Amikor még lehetett felvenni a tévékből, én is tettem félre magamnak reklámokat, nagynéha. Voltak jópofák, mulatságosak. Itt nem az OMO mosóporra gondolok. Volt olyan eset, hogy a magyar tévé néhány mókás angol reklámot mutatott be, műsorszámként. De a reklámok zöme már akkor is ostoba volt. Emlékezetes például, amikor az ennél azért többre érdemes Szulák "Van Az A Pénz" Andrea arról győzködte a nagyérdeműt, hogy milyen jó, hogy a nem tudom, milyen gyümölcsös joghurtban már nincsenek benne azok a zavaró gyümölcsdarabkák. Gondolom, ezt fölösleges tovább magyaráznom.

De a reklám mindig is ostoba volt. Maga a műfaj ostoba, hagyományosan, mert hazudik, és nekünk ezt nem kellene észrevennünk. Azon, hogy a reklám lemegy a Fogyasztó szellemi szintjére, kár sopánkodni. A reklám egy céltudatos műfaj, és a vásárlásra szlogenekkel rávehehető, azaz csekély értelmű Fogyasztóhoz akar szólni. Ez a célja. Persze ezt idegesítő hallgatni, ez lett az oka annak is, hogy - és ez nem csak a szokásos kamuzás - bő fél éve először tegnap este kapcsoltam be a tévémet, mert hallottam egy távoli szomszédságból, hogy nagy gólt lőhettünk az angoloknak. Nem nézek tévét, mert megteltem a reklámokkal, a kerülgetésük fáradalmával, a húsz percenként tíz perc műsorszünet monoton gyötrelmével. A reklám nem ostobábbá vált, csak belefáradtunk. A reklám régen is csak ritkán volt okos, legfeljebb némi nosztalgia ébredhet az öreg emberekben egy olyan kor iránt, amikor a reklám még műsorszámként volt feltüntetve a tévéújságban. A RÁVISZ a segítség, cak egy ugrász a Szugár, kesztölci tapéta, dupla buborék, mert ez műanyag, néha ilyeneken tudtunk viccelődni, de a két nagy német többségű kereskedelmi tévénk német stílusú demagóg reklámjai már ennyire sem szórakoztatóak, ez tény. És én még hálás is lehetek a sorsnak, hogy ez itt nem Amerika, itt legalább számottevő hosszúságú műsorszeletek vannak két reklámblokk között. Pedig már a régmúlté a reklámok távolságát és hosszát elviselhető mértékre szabó törvény emléke.

Ha egy mozifilm költségvetését mondják el nekünk, akkor most már gyakran hozzáteszik, és valószínűleg még egyszer ennyibe került a marketing. Igen, ma már egy mozifilm sem tud elég pénzt hozni, ha nem ölnek sok milliót a reklámjába. Ilyen lett a világ. Mindenki zsigerből hárítja már a mindenhonnan ömlő reklámot, megtanultunk védekezni ellene, ezért a reklámnak kellett változnia, működik az evolúció. Csak a fogyasztó lehet a dolog vesztese. És ha már naponta sok milliót költ egy márka reklámra (aminek az árát persze mi csengetjük ki nekik), akkor hinni akarnak abban, hogy az eljut a fogyasztó agyáig. Ezért nem lehet a reklámot hibáztatni.

@Androsz: a kérdés az, hogy a reklám ostobasága mennyire követő magatartás, és mennyire leegyszerűsítés. A gerappa baja is az volt, hogy nem egy létező trendet követett, hanem leegyszerűsített, és ezzel butított. És ez annak ellenére igaz, hogy emlékezetes és egyébként hatásos, tehát jó reklám volt. Sőt, éppen ez vele a fő baj: hogy így működött, és ezzel nem biztos, hogy egyébként jót tett a befogadókkal.
A Müszi reklám, még a régi reklámok alapvetően magyaráztak, informáltak, többségük nem próbált ezekkel a hatásokkal élni. Más korban éltünk, mások voltak az elvárások. Inkább írtak valami rigmust (Ez a Jóska ez a Gyurka, ez meg itt a véres hurka...), vagy valami szlogen sorozatot, esetleg egy bájos viccet. Na, ezek ma már máshogy működnek.

Hogy ez jó-e vagy sem? A franc se tudja. Egy biztos: amikor csak egy emoji a reklám, akkor az sokat elmond arról, mit gondol a hirdető a célcsoportról.

@Konrad: Ez a "Gerappa" nem olyan rossz ám. Van benne poén, és ez ritkaság. Annak idején látható volt az MTV-n is, ahol máskor is találkozhattunk jópofa reklámokkal. Ilyen esetben még azt is megbocsátjuk neki, hogy reklám. Fáradságos dolog *tényleg* jópofa reklámötletet kiagyalni, talán jobb is, hogy általában nem is próbálkoznak vele, de azért nem kellene a "juhú, ezen a héten csak 189 Ft a párizsi" szintig ereszkedni, ez is igaz. Rühellem.

Reklámokat befogadni inkább a buta emberek hajlamosak, én legalábbis így érzem. A buta reklám csak hozzájuk próbál eljutni. Evolúció ez, és az evolúcióra nincs értelme haragudni. Én sokkal jobban haragszom az árspekulánsokra, akik megdrágítják azt, amiből kevesebb van. Most is ez van éppen. Ehhez képest a reklámozók tényleg csak megélni próbálnak. Bár amikor egy fájdalomcsillapítót egy éven át naponta tízszer reklámoznak főműsoridőben a különféle csatornákon, akkor megkérdezném tőlük, hogy mennyivel is lett ettől drágább a gyógyszer.

Az "Ez a Jóska, ez a Gyurka" rigmust nem a reklámhoz találták ki, van egy vidám gyerekdal, azt használták alapul. Ez a reklám mókás volt, megbocsátható. Ráadásul mit is reklámozott? Csak annyit, hogy együnk hurkát? A márkareklámokhoz hozzászokva ez furcsán hat, amolyan "cipőt a cipőboltból", úgyszólván már közszolgálati reklámnak is felfoghatjuk. :-)

"A Müszi reklám, még a régi reklámok alapvetően magyaráztak"

Na, a MÜSZI reklámja aztán végképp nem magyarázott semmit. Egy negyed éven át ment a reklám, kalapos ember jön, kamera mellé nézve csettint, és pöszén szól: MÜSZI. Pár másodperc az egész. Arra nem nagyon emlékezett senki, hogy ezután igazából kiírták, hogy mit kínálnak, csak címszavakban, de a rejtély rejtély maradt. Aztán a szilveszteri tévéműsorban délután "közkívánatra" megmagyarázták nekünk, a reklámember, meg a cég valamilyen főembere társaságában, hogy a cégnek mi a neve és a profilja. Nem tudom, mennyibe került nekik ez a kiemelt promó, de elismertem, hogy végül jól felépített kampány lett ebből az értelmetlenségből. Igaz, máig nem tudom, hogy kik voltak ők. Nem vagyok fogékony a reklámokra.

Az összes rohadt reklámot össze kéne fogdosni a tévében és egy éjjeli 3-5 órás idősávba száműzni az egészet.Aki akarja, nézegesse akkor, a normális embereket meg hagyják békén tévézni.Amitől a leginkább hányok, hogy nem elég, hogy 10 percenként van 5 perc reklám; de ráadásul az összes reklámblokk ugyanaz, még a sorrend is!Hogy rohadnának meg...
A foDball egyébként még az, mait érdemes nézni (még egyelőre...), mert a meccs folyama nincs még mexakítva reklámokkal.Kíváncsi leszek, meddig.