Tegnap és ma Média Hungária Konferencia van Tihanyban, és ez az első alkalom, hogy engem is meghívtak előadni - ma leszek porondon fél egy körül. A konferencia kapcsán gondolkodtam el azon, vajon miért alakult úgy a hazai internet helyzete, hogy a hagyományos média-márkák nem igazán élnek meg itt. Azaz nem a netes Népszabadságot, HVG-t, Blikk-et olvassuk, és nem a két kertévé weboldalai a leglátogatottabb oldalak.

Sokan foglalkoztak már ezzel a témával, én most egy újabb adalékot tennék hozzá, márcsak a Média Hungária kedvéért is.

Tehát szerintem az a felállás, hogy a hagyományos médiacégek célcsoportja, pontosabban azok fogyasztói nem korai internetezők voltak. Amikor a hazai internetpenetráció 10 százalék környékén járt, és kialakult, hogy mi a menő a hazai neten (úgy 1998-2000 környéke), akkor olyanok inteneteztek, akik nem fogyasztottak hagyományos médiát (egészen pontosan nem ők voltak a hagyományos média meghatározó fogyasztói).

Így az interneten nem is keresték a vezető médiamárkákat, mert az nekik nem jelentett igazából semmit. Viszont megtalálták azokat az oldalakat, amik az ő ízlésüknek, elvárásuknak megfelelő. Például az Internettót. Vagy fogyasztották azokat a tartalmakat, amiket a neten eléjük raktak, ilyen pl. az Origó. És használták a speciális netes szolgáltatásokat: Startlap, Freemail, fórumok.

Amikor felébredtek a nagy médiacégek, addigra már az internet nem egy szűz piac volt. Versenyezniük kellett volna, de ez a szokatlan helyzet (vagyis nem piacvezetők, mégcsak meghatározó elemeknek sem mondhatók) szokatlan kihívások elé állította őket, aminek nem tudtak megfelelni.

Egyrészt a tartalmaik csapnivalóak voltak (máig azok, egy-két kivétellel). Másrészt a megszokott eszközökön hirdettek, pl. a saját tévécsatornán, vagy újságban.

Azokon a helyeken, ahol konkrétan nem érték el az internetező "tömegeket".

Ez a pár év szerencsétlenkedés elég volt ahhoz, hogy az újmédia cégek az interneten együtt nőjenek az internettel, és mára már a profi támadások kivédéséhez is legyen tőkéjük és ismertségük. Így most az interneten olyan márkák az urak, akik a hagyományos médiában nem is léteznek.

Mellékszál, de érdemes megnézni, hogy az olyan piacon, ahol nem volt saját internetes márka, azonnal meg tudott telepedni egy offline brand. Például a Nők Lapja női tartalmai nem voltak jelen a neten, és így az NLC piacvezető is lehetett hamar.

Most tehát egy kettős helyzet van a médiába: a piacvezető nagyok egy lassan, de szűkülő piacon nagyok, a feltörekvő internetes cégek pedig folyamatosan növekvő terepen válnak lassan kihívóikká a nagyoknak.