Onlinemarketing blog

Benne vagyunk a konferencia szezonban, és van néhány esemény, amiről kár lenne lemaradni! Összeszedtem a fontosabbakat, íme:

Az első egy április 27-i, szombati program, elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak. Teljesen nyitott, de előzetesen jelentkezni kell rá emailben. Címe: Ki mit tud a pályakezdésről? - MarketIntelligence Klub Est - helyszín: Kinizsi Afrocafe Klub, este 7-től. Itt az egyik beszélgetést fogom moderálni-vezetni.

A napokban kellett azzal szembesülnöm, hogy miközben tanítok mindenféle fontos online marketinges gyakorlati és elméleti dolgokat, vannak, akik sok-sok órával ezelőtt lemaradtak. Vagy azért, mert kihagytak órákat, vagy azért, mert nem értették azt, amit tanítok, de alapvető dolgok ismerete hiányzik.

Ilyenkor úgy érzem, én vagyok a hibás: nekem kellene észrevennem, ha valami nem működik, és ha valaki lemarad, akkor azt nekem kellene felhúznom. Mert én vagyok a tanár, és ez az én felelősségem. A legnagyobb hibám egyébként az, hogy nem építettem be az oktatásba a megfelelő jelzéseket: túl ritka és esetleges a félév folyamán a visszajelzés. Kénytelen leszek ezen is változtatni.

Az alapok nélkül ugyanis szart sem ér a többi, amit tanítok. Ha nincs mire építkezni, akkor lóg a levegőben az egész. Egyébként ezt érzem a szakértői munkában is, nemcsak a tanításban: azok az ügyfelek, akik nem ismerik az alapokat, nehezebben döntenek és nehezebb nekik egy-egy folyamatot bemutatni. Szerencsére a legtöbben szívesen tanulnak: megvan az igény az alapok elsajátítására.

És hogy mik ezek az alapok? A Föld gömbölyű, az eső nedves, a fák fölfelé nőnek... vagyis: a bannerek az esetek nagy részében rotálva jelennek meg, nem a kattintás a legfontosabb eredményességi mérőszám, tartalom nélkül nincs hatékony jelenlét... Elég sok dolog, igen. De ezek ismeret nélkül kár beszélni Analyticsről, meg kutatásokról meg fogyasztói viselkedésről.

Az már majd egy következő szint lesz.

Még mindig a MediaQ közösségi médiás kutatásából szemezgetek. Hozzá kell tennem, van egy hazai hivatalos közönségmérési kutatás - csak annak nem igazán vannak publikus adatai ebben a témakörben, így nem tudom azzal összehasonlítani ezt a kutatást. Pedig nem lenne rossz...

Szóval, a kutatásnak van egy olyan kérdése, hogy hányan csatlakoztak valamilyen oldalhoz vagy csoporthoz. Erre 71% az igen. És akkor most nézzük, ez a 71% miért is csatlakozott!

Rengett a Föld április 23-án 00.28-kor Magyarországon. Ez önmagában is egy érdekes hír, hiszen nálunk ez ritka esemény, de még érdekesebb számomra a hírnek a megjelenése a médiában.

Úgy tűnik, az interneten három liga van: a közösségi média, néhány híroldal és mindenki más.

A közösségi médiában néhány másodperc kellett, hogy megjelenjenek az első beszámolók: Twitteren és Facebookon gyakorlatilag azonnal megjelentek azok a bejegyzések, amik akkor még kérdezték, hogy valóban földrengés volt-e? Jól jellemzi a helyzetet egyik kedves ismerősöm tweetje:

tudtam, h 30 másodperc után már bitlisz lesz a földrengés!

És valóban, 30 másodperccel az esemény után már nem lehetett első a hírrel. Ennyire gyors az, ha ülünk a gép előtt és leírjuk, amit érzünk. Egyébként elég volt 9 perc, hogy egy műszeres mérést is belinkeljen valaki.

Az első általam követett híroldal, amelyik írt az eseményről, a HVG Online volt. 12 perc kellett nekik. Az Index.hu még belefért kb. az első 30 percbe, de aztán nagy a csönd. Az Időkép még írt a földrengésről (sőt, ahogy nézem, ők voltak az elsők, a HVG előtt kiment náluk a hír), de egyébként alszik az online média. Hiába, ez nem közösségi média, ez egy másik világ.

Megerősítést nyert, a hírek azonnali forrása - az elmúlt időszak eseményei, és a mostani földrengés alapján - a közösségi média lett. Mindenki más már csak kulloghat utána.

Tavaly és tavalyelőtt is voltam, most idén szerintem nem jutok el oda, de sajnálni fogom. Ez a X. Elektronikus Kereskedelmi Konferencia, olyan témával, ami tényleg aktuális:

SmartCommerce: a jövő (e-)kereskedelme címmel rendezi meg a SzEK.org május 9-10-én Gárdonyban az e-kereskedelmi szakma immár tízéves seregszemléjét, a X. Elektronikus Kereskedelem Konferenciát. A rendezvény középpontjában az okostelefonok és egyéb „okos” eszközök és megoldások nyomán okosodó kereskedelem nyújtotta lehetőségek, illetve az ezekhez kapcsolódó üzleti kihívások állnak.

Ez egy nagyon jó hangulatú, és hasznos konferencia, amit a SzEK.org szervez - egyfajta seregszemle. Olyanoknak kötelező, akik komolyan nyomják az elektronikus kereskedelmet. Sok hasznos infó, rengeteg érdekes ember, nagyon tuti környezet - jófajta tavaszi konferencia.

Jelentkezzetek, még vannak helyek!

A már említett MediaQ kutatásnak egy másik érdekes része volt az, ahol azt kérdezték meg, milyen nyereményeket szeretnek a Facebookozók. Őszintén megmondom, nem lep meg az eredmény, de mindenképpen érdekes.

Ön milyen témájú, közösségi oldalon indított nyereményjátékon vesz / venne részt szívesen? - volt a kérdés.

60% vásárlási utalványt, 41% telefont, tévét, számítógépet vagy zenejátszót, 40% termékcsomagot, 37 és fél% vásárlási kedvezményt, 35% utazást, 33% garantált kis ajándékot, 32% mozi vagy színházjegyet illetve ingyenes kipróbálási lehetőséget, 29% koncertre vagy sporteseményre belépőt.

23% válaszolta azt, hogy semmilyen nyereményjátékon nem venne részt - ilyen is van, és nem is kevés.

Érdekesek ezek a számok, és főleg az az érdekes, hogy a Facebookozók mennyire szeretik maguk kiválasztani az ajándékot - a vásárlási utalvány ugyanis majdnem olyan, mintha pénzt adnánk. Elvileg a sok kis garantált ajándék sem rossz, de azzal alig fele annyi embert mozgatunk meg...

Szóval, ami megtörténhet, az meg is történik. Így van ez, ha konferenciát vezetek. Néhány tapasztalatom, hogy tudd, mire készülj, ha te is ilyet csinálsz:

• Amikor azt hiszed, van még öt perced - hamarabb fejezi be az előadó.
• Csak annak a nevét rontod el bemutatáskor, aki ezen megsértődik.
• A mikrofon lemerül. Ha vezetékes, akkor beleakadsz. Ha fix rögíztésű, akkor kényelmetlenül rá kell hajolni.
• A technikus akkor alszik el, amikor az előadó nem tudja elindítani a prezentációt.
• Vagy összekeverednek a papírok a kezedben, vagy olyan kicsik a betűk, hogy nem látod.
• Ha a szünetig nemhogy tartod az időt, de hamarabb is végzel, a következő rész tuti csúszni fog.
• Amikor a technikus és az előadó éppen szerencsétlenkednek a technikával, akkor nem fog eszedbe jutni semmi épeszű időhúzó ötlet.

Az se jobb, ha beszélgetést kell moderálnod:

• Ha felteszel még egy kérdést, mert "van még öt perc", egészen biztos, hogy elkezdenek vitatkozni, és csúszol legalább 10 percet.
• A legjobb kérdéseidre nem akarnak válaszolni, de lényegtelen hülyeségekre elmegy akár fél óra is.
• Soha nem vitatkoznak. Ha mégis, akkor nem a fórum témájáról.
• Persze, hogy összekevered a neveket legalább egyszer.
• Az előre megbeszélt kérdésekre vagy nem lesz idő, vagy mindenki minielőadást tart belőle.
• A közönség sosem kérdez. Ha mégis, akkor biztosan a kiszabott idő letelte után.

És te kedves olvasom, belefutottál már hasonlóba?

Egyébként szeretem csinálni, mindezektől függetlenül. Vagy talán pont ezért...

A mai konferencia-nap egyik érdekes előadása volt számomra délután a MediaQ kutatásának a bemutatása, Kuti Gézától. Sok olyan számot is tudott mutatni, ami nincs fent a SocialTimes.hu-n (amin amúgy több adat van, mint a SocialBakers-en...).

Az egyik szám az a Facebookozással töltött idő. Az a helyzet, hogy az az idő, amit a Facebook előtt eltöltünk (igen, mi magyarok) összemérhető a tévézéssel. Vagyis:

átlagosan 166 percet vagyunk a Facebookon naponta!

Főleg 35 év alatt vagyunk ott rengeteget. 26-35 év között 192 percet, 19-25 között 231 percet, 15-18 éves kor között 258! percet, vagyis több, mint 4 órát! Azért ez nem kevés, azt hiszem. Az persze jól látszik, hogy kik is érnek rá jobban...

Még volt sok érdekes adat, közülük egy: a Facebookozók 13,3 százaléka saját bevallásuk szerint már vásárolt terméket olyan hirdetés alapján, amit ott látott. Ez az arány egy éve még 11,9% volt. Vagyis kimutatható a Facebook kereskedelmi hatása, bár azért a nagy többség nem annyira aktív. Viszont aki aktív, az információt keres. Arra a kérdésre, hogy miért kattint valaki hirdetésre, a legtöbben azt válaszolták: a link felkeltette az érdeklődését, a hirdetés szövege értékes információkat tartalmazott vagy több információt akart megtudni.

Végül, a jövővel kapcsolatban még egy érdekes megállapítást tett Kuti Géza: úgy látják, hogy kb. 3-4 év alatt gyökeresen meg tud változni minden iparág, így a közösségi média is. Vagyis nem ülhet a Facebook a babérjain, mert bár most ő visz mindent, de ez egyáltalán nem szól az öröklétről.

A változás folyamatos. 

Már most tudom, hogy holnap este nagyon fáradt leszek. A napot ugyanis a Corvinuson kezdem, a 6. Startup Underground konferencián. Én fogom megnyitni, így esélyem sincs késni, ugye... A program erre, lehet jönni oda is, aki elfelejtett volna jelentkezni!

De nem maradok végig, délben már a Duna másik oldalán leszek, a Gellért szállóban, ahol megnyitok, majd vezetek egy másik konferenciát, amelynek a címe "ÉLET A LÁJKVADÁSZATON TÚL - ONLINE MARKETING GYAKORLAT A KÖBÖN". Acélos a program, érdekes témák, és persze minden a Facebookról és sokminden azon kívül is.

Vagyis nem fogok unatkozni, azt hiszem, olyat teszek, amit évente csak pár alkalommal sikerül - éjfél előtt lefekszem. Aztán pedig, ha majd kialudtam magam, be fogok számolni a holnapi napról!

A hétvégén még örömködtem, amikor megkaptam az új Facebook fejlécet, a Graph Search-öt. A keresővel nincs is gondom, azt hozza, amit vártam (erről majd később, ha már többet használtam). Amivel gondom van, az az értesítő rész jobbra kerülése.

Egyszerűen nem esik a kezemre. Felhasználóként teljesen kiesik, így egyrészt sokat kell utaztatnom az egeret, másrészt van, hogy észre se veszem, hogy figyelmeztet. Értem, hogy azért van ott, hogy a fókuszt kicsit átrakja a "reklámos oldalra", de nekem akkor sem tetszik.

Ez tipikusan olyan változtatás, ami szerintem nem felhasználó központú. Legalábbis nekem, mint felhasználónak nem jó. Persze vannak más szempontok is, és emiatt önmagában nem fogom otthagyni a Facebookot. Ez az ő szerencséjük, amúgy. Így lehet ilyen változásokat véghezvinni.

De az esetek nagy részében érdemes a felhasználók igényeit megismerni és figyelembe venni, ugyanis nem vagyunk olyan erősek, mint a Facebook, és ha kényelmetlen a szolgáltatásunk, jól otthagynak minket. Így érdemes pénzt - akár sok pénzt - a használhatóságra fordítani. Nekem volt szerencsém találni erre egy mérnököt, akiről már ugye írtam is.

Ádám nálunk a ux guru, és kérlelhetetlen. Annyira felhasználó központú, amennyire én soha nem voltam, és most tanulom tőle ezt a fajta tervezési szemléletet. Jó lecke! És azt hiszem, nemcsak nekem kell ezt megatnulni...

Még a múlt héten futottam bele egy cikkbe, amire felkaptam a fejem. De nem elsősorban a tartalma miatt, hanem sokkal inkább egy pontatlanság miatt. Aztán persze el is olvastam az egészet, és azt hiszem, érdemes ezzel foglalkozni.

Több megállapítás is van a cikkben, amit vitatnék. Mindjárt az első:

A legelső banner hirdetést az amerikai távközlési óriás, az AT&T számára készítette el a Hotwired nevű cég még 1994-ben.

Nos, ez nem igaz. Az első banner 1993-ban készült, az első hirdető egy jogi cég volt, a Heller, Ehrman, White and McAuliffe. Írtam már erről korábban. Innentől a többi kijelentést sem veszem túl komolyan, a magam részéről...

Bill Clausen, az AT&T akkori kommunikációs menedzsere is szkeptikus a formátumot illetően. Szerinte nem fejlődött eleget a megjelenési forma, amelynek evolúciója nagyon lassú. Hozzátette: a bannereknek "okosabbaknak" kellene lennie, hiszen a legtöbben egyszerűen figyelmen kívül hagyják azokat.

Igen, okosabbnak kellene lenniük. De ez mit jelent? Nyíljanak ki? Megteszik. Jöjjenek olyan helyre, ahol tuti látjuk? Megteszik. Célzottan jelenjenek meg? Naná, ezt teszik, ha a hirdető! és az ügynökség! nem bassza el. De az igazi vicc az, ha a fenti kijelentést összevetem ezzel:

G. M. O'Connel, aki annak idején szintén a Hotwirednél dolgozott, azóta pedig a Modem Media nevű ügynökséget alapította meg, elmondta: a legtöbb banner nem közvetít értéket, céljuk, hogy megzavarják a közönséget tevékenységében. Ugyanő a retargetinget, azaz azt a hirdetői gyakorlatot, amikor a cégek olyanokat próbálnak üzeneteikkel elérni, akiket már egyszer elértek, hátborzongatónak nevezte, és ahhoz hasonlította, mintha valaki a boltból kifelé igyekvő vásárlókat követné a parkolóba, aztán ráugrana autójukra.

Pedig a retargetingnél okosabb megoldás kevés van... Ez a hasonlít is sántít: a jól célzott retargetingnek nem nagyon van offline megfelelője, hiszen egy megszakított vásárlás vagy tevékenység folytatására szeretnénk rávenni az embert, az áruházba meg ilyen nem történik - nem tudunk elteleportálni onnan, ahol vagyunk. Azt hiszem, valójában arról van csak szó, hogy a fenti urak saját megoldásaikat akarják eladni, miközben a bannert tapossák.

A Facebook igazi lelkiismeret-pótlék: minden nap megmutatja, melyik ismerősünknek van szülinapja. És ha amúgy egyáltalán nem is tartjuk vele a kapcsolatot, egy "Boldog szülinapot"-változatot nem tart semeddig a falára posztolni. Más kérdés, mennyi is ennek az értelme - de a felköszöntött szereti, így aztán inkább segít a nemzeti népjóllét szintjét növelni, mint sem. És persze, nemcsak szülinapra, de névnapra is szeretünk köszönteni. Ma a Tiborokat, holnap az Anasztáziákat.

De mennyivel jobb egy kreatív valamit kirakni, mint egy slampos rövid szöveget, nem? Így aztán jönnek az ilyen-olyan vicces videók, zenék, képek - ki mit ismer. És ez egy olyan igény is, amit érdemes lehet kielégíteni. És van is rá megoldás, Janik Laci barátom például aranyos rap-köszöntőket ír és ad elő - névnapokra, de születésnapra is. Vagyis, ha kicsit kreatívabbak vagyunk talán érdemes ezt is használnunk, nem?

Hajrá, próbáljátok ki! Íme például egy szülinapi köszöntő nőknek:

Csütörtökön lesz a Startup Underground konferencia, immár a hatodik. Ismét egy startup versennyel, ahova ki is alakult a résztvevők listája, íme:

Már ezt a listát is a befektetők alakították, ők döntöttek, ki kerülhetnek be. A sok jelentkezés miatt 8-ról 10-re emeltük a bemutatkozók számát. A zsűriben szereplő tőketársaságok voltak:   Bonitás, Centrál Fund, Corvinus Tőkealap, DBH Investment, Docler Investment, Finext, Széchenyi Tőkealap.

Zsűritagok voltak még: Equilor Befektetési Zrt (főszponzor), EIT Climate-KIC (stratégiai partner), Makra Zsolt (Centrál Fund és SUU startup versenyek első alaptagja).

A konferencia pár dologban el fog térni a korábbiaktól. A legfontosabb a helyszín: szemben az eddigi "semleges" helyekkel, most a Corvinus Egyetem főépületében leszünk - vagyis olyan helyen, ami egyébként is az innováció egyik lehetséges fellegvára. Ennek egyik oka, hogy fontosnak éreztük a nyitást a felsőoktatás felé.

De még fontosabb a nyitás a nemzetköziség felé, ezért a konferencia nyelve az angol - már nemcsak egy-két elemében, hanem gyakorlatilag az egész nap folyamán.

Jegyek még elérhetőek, kaphatóak és vehetőek - ez a legolcsóbb startupos rendezvény, kár lenne kihagyni.

Gyertek! »»»

Azt gondolná az ember, "marketinges fejjel" elsősorban a marketingesek gondolkodnak, pedig nem. Néhány vállalkozó ismerősöm tud igazán marketinges fejjel gondolkodni. Olyan ötletekkel, olyan szemléletmóddal rendelkeznek, ami alapvetően ösztönös, de működik. Néha kicsit megszégyenülve is érzem magam: nekem kéne ilyen okosságokat mondani, nem nekik...

Persze, ők benne vannak a saját üztelükben, és konkrét, forintosítható eredménye van egy-egy jó ötletnek. Így aztán ki is alakul a bevételnövelő marketinges szemlélet. Éppen ezért erős a kontraszt, amikor ennek az ellenkezőjét látom, főleg, ha olyan helyeken, olyan vállalkozásoknál, ahol egyébként megy a panaszkodás...

Így jártam tegnap is. Házat szeretnénk venni, költöznénk tovább, és találtunk is egy nekünk tetszőt. Pár hete az egyik ingatlanos portál felületén írtam is a hirdetőnek (ami egy iroda, természetesen, aki ismeri ezt a piacot, az ezen nem csodálkozik). Semmi választ nem kaptam. Sem egy automatikus visszajelzés, sem egy félig megírt mail, semmi. Nulla. Hát, gondoltam, biztos nem olvassa azt az emailt, ahova a rendszer küldheti az értesítést... de már önmagában is mekkora hiba ez? A mai piacon alig van vevő, és most van egy, aki érdeklődik, de nem kap választ!

Aztán tegnap eljutottam oda, hogy fel is hívom. Először megnéztem a neten - igen, ott van még a hirdetés. Aztán elmentem a házhoz (útba esett), és igen, kint van még a tábla. Ezek után felhívtam - nem vett fel. Estig vissza sem hívott (újabb hiba), majd amikor felhívtam, kiderült, a házat eladták, a szerződés aláírás alatt. Nos, mi történt ezek után? Megkérdezte, hol láttam a telefonszámot. Mondtam, a házon - erre elnézést kért, még nem vették le. Majd - letette.

És azóta is pislogok. Oké, elment ez a ház, de tuti van neki még jópár másik. Miért nem kérdezte meg a nevem? Miért nem írta fel a telefonszámom? Miért nem írta fel az email címem? Ez az ember nem akar eladni? Itt van egy konkrét érdeklődő - oké, el van adva, amit kérdezett, de ha van másik? Vagy lesz a jövőben? Én ezt nem értem.

Ebből az emberből teljesen hiányzik a fent emlegetett marketinges szemlélet. Ez az ember amúgy nem is nagyon akart eladni...

(Ja, egyébként Óbudán keresek házat, épelméjű áron, nem zsebkendőnyi telekkel, minimum 4 és fél szobával, és tömegközlekedés közelében. Nem egyszerű, tudom én...)

Költészet napja. Ma.

Pilinszky János: József Attila

Katonája a mindenségnek,
bakája a nyomoruságnak,
teszünk azzal valamit is,
hogy a füvek zöldellő erejébe
visszahelyezzük a halottat?

A Magyar Reklámszövetség bemutatta a tavalyi reklámtortát, ami több érdekességet is mutat. Az egyik legfontosabb tanulság: miközben gyakorlatilag mindenki és minden csökkent, az online 18%-al tudott előzni (igen, a rádió is emelkedett, de ennek módszertani okai vannak, belemértek olyat, amilyet tavalyig nem).

Vagyis, írjuk le, mert fontos: csökkent a tévé (11,3%-al) és a sajtó is (10,4%-al). Az online feljött a 3. helyre. Így most a legnagyobb szelet továbbra is a tévé 27,8%-al, a második a sajtó 21,3%-al, és az online aránya 19,2%. A 2. és 3. helyezett között 3,69 milliárd forint a különbség, ami azt jelenti, hogy ha idén az online nő 15%-al (ami kevesebb, mint az idei), a sajtó csak stagnálna, akkor az online 38,6 milliárd lesz, a sajtó pedig marad 37,32-n - vagyis a második legnagyobb szelet jövőre akár az online reklámköltés is lehet!

Ez pedig nagyon új helyzet, a válság egyértelmű nyertese az online aránya lett. Azt hiszem, lassan olyanoknak is meg kell tanulniuk az internetet, akik eddig biztonságos távolból figyelték az eseményeket.

Az online lassan előz! 

A reklámköltési riport az MRSZ tolmácsolásában:

Alig pár napja írtam az aktuális SUU konferenciáról, ami - úristen! - már jövőhéten lesz, és most egy másik versenylehetőségről számolok be, íme a sajtóközlemény:

Nemzetközivé válik a BarCamp Budapest Bank Startupverseny

Magyarország, Budapest – Nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják rátermettségüket az idei Budapest Bank Startup verseny döntősei. A BarCamp Budapest Konferencia részeként  negyedszer rendezik meg a startup versenyt. Az innovatív informatikai ötletekkel még nyolc napig nevezhetnek a vállalkozó szellemű cégek, ötletemberek.

Ebben az évben negyedik alkalommal rendezik meg a Budapest Bank Startup versenyét. Az innovatív ötletekkel 2013. április 18-ig lehet nevezni. A döntőbe az előzsűri által kiválasztott legígéretesebb hat projekt kerülhet.

Az idei verseny minden szempontból meghozhatja a nemzetközi áttörést a pályázók számára: a kiválasztott hat döntősnek angolul kell bemutatnia elképzeléseit, a startup világ nagyágyúiból álló zsűri elnöke pedig Gil Penchina, a világ egyik legismertebb startup kockázati befektetője lesz. Az egyenesen San Francisco-ból érkező Penchina korábban az eBay alelnöke volt, emellett a LinkedIn, Yelp, PayPal és számtalan egyéb sikeres szolgáltatás köthető a nevéhez, évente közel félmillió dollárt fektet startup vállalkozásokba. A zsűri másik nemzetközileg is elismert tagja a bécsi Pioneer Festival gazdája Tim Röhrich. A bíráló bizottság tagjai lesznek még Szigeti Károly a Centrál Fund Zrt. befektetési igazgatója, Fehér Gyula a Ustream képviseletében és Szőke Márton befektető.

Újdonság és egyben könnyítés a nevezők számára, hogy az idén már nem kell komplett üzleti tervet benyújtani az startup ötletük mellékleteként, hanem elég a konferencia honlapján a jelentkezési ívet kitölteni. A hat döntősnek egyenként 10 perc áll majd rendelkezésére, hogy a zsűrit meggyőzze. A prezentációkat angol nyelven kell előadni.

Az elmúlt évben Magyarországon európai összevetésben is kiemelkedő volt a kockázati

tőkebefektetések GDP-hez mért aránya. Ez az idén újabb rekordot dönthet, hiszen a Jeremie II alapok indulásával még több pénz juthat a startup vállalkozásokhoz. Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési programjának – Jeremie – köszönhetően 2012 szeptemberéig 61 beruházást valósítottak meg 53 millió euró értékben. A Jeremie II keretében újabb 10 kockázati tőkealap 41 milliárd forint értékben fektet majd be.

A Startup versenynek otthont adó idei BarCamp Budapest konferenciát 2013. május 2-án rendezik Budapesten az Akvárium Klubban. A web2 legjelentősebb magyarországi seregszemléjeként számon tartott eseményen Gil Penchina és Tim Röhrich mellett előadást tart Szigeti Károly a Central-Fund Zrt. befektetési igazgatója, Erdei Zsuzsa mikro-üzletág vezető a Budapest Bank képviseletében, Szabó Dávid a Microsoft-tól.

- az esemény honlapja

http://barcamp.ap.hu

- jelentkezési ív a pályázók számára

http://inveast.net/event-application?id=barcamp-budapest-2013

Ők ketten nem barátok. Miközben a Microsoft elsősorban asztali szoftverekkel lett nagy (értsd: pont nem a hálózatból élt és él), addig az internet olyan irányba változtatta meg a világot, ami sem üzletileg, sem filozófiájában nem előnyös az előbbinek. És a Microsoft aztán jól le is maradt. Egyrészt évekkel később kezdte el használni komolyan az internetet, mint a mai versenytársak, másrészt továbbra is a fejős tehénből, a pénzért megvehető, nem felhőben működő szoftverekből él. 

Számos terület felé kacsintgatott, de azok inkább vitték a pénzt sokáig - igaz, ez idővel lassan, de biztosan változik. És a Microsoft is, bár lassan és eleinte nehézkesen, de felvette a kesztyűt. A "legendás" Internet Explorer volt az első valóban ingyenes böngésző, és egy időben ez uralta a gépek többségét. Igaz, ehhez minden eszközt bevetett a MS, amíg azt engedték neki. De ki nem tett volna így?

Aztán mostanában megtanulta a felhő használatát is, és szépen lépeget ezen a vonalon. Tény, sok pénzzel a hátuk mögött a lemaradást le tudják dolgozni. Csak néha nyesni kell.

Látványos nyesésből nekünk, magyaroknak kettő is jutott. Az első az MSN MaiNap megszüntetése. Alig egy évet kapott, újonnan induló szolgáltatásként még a hangját kereste, és máris kiszállt a Microsoft - megváltoztak a hangsúlyok. 

Aztán pedig a mai nappal végképp megszűnik az MSN Messenger, és ezzel sok fiatalabb ismerősöm ifjúkora is sebet kap. Magam részéről ICQ felhasználó voltam, de egy korábbi munkahelyem kérésére kezdtem el MSN-t használni. Ezzel párhuzamosan persze ICQ-t és Skype-ot. Majd jött a Gtalk, és nagyon hamar kiderült, a haverok ott vannak. Végül pár éve a Facebook Chat lépett a képbe, hogy teljes legyen az instant üzenetek küldési káosza... 

Számomra az MSN már évek óta halott, és bár be van kötve az Adiumomba, emberemlékezet óta senki nem köszönt ott be. Nem is baj. Nem fog hiányozni.

De azon azért elgondolkoztam, mit fog még a jövőben leszabni az MS a korábbi évek próbálkozásából, és vajon mi helyett vesz meg egy jobb, szebb, hasznosabb szolgáltatást. Ahogy azt tette a Skype-al az MSN helyett. Vajon a Bing például meddig marad?

Szeretem a Twittert, sokkal jobbnak tartom, mint a Facebookot. Kevesebb a szemét tartalom, jobban össze lehet válogatni a számomra érdekeseket, és sokkal áttekinthetőbb is a felülete. Nagy előnye az egyelőre létező reklámmentessége (pontosabban minimális mennyiségű a reklám), és a stabilitása is. Vannak változások, de nem egetrengetőek, megfontoltan halad előre a maga útján.

Elég régen kezdtem Twitterezni, egészen pontosan 6 éve, 1 hónapja és 9 napja használom. Ennyi (illetve 2 nappal kevesebb) kellett ahhoz, hogy elérjem, majd a mai nappal át is lépjem a 3000 követőt.

Nem tudom, ebből hányan aktívak, de ahhoz elég sokan, hogy láthatóan érdemes legyen feléjük is kommunikálnom, velük beszélgetnem. És nem mehetek el e mellett egy köszönöm nélkül: köszönöm mindenkinek, hogy elkezdett követni, és nem hagyott ott, amikor unalmas vagy éppen túlpolitizált voltam.

A Twitter nekem egyfajta szelep, és egyfajta fórum is: hely, ahol könnyen elmondhatom ami eszembe jut és hely, ahol tanulhatok azoktól, akiket követek. Őszintén sajnálom, hogy idehaza kevesen Twitterezünk, de talán ez is ad egy kis bájt a használatának.

A Twitter tehát él és fejlődik. Gyere te is, próbáld ki, ha még nem használnád! Engem itt találsz: @b_konrad

Egy kedves barátom mondta azt egy előadáson olyan 15 éve, hogy az internet az a hely, ahol minden információt meg lehet tudni az internetről. Én ehhez csak annyit tennék hozzá: az internet az a hely (lett azóta), ahol minden információt meg lehet találni mindenről. Csak meg kell tanulni kiszűrni a számunkra érdekeseket.

Egy dolgot nem ad az internet: szabadidőt. És sajnos sok esetben motivációt sem, de ez nem az internet hibája, mint ahogy az idő sem.

Azt látom, hogy nagyon sok vállalkozó - főleg a kkv-k, de nem kizárólag - nem azért bénák az interneten, mert nem érdekli őket, hanem mert nincs idejük vele foglalkozni, és nincs meg a megfelelő tudásuk sem. Az a gond, hogy olyan üzleti döntések meghozásához, ami érinti az internetet is, kell az alapvető tudás. Akkor is kell, ha amúgy van a cégnél marketinges, van olyan ember, aki internettel foglalkozik.

Ahogy a jó vállalkozó egy kicsit ért a számvitelhez és a menedzsmenthez, miközben alapvetően nagyon kell ismernie azt a területet, ahol vállalkozik, elengedhetetlen az alapvető marketing és online marketing ismeret. Pontosabban el lehet engedni, de akkor vagy a szerencsén múlnak a jó döntések, vagy hátrányba fog kerülni a cég. Nincs kompromisszum: felelős döntéshez kell a tudás.

Ez a tudás persze megszerezheto, de az a tapasztalat, hogy pont az időtényező miatt sokan nem vágnak ebbe bele. Pedig lehet, csak ki kellene választani valami jó tanfolyamot, vagy élni kellene a meglévő lehetőségekkel. A tudás ugyanis szorgalommal nem helyettesíthető hosszú távon.

Rá kell szánni az időt. Nincs kiút.

Ma volt szerencsém meghallgatni a ThinkDigital ügynökség vezetőjének, Szabó Ákosnak egy előadását a Facebook hirdetési megoldásairól. Amitől ez igazán érdekes volt, hogy az előadás nem kisvállalkozásoknak szólt, nem is egy konferencia keretei között zajlott, hanem olyan cégnek, amely potenciálisan nagy megrendelő, vagyis nagyonsokmilliós budget-vel rendelkezik.

Így az előadásában több olyan megoldás is volt, ami a Facebook hirdetési rendszerén keresztül meg sem rendelhető: egyedi megoldások például a kilépő oldalon vagy akár a hírfolyamban. Néha találkozunk ilyennel, de használni tényleg csak kevesen használják.

És ha innen, felülről nézzük a Facebook hirdetési megoldásait, akkor egy nagyon érdekes dolgot látunk: ha tömeg elérést szeretnénk, akkor nincs ennél jobb felület a hazai piacon! Egy példát mondok: a Facebook kilépő oldalán egy napos hirdetéssel el lehet érni minimum 1,4 millió hazai felhasználót! Jobb napokon pár százezerrel többet is. Ráadásul mindezt adott esetben akár úgy is, hogy a hirdetésünket átlag kétszer látják. A mutatott konkrét esetben a napi 1,7 milliós elérés mellé 4 milliós megjelnésszám tartozott.

Persze, ez az eszköz brandépítésre való, az ára is ennek megfelelően a millió forintos nagyságrend.

És nem ez az egyetlen megoldás, amit tud nyújtani a Facebook. Bár idehaza még csak alulról kapargatjuk a tudását, de lassan olyan esetekben is érdemes lehet a Facebook felé fordulni, amilyen esetekben eddig inkább az Index.hu, az Origo.hu vagy a Startlap.hu volt csak a jó terep. 

A Facebook elérései brutálisak. A 4,4 millió hazai felhasználó 65%-a napi rendszerességgel lép be, és van már 350 ezer olyan hazai felhasználó, akik csak mobilról használják a szolgáltatást. És amit ugye tudunk: ez a hatalmas közönség nagyon sok módon és nagyon pontosan célozható. Iszonyú erő van ebben marketinges fejjel.

És egyelőre csak nézegetjük, próbálgatjuk.

Azt hiszem, egyes szálláshely kínálók a mai napig nem tudják elfogadni, hogy végletesen átalakult a piac. Olvasom, hogy "Nagy veszteséget jelent a szállodáknak a kuponozás, de hogy vendég legyen, mégis élnek a kuponos akciókkal." Olvasom, de egyre kevésbé tudom komolyan venni. Lassan a harmadik év is elmúlik, amióta kuponos cégek vannak a piacon, és tavaly igazán szép eredményeket is elértek. Három év, és azt látom, mégsem mennek tönkre tömegével szállásadók, pedig tombolnak a kuponos akciók.

Mi lehet ennek az oka? Ha annyira full veszteségesek, akkor miből élnek? Ez nem olyan, mint az autóértékesítés, hogy a szervízből...

Nem inkább az történt, hogy átalakult a piac? A kuponosok kivették ebben a szerepüket, de ezen felül is fontos változások történtek. Például nem fizetünk a rossz minőségért annyit, mint a jóért. És például elvárjuk azokat a kedvezményeket, amiket korábban csak szerződött partnerek kaptak meg.

Én teljesen értem a cikk felvetéseit, hogy ez nem jó a szállodáknak, de érdemes körbenézni az országba, hogy akiknek jól megy kupon nélkül is, azok mit csinálnak jól - és érdemes végiggondolni azt is, miért elsősorban a nagy, nehezen mozduló láncok panaszkodnak, és nem a kis hotelek.

Nem gondolom, hogy a kuponos értékesítés rossz dolog lenne. Persze meg kell tanulni jól használni, és arra használni, amire való: a holtszezon feltöltésére, a kapacitások kihasználására. És nem panaszkodni kellene, hanem alkalmazkodni.

És a vendégeket is megkérdezni, mi lenne nekik a fontos.

Az idei Startup Underground előadásai idén nem csak fejlesztésről és startupokról szólnak, hanem inkubációról és oktatásról is. Rekord számú látogatóra és remek projektekre számítanak a szervezők.

Immáron hatodszor kerül megrendezésre a Startup Underground konferencia, amely évek óta a hazai startup élet egyik legmarkánsabb eseménye. A SUU a kezdetek óta közösségi összefogásból működik, szervezői idén sem tervezik, hogy drága belépő, vagy nevezési díj akadályozza bárki részvételét. A fejlesztők, startupperek, befektetők mellett egyetemistákra és kutatókra is számítanak, ezért a rendezvény a Corvinus Egyetemen kapott helyet. 

A szervezők minden idők legerősebb startup versenyére számítanak, amely zsűrijében a legfontosabb befektetők, startup szakértők ülnek majd. A tavalyi 60 jelentkező után, idén legalább 80 pályázót vár Miskolczy Csaba, aki a rendezvény alapítójaként, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a döntőbe kerülő csapatok mindegyike kiváló prezentációval lepje meg a nézőket, befektetőket. A projekteket a lehető legszélesebb körből válogatják, így nem csak az informatikai-webes projektek esélyesek a fődíjra, a tudomány, a biotechnológia, a zöld gondolkodás vagy akár a divat legkiválóbb ötleteivel is találkozhatunk a SUU prezentációi között. A versenyre április 4-ig meghosszabbítva április 8-ig! még lehet jelentkezni. A tét idén egyértelműen az üzleti angyalok, új Jeremie alapok érdeklődésének a felkeltése, akár a nemzetközi sikerrel kecsegető külföldi befektetők elkápráztatása. A döntősök a pódiumon, a többiek a kávé szünetekben tesztelhetik előadói képességüket, meggyőző erejüket. 

A SUU nem szakított a sokéves hagyományaival, annak ellenére, hogy idén külföldi meghívottakra, nemzetközi mentorokra és sztárvendégekre is számíthatnak a látogatók, a rendezvény most is arra koncentrált, hogy a startup világ aktuális kérdéseire adjon válaszokat. Kiemelt helyet kap idén az „entrepreneurship” szemlélet, ezt erősíti Záboji Péter „The new economy” panelje, amelyben nemzetközi érdekességekről kaphatunk majd betekintést. A szervezők mindezek ellenére azt ígérik, hogy ismét vérbeli "underground" eseménnyel gazdagítják a tavaszi startup palettát, fellengzős kerekasztal-beszélgetések nélkül, ingyen pizzával, kiváló hangulattal.

A SUU idei egyik érdekessége, hogy az Insiderblog munkatársai és az ökoszisztéma önkéntesei elkészítették a hazai startup világ aktuális térképét. A térkép segítségével azok is könnyedén megtalálhatják a legfontosabb tanácsadókat, befektetőket, intézményeket, versenyeket, akik csak most cseppentek a startup világba. 

Mivel a hatékony inkubációs műhelyek megszületése és ezzel párhuzamosan az egyetemisták képzése jelentheti a magyar startup ökoszisztéma utánpótlását, a konferencia a trendekről és a közös tudás-átadásról is szól. A SUU a Corvinus Egyetemmel partnerségben felvállalta, hogy megkeresi a válaszokat az „entrepreneurship” oktatás lehetőségeire. A megrendezésre kerülő workshopokra egyetemistákat, oktatókat és befektetőket is várnak. A vendégek a BME GTK, a CEU Business School, Pécs, Győr, Miskolc, Szeged, AVF, a Corvinus KFK szakemberei közül érkeznek.

A rendezvény nemzetközi vonatkozásait erősíti a Prezi támogatásával a Design Terminálban megrendezésre kerülő after party, ahova több közép-európai startup érkezik egy kis kapcsolatépítésre.

Két megjegyzés: mindez angolul, és szokás szerint akár ingyen is. Gyertek április 18-án a Corvinusba!