Onlinemarketing blog

A tanácsadó blogok sokban hasonlítanak a tematikus blogokra, a lényegi különbség, hogy itt a középpontba kerül a blogger személye. A tanácsadó blogok egyértelmű célja, hogy a tanácsadó maga személyes márkát építsen.

Ennek megfelelően a jó tanácsadói blogban

• ott van a tanácsadó arca, fényképe
• a téma a tanácsadóról szól elsősorban
• de a szakmaiság is fontos, hiszen a bloggal mutatja meg a tanácsadó, hogy ért a szakmájához
• rendszeresen frissül
• engedi a blogger a párbeszéd kialakulását
• aktuális témákat dolgoz fel.

A jó tanácsadói blog ismertté teszi annak íróját, és egyben üzleteket is hoz neki.

Mai tippünk: ha személyes márkát akarsz építeni, használj hozzá tanácsadói blogot!

Két féle politikai blog létezik: az egyik politikai témákról ír, a másikat politikus írja. Kommunikációs szempontból mindkettő érdekes, de más-más okokból.

A politikai témában íródó blog jellemzően nem tisztán hír blog, hanem vélemény, hírmagyarázat a témája. Mint ilyen, elsősorban egyfajta véleményt, értékrendet közvetítő szolgáltatás, és erre is érdemes használni: ha befolyásolni szeretnénk a közbeszédet, ha témákat szeretnénk bevinni a köztudatba, akkor érdemes ilyen jellegű blogot használni.

Várhatóan sok új szavazót nem hoznak az ilyen blogok, elsősorban azok olvassák, akik vagy nagyon egyetértenek az írókkal, vagy nagyon nem értenek egyet. Így valójában jelentős hatása a választásokra nincs, legalábbis közvetlenül. Viszont a már említett módokon tematizálhatnak, és ezzel befolyásolhatják a sokakat elérő médiát is, ez pedig hozhat pozitív (vagy negatív) hatást.

Ha egy politikus kezd el blogot írni, akkor annak is lesz, illetve lehet olyan hatása, mint a fent leírtak. De ha a blog hangvétele, tartalma sokkal kevésbé napi politika, és sokkal inkább a közéleti kérdések, helyi jellegű problémák, úgy az ilyen blogok más hatást érhetnek el. Egy kommunikáló politikus egyébként is különlegesség számba megy mifelénk, így önmagában egy működő blog énmárka építő hatása mellett kiemelheti az íróját a tömegből.

Mai tippünk: politikai területen is használj blogot kommunikációra!

Miközben az üzleti blogok ugye üzleti célt valósítanak meg, addig a tematikus blogok célja valamilyen téma megismertetése, körbejárása. A tematikus blogoknak is lehet természetesen üzleti célja, de ez nem kötelező.

A tematikus blogok tartalma lényegében bármi lehet, a lényeg, hogy a bejegyzések ugyanazt a témakört dolgozzák fel. Ez a blog például ilyen: a téma a marketing azon belül elsősorban az online marketing. De lehet tematikus blogja a kutyatenyésztőknek, a DeLorean kedvelőknek vagy akár a futóknak is.

A tematikus blogok előnye, hogy amennyiben jó (aktuális, érdekes, exkluzív) a tartalom, úgy kialakul egy stabil és a téma iránt érdeklődő olvasói kör. Egy ilyen kör pedig egyrészt aktív közösséget alkot, másrészt akár üzletileg is megszólítható.

Mai tippünk: ha a tevékenységük lehetővé teszi, építsünk tematikus blogot!

Azok a blogok, amik azért készülnek, hogy pénzt keressünk velük, még nem szükségszerűen üzleti blogok. Hiszen egy hírblog vagy akár egy hobbi blog, ha reklám bevételt hoz, máris alkalmas pénzkeresetre, miközben nincs konkrét üzleti célja.

Azon blogokat nevezhetjük üzleti blogoknak, amelyek valamilyen üzleti cél elérése miatt készülnek. Márpedig ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül pénzt is keresünk vele, hiszen a blog célja elsősorban a brand építése, és nem a direkt bevétel.

Ezt azért tartom fontosnak kimondani, mert a blog hasznosságát sem egy egyszerű, átkattintásokkal mérhető megtérüléssel számolhatjuk ki. A blog értelme, üzleti ereje sokszor összetett. A cégünk megítélésére, ismertségének változására gyakorolt hatását csak közvetett módon mérhetjük.

Mai tippünk: az üzleti blog olyan blog, mely üzleti céllal jött létre - és ez számít, nem a bevétel!

Mik azok a bloghálózatok? Blogok olyan összessége, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással. Ez a kapcsolat lehet a blogger személye, lehet egy felsőbb szerkesztő, de akár a közös téma is. A lényeg: az egy hálózatban lévő blogok egymástól nem függetlenül jelentetnek meg tartalmakat.

A bloghálózatok előnye a markánsabb internetes jelenlét, az, hogy több felhasználót is el lehet érni. Ez egyrészt a teljes hálózat értékét növeli, másrészt lehetőséget adhat arra, hogy a felhasználókat a hálózaton belül tartsuk, egymástól eltérő, egymást kiegészítő cikkekkel.

Ugyanakkor a fent leírt tartalom központú hálózatokon kívül léteznek más célú bloghálózatok is. Például keresőoptimalizálási céllal is szokás ilyet létrehozni - és bár ez inkább tiltott kategória, de mégis léteznek. Ilyenkor a lényeg, hogy a SEO szempontból fontos tartalom köré épüljenek blogok, és az ott megjelenő bejegyzésekből linkelődnek a különféle kulcsszavak egymásra és a céloldalra.

Végül léteznek olyan hálózatok is, ahol az összekötő erő mindössze annyi, hogy közösen értékesítik a hirdetési megoldásokat. Ilyen rendszerben kialakítanak  belső elszámolást is, és egységes fellépéssel  egy hatékony és látható bevételt hozó bloghálózat részévé válhatunk. 

Bloghálózatot létrehozhatunk mi magunk is, de csatlakozhatunk is ilyenbe, amennyiben találunk bennünket érintőt és üzletileg megfelelőt.

Mai tippünk: építsünk bloghálózatot vagy csatlakozzunk ilyenhez, ha az segíti a kommunikációnkat és üzletünket.

A blog forma sokféle tartalom megjelenítésének kedvez. Az idő alapján történő megjelenés miatt elsősorban azokat az információkat lehet könnyen blogon megjeleníteni, amiben az idő is fontos szempont. Ezért nevezzük naplónak, de éppen ezért alkalmas például hírek megjelenítésére is.

Egy tartalomszolgáltatást, rovatokkal, folyamatos szerkesztéssel, képekkel összeállítani nem kevés pénz. 3-4 ember minimum kell hozzá, de optimálisan inkább ennek többszöröse. Ugyanakkor vannak témák, amikhez nem kell ekkora stáb, és nem is kell önálló tartalomszolgáltatás. Ha mindezek mellett meg szeretnénk őrizni a függetlenséget, nem akarunk rovat lenni egy nagyobb portálnál, akkor érdemes lehet blogot indítani.

Az ilyen hírblogok ráadásul nem kell, hogy mindenáron csak önálló tartalommal rendelkezzenek. Lehetnek máshonnan átvett, például külföldi oldalakról fordított anyagok is. Sok ilyen blog van, és ezek a hírblogok idehaza különösen népszerűek tudnak lenni. Ennek elsődleges oka a nyelvi elmaradottságunk: az olvasók nagy része kizárólag magyarul tud tartalmat fogyasztani, számukra a 2-3 napos hírek is érdekesek lesznek, és szívesen fogadják.

Ugyanakkor a hírblogok is lehetnek a marketing eszközei. A téma iránt érdeklődőket közvetlen ajánlatokkal is elérhetjük, de a brand építésben is segíthet. Vagyis egy ilyen, elsősorban átvett tartalmakra épülő blogot is beilleszthetünk a kommunikációnkba.

Mai tippünk: indíts hírblogot, ha azt a kommunikációd részévé tudod tenni!

Az információ hatalom. A gyorsan megszerzett, aktuális információ még nagyobb hatalom. Ugyanakkor itt, az interneten, olyan mennyiségű információ ömlik ránk, hogy képtelenség mindet feldolgozni. Egy ember napi rendszerességgel csak néhány hírforrást tud követni, plusz ha aktív a közösségi médiában, akkor találkozhat a megosztásokkal, amik jó esetben üzletileg is relevánsak.

 De ha követni szeretnénk sok blogot, alkalmilag frissülő hírforrást, akkor azt vennénk észre, hogy nem lehet minden nap 30-40 vagy akár 150 oldalt végiglátogatni. Az ilyen híréhségben szenvedőknek lett kitalálva az RSS feed.

A lényege egy olyan alap webes szolgáltatás vagy program, ahova berakjuk a bennünk érdeklő hírforrás (blog, újság, céges weboldal) RSS-ét, és amikor ott új hír jelenik meg, értesítést kapunk róla. Így aztán mindegy, hogy naponta, hetente vagy havonta frissül, hogy rendszeresen vagy rendszertelenül, fogunk értesítést kapni.

Az RSS persze más "csodákra" is képes. Az így megosztott tartalmat ugyanis be lehet illeszteni más weboldalakba is, vagyis össze lehet rakni olyan weboldalt, ahol egy-két-három másik weboldalból automatikusan befrissül a tartalom.

RSS olvasásra számos program és szolgáltatás használható, én most az aktuálisan legnépszerűbbet a Feedly-t javaslom. Előnye, hogy egyformán használható böngészőből és okostelefonról is, így aztán napközben, ha van pár percünk, akkor is ránézhetünk a hírfolyamunkra.

Mai tippünk: használj RSS olvasót, és légy mindig képben!

Ha blogot akarsz írni, és nem akarsz a technikai dolgokkal foglalkozni, akkor indíthatsz blogot valamilyen blogszolgáltatónál. Idehaza is számos lehetőséged van rá, és nemzetközi szinten is válogathatsz az ingyenes szolgáltatók közül.

Akkor érdemes blogszolgáltatónal indítani blogot, ha el akarod kicsit különíteni a hivatalos kommunikációdtól a blogodat. Hiszen a szolgáltatós megjelenés távolságtartás is. Akkor érdemes ezt lépni, ha általánosabb témában írsz, mint a céged tevékenysége, ha olyan témákat érintesz, ami a céged számára semleges, ha személyesebb akarsz lenni, vagy ha énmárkát építesz.

Akkor is jó a blog blogszolgáltatónál, ha még nem tudod, mennyire fogod bírni az üzleti blogolást. Egy céges weboldalon haldokló blog sokkal rosszabb üzenet, mintha ugyanez a blog onnan messzebb haldoklik. Persze, be kell linkelni a blogot a weboldalról, de ha leállsz vele, elég egy linket leszedni.

Végül: ha költséghatékony akarsz lenni, akkor is lehet jó megoldás a szolgáltatónál induló blog.

Hogy melyik blogszolgáltatást használd? Idehaza négy olyan van, amit érdeme végiggondolni. Először is, a blog.hu-t, mint piacvezetőt. Előnye az Index felé való szoros kapcsolat, hátránya a reklámok szabályozása és persze az elég szigorú felhasználási feltételek. A hazai piacon is jelentős szerepe van a Blogspot-nak, és ha nem csak a hazai piac érdekel, ez lesz a legjobb választásod. Végül lehetséges alternatíva még a Postr.hu, az Origó szolgáltatása és a nemzetközileg népszerű Tumblr is.

Mai tippünk: blogot indíthatsz szolgáltatónál is, nem kell ragaszkodni a saját megoldáshoz!

Blogot lehet indítani blogszolgáltatónál, de lehet indítani saját weboldalunk részeként vagy külön webcímen (domain néven) is. Ha ezen utóbbiak valamelyikét választjuk, akkor nekünk kell a technikai hátteret megteremteni.

Egy blog alapvetően szöveges tartalmakat tartalmaz, képpel, videó beágyazással. Kell tudni kommentezni bejegyzésenként, és pár apró szolgáltatás mellett már csak azt kell megoldani, hogy kinézzen valahogy a szolgáltatás. Ezt természetesen könnyen lehet programozni is, de erre szerencsére nincs szükség. Létezik rá kész megoldás, és a lehetséges kész megoldások közül a legjobb ráadásul ingyenes is: ez a Wordpress nevű szoftver.

A Wordpress persze egyben egy weben elérhető blogszolgáltatás is, de ha valakinek a szoftver kell, akkor azt még magyar nyelvű oldalról is letöltheti.

Az ilyen előre elkészített blogmotornak több előnye is van: 

• nem kell pénzt kiadni a programozásra
• számos funkció elérhető (sokra magunktól nem is gondolnánk)
• rengeteg ingyenes és olcsó sablon elérhető, amivel könnyen egyedire szabhatjuk a megjelenést
• folyamatosan fejlődik a szolgáltatás kínálat a piaci trendeknek megfelelően

Persze vannak hátrányok is:

• nincs egyértelmű support (bár segítséget sok helyen kaphatunk)
• ha frissül a szoftver, akkor nekünk is frissíteni kell viszonylag hamar, hogy ne legyen biztonsági kockázatunk

Mai tippünk: saját bloghoz használjunk Wordpress blogmotort!

Számunkra, marketingeseknek a blogok két nagy csoportra oszthatók: az üzleti és nem üzleti blogok csoportjára. Nem üzleti blogok például az énblogok, de ide sorolható sok hírblog, vagy valamilyen hobbihoz köthető blog is.

Üzleti blogoknak is elég sok fajtája van, íme néhány, ami számunkra is érdekes lesz:

• tematikus
• politikai
• tanácsadói
• vállalati/céghíres
• komplex
• spamblog
• élmény/liveblog
• sajtóközlemény

 Tapasztalataim alapján ezek azok a blogfajták, amik működhetnek is, valódi üzleti eredménnyel. A hogyanról pedig a folytatásban!

Mai tippünk: tudd, hogy több célból is indíthatsz üzleti blogot!

Ha ezt olvasod, akkor tudod, mi az a blog. Például ez, amit olvasol. Azt mondtam egyszer sok éve egy előadáson, hogy a blog nem napló, pedig a legtöbb definíció szerint az: webes napló. Hogy miért nem napló? Mert több annál. Nem az a lényeg, hogy leírd, mi történik veled. 

A blog egy eszköz. Eszköz arra, hogy kommunikálj magaddal és másokkal. Ha ebben a napi történéseidet írod le, akkor napló lesz. Ha ebben egy mesét kezdesz el írni, akkor mese lesz. Ha üzleti híreket kommentelsz, akkor véleménycikk lesz. Vagyis a blogot számos dologra használhatod.

A blog lazább, mint egy szerkesztett weboldal, mint egy tartalomszolgáltatás. Jellemzően különösebb anyagi érdek nélkül készül, de ez nem mindig igaz. Van, aki tud vele pénzt keresni, mások reklám célokra használják. Vagyis ilyen szempontból is sokféle lehet.

A blog lehet rendszertelenül írt, de rendszeres közlési forma is. Attól függ, mit bír vagy akar az írója. De ha úgy döntünk, blogot írunk, akkor jegyezzük meg: a blog írása önként vállalt rabszolgaság.

Mai tippünk: írj blogot, ha laza kommunikációt szeretnél!

Persze, írjunk sajtóközleményt, de miről? Annyi elvárás van, honnan lesz egy cégnek olyan anyaga, ami érdekes a sajtónak? Erre több esély is van.

Részben vannak olyan cégesemények, amik eleve sajtóközleményre érettek: új szolgáltatás indítása, befektető érkezése a cégbe, fontosabb személyi változások. De ha ilyen nincs, és kell megjelenés, jelenlét, akkor sajtóközleményt kell gyártanunk.

Tudom, ez első hallásra furcsa, sőt, még lehet, nem is tűnik etikusnak, hiszen hírt "gyártani" jelentheti azt is, hírt akarunk hamisítani. De most nem erről lesz szó, hanem arról, hogy apropót keresünk sajtóközleményhez. Vagyis olyan információkat szedünk össze, amik érdekesek lehetnek a célcsoportunknak, és reméljük, a sajtónak is. Mik lehetnek ezek?

Iparági felmérések. Sok olyan felmérés, kutatás lehet a piacunkon, ami érdekes lehet másoknak is, de vagy nem kapott nagyobb nyilvánosságot, vagy nem elég közérthető. Egy-egy ilyenre reagálva, ilyet kiegészítve lehet például sajtóanyagot készíteni.

Csinálhatunk mi magunk is felmérést, de akár kutatást is. Ez ráadásul lesz annyira egyedi, hogy a sajtóanyagon túlmutató haszna legyen.

...és persze innentől csak a kreativitásunk szab határt a lehetőségeknek. Egy a lényeg: olyan nem hamis információk legyenek, amik valahogy köthetőek hozzánk.

Mai tippünk: ha nincs más megoldás, gyártsunk sajtóközleményt!

Természetesen elsősorban ott jelenik meg a sajtóközleményed, ahova kiküldöd. Persze nem mindegyik helyen, hanem ott, ahol:

• sikerült azt az újságírót elérned, akinek valamiért megtetszik a közlemény, vagy
• beszéltél az újságíróval telefonon vagy chat-en, és rábeszélted, vagy
• egyébként is mindent meg szoktak jelentetni, vagy
• szoktatok hirdetni ott, ÉS sikerült elérni, hogy a hirdetési menedzser szóljon az újságírónak, vagy
• tényleg annyira fontos információ van benne, hogy mindenki átveszi.

Ha kommunikációs, IT területre írsz közleményt, akkor például a Prím Online vagy a BTL.hu nagy valószínűséggel meg fogja jelentetni. Minden más a fentiektől függ.

Mai tippünk: készülj fel előre, hogy hol jelenhet meg a sajtóközleményed!

Egy közlemény megjelenésének szükséges, bár nem elégséges feltétele, hogy azt az újságírók megkapják. Ezért érdemes a küldés módját is végiggondolni. Amit most javaslok, az nem mindenben egyezik azzal, amit látok. Naponta kapok én magam is sajtóközleményeket, ezekből látom, mennyire nem érzik fontosnak a  technológiát azok, akik kiküldik...

• Szegmentált címlistát használj! Egy online marketinges bloggert nem fog érdekelni egy kastély megnyitása, hidd el!
• Olyan dokumentumot küldj, amiből ki lehet másolni könnyen a szöveget. Vagyis a pdf most kivételesen nem jó. De a Word újabb verziója sem ajánlott (vagyis ne docx-et küldj), a Rich Text (rtf) megfelelő lehet.
• Legyen benne a közlemény tartalma az e-mail-ben is, nemcsak a csatolmányban!
• Ha képet akarsz küldeni, akkor a nagy méretű képeket ne csatold az e-mailbe! Tedd letölthetővé, és add meg a linket. Kisebb méretű képet (maximum pár 100 k) küldhetsz csatolva is.
• Ne normál e-mail-ként küld ki, használj hírlevél küldő eszközt. Ezzel nagy eséllyel látni fogod, valójában kik is nyitották ki, olvasták el, amit küldtél. Ez főleg az utógondozás miatt lesz fontos!

Mai tippünk: nem elég megírni, ki is kell küldeni a sajtóközleményt, de nem mindegy, milyen módon!

Nem vagyok PR-os (bár újságíró igen), így most elsősorban a tapasztalataimat írom le, milyen sajtóközleményeket szoktak lehozni az online sajtóban. Egész pontosan összeszedtem pár tanácsot, elég szubjektív módon, milyen szerintem egy jó sajtóközlemény. Íme:

• Úgy írd meg, hogy akár szó szerint is közölhető legyen, ne kelljen átírni!
• Legyen benne olyan "független" hírérték, ami nemcsak neked illetve a cégednek érdekes.
• Nem baj, ha érzelmeket vált ki.
• Olyan címet adj neki, amit szívesen viszontlátsz, viszont legyen kellően figyelemfelhívó.
• A bevezető részt (lead) írd meg olyanra, hogy a legfontosabb információk benne legyenek.
• Ha lehet, tedd személyessé. Nyilatkozhat benne a cég vezetője vagy a hír érintettje.
• Végül: legyen a nyelvezete egyszerű. Nem szakmának írsz szakmai anyagot, a sajtóközlemény mindenkinek szól!

Ma tippünk: olyan sajtóközleményt készíts, ami érthető, könnyen olvasható és érdekes!

Bár inkább a PR eszköztárához tartozik, de érdemes beszélnünk a sajtóközleményről is, hiszen ez is ad megjelenési lehetőséget a cégünknek. Illetve adhat, ha sikerül a közleményt megjelentetni.

Az online világban egy nagyon picit jobb helyzetben vagyunk, mint az offline sajtó esetében: nincs terjedelmi korlát. Vagyis egy plusz cikk önmagában nem jelent szerkesztési kérdést, és a közleményt se kell mindenáron meghúznia az újságírónak, ha nem akarja.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden sajtóközleményt lehoznának. Ugyanúgy léteznek szabályok, amiket egyrészt az újságok szerkesztői "állítanak", másrészt nekünk is érdemes betartani. És ha ezen határok közt mozgunk, akkor majd nagyobb esélyünk lesz, hogy a sajtóközleményünk meg is jelenik.

Mai tippünk: az online világban is használhatjuk a sajtóközleményt, érdemes tehát megismerni annak szabályait!

Sokan gondolják azt, hogy majd egy jó poén segít abban, hogy az emberek aktívak legyenek. A vicces képet, videót továbbküldik, és mennyire jól fog segíteni a reklámunk terjedésében. De vajon tisztában vagyunk azzal, hogy egy vicces kép vagy humorosnak szánt írás valójában milyen hatást vált ki?

Az aktivitás kierőszakolása egy ilyen megoldással nem jelenti szükségszerűen azt, hogy bennünket többen fognak szeretni. Egy jó vicc önmagában szórakoztató, de a hatása mindössze ennyi. Egy humorosan összeállított anyag már jobb lehet, de kérdés, tudunk-e ilyet mi magunk írni? Nem egyszerű dolog ez...

Ha a célcsoportunk olyan, vagy a cégünk megjelenése, kommunikációja nem bírja el, akkor nem szabad elvicceskedve küldeni az üzenetet. Az így elért aktivitás öncélú és haszontalan lehet.

Mai tippünk: csak azért, hogy öncélú aktivitást érjünk el, ne használjunk viccet vagy humort a kommunikációnkban!

Az online aktivitás növelésének az egyik eszköze, ha csinálunk valamilyen tesztet. A játékkal szemben ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy ajándék nélkül is szívesen kitöltik, hiszen az ajándék lényegében az adott teszt eredménye.

De milyen a jó teszt? Hogyan fog működni?

• Váltson ki érzelmeket, ha lehet elsősorban kíváncsivá tegyen. Vagyis a tartalma alapján meg akarjam tudni az eredményt.
• Mondjuk el az elején, mit tudhatunk meg a kitöltés végén...
• ...és már előre mondjuk el, hogy mi a jónak számító eredmény, hogy akarjon a kitöltő ebbe kerülni!
• Ne legyen bonyolult.
• Egyszerű legyen a szövegezése.
• Ne legyen pár percnél hosszabb a kitöltés.
• Ha tudunk, csempésszünk bele humort vagy valami "nagy tanulságot".

Mai tippünk: a felhasználók aktivizálásához használhatunk tesztet is!

Ha aktivitást akarsz, akkor az egyik legegyszerűbb megoldás, ha játékot szervezel. Persze ne feledkezz el a megélhetési játékosokról, de ha ez nem riaszt vissza, akkor felteheted a kérdést: milyen a jó játék?

A jó játék olyan, amivel sokan és szívesen játszanak. De mitől válik ilyenné? Íme néhány ötlet, mire figyelj oda:

• Legyen egyszerű. Vagyis például ha kérdést teszel fel, nem kell sok, elég 2-3, és a válaszok is egyszerűen eldönthetőek legyenek. Minél egyszerűbb a játék, annál többen játszanak vele.
• Legyen gyors. Vagyis ne tartson sokáig - az interneten nem szeretünk egy dologgal sokat foglalkozni.
• Legyen érdekes. Olyan, ami érzelmeket vált ki, és emiatt szívesen megnézik.
• Legyen rövid időhöz kötött. Ha egy-két napot kell várni a nyerésre, máris jobban elhiszik, hogy nyerhetnek.
• Legyen jó a képi világa. Egy fotó sokkal jobban felhívja a figyelmet, mint a szöveg! Persze a kép legyen jó minőségű...
• Legyen ott egyértelműen, mit lehet nyerni.

Mai tippünk: ha aktivizációs játékot csinálsz, akkor pár szabályt betartva sokkal jobb eredményt érhetsz el!

Talán a korábbi bejegyzésekből kiderült, de fontosnak érzem egy rövid tipp erejéig ezt leírni: a célcsoportod és a különböző oldalaidon aktív felhasználók halmaza nem szükségszerűen ugyanaz. Biztos van közös metszet, vagyis van olyan aktív felhasználó, aki a célcsoportod része, de rengeteg olyan aktív van, aki nem része a célcsoportodnak, viszont pl. elmondja a véleményét!

És ez fordítva is igaz: számos felhasználó, bár a célcsoportod része, akár még ügyfeled is, nem aktív. A véleményét nem látod, a viselkedését nem követed.

Vagyis, és ez a mai tippünk: ne kizárólag az aktív felhasználók véleményéből, viselkedéséből indulj ki, amikor üzletet építesz!

Az, hogy aktivizálni tudunk felhasználókat, még nem jelenti, hogy jó az ajánlatunk, nem jelenti, hogy működik a kampányunk. Lényegében egy ajándék kérdése, hogy megmozdítsunk néhány tucat embert, és ha egy nyereményjátékot hirdetünk, akár több száz résztvevőnk is lehet.

De - ahogy azt egy hallgatóm írta - a részvétel a nyereményről szól, és amúgy kifejezetten utálják, ha a játék után e-mail-ekkel bombázzuk őket. Vagyis soha nem lesz belőlük vevő, ügyfél, csak növelik az adatbázis számosságát.

Ha nem nyereményjátékkal aktivizálunk, akkor is megfigyelhető, hogy sokszor kommenteznek, sokszor alkotnak véleményt olyanok, akik csak a felület miatt aktívak, nem az üzenetünkért. Ezek egy része troll, más része unatkozik, de megint olyan körről van szó, akik ügyfelek nem lesznek.

Végül ott vannak a véleményvezérek: meglátják a szolgáltatásunkat, szidják vagy dicsérik, majd egyébként nem érdekli őket. Aktivitást mutatnak, de nem szükségszerűen úgy, mint ügyfelek.

Mai tippünk: ne az online fogyasztói aktivitás alapján nevezzük magunkat sikeresnek, az üzleti eredményeket figyeljük!

Amikor a kilencvenes években rádióban dolgoztam (helyi rádióban, Szegeden), akkor tanultam meg, hogy van egy kör, akik mindig játszanak. Az internet aztán ezt megerősítette: ha van valami kézzelfogható nyeremény, biztosan lesznek olyanok, akik részt fognak venni a játékunkban.

Nem fognak a célcsoportunkhoz tartozni, nem fogják segíteni az üzletépítésünket, de aktívak lesznek. És ez sok esetben m,ár elég is, nem?

Nos, nem annyira. A cél egyértelmű: az ajándékot szeretnék megszerezni. Ehhez mindenre képesek: csoportokba szerveződnek, egymásnak ajánlják a játékokat, a szavazós játékokra sok száz felhasználót meg tudnak mozdítani. Miattuk nem érnek semmit a szavazós játékok (például a Vodafone Angyal is emiatt értelmetlen, magunk közt szólva).

Megoldás? Viszonylag szűk a mozgásterünk. Olyan ajándékokat adjunk, ami csak azoknak érdekes, akik valóban a célcsoportunkba tartoznak. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen kizárnánk a megélhetési játékosokat, hiszen ami kellően érdekes egy játékhoz, azt el is lehet adni, ugye...

Mai tippünk: ha játékot szervezünk, készüljünk fel rá, hogy sok olyan játékos lehet, akit csak az ajándék érdekel, semmi más!

Arról már írtam, hogy kevesen aktívak az online felületeken. De kik azok, akik általában aktívak szoktak lenni?

Elsősorban a nők. Ha játékot szervezünk, akkor szinte biztos, hogy a benne résztvevők többsége nő lesz.

A kevésbé elfoglaltak. Vagyis akik ráérnek internetezni, vagy a munkakörük miatt, vagy mert nem dolgoznak. Ebbe beletartoznak elsősorban a tanulók, másodsorban a kismamák (akik otthon vannak a gyerekkel), és persze ezen felül sok olyan kisebb szegmens, mint pl. munkanélküliek, számítógép előtt ülő munkát végzők (nem sorolnék munkaköröket, senkit nem szeretnék ezzel megsérteni).

És kik azok, akik inkább nem aktívak?

Az idősebb férfiak. A magasabb végzettségűek 35 év fölött. A fizikai munkát végzők.

Természetesen minden csoportban vannak kivételek, de a nagy átlag (és a kutatások) a fent leírtakat igazolják vissza.

Mai tippünk: gondoljuk végig, a célcsoportunk mennyire lehet aktív, és ennek megfelelően fogalmazzuk meg elvárásainkat!

Ha aktivitásra szeretnénk buzdítani az ügyfeleinket, akkor valami olyan tartalmat kell készítenünk, ami miatt ő bizony hozzászól, megoszt, lájkol. Milyen legyen ez a tartalom?

Először is: érdekes. Az, hogy mi az érdekes, elsősorban persze a célcsoporttól függ, de az biztos, hogy unalmas anyagra nem reagálnak.

Másodszor: váltson ki érzelmet. Lehet ez pozitív érzelem (tetszik neki, szereti), de akár negatív is. Az a lényeg, hogy legyen valamilyen érzelmi töltete.

Harmadszor: nem baj, ha az anyag megosztó. Akkor fognak rajta vitatkozni, támadják vagy védik. Ami mindenkinek tetszik, az kevésbé fog aktivitást gerjeszteni.

Negyedszer: használjunk olyan felszólítást, ami az aktivitásra vezet. Kérjük meg a felhasználót, hogy "ossza meg", "lájkolja", "írja meg a véleményét".

Összefoglalva: a felhasználók elsősorban nem maguktól válnak aktívakká, nekünk is kell tenni ehhez!

Mai tippünk: ha aktivizálni szeretnénk a fogyasztóinkat, akkor azt jól megírt és megtervezett tartalommal fogjuk tudni elérni.

Sokan panaszkodnak, hogy bár van felület, ahol a fogyasztók aktívak lehetnének, mégis alig van mozgás. Mit csinálunk rosszul?

Általánosságban nehéz erre bármit mondani, nagyon nagy különbség lehet az egyes célcsoportok aktivitása és aktivizálhatósága között, így valójában hályogkovácsolás lenne általános szabályokkal stresszelni a marketingeseket. Amit viszont elmondhatunk, az egy általános tapasztalat: 100 felhasználóból 10 aktív van, és 1 olyan, aki tartalmat is előállít. Vagyis sokkal több a passzív megfigyelő.

Mai tippünk: a felhasználói aktivitás olyan, mint a jéghegy: kevés az aktív és sok a megfigyelő. Ne essünk kétségbe, ha kevesen reagálnak a felületeinken!