Az online megoldások egy új szinteret nyitottak abban a csatában, ahol az újságíró küzd a gonosz reklámozókkal. Amíg a sajtó csak interneten kívül létezett, a probléma elég jól kezelhető volt: a cikkben megjelenő termék és cégnevek, a cikkek reklámtartalma és értéke többé-kevésbé kézben tartható, árazható - akár reklámpénzzel, akár "egyéb" juttatással.

De a lapokat nem az újságírók szerkesztik, így a reklámok elhelyezése mégcsak véletlenül sem volt újságírói feladat. Aztán eljött az internetes idő, és ez a dolog is mintha némileg változóban lenne.

A változása oka pedig az, hogy a legtöbb internetes hírszolgáltató nemcsak tartalmat szolgáltat, hanem közvetve vagy közvetlenül sok más dolgot is. Ráadásul ezek a szolgáltatások jobbára reklámból, reklám jellegű bevételekből élnek. Az Indexnek idehaza például gyakorlatilag nincs is más bevételi forrása, igaz, reklámból tavaly jó sokat beszedett - olyan 2 milliárd forintnyit.

Viszont a jó és értékes reklám az bizony pontosan célzott. A pontos célzás részben automatizálható - erre példa a Google AdWords és az ETARGET - de vannak egyéb megoldások is, amelyek pontos célzása végső soron az összbevétel maximálását segíthetik.

Ilyen például a konkrét termékreklám elhelyezés. Mondjuk ha egy cikk arról szól, hogy milyen szép a horvát tengerpart, akkor legyen mellette egy olyan hirdetés, amely horvát üdülést reklámoz. Nem általában üdülést, hanem konkrétan: horvátot. Vagy egy könyv ajánlója mellett az érintett könyváruház általános reklámja helyett a konkrét könyvet lehessen egy kattintásnyira megvenni.

Ehhez kell egy szerkesztő, ami mondjuk az offline világban még létezik, de az online világban már nem igazán. Vagyis itt a cikket felrakó embernek kell(ene) beraknia ezeket a hirdetéseket.

Persze az újságíró emiatt prüszköl, ez nem az ő dolga, haggyák őt békiben írni, csinálják ezt a szélzesek/itések/akárki, de ne ő. Persze ugyanez az újságíró, ha vidékre megy cikket írni, megpróbál szerezni magának ingyen szállást, cserébe valahogy belecsempészi a cikkbe azt, hogy hol aludt... Vagyis ha megvan a személyes érintettség, akkor nincs is gond ezzel, nemigaz?

Egyelőre én úgy tudom, hivatalosan nincs kapcsolat a cikkekben célzottan elhelyezett reklámok és az újságírók között. Pedig nem lenne túl bonyolult modell: ha az újságíró elkészít egy anyagot, akkor rakjon bele oda illő reklámot - cserébe az ezen keresztüli forgalom egy csekély részét megkapja extra fizettségként. Nem hiszem, hogy ez annyira nehezen kivitelezhető lenne, miközben jelentősen javulna a célzottság.

És ha így van, akkor esetleg pár cimkével meg is jelölhetné az újságíró, milyen reklám ne jelenjen meg egyáltalán a cikknél. Például repülőgép katasztrófás téma mellett repülőjegy, vagy 200-al a betonfalnak ütközésnél autóreklám. Igaz, ehhez némi fejlesztés is kell, de nem megvalósíthatatlan.

Lehet tehát hová fejlődni, és mostanság talán nem is ártana. Hiszen valamivel továbbra is fenn kell tartani az online felületek felé az érdeklődést, nemigaz?