hogy a pénzét magára költse, de attól függ, ezt hogyan teszi, hogy mennyi pénze van. Ha nem tud külföldre utazni 2 hétre, akkor utazik belföldön 3 napra. Ha nem tud drága autót venni, vesz drága telefont. Mindig megtalálja azt a helyettesítő terméket, ami neki magának egyfajta kielégülést fog hozni.
A hazai rossz gazdasági helyzet következménye lehet ez a hatás, és talán érdemes végiggondolni, mennyire lehet ezt bevonni a marketingüzenet körébe, mennyire lehet ezt kihasználni. Természetesen ehhez olyan termékek, szolgáltatások is kellenek, de ha ezek adottak, használjuk ki.
Például mára egy új autó ára a többszöröse lett a pár évvel ezelőttinek. Vajon aki eddig új autóra gyűjtött, most mire költhet? Luxus nyaralásra? Bőrkanapéra? Egy még-nagyobb-még-újabb-még-modernebb-még-laposabb tévére?
Persze van sok más hatás is a piacon, ami befolyásolhatja a fogyasztói viselkedést. Ha valakinek annyira kevés a pénze, hogy csak lakhatásra és élelmiszerre marad, az nem fog így viselkedni. De azok, akiknek most is átlag feletti a jövedelmük, de mégis csökkent, jó célcsoportjai lehetnek egy ilyen megközelítésnek.
Utolsó kommentek