Hajlamasok vagyunk Budapestet úgy kezelni, mint egy egység - egy város, egy lakóterület, amit egyben célozhatunk. Ez úgy nagy általánosságban igaz is, de lássuk, mi van akkor, ha megkapargatjuk a felszínt!

Először is, mára Budapest közlekedesé egy kihívás. Konkrétan simán elutazgat az ember 1-2 órát napközben, hogy A-ból B-be jusson. Azaz hiába van egy bolt Budapesten - ha az tőlem 60 perc autóval, akkor inkább elmegyek egy olyan kisvárosba, ami csak 30 perc autóval. Azaz óbudaiként nem vagyok célcsoportja egy Pesti úti csempeboltnak - alap esetben. Ahhoz vagy nagyon olcsónak, vagy nagyon exkluzívnak kell lennie, hogy legyen kedvem autózni csak oda 50-60 percet. Tömegközlekedve pedig még több idő.

Ugyanígy igaz az is, hogy kedvenc pizzériám csak ezen a környéken pizzéria. A XII. kerületbe például már nem szállítanak.

Budapest sok kis lokális piac, sok kis szereplővel. De egyelőre csak egy olyan megoldást tudok, amelyik segít az ilyen fajta elérésben, ez pedig a regisztráción alapján történő kerületre való célzás (van ilyen megoldás az ETARGET-ben is, ha az Iwiw-en vagy a MyVip-en akarok célozni általános linket).

Ugyanakkor a fővárosban interneteznek a legtöbben, itt 66%-os a penetráció a 15+ -os korosztályban (NRC, 2008. első félév). Ez praktikusan 1 millió körüli embert jelent. Akik sok esetben lokálisan, kerületi, illetve területi szinten mozognak. Az ő pontos elérésük lehet olyan részpiac, amivel sok-sok kis és közepes vállalkozást lehetne rábeszélni az internetes hirdetésre.

Sajnos az egyik legtriviálisabb megoldás, az IP cím alapján történő célzás sem tud elég pontos lenni. Mert bár elvileg lehetne lokalizálni a központokat, de ilyen valódi, működő adatbázisról nem annyira tudok, másrészt a technikai határok nem feltétlenül fedik a fogyasztói határokat.

Száz szónak is egy a vége: Budapest ország sok kis vidéki városból áll. A pontos célzáshoz a jelenlegi technika legalábbis szegényes. Igazán jól pedig egyébként is a mobil marketinget lehetne itt használni. De ez már egy másik történet.