Onlinemarketing blog

mustar nevű kedves olvasóm kommentjéből:

Sokkal nagyobb gáz, hogy bár mindenféle felmérés azt mutatja, hogy lassan 10-20% itthon a firefox részesedése, a legnagyobb portálok/ügynökségek sem képesek ezt figyelembe venni. Az ügynökség olyan kódokat ír/küld el, hogy egy layer nem jelenik firefoxban, vagy ami még rosszabb, szétesik az egész (pl ez a generali).
Foggal-körömmel harcolnak a megjelenésekért/CTR-ért, de egy ekkora bázist figyelmen kívül hagynak... Arról nem is beszélve, hogy egy rossz helyen/szétesve megjelent hirdetést is kifizet a hirdető cég.
(...)
Nem egy és nem két olyan példát tudnék mondani, ahol az adserver számolja a megjelenést, de az elszúrt ügynökségi kód miatt az meg sem jelenik...
(...)

Igazat kell adjak neki, egy valós problémát vet fel, és én egy kicsit tovább is folytatom a gondolatmenetet: egy rossz kód, egy rosszul (technikailag rosszul) megírt hirdetés gyakorlatilag kidobott pénz. Ráadásul az ügynökség még menet közben is véthet, egy-egy rossz beállítással. Ezeket persze igyekszik mindenki kerülni és nagyon figyelni, de előfordulnak hibák. Persze, ha a portál hibázik, akkor lehet kompenzációt kérni - ez egyébként létező gyakorlat!

Hibás hirdetés egyébként ma is futott, egy nagy portálon a duplabanner helyén csak a hirdetést kihelyező kód látszott (vélhetőleg hiányzot az a kódrészlet, ami a kód javascript voltára utal, tehát kb. 24 karakteren múlott, hogy ma egész nap nem jól futott a kampány).

Visszatérve a mustar által felvetett problémára: létezik olyan félmegoldás, ami figyeli a böngészőt, és olyanon, amin nem jelenik meg jól, eleve nem is akar megjelenni, azaz igaz, hogy nem érünk el mindenkit, de legalább nem dobunk ki az ablakon pénzt.

mustar, köszönöm a problémafelvetést!

Először is sok köszönet pollner-nek és az e-média blognak az ajánlásért, igyexem viszonozni :-)

És akkor autókázzunk, egy friss hír nyomvonalán. A cikk a Gfk és a Szonda közös felmérést mutatja be, amiből többek között ez a két dolog derül ki: Ma Magyarországon a 15 éves és annál idõsebb lakosság 12 százaléka tervezi, hogy az elkövetkezõ egy-két évben személyautót vásárol illetve Az új autóra vágyók – az adatokból következtetve - legcélzottabban férfi életmód magazinok, számítástechnikai-informatikai, valamint autós lapok útján érhetõk el különbözõ ajánlatokkal. A kereskedelmi rádiók adásait az átlagnál többen hallgatják közülük rendszeresen, és több mint egyharmaduk legalább hetente internetezik.

Ezt a hírt szerintem nem érdemes kommentár nélkül hagyni! Ez a 12 százalék nagyon nagy szám, azaz nem kis piaca van az új és használt autóknak - egyszerűen nem tud olyan drága lenni az autózás, hogy ne akarjanak az emberek vásárolni. Másrészt - és számunkra ez a fontos - még az az egyharmad is nagyon nagy szám, akiket az interneten el lehet érni. Azaz érdemes hirdetni a neten, és nemcsak az új autókat, hanem a használtakat is. És talán eljutunk oda, hogy nemcsak a hazai márkaképviseletek, hanem az egyes forgalmazók is felismerik maguknak a netet. Én legalábbis ajánlom azoknak, akik autókat adnak el, hogy használják.

Az Optimusz - mint azt alább már írtam - az egyike a vezető opt-in adatbázisoknak. A legfrissebb hírek szerint átlépték a 400 ezer regisztrált felhasználószámot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több mint 400 ezer embernek lehet engedélyezett, törvényes módon e-mail reklámot küldeni. A rendszerben az összes regisztráció tartalmaz több mint 100 tulajdonságot, amelynek segítségével lehetőség nyílik a targetálásra (célzásra). Ráadásul sok esetben sms és mms küldés is megvalósítható.

Tehát az Optimusszal elvileg minden 6. hazai internetezőt el tudjuk érni.

Az online reklám igazi vadhajtása a spam: a kéretlen e-mail reklám. Nálunk is népszerű, egyre újabb és újabb hazai cégek próbálkoznak be a postaládámba, de a külföldi spamek áradatát szerencsére meg sem közelítik. Nekem naponta átlagosan 80-90 spam érkezik olyan e-mail címemre, ami pár éve (kb. 5) megtalálható a neten (pl. különböző fórumokban).

A spam ellen nehéz védekezni. Bár léteznek spam szűrő technikák, de ezek elsősorban céges használatra vannak kitalálva és feltételeznek némi IT ismeretet. Ráadásul nem is teljesen tökéletesek, üzleti levelemet nem egyszer "nyelt el" egy-egy ilyen szűrő. Mi hát a megoldás? Egyrészt vigyázzunk az e-mail címünkre, ahol csak lehet, ne az üzleti/magán címet használjuk, hanem csináljuk valami ingyenes címet, amit ilyenkor megadhatunk (pl. fórum regisztráció, letöltéskor feliratkozás). Másrészt ne válaszoljunk az ilyen levelekre, mert azzal csak azt igazoljuk, valóban élő címre küldte a spammer!

A hazai levelekkel kicsit más a helyzet. Ugyanis ma már a törvény tiltja a spam küldését, csak akkor kaphatunk reklámot, ha azt mi engedélyezzük. Az a levél is spam, amiben engedélyt kérnek tőlünk! A szabályozásnak csak egy "pici" hibája van: nincs olyan büntetési tétel, elrettentő erő, ami megérné beperelni az egyes szemét-levél-küldőt.

Érdekes megoldással próbálkoznak most a német fogyasztóvédők: azt kérik a felhasználóktól, küldjék el nekik a spameket, hogy jogilag fellépjenek a küldőkkel szemben. Lehet, kis hazánkban is érdemes lenne egy ilyen próbálkozás, hogy még időben le lehessen állítani a hazai spam áradatot.

Ugyanakkor az e-mail reklám - bár az utóbbi időben veszített a vonzerejéből - még mindig hatékony. A spam is azért él, mert ha tízezer kiküldött levélből egy megrendelés bejön, már megérte a fáradozás! A hazai viszonyok között ha reklámlevelet akarunk küldeni, akkor valamilyen erre szakosodott szolgáltatónál rendelhetünk kampányt. (A négy nagy: Maxima, Optimusz, Optimail, edMax.) Ezek a cégek olyan adatbázisokkal dolgoznak, amibe azok kerültek, akik engedélyezték a spam küldését. Ráadásul nagyon sok adatot is tudnak a felhasználókról, így célozni is lehet elég pontosan. Például ha a szegedi 18-35 év közötti férfiaknak akarunk küldeni levelet, akik az autók iránt érdeklődnek, akkor arra is van mód. Igaz, ennek ára is van: az ilyen reklámlevél nem spam árban van, egy-egy kampány - célcsoporttól függően - százezres nagyságrendű kiadást is jelenthet.

Van még egy lehetőségünk, ha cégként szeretnénk reklámot küldeni: építsünk saját adatbázist! Indítsunk eseti vagy rendszeres hírlevelet, a honlapunkon elhelyezett formmal adjunk lehetőséget a feliratkozásra (és a leiratkozásra is...), és esetleg valamilyen kisebb nyereményjátékkal ösztönözzük is a látogatóinkat a regisztrációra. Egy ilyen adatbázis aztán nagyon hatékony módja lehet egy-egy új termék vagy szolgáltatás gyors piacravitelében.

A nagy méretű hirdetések általában hatásosak, önmagában azért, mert biztosan látszanak. A hazai portálok - főleg a vezető portálok - ugyanakkor nem kényeztetik el a hirdetőket nagy felületekkel, főleg nem a címlapjukon. Éppen ezért lehet érdekes az a megoldás az Indexen, amikor eladják a felső vertical helyeket a jobb oldalon (mindkettőt egymás mellett) és a szuperbannert is, a hármat együtt, egy időben. Így egy viszonylag nagy felületet kap a hirdető, és ez nem zavaró az olvasónak sem. Ez tetszik. Egy ilyen hirdetése fut a mai napon a Generali-nak.

Az már nem tetszik, hogy az Index nem oldotta meg azt, hogy ez a három - elvileg összeérő - felület össze is érjen. Úgy talán ütősebb lett volna a megoldás...

Egyre több nem online reklámügynökség nyit az online felé, és csinál valamilyen formában online részleget, itt is egy a mai hírek között. Érdekes ez a tendencia, és azt mutatja, hogy az internet egyre kevésbé maradék elvű média, azaz már egyre több cég nem a maradék pénzt költi el itt. Igaz, ez nem újdonság, az elmúlt másfél - két év folyamatai is ezt mutatták, de ez a dolog most kezd igazán beérni.

Ugyanakkor érdekes a probléma, mi is az online részleg: kreatív?; médiatervezés?; vásárlás? Remélem, nem fognak az offline grafikusok rászabadulni a netre, mert akkor sok szép és használhatatlan oldal fog készülni pár évig. A médiatervezés most néhány kézben öszpontosul, van 3-4 nagyobb vásárló a piacon, és nagyon sokan, főleg a "nagyok" ezeken eresztül vásárolnak és sokszor terveztetnek is. Pedig az online médiatervezés sokkal kreatívabb bír lenni, mint a print vagy a tv. A sablonok nem vagy csak kevésbé működnek, az egyedi megoldások sokszor hatékonyabbak, és a kreatívon sokkal több múlik. Így a tervezés (és emiatt sokszor a vásárlás is, ha valami speciális megoldás születik) a know how része. Vagy rosszul gondolom? Kíváncsi leszek, ez a felfutás vajon mennyire fogja csökkenteni a most meghatározó cégek súlyát a piacon.

Itt van az ősz, itt van újra, és élénkül az online piac, több a hirdetés és megjelennek az ötletes megoldások. A bankok nagyon beindultak: a Budapestbank egy kaparós bannerrel jelent meg, míg az MKB egy kis légypiszoknyi hirdetést rakott az [origo] címlapjának a felső részére, amire kattintva betakarja a képernyőt.

Most ezek maradtak meg az újak közül, de egyik sem újdonság. Kaparós hirdetése pár éve már volt a Suzukinak, a kattintásra beborított oldalból pedig már jópárat láthattunk. Kíváncsi leszek, lesz-e az ősz folyamán technikailag új megoldás, vagy továbbra is csak variációkat fogunk látni?

Érdekes beszélgetés alakult ki a Kreatív Online fórumában a flash használatáról: http://www.kreativ.hu/szolgaltatasok/forum.php?id=758 

Az online marketingben fontos a megjelenés is, ezért a flash nem egy elvetendő dolog, sőt, a hirdetések általában flash megoldások. "Full flash", hogy örüljön minden grafikus-programozó :-) De ez a technológia nem lehet cél, ennek eszköznem kell lenni. A fórumot kiváltó cikk pont azért jó, mert rámutat, hogy mi történik, ha valaki nem egy előre eldöntött kommunikációs célt valósít meg, hanem valami mást. Olyan ez, mint a DVD menüje: elsőre érdekes, másodjára kicsit uncsi, de onnantól az ember legszívesebben kihajítaná az egész animációt a francba...

De a hirdetéseknél pont ez az animáció az, ami felhívja a figyelmet az üzenetre. Hát kedves önmegvalósító grafikus-programozók: csináljatok szép hirdetéseket és praktikus weboldalakat, de semmi esetre se fordítva!

Szép jó napot mindenkinek!

Konfliktus nélkül nincs munka, de nincs Onlinemarketing Blog sem: elindítjuk a tetszik - nem tetszik "rovatot".

Ha látok tetszik vagy nem tetszik dolgot akkor azt jól megírom.

Mindjárt az első a kedvenc bannertemetőm: az Index címlapjának a jobb oldali sávja. Tessék megnézni, mi mennyiségű hirdetés van ott, mindjárt két sávban! Ez nem is igazán azért baj, mert nagy a reklámzaj, hanem mert a legtöbb hirdetésnek nem is itt lenne a helye. Értem az Indexet, hogy ide teszi a bannereket, hiszen nagyon nagy az igény rá, de a tervezőket már kevésbé. Ez egy nem tetszik pont.

Mutatok ellenpontot, szintén az Indexen: a cikkekben található billboard hirdetési hely (a cikk fejléce utáni hirdetés). Jó helyen van, látszik de nem zavaró és ami fontos: célozható is, eldönthetjük, melyik rovatba menjen. Többet ér, mint egy címlap!

Miért írom ezt le? Az internetes hirdetések egyik nagy előnye a célozhatóság, az, hogy azoknak mutatjuk, akiket remélhetőleg érdekel. Ezért a nagy látogatottságú címlapokon és egyéb szolgáltatásokon elhelyezett hirdetések sokszor nagyon hatékonytalanná válnak, azaz pont ezt a célozhatóság előnyt veszítjük el. Tessék gondolkodni, mielőtt bannertemetőben eldugja a kedves megrendelő az áldozatát!

Azt mondják, erősségem a kommunikáció, így enyém az a nemes feladat, hogy ezt a céges blogot vezessem. Jó alkalom ez arra is, hogy rácáfoljak azokra, akik szerint erősségem a kommunikáció. Vagy megerősítsem őket a hitükben.

Cégünk az Onlinemarketing.hu Kft., de nem fogjuk reklámozni az oldalon. Azaz a kedves blog olvasó nem fog találni sikertörténeteket és kampányleírásokat, nem fog találni győzködő sorokat, de konkurenciát pocskondiázó négysorosakat sem. És ez így van jól.

De akkor mi lesz itt?

Vélemények  mindennapokról, hírkommentárok, kritikák, és meglátjuk még mire jut erőnk. Kalandra fel, vágjunk bele!