Nem túl vidám dolog arról írni, mire nem jó az internetes reklám, azaz kiket nem tudunk elérni. Pedig jó lesz, ha a fejünkbe véssük:

A 15-69 éves lakosság nagyobbik része, csaknem háromötöde ugyanakkor még semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik a világhálón található tartalmakat, szolgáltatásokat illetően, ugyanis még sosem próbálta ki az internet használatát.

Az NRC oldaláról elérhető adatok persze más, kevésbé rosszul csengő dolgot is megállapítanak, példál azt, hogy "A hazai lakosság 34 százaléka internetezik", ami persze később árnyalódik:

A 15-69 éves hazai lakosság 34 százaléka ineternetezik legalább havi rendszerességgel, többségük (a teljes populáció 29 százaléka) legalább hetente felcsatlakozik a világhálóra

Mit mondhatnánk erre? Egyrészt a havi használat még nem rendszeres. Havi egy szál cigitől még nem lennék dohányos, például. Ez évi 12 szál, nincs egy doboz se...

Az adatokat nézegetve, a 15-24 éves korosztályban már 65 százalék az arány, azaz valóban sok fiatalt elérhetünk. De ami még érdekesebb lehet: az internetezés idehaza továbbra is elitista valami:

A társadalmi státusz is jelentősen befolyásolja, hogy valaki internetezik-e vagy sem: az A státuszúak 76, a B státuszúak 44 százaléka használja a világhálót, míg a DE státusszal rendelkezők mindössze 6 százaléka internetezik.

Azaz ha azt mondja valaki, hogy az interneten úgyis ott van az információ, azzal csak a gazdagoknak mond valamit. És esetleg a fiataloknak.

Az ország nagyobbik része egészen egyszerűen nem tudja, mi az az internet! A hazai lakosság közel 60 százaléka a büdös életben nem írt e-mailt, nem igazán érdekli, mi az az URL vagy a weblap.

Ez van. És a jövő?

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül elkezdi használni az internetet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez alapján a következő 6 hónapban 1-2 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.

Ugye meg lehet érteni, ha azt mondom: az internet továbbra is a gazdagok játékszere marad kis hazánkban.