Baromi irigy vagyok, az van. Mi a francért nem nekem jutott eszembe az a kampány, ami a napokban futott a Facebook-on? Lett volna ügyfelem, aki egy ilyenért aranyba foglalja a nevem, és örök életre szóló megbízást ír alá velem. Mert azért ez nem semmi: két ügyes alkalmazással pár nap alatt 800 ezernél több követőt összegyűjteni, úgy, hogy mindenféle adatokat megadtak a felhasználók, egészen pontosan:
Hozzáférés az alapadatokhozBeleértve a nevet, profilképet, nemet, közösségeket, felhasználói azonosítót, ismerősök listáját, és minden egyéb adatot, amit nyilvánossá tettem.
Ráadásként hozzáférést is adtak ahhoz, hogy az üzenőfalukra írjanak és fényképet töltsenek fel hozzájuk. Ügyes!
Úgyhogy pukkadjon meg a szervező cég, a programozó, a megrendelő, és mind a bő 800 ezer ember, akik Like-olták az oldalt, hogy megtudják az Indián nevüket, vagy azt, hogy Mit kapnak Karácsonyra. Mert ez az a két játék, amivel ennyi embert megfogtak. És az oldal a Facebook-on az Extreme Silver ékszer nagyker és webáruház.
A számok brutálisan nagyok. Most kellene arról írnom, hogy miért rossz alapvetően ez a kampány, és valahol a Facebook bugyraiban egy kommentben le is írtam, hogy ennek a bő 800 ezer embernek a jelentősen nagy része nem ékszert venni ment oda, így számukra ez az egész egy nagy spam kommunikáció lesz a jövőben, amikor már nem az lesz a fontos, hogy megtudja, hogy ő Buta Vásárló vagy Szellentő Tehén névre hallgatna az indiánok között. Mások azt is leírták, hogy mekkora nagy adathalászat ez - hiszen ennyi ember adatát megszerezni... de ez az egész legális volt, basszus. Innentől nincs miről beszélni. Igen, az emberi hiszékenységet használták ki, de ez maximum etikátlan. De ha jobban belegondolok... miért is lenne ez etikátlanabb, mint olyan sok más játék a Facebook-on? Mert ez ennyire brutálisan jól sikerült?
Ez a 800 ezer ember nagyon sok. Ha ennek csak 1 százaléka fog rendelni idén az ékszeres webáruházban, az bő 8000 ember. Számoljunk átlag 3 ezer forint forgalommal, ez 24 millió forint. A két alkalmazás fejlesztése mennyi lehet? 1 millió ft, max. És akkor nagyon nagyvonalú vagyok. Akkor keresett a cég alsó hangon 2-3 millió forintot. Mindezt a Facebook segítségével!
Ügyes, na.
Amúgy jellemző a hazai szakmai közönségre, hogy nem felállva tapsol, hanem keresi-kutatja a hibákat, mindenféle gonosznak ki akarja kiáltani a szervezőket, a helyett, hogy interjúk és esettanulmányok készülnének, és azokat az okokat keresnénk, hogy mi volt a siker titka.
Én meg megpukkadok, és egész egyszerűen nem tudok olyan érvet felhozni, amit a fenti számok ne söpörnének félre. Lássuk be: a marketing nem az erkölcsösség és a finomkodás terepe. És innen nézve ez bizony sikeres kampány. Ha tetszik ez a szakmának, ha nem.
Utolsó kommentek