Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing
hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról
elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni
az internetes, online, digitális marketingről.
Adatbázis építéskor nemcsak ajándékot adsz, hanem valamit ígérsz is, hiszen valamire feliratod a felhasználót. Ez lehet egy hírlevél ugye, de az is lehet, hogy tényleg csak reklámlevéllel keresed meg. De mit mondjál?
Én azt gondolom, alapvetően az igazat: ha nem csinálsz hírlevelet, csak reklámleveleket küldesz, akkor ne hírlevélre írasd fel, mert azt várni fogja. Ha az ösztönződ jó, akkor úgyis megadja az adatait.
Ha hírlevelet csinálsz, akkor azt gondold végig, milyen gyakorisággal tudod kiküldeni (milyen rendszerességgel tudod megcsinálni). Ha reklámleveleket küldesz, akkor sem baj, ha leírod: maximum hetente/havonta egy-két alkalommal fog kapni. Ez kicsit növelheti a bizalmat.
A mai tippünk: gondold végig, mit ígérsz a feliratkozáskor!
Ha e-mail adatbázist építesz, akkor az a legegyszerűbb megoldás, ha valami játékot szervezel, amiben elkéred az e-mail címet és a nevet (meg még olyan adatokat, amik kellenek), és valamilyen formában nyereményt adsz vagy sorsolsz. De mi legyen ez a nyeremény?
A nyereményjátékok általános problémája, hogy kik fognak abban részt venni? Azok, akik a célcsoportod, vagy azok, akik nyerni akarnak? Ha az utóbbi, és főleg az utóbbi, akkor sajnos sok pénzért építettél egy vacak adatbázist. Mit kell ahhoz tenni, hogy a célcsoportod játsszon?
A megoldás kimondva egyszerű: adj olyan ajándékot, ami csak nekik érdekes. De ennek megvalósítása már nem is olyan könnyű. Ha egy angol nyelvtanfolyamokat szervező cég vagy, akkor adj ingyenes tanfolyamot, ez oké. De ha üzleti ügyfeleket, mondjuk egyéni vállalkozókat, kisvállalkozások vezetőit akarod elérni? Nekik mit adj? Befizeted helyettük az adót?? Nem igazán van mindig jó válasz. De tény: olyat adj, ami a célcsoportodnak hasznos. Nem kell mindig nyeremény, lehet az kedvezmény is, például 60-80% kedvezmény már valami, szinte ajándék. Ugyanakkor jobbára tényleg csak annak érdekes, akinek kell a terméked vagy szolgáltatásod (hacsak nem adja el, a megélhetési játékosok ezt csinálják, de azért belőlük annyira sok nincs).
A másik javaslatom, hogy ha széles a célcsoportod, a sok kis ajándékot jobban elhiszik. Az egy nagy ajándék igen erős húzóerő, de nagyon sok olyan embert fog vonzani, akik valójában nem is kellenek neked. Ne egy iPhone-t adj, adj helyette sok pendrive-ot. Többen is nyernek, jobban is elhiszik, hogy nyerhetnek.
A mai tippünk: adatbázis építéskor gondosan mérlegeld, milyen ajándék lenne jó a célcsoportodnak!
Közkeletűen adatkezelési sorszámnak hívjuk azt a számot, amit akkor kapunk, ha bejelentkezünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mint adatkezelők. Ha személyes adatokat kezelünk, akkor ez kötelező is, így nem a mi döntésünk, be akarunk-e jelentkezni. Mivel adatkezelésre a bejelentéstől kezdve jogosultakká válunk, így nem okoz az gondot, hogy az eljárás nem ritkán elhúzódik, és akár egy évet is igénybe vesz.
A bejelentésnek a törvény szerint díja van, de mivel egyelőre ez a díj nincs meghatározva, így praktikusan ingyenes. A bejelentést elektronikusan is megtehetjük, a pontos módját, és minden egyéb tudnivalót a Hivatal nagyon jól összeszedett a hivatalos oldalon »»»
Mai tippünk: személyes adatok kezelésekor jelentkezz be a NAIH-hoz!
Akkor hatékony egy e-mail adatbázis, ha te magad építed, ha olyanok a tagjai, akik valóban érdeklődnek az után, amivel foglalkozol. Tehát érdemes saját adatbázist építeni. De ha te építed, akkor a te döntésed, miket kérdezel meg, milyen adatokat kérsz be!
Először is, nem elég az e-mail cím. A hazai szabályozás szerint az e-mail cím mellé el kell kérni a nevet is. Aztán az is fontos, hogy csak indokoltan kérhetsz el adatokat: elvileg bármit megkérdezhetsz, de meg kell tudnod magyarázni, hogy miért volt rá szükséged. Igaz, az is egy jó érv, hogy tudjál az alapján célozni.
Ugyanakkor a felhasználók nem szeretnek sok adatot megadni, így érdemes tényleg csak azokat megkérdezni, amire valóban szükséged van. Így aztán erre nincs is egy általános formula, hogy miket is kérdezz meg, neked kell megtervezni, mire van szükséged.
Mai tippünk: építs saját adatbázist, és ehhez tervezd meg előre, milyen adatokat szeretnél gyűjteni!
Gyakran hallom, és néha mondom: sajnos nem kaptuk meg az e-mailt, biztosan spam-be ment. És van, amikor ott se találom meg... Hetente 2-3 valóban üzleti levelet lenyel a levelezőm spam filtere, így azokat nem kapom meg, csak ha kibányászom onnan. Vagyis kénytelen vagyok hetente legalább kétszer ellenőrizni, hogy került-e oda valami. Ez nem mindig egyszerű, hiszen az oda kerülő levelek 99%-a valóban spam, vagyis 100 levélből jó ha egy az érdekes.
Lehet, túl szigorú a spam filtere a levelezőmnek? Igen. De ezzel nem vagyok egyedül, és sokan vagyunk, akik annyira nem is tudunk vagy akarunk ezen változtatni. Mindenesetre a nagyon fontos elküldött levelek esetében már megszokott rutin, hogy ha nincs visszajelzés, egy-két nap múlva azért telefonon is rákérdezek, megérkezett-e.
A kapott leveleknél ráadásul az a tapasztalatom, hogy a nem saját nevemre (hanem pl. a blog@-ra vagy az info@-ra) küldött levelek nagyobb része elvész. Így ezt javasolni is szoktam: ha valaki e-mailben keres meg, és nem reagálunk egy-két napon belül, bátran telefonáljon ránk!
Mai tippünk: figyeld néha a spam könyvtárad is, és az általad elküldött, reakció nélküli e-mailekre kérdezz rá más csatornán is, ha biztos akarsz lenne, hogy a címzett megkapta!
Ha csinálsz egy akciót, van egy szolgáltatásod, írsz egy blogot, érdemes kirakni az elérhetőségedet, és ennek részeként az e-mail címedet is. Készül egy hirdetés, és álláshirdetés, egy cikk - ott is kellhet e-mail cím. De mit rakj oda, milyen címet szerepeltess?
Nem érdemes azt, amin keresztül a normál levelezésed csinálod. Egyrészt ha hirtelen kapsz sok levelet, akkor annak feldolgozása plusz idő, és a normál munkát is lassítja, másrészt akkor azzal kerülsz fel mindenféle spam listákra... az se jó. Szabályt pedig, ami átirányítja a leveleidet, nem lehet mindenre csinálni.
De ha egy másik e-mail címre jönnek a levelek, még ha azok át is vannak irányítva a tiédre, könnyen különválaszthatóak.
Mai tippünk tehát: készíts "gyűjtő" e-mail címeket az egyes megjelenésekhez, akciókhoz, hogy külön tudd választani a normál levelezésedtől!
Az e-mail cím annyira fontos kapcsolati adat, hogy nagyon sokszor használjuk az interneten kívül is. Például feltüntetjük a nem internetes reklámokban is. Persze itt sem mindegy, milyen az e-mail cím formája. Láttam én már nagy kamionon gmail-es címet, ami kicsit meglepő volt számomra (egy tankolásból több domain nevet is be lehet jegyezni, és évekig üzemeltetni), így azt hiszem, nem haszontalan az a javaslatom, hogy az e-mail cím formájára ilyen esetekben is figyeljünk oda!
A legjobb, ha valamilyen általános címet használunk: info@cégnév.hu Utcai megjelenésre (óriásplakát, autó stb.) elsősorban ezt javaslom. Viszont ha olyan helyen jelenik meg a cím, amit az emberek magukkal tudnak vinni - például újságban, szórólapon -, akkor ott már lehet kicsit trükközni. Megadhatunk olyan e-mail címet, ami csak azzal a hirdetési hellyel kapcsolatos, például: szoroinfo@cégnév.hu Így nézhetjük az eszköz hatékonyságát is.
Egy dolog viszont fontos: ne legyen hosszú, megjegyezhetetlen e-mail címed sehol, és főleg nem közterületen. Olyat érdemes megadni, amit könnyű legépelni, nehéz eltéveszteni.
Mai tippünk: figyelj oda, hogy a céges reklámanyagokon milyen e-mail cím szerepel!
Mára az a normális, hogy az üzleti ajánlatainkat e-mail formájában küldjük el a partnereinknek. Ezt általában csatolt file segítségével tesszük meg: Word, Excel vagy pdf dokumentumot használunk. Az e-mailbe pedig nem is nagyon írunk semmit, csak annyit kb., hogy "mellékelten küldöm ajánlatunkat".
Ez jellemzően jó is, de van azért néha, hogy gyorsan kellene tudnia elolvasni az ajánlatot a címzettnek. Ez azt jelenti, hogy telefonon olvasná el - és ilyenkor a csatolt file-ban lévő ajánlat annyira nem előnyös. Igaz, vannak arra programok, hogy megnyissák a fenti formátumokat, de ezzel több baj is van: a nagyobb file-ok letöltése idő és pénz, a megnyitott dokumentumokban nehéz tájékozódni a kis képernyőn, nem beszélve arról, hogy egy kicsit is lassabb telefonon akár meg sem nyílik az ajánlatunk...
A megoldás viszont nagyon egyszerű: ne csak a csatolt file-ba írjuk bele az ajánlat lényegét, hanem a levél törzsébe is. Vagyis, ha az ügyfelünk megkapja a levelet, akkor nem kell megnyitogatnia a csatolmányokat, elég átfutni a lényeget.
Mai tippünk: az ajánlataid lényegét ismételd meg a levélben, ne csak a csatolással legyen benne, hogy a címzett gyorsabban is el tudja olvasni!
Nálad hová tűnnek az elküldött levelek? Megjelennek az elküldött levelek mappában - és ennyi? Mented rendszeresen ezt a mappát? Kollégáid elküldött levelei hol érhetőek el? Ha elmegy egy kolléga szabadságra, vagy távozik a cégtől, ki fogja látni az általa korábban kiküldött leveleket?
Az elküldött levelek sokszor tartalmaznak olyan információkat, amik csak ott vannak. Néha, peres ügyekben, ezek az elküldött levelek akár mint bizonyíték is szerepelhetnek. Megvannak ezek nálad? Mindenkié?
Több lehetőségünk is van az elküldött levelek mentésére. A legegyszerűbb megoldás talán az, ha létrehozol egy fiókot, és mindenki elküldi oda a leveleit titkos másolatként. Így lesz egy fiók, ahol elérhető az összes elküldött levél.
Vagy olyan levélküldő szervert (smtp) használsz, ami automatikusan archiválja a kiküldött leveleket is. Vagy az informatikus majd ajánl valamit. Nem is a megoldás technikája a lényeg, hanem az, hogy legyen valami.
Mai tippünk: készíts a céged összes kiküldött leveléről másolatot, archívumot!
A fenti címmel tartottam előadást a Kreatív Gyógyszerkommunikációs konferenciáján. A téma számomra is érdekes, napi feladatként készítünk, tervezünk landing page-eket. Órákat tudnék beszélni erről, itt volt 20 percem... így kiemeltem a legfontosabb tudnivalókat, és beraktam a végére egy infógrafikát, amin megismerhetjük a legfontosabb elemeit is egy landing page-nek.
Mivel mi, marketingesek, szeretünk tölcsérekben beszélni - értékesítési tölcsér, marketing tölcsér -, így erre az alapötletre építettem fel az előadást - a képek így fagylaltokról szólnak. És bár kevés szót tartalmaz az előadás, de a lényeg benne van: kiderül belőle, mi kell egy jó landing page-hez.
Az egyik legtöbbet elmondott, megadott olyan adat, ami az internettel kapcsolatos, az e-mail címed. Ott van a névjegykártyádon, ezt adod meg telefonban, és felrakod sokszor a szórólapokra is. Viszi a híredet!
Így aztán nem mindegy, hogy milyen is ez az email cím. Pár jó tanács, ha céges email címről beszélünk:
Ne legyen ingyenes szolgáltatós domainen, vagyis nem jó a @freemail.hu, @gmail.com sem! Magán címnél nincs gond, de cégesnél ezt nem javaslom.
A rendes neved tartalmazza, ne becenevet. Elég hülyén néz ki a kutyomutyo@komolyceg.hu, nem?
Legyen meg a cím a teljes neveddel, mindkét változatban: legyen vezeteknev.keresztnev és keresztnev.vezeteknev alakú címed is.
Céges domaint használj, de ha lehet, olyat, amit nem bonyolult lediktálni. A kötőjel a domainben sokszor okoz gondot!
Általános célokra bátran használj ne névhez kötött címet, pl. lehet info@ és marketing@ is.
Természetesen használhatsz ingyenes webes mailrendszert a levelezésre, de céges esetben figyelj oda, hogy céges címről látszódjon a kiküldés. A Gmail erre ad lehetőséget!
...és ha Gmailt használsz, tudod oda irányítani a céges címed, de az is lehetséges, hogy a Gamil szedje le a szerveredről.
De mindig legyen céges levelezésed, ha a Gmail vagy más, általad használt levelező leáll (volt ilyen), attól még nem áll meg az élet.
Gondolom te is rengeteg e-mailt írsz. És ha sok e-mailt írsz, sokszor alá is írod. Így aztán a legtöbben használjuk az automatikus aláírást is, vagyis a levelező program az általunk beállított aláírást magától odarakja (vagy egy kattintással) az e-mail végére.
De arra gondoltál már, hogy ez az aláírás egyben egy jó reklámfelület is? Mert mi az, ami ide kerül:
neved
beosztásod
telefonszámaid
érdemes az e-mail címet is, továbbküldés esetén elveszhet a fejlécből!
weboldalad címe
De itt még van hely, nem is kevés! Egy vagy akár 2-3 sorba még odafér pár alapvető információ: a céged szlogenje, esetleg tevékenységei. Írd oda, érdemes! Sőt, ha van valami akciód, vagy szervezel valami eseményt, azt is írd oda! Sok leveled nem erről szól, de az aláírásban rátalálhatnak, és ez így neked ingyen reklám.
Mai tippünk: használd az e-mail aláírást saját magad reklámozására is!
Ha blogot írsz vagy saját oldalad van, és fontos, hogy megismerjenek - mert például építed a saját énmárkádat -, akkor fontos lesz neked, hogy a Google-ben a találatok mellett megjelenjen az arcod is, mint íróé. És igen, ezt meg is lehet csinálni:
A Google érdekes módon ezt a képet nem a weboldaladról fogja leszedni, ehhez a kis kiegészítéshez szükséged lesz egy Google+ profilra. Ha felépítetted a profilodat, feltöltötted a képet, akkor már csak össze kell kötni az oldallal, aminek a menetét a Google le is írja nekünk.
A mai tippünk: ha te vagy a szerző, ez jelenjen is meg a Google találatok közt - kösd össze Google+ profilod a weboldaladdal!
Írtam már a Google találati oldalon megjelenő kivonatokról, arról, hogyan tudjuk azt befolyásolni. De ezeket a kivonatokat ráadásul még néhány információval ki is tudjuk egészíteni. Ezek egyike, amikor úgynevezett bővített kivonatot ad a Google, benne olyan plusz adatokkal, amiket a weboldalunkról szed le.
Lényegében arról van szó, hogy amennyiben az oldalunkon készül valamilyen állandó minősítés, pontozás, vannak fent ismertetők, termékekről olvasói visszajelzések, akkor ezeket fel tudja tüntetni a találatnál. Valahogy így:
Ennek a beállítása, bár nem bonyolult, de biztosan némi programozást igényel. Szerencsére a Google ad egy jó útmutatót rá.
Ma tippünk: ha a weboldalad tartalma lehetővé teszi, használd a bővített kivonatok lehetőségét!
A webhely linkek vagy angolul a site linkek a Google kereső egy kiegészítése, egy olyan elem, amit csak erős korlátozásokkal használunk. Erről van szó:
Az erős korlátozások alatt azt értem, hogy
csak első találati helyen jelenik meg így
a linkeket a Google "határozza meg", választja ki
mi csak kikapcsolni tudjuk az egyes linkeket
A linkek kikapcsolása azt jelenti, hogy amennyiben olyan jelenik meg, ami nekünk nem tetszik, akkor a Webmestereszközök segítségével kivehetjük azt a site linkek közül. (Igaz, ez is korlátozott: csak 99 url-t szedhetünk ki, és max. 90 napig.) Ugyanakkor azt javaslom, ellenőrizzük a site linkeket, amit úgy tehetünk meg legkönnyebben, ha a saját nevünkre keresünk (így első helyre kerülünk a találatok közt), és ha van köztük olyan, amelyik nem tetszik, szedjük azt ki. Ha nem jelenik meg site link, akkor a Google nem talált olyan aloldalunkat, amit kiemelésre méltónak tart...
Mai tippünk: ellenőrizzük a site linkeket, és ha kell, módosítsuk azokat!
A mesében Jancsi és Juliska kenyérmorzsákat szórt az úton, hogy visszataláljanak. Néha nemcsak ők tévedhetnek el, hanem a látogatód is az oldaladon. Főleg, ha több menüvel, almenüvel rendelkezel. Ilyenkor érdemes kiegészíteni a navigációt egy olyan plusz menü elemmel, ami a tartalom fölött a bal felső pozícióban van, és megmutatja, pontosan hol is jár a felhasználó. Valahogy így:
Ez persze akkor jó, ha a cím kivételével (jelen esetben a Keresőmarketing Nap 2014 a cím) minden más elem kattintható, és így például egy kattintással vissza lehet lépni egy-két szintet. Ez a megoldás ráadásul nemcsak a navigációban segít, de a keresőoptimalizálást is segíti. Vagyis mindenképpen érdemes használni.
És hogy miért Jancsi és Juliska? Ennek a menümegoldásnak az angol neve - a mese után - breadcrumb, vagyis kenyérmorzsa...
Mai tippünk: használj breadcrumb, vagyis kenyérmorzsa menüt is a weboldaladon!
A webes címed nem áll meg a domain nevednél. Ott vannak még az aloldalaid, amik mind külön címen érhetőek el. Ha azt akarod, hogy a weboldalad könnyebben megtalálható és kicsit jobb legyen, akkor ezzel is érdemes foglalkoznod.
Ezt a megjelenést egyébként kivonatnak, angolul snippetnek nevezik. És nagyon fontos szerepe van, hiszen ezt látva dönti el az ügyfél, hogy kattint-e vagy sem.
Mai tippünk: figyelj oda, mit mutat a keresőtalálatoknál a kivonat!
Az oldalad címe, vagyis a domain neve elég fontos ahhoz, hogy érdemes legyen külön foglalkozni vele. Alapvetően ez is két területet érint: a keresőoptimalizálást és a marketinget, azon belül a brand építést. Hiszen a domain nevünk az, amit kis túlzással mindenhova feltüntetünk: névjegykártyára, autóra, bárhova.
Így hát fontos kérdés: mi legyen a domainneved? Alapvetően nincs olyan válasz, ami mindenkire igaz lenne. Fontos kérdés, hogy mi az előrébb való: a neved vagy a tevékenységed? Ha a neved, akkor használd a neved a domain nevednek, nincs is kérdés. De akkor is, ha lehet, könnyen használhatóan és megjegyezhetően. Ha a neved Netenvagyok Kft., akkor ne a netenvagyokkft.hu, hanem a netenvagyok.hu legyen a neved.
Ha a tevékenységed a fontos, akkor viszont képezz abból domain nevet, és ez ráadásul az adott szóra segíti a keresőoptimalizálást is. Erre számomra nagyon jó példa a bútorlapokat méretre vágó cég Lapszabaszat.hu domain neve.
Mai tippünk tehát: válassz olyan domain nevet, ami a céljaidhoz illik, és ha lehet, akkor a legegyszerűbbet használd!
A Google Analytics használatáról már írtam. Az az eszköz arra jó, hogy lássuk, mi történik a weboldalunkon. De van a Google-nek egy másik eszköze is, amit a weboldal tulajdonosoknak szán: ez a Webmestereszközök.
Ez is egy ingyenes szolgáltatás, de már kicsit más céllal. A Webmestereszközök ugyanis azt mutatja meg, mit lát a weboldalunkból a Google kereső. Így statisztikákat találhatunk benne arról, a különböző kulcsszavakra hányadikak vagyunk a találatok közt. Láthatunk arról számokat, mikor és hány oldalunkat indexelte be a Google. Találhatunk arról információkat, milyen hibákat talált a Google az oldalunkban. Sőt, egyes eszközökkel még a Google-nek is adhatunk információkat, pl. feltölthetjük az oldaltérképünket (sitemap).
Mivel a Webmestereszközök elérhető magyar nyelven is, és a funkciók elég egyértelműek, így érdemes akár laikus weboldal tulajdonosként is elkezdeni használni. Ha már új Analytics kódunk van, akkor elég csak belépni és aktiválni a szolgáltatást - máris jönnek az adatok.
Mai tippünk: ha weboldalad van, használd a Google Webmestereszközöket!
A tavaszi konferenciaszezon tele van érdekes eseményekkel, és bár legtöbbünk ideje (és pénztárcája) véges, mégis érdemes néhányra eljutni. A már ajánlott saját szervezés mellett még egyre szeretném felhívni a figyelmet, a Menedzserképző Központ IV. Marketing Konferenciájára. Ez egy fél napos esemény, február 27-e délután, és én fogom műsorvezetni - így velem is lehet majd ott találkozni.
A téma abszolút aktuális, hirdetések, tartalom, mobil téma körül mozognak, ismert és szakmai előadókkal. Érdemes még jelentkezni, most ráadásul 15% kedvezménnyel, ha valaki innen jelentkezik.
A Google nem szereti, ha be akarjuk csapni. Sőt, a többi kereső sem. Így aztán mindenféle algoritmusokkal próbálják megtalálni a csaló oldalakat. Egy csalási lehetőség, ha ugyanazt a tartalmat több helyen is elérhetővé tesszük, így próbálunk más-más szóra jó helyre kerülni vele. A keresők ezért büntetnek, ha duplázzuk az oldalunkat.
De mi számít másolásnak? Már az is, ha fizikailag ugyanaz a tartalom több különböző domain névről is elérhető. Például a ruha webáruházban van egy ingek árucsoport, ami elérhető a ruhawebaruhaz.hu/ingek és az ingwebaruhaz.hu címről is. Nos, ez már olyan, amiért büntetnek a keresők.
De mi van akkor, ha nekünk fontos az, hogy több címről elérhető legyen ugyanaz? Vagy ha nem lehet valamiért máshogy megoldani a tartalomelhelyezést? Akkor mondjuk meg a keresőknek, hogy igen, tudjuk, hogy ez másolat, és mutassunk rá, melyik az eredeti oldal. Nincs más dolgunk, mint használni egy erre kitalált html elemet: a canonical tag-et.
Lusta webszerkesztők régi megoldása, hogy egyes szöveges elemeket összeraknak valami rajzoló programban, és azt úgy ahogy van, képként felrakják a weblapra. Láttam már teljes címlapokat jpg formátumban, lényegében nem volt benne semmi olyan, amit szövegként tudna értelmezni egy kereső.Persze olyan is van, amikor csak egy-egy elem, például a menüpontok neve kerül fel képként.
Az ilyen megoldások több ok miatt sem jók:
az ilyen tartalmakat nem lehet úgy nagyítani, hogy betűméretet változtatunk a böngészőben
nem tördelődnek a képekre írt szövegek, így egy kisebb felbontáson, pl. mobilon, tuti olvashatatlanná válnak
felolvashatatlan szöveg lesz a látássérülteket segítő programoknak
a keresők sem tudják feldolgozni a tartalmukat
sokkal nagyobb egy kép, mint egy formázott szöveg, így a letöltési idő is hosszabb
Mai tippünk tehát: amit lehet, szövegként vigyünk fel, ne használjunk képre írt szövegeket weblapunkon!
Sem a felhasználó, sem a Google nem szereti, ha a weboldalad lassan tölti be a tartalmat. A felhasználó otthagy, a Google hátrébb sorol a találatok közt - egyáltalán nem nyerő felállás ez senkinek. Sok olyan ok lehet, hogy a weboldal belassul, és ezek közül az egyik gyakori probléma, amikor nem megfelelő méretű képet sikerül felrakni a weboldalra.
Azon már meg sem lepődök, hogy a 800x600 pixeles képet egyszerű html beállítással rakja be 400x300-as helyre. De olyat is gyakran látok, hogy 150 vagy akár 300 dpi-s felbontású képet sikerül felrakni. Ezek mind négyszer, nyolcszor nagyobb fájlok, mint amennyi elég lenne. És ennyivel lassabban is töltődik be...
Mai tippünk: ne használj a szükségesnél nagyobb képet a weblapodon, mert lassítja a betöltést.
Azt írja Lica az Indexen, hogy kém vagyok. Egészen pontosan arról ír, hogy lehetőség van arra, hogy megnézzük, a címzett kinyitotta-e a levelünket vagy sem. Tekintsünk el a bulváros hangvételtől, és akkor kiderül, hogy lényegében mindenki kém, aki értelmesen akarja használni az email küldés funkciót reklámcélokra. Hiszen a jó hírlevélküldő rendszerek lényege részben a tömeges kiküldés (akár személyre szabva), részben a statisztika készítése.
És az egyik statisztika bizony a kinyitások száma. Ami ugye akkor és csak akkor mérhető, ha engedélyezzük kép megjelenítését az email megnézésekor.
Nos, pár megjegyzésem azért volna ezzel az egésszel kapcsolatban. Egyrészt annyira nem új a dolog, hogy bő tíz éve is már mértük ugyanezt. Vagyis már több mint tíz éve léteznek erre megoldások. Aztán, ha ez kémkedés, akkor mit szóljunk azokhoz a megoldásokhoz, amikor a fogadó email program küld a feladónak egy automatikus emailt a kinyitáskor? Oké, ki lehet kapcsolni, de ugye ezt a fajta most kémkedésen kapott mérést is.
Aztán az is érdekesség, hogy a Google elkezdte használni azt a megoldást, hogy minden képet magához tölt le, és onnan szolgálja ki a Gmailt használóknak. Könnyű belátni, ez máris torzítja az adatokat - vagyis nem történik kémkedés...
Végül a személyes fájdalmam: nem beszél a cikk arról, hogy nemcsak azt tudjuk mérni, hogy ki lett-e nyitva a levél, hanem azt is, kattintott-e az emailre, sőt, tömeges levélküldésnél azt is meg tudjuk mondani, ki is volt az, aki kattintott. Ezt még megírtam volna, hiszen micsoda skandallum már ez is!
Szóval, kém vagyok. Nincs is ezzel semmi gond, fel is vehetném ezt valahogy névnek. Mondjuk Berényi 007 Konrád leszek mostantól. Mit szólsz?
Utolsó kommentek