Mottó: Nekünk volt gyerekszobánk. Ma is ott lakunk.

Valami történik a marketingben. Mert bár a felszínen lászatra továbbra is a vacak hirdetések lebegnek, de a mély az forrong. Na nem kell megijedni, marketinges forradalmak nem lesznek - de ennek csak az az oka, hogy nincs ki megfizesse.

Valami történik a marketingben. Igaz, elég mélyen, és úgy tűnik, egyeseknek nincs türelmük kivárni, lesz-e eredménye. Vagy nem is látják a változás jelét. Így aztán a Nagy Hazai Megmondó Ikon, Tóta W. Árpád el is búcsúzott a Kreatívtól. Kár, mert igazán jó és megosztó írásai voltak. El lehetett és el is kellett rajta gondolkodni. Most majd a Kreatívon nem ír. Azért a blogja él tovább, aki esetleg hiányolná az ő baráti stílusát.

Valami történik a marketingben. Komoly és tudományos írásban emlékezik meg a Terepnapló blog a long tail-ről, az átlaggal szemben a szélsőségek (mikrocsoportok) előretöréséről. Különösen jó írás, mert hisz a kényes akadémikus nyelvezet visszaköszön benne, így volt tanáraink felé is domboríthatunk ilyen szövegekkel: Nagyon fontos, hogyha pusztán rangsorba állítunk adatokat egy hisztogrammon (pl. honlapokat látogatottság szerint), akkor az ábra természetesen soha nem fog normális eloszlásra hasonlítani!

Valami történik a marketingben. De ez nem belső okok miatt történik, hanem külső hatásra. Miközben egy új technológia, az internet, hirtelen hatalmas falatot harapott ki magának (10 év alatt lenyomta a rádiós piacot, csuhaj!), és ezen jól elrágódik a szakma - bár sokan nem képesek ezt feldolgozni, és valahogy nem ébredtek még fel -, felnőtt egy új nemzedék körülöttünk.

Okkult Ezotériában jártas feleségem azt szokta mondani, a mai gyerekek (fiatal felnőttek) indigók. Figyeljük csak:

nem értjük meg, hogy miért vannak a kommunikációs problémáik, a figyelem zavaros és hiperaktív állapotaik. Nem értjük és nem is érthetjük, hogy miért vannak 3 gondolattal előrébb az írás, az olvasás, vagy a számolás esetében, miért nincs szinkronban az agy és a kommunikáció. Miért próbálnak egyszerre több gondolatot is megfogalmazni? 

Ismerős? Sokan vannak a szakmában, akik egész egyszerűen nem képesek beleélni magukat a mai fiatalok helyzetébe. Nem, nem a harmincasok a fiatalok! Nem a "rendszerváltó nemzedékről" van szó! Hanem a mai tinikről, sőt, a még-nem-tinikről. Például a lányaimról. Akik jó esetben röhögnek a reklámokon, rossz esetben elkerülik, de egy közös van: átlátnak rajtuk.

Más stílus kell. A mai stílus, a mai hozzáállás, a mindent elborító féligazság-reklámok világa haldoklik. Ott lenn, a mélyben, persze. Nem a felszínen. A pénz és a hatalom még Brezsnyevet is életben tartotta, legfeljebb néha elemet cseréltek benne.

Ezért is sajnálom, hogy Tóta W nem ír már célirányosan marketinges-reklámos témában. Pedig szívesen elolvastam volna a tudósításait a régi rendszer széthullásáról. Írása után stílusosan: együtt nézhettük volna meg a mai reklám halálát a vendéglőből, a világ végén.