Onlinemarketing blog

Az internet azért különleges kommunikációs csatorna, mert a fogyasztónak elvileg van lehetősége azonnal reagálnia. Miközben a hagyományos csatornák elsősorban arra jók, hogy a fogyasztók befogadják az üzeneteket, addig az interneten teret adhatunk a reagálásra is.

Miközben ez az új lehetőség már a web kezdete óta elérhető, csak az utóbbi szűk tíz évben kezdtük el valóban használni, elsősorban a közösségi média térnyerésével. Pedig ez a lehetőség általában is adott, nem kell hozzá semmilyen külső szolgáltatás, akár egy hirdetésben vagy a saját weboldalunkon is kialakíthatjuk az interakcióhoz szükséges felületet.

Hogy ez miért lehet fontos? A fogyasztókat ha be tudjuk vonni a folyamatokba, akkor ők közelebb kerülnek hozzánk, jobban megjegyeznek bennünket és ezáltal hatékonyabban fogunk tudni kommunikálni is. 

Mai tippünk: az internet nem egyirányú csatorna. Használjuk ki a lehetőségeit!

A nem internetes, vagyis offline aktivitások mérése az interneten kicsit fából vaskarikának látszik, pedig egyáltalán nem lehetetlen - természetesen akkor, ha az ügyfél aktivitást az interneten kell látnunk. Ilyen például egy webáruház: csinálhatunk tévé vagy újság reklámokat, a vásárlás akkor is az interneten fog történni.

De hogyan mérjük az offline hatékonyságát? Erre van néhány lehetőség, de elsősorban a webes szolgáltatásunk mérését kell nagyon pontosan beállítani. Ha ezzel készen vagyunk, akkor ki kell találnunk, milyen egyedi elemet viszünk az egyes online hirdetésekbe. Ez lehet például egyedi url, olyan kedvezmény kód, ami csak az adott hirdetésben szerepel, vagy ha ezek kevésbé megoldhatóak, akkor megtehetjük egy bizonyos terméket csak egy adott helyen hirdetünk.

Ezek után már egyszerű a dolgunk: figyelnünk kell, mi történik a weboldalunkon, és mérnünk az egyedi url-hez tartozó oldal betöltését, a kód beváltását vagy az adott termék értékesítés növekedését.

Mai tippünk: mérjük az offline reklámok hatékonyságát is, ha azok beköthetőek a webes folyamatokba!

Ha kuponokról beszélünk, akkor ne csak a kuponos weboldalak használatára gondoljuk, a kuponokat máshogy is használhatjuk a marketingünkben: mi is adhatunk közvetlenül kuponokat a vevőinknek, potenciális vevőinknek.

Alapvetően két célra tudunk saját kupont adni: új vevők behozására vagy már meglévő vevők újravásárlását támogatandó. Az első esetben meg kell oldanunk a kupon terjesztését, a második esetben meg kell találnunk azt a helyzetet, amikor érdemes adnunk kupont.

Az interneten mindkét taktika jól használható, lássunk pár ötletet!

Új vevőket kuponnal el tudunk érni:

• Facebook-on, letölthető kuponnal
• egyszerűen hirdetéssel
• már meglévő vevőink ajánlásával
• a weboldalunkon/áruházunkban adatok megadásával (adatbázis építés)
• offline helyzetekben is

Már meglévő vevőnknek adhatunk kupont:

• közvetlen vásárlás után
• ha egy/három/hat hónapig nem tér vissza vásárolni
• eseti akcióknál

Mai tippünk: használhatsz kupont te magad is, nem kell feltétlenül kuponos oldalakon megjelenni!

Kuponnal sok embert be tudunk vonzani. Megkapják, amit vettek. Ennyi lenne az egész? Itt a vége a történetnek?

Nem! Szerintem csak itt kezdődik! Fogjuk meg ezeket az embereket, tudjunk meg róluk minél többet, és ezeket az információkat használjuk is fel a jövőben. Mire gondolok? Egy szálloda bátran kérjen el több adatot, kérdezze meg, milyenek az utazási, nyaralási szokásaik, mi az, ami számukra kedvező ajánlat. Egy termék eladásakor is kérdőívezhetünk, elégedettséget mérhetünk.

Ha valaki kuponnal érkezik, azonnal kerüljön bele a crm rendszerünkbe (ha van) vagy legyen tagja a hűségprogramunknak (ha nincs, akkor legyen). Fogjuk meg, és a későbbiekben már közvetlen ajánlatainkkal érjük el!

Mai tippünk: egy kuponos akció önmagában kevés, legyen belőle ügyfélszerző, adatbázis építő akció!

Azt mondják a kuponozás rossz, mert alig lehet vele keresni. Azt mondják, a kuponozás rossz, mert leveri az árakat. Azt mondják, a kuponozás rossz, mert kuponhiénákat hoz...

Igaz ez? Hiszen mások azt mondják, a kuponozás jó, mert idehaza 300-400 ezer fix felhasználó van. Azt mondják, a kuponozás jó, mert szolgáltatás bevezetésére kiválóan használható. Azt mondják, a kuponozás jó, mert a szabad, kihasználatlan kapacitásokat is el lehet adni vele.

Kinek van igaza? Szokás szerint mindkét tábornak. A kuponozás sem a Szent Grál, nem oldja meg mindenki problémáját. A kuponozás is egy eszköz, amit illik a helyén kezelni: van, akinek beválhat, másnak meg nem.

A lényeg, hogy gondoljuk végig, mire van szükségünk. A kuponozást is meg kell tervezni és be kell építeni a marketing és értékesítési folyamatainkba. Az okos kuponozás nem azt jelenti, hogy okosban oldjuk meg, hanem azt, hogy olyat és olyankor adjunk, ami nekünk nem veszteség, és segíti a hosszú távú terveinket. Folyamatot és ne akciókat tervezzünk!

Mai tippünk: akkor kuponozzunk, ha annak nemcsak rövidtávú előnyei lehetnek, és építsük be ezt is a marketing folyamatainkba!

Ellentmondásos, mégis használják. Sokan utálják, de vesznek. Mi ez? A kuponok. Amikor szállodásoknak tartottam előadást, megkérdeztem, hányan szeretik, mint cég. Senki. Amikor megkérdeztem, hányan vettek már kupont, a résztvevők közel harmada jelentkezett. Miért ez az ellentmondás?

Elvileg a kuponozás jó dolog. A vevők olcsóbban kapják meg azt, ami kell nekik, az eladók pedig eladnak. A gond a részletekben van. Az egyik ilyen részlet az ár (és aztán ebből következik sok más). A kuponos oldalakon való megjelenésnél elvárás a magas kedvezmény, ez jellemzően 50-51% minimum. Aztán maga a kuponos cég is kér pénzt a forgalom után. Ez kb. 30%. Vagyis ha a teljes ár 100 Ft, akkor az eladás után megmarad (100x0,5x0,7) 35%, legjobb esetben. Ez olyan nagy különbség, hogy eleve kevés szolgáltatás (és még kevesebb termék) bírja "elviselni". Vagyis az eladás ebben a formában könnyen válhat veszteségessé.

Ezért is mondják azt, hogy a kuponozás inkább reklám, mint értékesítés: az így bevezetett szolgáltatást vagy terméket remélhetőleg később újra megveszik, és az újravásárlással már nyereségessé válik a folyamat.

A gond ezzel a megismételt vásárlással szokott lenni: nem történik meg. Éppen ezért mégis sokan úgy tekintenek erre a megoldásra, hogy valójában 65-70%-os kedvezménnyel történik az értékesítés. Ennek pedig következménye lehet, hogy az eladott szolgáltatások már nem teljes értékűek...

Mai tippünk: ha kuponozni szeretnél, gondold végig, hogy ez nem szükségszerűen olcsó értékesítési csatorna!

Írtam egy bejegyzést a Pagerider blogjára a Facebook oldalak elérésének a változása miatt. Az abban leírtak szerintem itt is érdekes lehetnek, íme!

A Facebook folyamatosan változtatja az üzleti oldalak elérését, egyre inkább csak olyanoknak mutatja meg az általunk posztolt bejegyzéseket, akik aktívak az irányunkban. Ezek a változások kisebbfajta pánikot okoztak a hazai céges világban is, pedig annyira nem is rossz a helyzet - éppen csak az ingyenebéd fogyott el.

Ha írunk egy jó bejegyzést, azt továbbra is sokan fogják látni. Ehhez az kell, hogy megosszák azt egymás között, vagyis terjesszék a reklámunkat. És ha elég sokan foglalkoznak vele, akkor a saját rajongóink közül is többen fogják azt látni. De természetesen nem minden bejegyzésünk ilyen jó, így ha a kevésbé jókkal is el akarunk jutni a rajongókhoz, erre pénzt kell költeni. Az oldalunk méretétől függően pár ezer forintot.

De mit tehetünk, ha nem tetszik nekünk ez az új világ?

Az egyik lehetséges megoldás, ha megszerezzük a rajongóink e-mail címét! Ez persze nem megy automatikusan, nincs olyan funkció a Facebookon, ami “csak úgy” odaadja nekünk ezt az adatot. Kell rá költenünk, de ha már sikerült megkapnunk a címeket, akkor küldhetünk azokra hírlevelet, egyedi ajánlatokat.

Szervezzünk a rajongóinknak játékot: a játékban való részvétellel elfogadják az adatkezelési szabályunkat és átadják az e-mail címet is. Ehhez tökéletes eszköz lehet bármelyik PageRider alkalmazás, de tapasztalataink szerint a kvíz játékok - egyszerű kérdésekkel - a leghatékonyabbak. Mivel a cél az, hogy megkapjuk az e-mail címeket, így nyereménynek adhatunk bármit, ami érdekelheti a célcsoportunkat. Ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy pár alkalommal kirakjuk a játékfelhívást, és ezeket a bejegyzéseket meghirdetjük a rajongói körünknek.

Érdemes tehát kicsit átgondolni a Facebook jelenlétet, és a folyamatos kommunikáció mellett elérni, hogy minél több adatot megkapjuk mi is, nemcsak a Facebook.

Éppen tegnap kellett azt mondanom egy értelmetlen folyamat miatt, hogy "jogászkodás". Azt nevezem így, amikor a valóságtól teljesen elrugaszkodott a jogi-bírósági gyakorlat. Érzed, hogy baromság, de így kell csinálni, mert valahol valakik valamiért nem gondolták végig, hogy a papíron logikus szabálynak mi is a következménye.

Most az Alkotmánybíróságnak sikerült egy olyan döntést hoznia, aminek lényegében semmi értelme, de a következményei akár katasztrófálisak is lehetnek.

Az Ítélőtábla szerint mivel az indítványozó teret adott a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak, híreszteléssel megvalósította a jóhírnév sérelmét. Annak, hogy a kommenteket az indítványozó haladéktalanul törölte a honlapról, a bíróság szerint nem a jogsértés objektív megállapítása körében van jelentősége, hanem a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés körében; így az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására e tekintetben a másodfokú bíróság nem látott okot.

Azt hiszem, érdemes elolvasni a teljes indoklást is.

Vagyis ha valaki kommentel itt, a blogon, és olyat ír, ami másra sértő, akkor nemcsak ő, de én is hibás vagyok. Mi lesz a következő lépés, igen tisztelt Alkotmánybíróság? Ha valaki az udvaromon sértegeti a másikat, akkor engem is büntetnek, mert enyém az udvar?

Az Alktománybíróság most azt teszi, ami a lehető legrosszabb: radikálisan csökkenti a szólásszabadságot, azt alárendelve mások sérelmével kapcsolatos jogának (vagy hogyan mondják ezt, majd valaki jogász javítson ki, én marketinges vagyok...). Csökkenti, mert az a logikus lépés, hogy a tartalomszolgáltatók, sőt, a blogok is leszedik a kommentezést. Nem éri meg.

Mi lesz a következmény? Az emberek nem fognak elhallgatni, hanem majd elmennek a Facebookra, a Tumblr-re, a Blogspotra, mert ott meg fog maradni a vélemény helye, és ott fogják leírni, ha valakit hülyének tartanak, vagy ha valakiről vannak információi. Olyan oldalakra, amikre a hazai jognak nincs hatása. Aztán majd lehet perelgetni a Zuckerberget, ugye.

És így szépen még több forgalmat terelnek az okos bírák külföldi szolgáltatásokra, akik így még több pénzt fognak keresni és kivinni az országból... de ez már egy másik történet.

Meg szoktam kérdezni a hallgatóimat, szeretnek-e hirdetést nézni. Általában az a válasz, hogy nem. Aztán megkérdezem, el tudják-e azt képzelni, hogy direkt azért látogassanak meg egy weboldalt, hogy azon a hirdetéseket nézzék meg. Kapásból az a válasz, hogy nem.

Pedig.

Pedig az apróhirdetési oldalak, az árverező oldalak, az árösszehasonlító oldalak ilyenek. Azért megyünk ezekre, hogy hirdetéseket nézzünk. Direkt, akarattal, előre megfontolt szándékkal. 

Hát nem furcsa?

Éppen ezért hatékonyak az ilyen oldalak: az oda érkező látogatóknak vannak igényeik, és ha ezeket pont mi elégítjük ki, akkor kölcsönös az öröm.

Mai tippünk: ne feledjük, az apróhirdetés jellegű szolgáltatások legnagyobb előnye, hogy motivált, vásárlási szándékkal rendelkező felhasználók látogatják!

A hazai internet egyik érdekes bugyra az ilyen-olyan cégadatbázis oldalak. Ránézésre mind egyforma: valamilyen tematika alapján különféle cégek között kereshetünk. Jellemzően tevékenységi kör és lakóhely alapján, így alapvetően jó és ötletes szolgáltatásnak tűnnek ezek az oldalak.

Mégis, talán a legtöbb internetes céges átverés az ilyen szolgáltatásokhoz kötődik. Elsősorban nem a webes szolgáltatás, hanem annak eladása miatt. 

Egy ilyen céges adatbázis akkor jó, ha

• a belekerülés önkéntes, és előzetesen egyeztetett
• valóban van forgalma magának az adatbázis oldalnak
• hoz megrendeléseket azoknak, akik az adatbázisban benne vannak.

Mindhárom elem fontos. Sajnos a legtöbb esetben a belekerülés nem önkéntes, beleraknak mindenkit, aztán pár hónap múlva megpróbálnak pénzt kérni a bent maradásért. Ne adjunk! Ha valahova fizetni akarunk, mindig kérjünk auditált adatokat. Csak olyan helyre érdemes fizetni, ahol van valami belső statisztika, amiből kiderül, bennünket hányan láthattak. És mindig, minden esetben mérjük, mennyi megrendelést kaptunk egy-egy adatbázisból!

Nem állítom, hogy minden adatbázis rossz, sőt. Vannak kifejezetten jól felépített ilyen szolgáltatások, például a Kalauz.hu vagy akár a kicsit máshonnan megfogott magyar LinkedIn, a Lépéselőny. És persze van sok más is, viszonylag könnyen utána lehet nézni, mennyire hatékonyak.

Mai tippünk: a cégadatbázis szolgáltatásokra csak akkor fizessünk, ha azok ellenőrizhetően forgalommal rendelkeznek és várható onnan valós konverzió!

Milyen egy jó apróhirdetési szöveg? Hatékony. Eladja, amit kínálunk, behozza az üzletet. Vagyis ilyen legyen:

• rövid
• pontos
• lényegretörő
• minden fontos részlet benne van
• nincs csapda
• cselekvésre buzdít (hívj fel!)

Ne legyen benne helyesírási hiba, a szöveg nyelvhelyessége is rendben legyen, de ne legyen bonyolult. Kerüljük az összetett mondatokat, kerüljük a fölösleges modorosságot, és szóljon arról, amit akarunk.

Mai tippünk: az apróhirdetés jellegű hirdetések szövegét is körültekintően írjuk meg!

Ha úgy döntünk, valamilyen apróhirdetési jellegű oldalt használunk, hamar belefuthatunk abba a problémába, hogy hogyan tegyük érdekessé, hatékonnyá a hirdetésünket. Pár évvel ezelőtt nézegettem egy kutatást, ami pont arról szólt, mit szeretnének azok, akik a hirdetéseket nézik, és ez azért is volt tanulságos, mert láthatóan (itt is) máshogy gondolkoznak a felhasználók, mint a szolgáltatók.

A lényeg nem a szövegben van, hanem a képeken. Fontos, hogy legyenek képek a hirdetésben, az a jó, ha több is. Legyenek ezek a képek informálisak, nagyok, és jó minőségűek. Nagyon sokat segítjük ezzel a felhasználókat, és érdemes is erre költenünk, hiszen van, ahol a több kép feltöltéséért fizetnünk kell.

Mai tippünk: a kép az apróhirdetések esetében is többet mond ezer szónál, használjuk!

Van olyan, hogy hirtelen jön egy lehetőség, egy ötlet, és egy fajta termékből szeretnénk nagyon sokat eladni. Jön a Karácsony, és van egy új trendi termék, kaptunk 200 db felfújható viziszörnyet nyárra, szóval van mit eladni.

Ilyenkor nem érdemes csak ezért webáruházat csinálni, ehhez kell egy értékesítési felület és egy kampány. Erre lehet jó megoldás megállapodni egy olyan szolgáltatóval, aki egyébként is árusít valamit. Mindenképpen érdemes úgy megoldani az eladást, hogy csak jutalékot fizetünk, mert akkor kisebb a kockázatunk. És ha sikerül egy jó megállapodást összehozni, akkor a mi költségünk lényegében a termékek beszerzése lesz.

A vezető hazai árverező oldal, egy nagyobb apróhirdetési oldal, egy általános webáruház mind lehet partnerünk (persze más-más feltételeket fogunk kapni). Sok esetben a meglévő forgalmuk elég is az eladáshoz, nem kell reklám, vagy elég egy kisebb reklám is.

Mai tippünk: eseti termékeladáshoz nem kell önálló weboldalt, webáruházat építeni, használjuk a létező szolgáltatásokat!

Mire jó egy online árverező oldal, ha nem magánszemélyként akarsz megjelenni rajta? Például tudsz úgy online forgalmat generálni, hogy nem építesz webáruházat.

Több cég is használja az ilyen szolgáltatásokat, néha fel sem tüntetve, hogy valójában cégtől vásárolsz. Persze ez nem tilos, egy fontos elvárás van: a cégnek be kell tartani az aktuális adótörvényeket. (Ez egyébként a magánszemélyekre is igaz!)

Több dologra is lehet jó, ha az ember itt jelenik meg:

• a szolgáltatásokat jellemzően sok olyan felhasználó látogatja, akik vásárolni jönnek
• nem kell foglalkozni a webes háttér megteremtésével
• az árverési megoldás miatt akár többet is kereshetünk.

És mire jó ez?

• olyan termékek eladása, amire van kereslet (igényt elégítünk ki)
• elfekvő készletek kiárusítása
• eseti akciós termékek (rendelünk egy raklap bizbaszt Kínából, és kiárusítjuk)

Mai tippünk: az árverező oldalakon akár céges kínálattal is megjelenhetünk!

Van pár olyan területe az apróhirdetési piacnak, ahol a tematikus oldalak a piacvezetőek. Ezek az autó/használt autó, az ingatlan és az állás közvetítés. Az üzleti modell ezeknél jellemzően az, hogy nem a lakossági, hanem a céges hirdetésekből élnek.

Az autó és ingatlan piacon a forgalmazók, irodák, kereskedők szerződnek a szolgáltatókkal, jellemzően valamilyen havi díjas csomagra, és így raknak fel sok hirdetést, plusz kapnak hozzá kiemeléseket is. Az álláspiacon már kicsit más a modell, ott a munkatársakat kereső cégek azok, akik fizetnek, hogy felkerüljön a hirdetésük (vagy kapjanak valamilyen adatbázis hozzáférést).

Ennek megfelelően az egyedi hirdetők helyzete főleg az autó és ingatlan piac nem túl jó. Az egyszerű, ingyenes megjelenések nem szükségszerűen hatékonyak, érdemes kiemelésért, képfeltöltésért stb. külön fizetni.

Mai tippünk: akár cégként, akár magánszemélyként használjuk a tematikus apróhirdetési oldalakat, nézzük meg, milyen kiemelési lehetőségek vannak, és ha biztosra akarunk menni, használjuk azokat!

Sokan építik úgy a webáruházukat, hogy elsősorban nem az alacsony ár a cél, hanem az, hogy a szolgáltatás, a hozzáadott érték sokat ér. Így a magasabb ár valójában többet is tartalmaz. Viszont ez az árösszehasonlítókon nem látszik. Például az ingyenes szállítás, a plusz két év garancia vagy a teljes körű jótállás.

Ilyen esetekben keveset tehetünk. Vagy nem használunk árösszehasonlítót, vagy azon belül hirdetünk, kiemeljük az ajánlatunkat, hiszen erre is van lehetőség. Próbáljuk meg a termék rövid bemutatásában is azt megmutatni, hogy mi az a plusz, amit tőlünk kap!

Mai tippünk: ha nem olcsó a terméked, akkor is használhatsz árösszehasonlítót a forgalom terelésére!

Az árösszehasonlító oldalak a webáruházak számára kitalált piactér. Az "egy helyen minden" filozófiára épülő szolgáltatások elsősorban ár szerinti növekvő sorrendbe mutatják meg, hogy egy-egy terméket hol lehet megkapni. Az ilyen szolgáltatások előnye, hogy elég komoly forgalom terelő képességgel bírnak, vagyis hoznak látogatókat, illetve vevőket.

Ugyanakkor látszik rögtön a hátránya is: elsősorban azoknak jó, akik alacsony árral próbálnak sok vevőt találni. A magas ár elriaszthatja az érdeklődőket, és az esetlegesen ehhez kapcsolódó magasabb szolgáltatás nem tud megjelenni a listázásban. Éppen ezért sokan trükköznek, pl. "éppen nem kapható", de olcsó termékeket is listáznak, ezzel forgalmat terelve, majd drágább termékeket eladva.

Összességében az árösszehasonlítók jó lehetőséget adhatnak készletek kisöprésére is, de folyamatos forgalom terelésre is, stratégiától függően. 

Mai tippünk: ha webáruházad van, gondold végig, hogyan tudod az árösszehasonlítókat ügyesen beépíteni marketingedbe!

Igazi speciális területe az online marketingnek az apróhirdetések, árverési oldalak világa. Miközben első ránézésre ezek lakossági szolgáltatások, valójában cégek is használják, akár mint reklám, akár mint értékesítési eszköz.

Persze ahány szakterület, annyi felhasználási mód van. Másképp állunk hozzá, ha ingatlant közvetítünk, másképp, ha webáruházunk van, és megint másképp, ha csak egy termékből akarunk nagyon sokat eladni.

És persze a szolgáltatások sokszínűsége miatt nem is lehet specialista valaki minden területen. De ne felejtsük ki ezt az eszköz fajtát sem a marketingünkből!

Mai tippünk: ismerjük meg a saját szakterületünket érintő apróhirdetés jellegű oldalakat!

A keresztmarketing hatékony megoldás, hiszen lényegében ingyen van, de akár mint az, aki az adatbázisát adja, akár, mint az, aki a levelet küldi, legyen tisztában pár dologgal!

Az adatbázisod nem egy gép, hanem embereket tartalmaz. Nekik vannak elképzeléseik, miért iratkoztak fel hozzád, és azt várják el. A sok keresztmarketing számukra azt jelentheti, sok érdektelen ajánlatot kapnak. Az pedig leiratkozáshoz vezethet, sőt, még el is fordulhatnak tőled. Ez pedig nem igazán jó hosszabb távon!

A keresztmarketinges levelek esetében nem árt, ha valaki elmagyarázza, miért is kapta valaki ezt a levelet! Miért kapok most egy úszómedence ajánlatot, mikor én garázskapus hírlevelet kértem? Írjuk le, hogy pl. ajánljuk partnerünk/barátunk cégét!

Ne legyünk erőszakosak a levélben, ne küldjünk sok ilyen levelet, és ne használjuk a listánkat úgy, mintha e-mail szolgáltatást üzemeltetnénk, ha nem ezért gyűjtöttük a tagokat.

Mai tippünk: a keresztmarketinget csak módjával, és indokolt módon használjuk!

Van nekem egy jó adatbázisom. Van neked is egy jó adatbázisod. Nem vagyunk konkurenciák, de kb. hasonló a célcsoportunk. Akkor cseréljünk!

Én kiküldöm a te hírleveled, te kiküldöd az én hírlevelem. Mindketten jól járunk, nő az elérésünk, több megrendelésünk lesz, és egymásnak közben nem okozunk kárt. Mehet?

Mai tippünk a keresztmarketing. Használd!

Ha eDM szolgáltatást használunk, akkor lényegében bármit kiküldhetünk egy számunkra alapvetően ismeretlen, ám jól célozható közönségnek. Ennek megfelelően ez a megoldás hasonlít ahhoz, mint amikor célzottan bannerben hirdetünk, csak több helyünk van az információ átadására.

Ahogy a saját eDM esetében, úgy az ilyen esetben is sok célra használhatjuk ezt az eszközt. Igényt tudunk teremteni, igényt tudunk kielégíteni, bonyolultabb terméket, szolgáltatást be tudunk mutatni, stb. Érdemes ezt az eszközt is első lépésben tesztelni: kisebb adatbázison próbáljunk ki változatokat, üzeneteket, és majd csak ezt követően küldjük ki egy nagyobb listára.

Az ilyen eDM tapasztalatom szerint nagyon jó kiegészítője lehet egy online kampánynak, megerősíteni az üzenetet, közvetlenül elérni a fontos célcsoportot.

Mai tippünk: eDM szolgáltatás igénybevételekor is érdemes lehet tesztelni, nekünk milyen üzenet, milyen cél az, ami hatékonyan működik!

Ha nincs saját adatbázis, de szeretnénk mégis direkt e-mail megoldást használni egy kampányban, akkor az igazi, hatékony és legális megoldás az, ha erre hivatott eDM szolgáltatót veszünk igénybe a megvalósításkor.

Vannak olyan cégek, amelyek e-mail adatbázisokat építettek, azzal a céllal, hogy arra mások reklámleveleit ki tudják küldeni. Ezt a cégek vagy valamilyen általuk kezelt szolgáltatás segítségével rakták össze (pl. ingyenes e-mail rendszer) vagy nyereményjátékokkal, egyéb promóciókkal gyűjtötték. Ebből következően jellemzően sokkal több információval rendelkeznek egy-egy címzettről, mint azt a saját listák esetében megszokhattuk. És ezen sok információ segítségével igazán pontos célzásokat tudunk beállítani.

Tippünk: ha élvezni akarjuk a direkt e-mail kampányok előnyeit, de nincs saját adatbázisunk, akkor használjunk eDM szolgáltatót!

Érteni értem az üzleti és egyéb okokat, de a legrosszabb, és túlzóan végletes lépésnek gondolom azt, hogy az Origó bezárja az iWiW-et. A valaha jobb napokat megért szolgáltatás mára persze kiüresedett, és nagyon kevesen használják - ámbár, tegyük hozzá, ez a nagyon kevés is több, mint sok közepesen ismert weboldal legszebb álmaiban is elképzelt forgalma.

Üzletileg talán megértem, de emberileg sokkal kevésbé, hogy miért kell kihajítani azokat a felhasználókat, akik nem annyira népszerűen a hirdetői körben.

Életgörbéjének végén a magyar közösségi oldal főként a vidéken élő, középkorú és idős felhasználók körében volt népszerű, közülük nagyjából hetvenezren léptek be naponta az oldalra az elmúlt hetekben is.

Gondoljunk bele: 70 ezer napi egyedi felhasználó... Nem kevés ám ez!

De tény, a rendszer fenntartása drága, ez a felhasználói kör nem túl jó "ajánlat" a hirdetők felé, és az Origó ezek szerinte alkalmatlan arra, hogy az iWiW nevet és az iWiW adatbázist elvigye más, jövedelmezőbb irányba. De miközben mindenhol azt olvasom, hogy az iWiW halála egy visszafordíthatatlan folyamat, eszembe jut, hogy volt azért olyan piac, ahol sikerült a Facebook mellett a helyi közösségi oldalnak életben maradni. Persze nem sok ilyen példa van, de az iWiW nem volt kicsi, nem volt gyönge! Ezt valakik valahol elcseszték, úgy hiszem. Talán majd pár év múlva lesznek szakdolgozatok, cikkek, elemzések, amik rá fognak tudni mutatni az elkövetett hibákra. Már most is tudnánk sorolni, de nem egy nyitott sírnál kell ezt megtenni.

Most inkább csöndben töltsük le a fennmaradt anyagainkat, és temessük el magunkban a hazai internet eme 12 éves szolgáltatását.

Béke bitjeire.

Bár a más hírlevelében történő hirdetés olyan, mintha weboldalon hirdetnénk, de van egy nagyon lényeges különbség, ez pedig az időzítése.

Miközben egy banner kampány esetében pontosan megmondjuk, mikortól meddig tart, így megtehetjük, hogy az ajánlatunk utolsó pillanatáig hirdetünk, addig a hírlevélnél azt tudjuk, mikor kerül az kiküldésre. Ez azt jelenti, hogy aznap, másnap, harmadnap is olvashatják - érdemes előre megkérdezni a hírlevél küldőjétől, mi a tapasztalat, hány napig marad "éles" a hírlevél, hány napig tart, míg a többség kinyitja.

Mai tippünk: más hírlevelében való hirdetéskor figyeljünk az időzítésre, hiszen nemcsak a kiküldés napján látható a reklámunk!

Ha más hírlevelében hirdetsz, akkor a legolcsóbb megoldás a szöveges hirdetés elhelyezése. Ez sokszor csak egy vagy két sor lehet, így nagyon hasonló ahhoz, ahogy ppc hálózatokban kell hirdetést írni.

Egy ilyen hirdetés persze nem látványos, de lehet informális. Ha belefér a lényegi információ, akkor mond el benne! Ha kevés a hely, próbáld meg rávenni az olvasót, hogy kattintson, és olvassa el nálad a bővebb infót.

Ha hosszabb szöveget jeleníthetsz meg, akkor akár egy bővebb ajánló is lehet ez, de megoszthatod az összes információt is természetesen. A lényeg: a hírlevél általános stílusában legyen megírva.

Mai tippünk: más hírlevelében hirdetve a szöveges hirdetés is lehet nagyon hatékony, használd bátran!