Onlinemarketing blog

Mert az olyan sablonos lenne, ha azt írnám, hogy van már nekünk is saját, magyar nyelvű digg.com-unk! Pedig van, elindult ugyanis az első hazai webkettes link- és hírgyűjtő oldal, és persze stilszerűen béta változatban.

Lehet ajánlani és szavazni az Onlinemarketing blog bejegyzéseire is, hajrá, hajrá!

Az oldal neve: InterNetMedia.hu

Sok sikert!

Az USA  legnagyobb online hirdetői a költések alapján, 2006. január. Az adatok a TNS Media Intelligence-től származnak.

Top 50 Internet Advertisers by Media Value, December 2005
Position	Advertiser	Media Value ($ 000)	Sector
1	Vonage	31,707	Tech
2	Classmates.com	17,840	Misc
3	Netflix.com	17,497	Ent
4	Ameritrade Brokerage	8,397	Fin
5	Circuit City	7,033	Ret
6	Monster.com	6,886	Class
7	E*Trade Financial	6,783	Fin
8	Sharebuilder.com	6,531	Fin
9	LowerMyBills.com	6,499	Fin
10	University of Phoenix Online	6,292	Edu
11	LoanWeb.com	6,216	Fin
12	Dell VAR Computers	5,890	Tech
13	eDiets.com	5,448	H/F
14	Scottrade Stock Brokerage	5,156	Fin
15	RealArcade Games	5,012	M/E
16	Amazon.com	4,646	Ret
17	FreeCreditReport.com	4,555	Fin
18	Nextag Serivces	4,135	Misc
19	ABC Television Network	4,089	M/E
20	Associated Press	3,968	M/E
21	AT&T	3,966	Tech
22	Wal-Mart	3,603	Ret
23	Dollar Rent-A-Car	3,549	Auto
24	InsWeb Insurance	3,371	Fin
25	Chevrolet Auto & Truck	3,362	Auto
26	LowRateSource.com	3,355	Fin
27	CoolSavings.com	3,305	Fin
28	PlanetOut.com	3,235	M/H
29	Comstock	3,221	Misc
30	Expedia.com	3,141	T/H
31	First USA Disney Visa	3,113	Fin
32	Charles Schwab	3,100	Retail
33	Wall Street Journal Online	3,093	M/E
34	H&R Block Taxcut	3,086	Fin
35	AccuQuote.com	3,079	Fin
36	Forex Capital Markets (FXCM.com)	2,969	Fin
37	Target.com	2,851	Ret
38	ESPN Store	2,777	Ret
39	Intelius Online	2,711	Misc
40	FindTheRightSchool.com	2,658	Edu
41	New York Times Newspaper	2,629	M/E
42	About.com	2,587	M/E
43	WeightWatchers.com	2,578	H/F
44	Cingular Wireless	2,564	Ret
45	LavaLife.com	2,527	Date
46	Strayer University	2,515	Edu
47	H&R Block Tax Services	2,446	Fin
48	CyberTrader.com	2,391	Fin
49	CareerBuilder.com	2,379	Class
50	Match.com	2,359	Date
	GRAND TOTAL	$253,097
Sectors: Auto - Automotive; Class - Classifieds; CPG - Consumer Package Goods; Date - Online Dating; Edu - Education; Fin - Financial Services; H/F - Health & Fitness; M/E - Media & Entertainment; Misc - Miscellaneous; Ret - Retail; Tech - Technology; T/H - Travel/Hospitality
Top 50 Internet Advertisers In December, 2005

Methodology: Chart represents the value of display advertising in both standard and non-standard ad formats. Media expenditure estimates do not always take into account special considerations including publisher discounts, barter agreements, co-sponsorship, affiliate relationships, etc.

Sokat mondjuk, hogy a hazai e-kereskedelem még nem az igazi, van hova fejlődni. A kártyás fizetés finoman szólva nem elterjedt, az utánvét drága, a posta megbízhatatlan, és bármennyire csábítóak az ajánlatok, a bizalom sem az igazi még. Igaz, sok a fejlődés, de azt a szintű abszolut bizalmat, amit pl. az USA-ban lehet tapasztalni szerintem soha nem érjük el.

Ennek az oka egyrészt a sok rossz tapasztalat a múltból, még a TV Shopos időkből, amikor rossz minőségű termékeket sikerült jó drágán eladni. Másrészt manapság sem rózsás a helyzet a nem internetes fronton. Mert míg az interneten a cégek szinte mindent megtesznek azért, hogy a bizalmat erősítsék, addig a hagyományos újságból rendelés finoman szólva nincs a helyzet a magaslatán.

Nem oly régen Szegedet elborították az Otto katalógusáruház füzetecskéi. Volt benne sok szép és érdekes csecse-becse. Meg hasznos is. Többek közt ez is: Szekrényke a konyhába.

Ez a kis szekrény kedves felmenőmnek megtetszett, és ha már rendel, rendelt mást is, mintegy összeszedve a rokonságban, kinek kell még valami.

Azóta kétszer járt nála a csomagszállító, kétszer hozott meg pár dolgot a rendelésből. De a szekrény még sehol. Nem is tudni, lesz-e valamikor a jövőben. De az se biztos, hogy lesz újabb rendelés az Otto felé.

Ezzel így nem igazán lehet bizalmat erősíteni! Olyat áruljunk, ami kapható is. Ez a termék az interneten most is látható és megrendelhető, éppen csak nem szállítják már hetek óta...

Itt sajnos nem az a legnagyobb probléma, hogy az Otto újabb bizonyítványt állít ki magáról. A probléma az, hogy egy-egy ilyen rossz tapasztalat után a potenciális vásárlók elfordulnak a csomagküldésen alapuló szolgáltatásoktól. És ez nem tesz jót az e-kereskedelem lakossági részének sem.

...valami olyasmi, mint egy hírportál, csak a hírek benne pár helyről automatikusan jönnek. Nem igazán hírkereső, mert nemcsak címek vannak, és kisebb a merítés. De azért nem rossz. A tartalma marketing, és a cím:

marketing.zin.hu

Jó nézelődést!

Érdekes stílusban íródik a Gyurcsány blog, most éppen a Megasztárról emlékezik meg.

Valahogy így kell reklámot elhelyezni egy blogban. Nem mintha ez tudatos lenne (legalábbis remélem), de most ez egy igen jó PR megjelenés a TV2-nek és a Megasztárnak is. Mert ezúton jelzem: miközben a miniszterelnök ezt a műsort nézte, aközben pl. az RTL Klubon egy kellemes fantasy ment. Annak miért nincs reklám?

Mielőtt valaki véresen komolyan veszi, elmondom, hogy némi iróniát kéretik hozzágondolni a fentiekhez.

A keresőoptimalizálási feladatok legelső lépése a jó kulcsszavak kiválasztása. Ezek a kulcsszavak azok, amikre szeretnénk, ha megtalálnák az oldalunkat.

Lehet onnan is kiindulni, hogy van 2-3 kulcsszó, és azt szeretnénk, ha arra a mi oldalunk elől legyen. De jellemzően a feladat nem így merül fel: általában van egy oldal, aminek már adott a tartalma, és azt szeretnénk, ha ez az oldal a keresőkben jó helyre kerüljön. Ilyenkor kell kiválasztani a kulcsszavakat.

A jó kulcsszó az, amit sokan keresnek. Ha már benne van az oldalunk a keresőkben, akkor feltételezhető, hogy érkeznek is onnan találatok. A webstatisztikai rendszerek (pl. AwStat vagy Webstat) azokat a kulcsszavakat, amikre az oldalunkat megtalálták, meg is mutatják. Így már induláskor van a kezünkben pár szó, ami érdekes volt a látogatóinknak. Ha van az oldalunkon kereső, akkor azt is figyelni kell, rögzíteni, mit kerestek, és ezeket a szavakat is át kell nézni - érdekes, tanulságos, és jó ötleteket ad.

Nagyon sok jó ötletet ad a konkurencia elemzése: vajon ő milyen szavakat tart fontosnak? Ha ugyanis a konkurencia már megcsinálta az optimalizálást, akkor a weboldal kódjából már megnézhetjük a kulcsszavait (pontosabban azoknak azt a részét, amit ott feltüntet). Nagy segítség ez az induláskor.

Végül az oldal tartalmát elemezve kell kiválasztani azokat a szavakat, amikre az optimalizálást el fogjuk végezni.

Érdemes ezzel a lépéssel sokat foglalkozni, mert egy-egy rosszul kiválasztott szó (egészen pontosan: néhány olyan szó, amit elfelejtettünk választani) találatvesztést fog jelenteni.

Ha pedig kiválasztottuk a szvainkat, elkezdhetjük az optimalizálást.

De nem dőlhetünk hátra: időröl időre ellenőrizni kell a szavakat, a webstatisztikában meg kell nézni, nem merültek-e fel újabb szavak, figyelni kell a konkurenciát és javítani, bővíteni kell a listánkat.

A céghez kötődő domainnevek nem szükségszerűen kell, hogy a cég neve legyenek, lehetnek a tevékenységre vagy a termékre utaló nevek.

Eddigi kedvencem a www.lapszabaszat.hu, ami ugye nem más, mint bútorlapok méretre vágása.

Most egy újat láttam, méghozzá tévéreklámban: www.sikosito.hu

Hogy mit reklámoz? Szerintem nem kell sokat gondolkodni rajta :-)

Hát nem "fülbemászó" egy-egy ilyen domain név?

...mert bár néha felvetek egy-egy témát, de én főleg nem keresőmarketinggel foglalkozok a blogon. És bár mi is sok cégnek csináltunk és csinálunk keresőoptimalizálást, és a keresőkben futtatott kampányok esetében sem vagyunk kezdők (na jó, ennyi önfény már sok is...), de van, aki direkt erről indít blogot.

Éljen hát soká a Keresőmarketing a gyakorlatban blog!

Szipeter a keresők világából írja a híreket és információkat, sok érdekességgel és újdonsággal. Aki a témával foglalkozni akar, annak kötelező darab ez a blog, irány a feederbe!

Mit tudom én, igaz-e, de azt beszélik, hogy az iwiw előbb-utóbb bekerül az [origo] alá, ésvagy a T-Online tulajdona lesz részben vagy egészben.

Mondom, ez csak pletyka.

Mindenesetre a vasak területén már ott van a T-Online, mint partner.

Egyik kedvenc szórakozásommá vált nézegetni, hogy milyen kifejezésekre találják meg az olvasók az Onlinemarketing blogot.

Most csak egyet mutatnék meg, egy mai találatot:

Nagyon sok pénzt akarok nagyon hamar Magyarországon

Mit lehetne erre mondani? Sok sikert hozzá!

:-)

Most nem leszek népszerű. Nagyon nem.

Az AdBlock programok olyan megoldások, amik nem engedik megjelentetni a reklámokat a weboldalakon. Ezek az alkalmazások egyre népszerűbbek, és nemcsak azért, mert az átlag felhasználó annyira nem szereti a reklámokat, hanem mert sokszor már magát a netezést is zavarja a sok hirdetés.

De. Ha a reklámblokkolók hatása érezhetővé válik, akkor az megbontja a ma használt üzleti modelleket. Ugyanis az ingyenesség ára a reklám: az Index például csak a reklámbevételekből él. Ha a reklámok tömegesen nem jelennek meg a tartalom mellett, akkor az bevételkieséshez, hosszabb távon pedig a szolgáltatás megszűnéséhez vezethet.

De a hiba nem a felhasználók készülékében van. Azt gondolom, hogy nem az internetező tehet arról, hogy elkerüli a reklámokat, ez csak egy reakció arra, ami fogadja egy-egy nagyobb portálon.

Nem vagyok optimista, nem hiszem, hogy ez a folyamat a reklámok megjelenésének a visszafogásához vezetne. Én új modelleket, új megoldásokat várok a hirdetői és portál oldalról. Egyrészt a már megszokott, nem reklámszerverből érkező megoldások nagyobb aránya várható (PR cikkek, szponzoráció), másrészt a reklámok olyan eldugása, ami nem teszi lehetővé a kikapcsolásukat (pl. java alapú chaten a javaban megjelenő hirdetés már most is kikapcsolhatatlan).

És a keresőkben történő hirdetések még nagyobb előretörését. Ami viszont nem segít pl. az Indexnek...

(A reklámok döntő többsége úgy jelenik meg az oldalakon, hogy azokat valamilyen reklámkiszolgáló szerver helyezi ki. Ezek a szerverek saját domainen működnek, így ha ezt a domaint tiltjuk, akkor nem lesznek reklámok. Az AdBlock programok ezt a tiltást teszik egyszerűvé.)

A Sorozataddiktok blog a sok tévésorozat hír mellett néha fel-felvillant olyan írásokat, amik rávilágítanak a hazai állapotokra is.

Most például a tv2 sajtóanyagában található mondatokat elemezgetik itt.

Tanulságos olvasmány, de a legnagyobb tanulsága az, hogy hírré vált. Azért vált hírré, mert nem volt egy írástudó, aki érdemben átnézte volna. Az ilyen apró igénytelenségek, PR-os bakik azok, amik a rossz szájízt kialakítják egy-egy cég felé.

Figyeljünk erre, mi ezt a hibát ne kövessük el! Még akkor sem, ha "csak" e-mailt írunk. Mert az üzlet az üzlet, a jó benyomás pedig elektronikusan is számít.

Kaptam tegnap egy levelet a Marketing&Media szaklaptól:

A Marketing&Media következő számában egy összeállítást készítünk a cégvezetői, politikusi blogolás marketing és PR lehetőségeiről, buktatóiról. Kérjük (...) válaszoljon az alább feltett kérdéseinkre.

Nebojsa már közzétette a válaszait, és ezt annyira jó ötletnek tartom, hogy most közzéteszem a sajátjaimat is:

1. A cégvezető személye alapvetően hatással van egy cég arculatára, egy általa vezetett blog milyen mértékben járulhat hozzá egy cég vagy termék pozitív arculatához?
Tudna példákat említeni?

Minél kisebb egy cég, annál meghatározóbb a cégvezető személye, így az általa írt blog is. Nagyobb cégek esetében, illetve olyan esetekben, amikor a cégvezető személye nincs a középpontban illetve nem közismert, egy esetlegesen általa indított blog nem hozna sok változást a cégre nézve.

Úgy gondolom, hogy főleg azokban az esetekben lehet hasznos egy ilyen blog, amikor a cégvezető szakmai vagy egyéb okok miatt eleve ismert és elismert személy.

Példának a tanácsadói személyes blogokat tudnám felhozni, úgy általában.

2. Mit gondol a magyar cégek- cégvezetők, miért nem élnek a blogolásban rejlő pozitív lehetőségekkel?

Két fő okot tudok mondani: az ismeretek hiányát és a félelmet. Nem ismerik a blogokat és a blogszférát, és amennyit esetleg ismernek belőle, az alapján kockázatos és elsősorban negatív hatásokat okozó vállalkozásnak tűnik számukra egy blog.

A hazai cégvezetők egyébként is csak nehezen és bizonytalanul kommunikálnak közvetlenül a nyilvánosság felé (persze van néhány kivétel, szerencsére).

3. Milyen megcélzott marketing és PR vonatkozású sikereket lehet elérni egy ilyen személyesnek, intimnek, közvetlennek szánt kommunikációval?

Elsősorban image építést, valamint a kommunikáció közvetlenebbé válását.

De el kell különíteni a vállalati belső és külső blogokat. Egy belső blog esetében a cégvezető foglalkozhat szakmai vitákkal, kérdésekkel, miközben a blog segítségével gyorsabb és kötetlenebb visszacsatolást kaphat, az egyébként meglévő ranglétra kikerülésével.

A belső blog egyfajta hírlevélként is működhet, ami segíti az információáramlást és gyorsabbá teszi az információkhoz történő hozzáférést.

A külső blog a cég PR-ját erősítheti, a marketingjét közvetlenül kevésbé. Mert bár jó terep egy-egy új szolgáltatás bemutatására, de annak nem reklámnak, hanem sokkal inkább cikknek kell lennie, hogy emészthető és hiteles legyen.

Másrészt a külső blog jó eszköz arra, hogy a cég megossza ismereteit a potenciális és meglévő ügyfelekkel. Egy folyamatosan vezetett blog egyrészt informálhat az adott területről másrészt taníthat és tanácsokat adhat.

4. Milyen cégvezetőkre vonatkozó alapelveket tudna megállapítani? Hogyan kezdjen hozzá, mire figyeljen egy cégvezető, ha blogírásra adja a fejét?

Először ismerje meg a környezetet: olvasson blogokat, ha lehet a saját szakterületén lévőket is. Másodszor szánjon rá időt: a blogolás mindenképpen időráfordítással jár. Harmadszor csak akkor írjon, ha tényleg van mondanivalója. Az nagyon hamar kiderül, hogy van-e tartalom az írások mögött. És végül legyen türelmes és kitartó: előfordulhat, hogy hónapokat kell úgy írni a blogot, hogy nincs látható eredménye, de nem szabad - nem érdemes - feladni, mert azzal elvész a már befektetett munka és a megszüntetés üzenete sem igazán jó.

5. Milyen buktatói lehetnek egy céges, cégvezetői blognak, hol lóg ki a lóláb, PR szagú, hiteltelen blogra, bukásra tudna példát?

A legveszélyesebb az, ha a blog hiteltelenné válik: amit ír, az nem igaz, vagy csak részben igaz. Én nem javaslom, hogy egy céges blogban közvetlenül a termékről vagy a cégről szülessenek írások, mert azokat nem lehet hitelesen megírni. Közvetve, utalva is csak akkor érdemes ilyen témákkal foglalkozni, ha annak van olyan többlet tartalma, ami túlmutat a reklámon.

A blogban nem szabad magyarázkodni sem. Nem való arra, hogy utólagosan megmagyarázzuk, mit miért csinált a cég.

A frissesség, a naprakészség hiánya is hiteltelenné teheti a blogot.

Végül a legfontosabb: soha ne akarjuk becsapni a blogot olvasókat! Ne csináljunk olyan blogot, ami bár céges, de úgy teszünk, mintha nem lenne az, ne csináljunk olyat, ami bár reklámoz valamit (terméket vagy szolgáltatást), de úgy teszünk, mintha nem hozzánk tartozna! Az interneten ugyanis az ilyen trükkök előbb-utóbb biztosan kiderülnek, és így egy egész felépített munka elvész és pont az ellenkező hatást váltja ki: a pozitív kép helyett negatív kép alakul ki.

6. Mennyire szükséges moderálással, PR –es szakmai koordinációval felügyelni a nyitott kommunikációs csatornát?

A megjelenő írások akkor hitelesek, ha természetesek. Nem szerencsés, ha egy külső vagy belső PR-os azokat átszerkeszti. Ugyanakkor meg lehet adni olyan alapelveket, amiket a blogot íróknak érdemes követni, de semmiképpen nem javaslom, hogy ezek az alapelvek szabályokká, főleg nem túl szigorú szabályokká váljanak.

A bloghoz tartozó kommentek már érdekesebb probléma: mindenképpen javaslom azok felügyeletét, de itt előre lefektetett és következetesen betartott szabályok mentén. Minél kevesebb dolgot tiltsunk, és a jogos kritikákat semmiképpen ne töröljük! A gyalázkodást, az esetleges cégtitkokat vagy személyiségi jogokat érintő hozzászólásokat viszont - véleményem szerint - lehet és kell törölni, de egy a bloghoz tartozó policyban erre fel kell hívni a figyelmet.

7. Mennyire tartja szerencsésnek a magyar politikusok kampány előtti blogolását, szakmai szempontból milyen kifogások, kritikák fűzhetőek a blogos megnyilvánulásokhoz?
Mire kell figyelmet fordítani ebben az esetben?

Nem lenne szerencsés általánosítani a politikus blogokat. A blog az elkövetkező években egyre inkább teret fog nyerni a mindennapok politizálásában, és a mostani felfutás után kialakul egy olyan politikusi réteg, akiknek természetes lesz ez a műfaj. Már most is vannak olyanok, akik nem néhány hete irogatnak csak blogot, és persze van sok olyan, aki láthatólag divatból vagy PR tanácsadó hatására kezdet el blogolni.

Az alapvető hiba, amit elkövetnek, az a blog mint webnapló használata. Elsősorban a leíráson, a megmondáson van a hangsúly és nem a közösségen, a párbeszéden.

A politikus blogok egy nagyon fontos dologban eltérnek a céges blogoktól. Míg a céges blog esetében a blog írója a cége hírnevét építi, addig a polblogoknál az író saját magát kell, hogy „építse”. Ez pedig még fokozottabb hitelességet és még nagyobb odafigyelést, ráfordított időt igényel.

8. Szakmai szempontból hitelesek tudnak-e lenni a cégvezetői, politikusi blogok?
Befolyásolhatják egy választás kimenetelét, vagy egy márkához való elköteleződést?

A jó blogok szakmailag is hitelesek. A politikus is tud a saját szakterületéről írni, és a politikusi munka is van olyan érdekes és összetett, hogy egy blog témájává válhat. A cégvezetői blogok hitelességét pedig a leírtak és a valóság - a cég működése maga - közötti konzisztencia adhatja meg. Tehát igen, lehetnek hitelesek.

Ugyanakkor a blogok nem a direkt befolyásolás eszközei, így az alapvető preferenciák megváltoztatására nem alkalmasak.

9. Kommunikációs, PR szempontból hogyan elemezné az egyik leglátogatottabb politikusi blogot, Gyurcsán Ferenc blogját?
 http://blog.amoba.hu/blog-2.php?oid=T01a2a7e3a104d9863919db4b3afc660

Nagyon merev, katonás ez a blog. Szigorúan ragaszkodik a napi egy bejegyzéshez, azok alapvetően hasonló sémára épülnek, ha nincs valamikor bejegyzés, vagy nem időben érkezik az újabb, akkor még elnézéskérést is olvashatunk. A bejegyzések sokszor túl hosszúak, véleményem szerint a kevesebb több lenne.

Én mindenképpen lazítanék ezen a kereten, lehetne naponta akár 2-3 bejegyzés is, változó időközönként, lazábban, rövidebben.

Sokkal több karakteres véleményre és kevesebb kifejtésre lenne szükség. Kicsit szerepzavart is érzek (persze látom az okát): hol a családról, hol a politikáról akar szólni. És persze megvan minden hollywood-i kellék: kisgyerek, kutya, „szeretlek apa” motívum az egyik oldalon, és a macsó, de családszerető, mindig tetrekész hero a másikon.

Olyan nagyon mű.

Ugyanakkor a tartalom, a megvalósítás profi, tényleg szól valamiről, általában nem csalódás elolvasni a napi adagot.

Hogy ez ellentmondás lenne? Nem az, hiszen az írások jók, csak éppen nem a blog műfajába sorolnám (márha egyáltalán létezőnek tekintjük ezt a műfajt). Ez egy napló, a szó eredeti értelmében.

Így hiányoznak az élő hivatkozások (linkek), a direkt reagálások egy-egy külső írásra (blogra, természetesen), nekem nagyon hiányzik a regisztráció nélküli kommentezés.
És ami az egészben nincs meg: a spontaneitás.

Ugyanakkor a kommunikációs célját eléri, hiszen az olvasók nagy része nem tudja, milyen az „igazi” blog. A szövegek közvetlensége, a valóban beleadott extra tartalmak hasznosak, és segítik erősíteni azt a képet, amit a Gyurcsány-csapat építget. Véleményem szerint a jelenlegi legprofibb politikai kommunikáció az övék, jobb, mint az MSZP-é és sokkal jobb, mint más pártoké: tartalmas és láthatólag átgondolt, egy koncepció mentén felépülő.

10. Mit gondol a céges, cégvezetői blogolás mikorra terjed el hazánkban? Milyen a blogoláson túlmutató internetes kommunikációs eszközök segíthetik jövőben a cégek és politikusok marketingkampányát? (Nyugati példák, eszközök.)

Az idei évben a blogolás közismertté válása - elsősorban a választási kampány felfokozott polblog hangulatában és az új profi blogszolgáltatások beindulása következtében - már elkezdődött. Így az érdeklődés érezhetően nőtt, ezért is várom azt, hogy az üzleti blogok területén is áttörést hozhat az idei év. Ehhez nagy lökést adna, ha néhány közismert cégvezető elindítaná saját blogját.

A piac néhány szereplője (blogszolgáltatók és kommunikációs szakemberek) együttesen is tesznek azért, hogy az üzleti blogolás nagyobb teret nyerjen.

A blogon kívül az egyéb interaktív megoldások azok, amik a kampányokban megjelenhetnek. Egyrészt a blogok olyan fajtái, ahol hanganyagokat illetve videoanyagokat kapunk, másrészt az rss technológia nagyobb elterjedése várható.

Először azt akartam írni, hogy a helyzet változatlan. Aztán elolvastam Sesblog tanulságos bejegyzését, és azt kell mondjam, a blogok a spam újabb frontjává válnak, immár nálunk is.

Azért van, aki egyszerűbb megoldást használ. Az egyik kedvencem KKovacs blogja, ahol egy ügyes nyelvi jelszóval védi a hozzászólásokat.

Mindeközben a levélszemét is egyre nő, a hazai örök optimisták közül az A L A P (aki kapta már, tudja mi ez), továbbra is jogszabályok mögé bújva próbálja legalizálni a törvénysértését, és küldözgeti a spameket.

Egyébként szakmai érdeklődésből szoktam nézni, mik azok a levelek, amik átjutnak a spamszűrőimen, és mik azok a nem spamek, amik felakadnak. Ugye vannak a spam szavak (pl. egy bizonyos kék tabletta, szoftverek, valamint egyéb szerelmi ajzószerek), aztán a tartalom nélküli levelek, amikor képekbe akarják eldugni a reklámot - na ezek, mindig fennakadnak. Így pl. fennakad az is, ha valaki csak egy darab képet küld, semmi mást. De néha segít a szavak nem értelemzavaró átalakítása. Pl. betűk számokra cserélése: 'o' helyett '0' (nulla), 'l' helyett '1' stb.

A legügyesebbek mégis azok, akik úgy tesznek, mintha nekem válaszolnának valamire, ráadásul valami hihető e-mail címről. És bár ezek közül kevés jut át a védelmen, azért mégis ilyenekből van a legtöbb. Különös ismertető jelük, hogy a levél tárgya a "Re:" szóval kezdődik, és valami olyanra válaszol, amit soha az életben nem írtam.

A védelmi vonalam Norton Protection Center beépített spam szűrő + Eudora Pro spam filter. Napi szinten kb. 100-150 spam kerül "feldolgozásra" általuk...

Tegnap elindult az MSN AdCenter Beta, lehet regisztrálni, ki lehet próbálni. Az MSN a Google babérjaira tör, a 3. helyről szeretne beelőzni, és ismerve a pénzügyi hátterüket, sok esélyük van megszorongatni a vezetőket.

Mostmár mindhárom nagy kereső hasonló rendszer szerint fogadja a hirdetéseket, elindult az igazi háromszereplős fej-fej melletti harc a hirdetőkért.

Amikor online marketingről beszélünk, hajlamosak vagyunk a hirdetők, jó esetben a fogyasztók (felhasználók, látogatók) szemszögéből nézni a dolgokat. Pedig itt van a harmadik fontos szereplő is: a weboldalak, ahol megjelenik a hirdetés, amit használnak, olvasnak, látogatnak a felhasználók.

Egy portál, ha hirdeti magát, akkor nem több egy újabb hirdetőnél. És bár speciálisak az igényei, de a hagyományos online hirdetési skatulyába azért símán belefér. Ezért nem is erről szeretnék most beszélni.

Az sokkal érdekesebb, hogy egy portál, ha elért egy megfelelő látogatószámot, hogyan tudja azt kiaknázni anyagilag is. Azaz mit tegyen ahhoz, hogy a hirdetők nála is hirdessenek.

Összeszedtem néhány jótanácsot, ami mindenképpen segít abban, hogy a felületek könnyen eladhatóak legyenek. Ezek betartása persze nem hoz automatikusan sok új hirdetőt, de mindenképpen segítséget nyújt, főleg akkor, ha az online ügynökségeket is meg szeretnénk győzni a nálunk történő hirdetésről.

1. Használjunk szabványos hirdetési méreteket!

Ez azért nagyon fontos, mert egy-egy kampánynak ha a részévé válunk, akkor így nem kell direkt a mi felületünkre külön hirdetést gyártani. Jellemzően ugyanis nem fog készíteni ilyet a hirdető, vagy berakjuk az elkészült méretet vagy nem lesz hirdetés.

A legfontosabb szabvány méretek (pixelben megadva):

• banner vagy fullbanner: 468x60
• fél banner vagy half banner: 234x60
• duplabanner: 468x120
• billboard (vagy helyenként microsite): 330x247
• vertical vagy álló forma: 120x240
• sky scraper (felhőkarcoló): 120x300, 120x360, vagy ugyanezek 150 szélesen
• superbanner: 728x90, 728x60

2. Legyenek pontos és független adataink az oldalunkról!

Tudnunk kell azt, hogy hányan látogatnak minket, hány oldalletöltésünk van egy nap, és kik a látogatók. Ha sok részre van tagolva a szolgáltatásunk, akkor az sem árt, ha tudjuk, melyik szolgáltatást kik nézik.

De nem elég nekünk tudni ezeket, az is fontos, hogy a potenciális hirdetők ezt el is fogadják tőlünk!

A legegyszerűbb megoldás, ha egy külső auditor szolgáltatásait vesszük igénybe, és annak a segítségével mérjük és auditáltatjuk az oldalunkat. Erről korábban már írtam (fogalmak, szolgáltatók stb.)

De ezzel csak a puszta számokat ismerjük, a mögötte lévő felhasználókat nem. Erre a megoldás kapcsolódni valamilyen online kutatásba, ami a mi oldalunkról is ad információkat. Ezek közül a legismertebb és leginkább elfogadott a Visitor Media Research.

A fenti szolgáltatások jellemzően nem ingyenesek, de igaz rájuk az az elv, hogy befektetés nélkül nincsen haszon: érdemes ezeket használni, ha valóban komolyan gondoljuk a hirdetők elcsábítását!

3. Legyen pontos és érthető médiaajánlatunk!

Olyan, ami nem tartalmaz forradalmi újításokat! Ne akarjuk feltalálni az internetes reklámot, nem az innovációból, hanem a hirdetésekből akarunk megélni. Egy jó médiaajánlat árai összevethetőek más oldalakkal és könnyen beépíthetőek egy médiatervbe.

A médiaajánlatra figyljünk oda: legyen mindig friss és könnyen emészthető, és mindig pontos kontakt információkat tartalmazzon!

4. Legyünk rugalmasak az árakban és a kedvezményekben!

Bár az árak meghatáozása önmagában is egy kényes folyamat, de ha már vannak áraink, akkor legyen hozzá egy kedvezményrendszerünk. És legyünk képesek ezt adott esetben elfelejteni és rugalmasan alkalmazkodni, ha a körülmények úgy kívánják.

Miről is van szó?

Szépen kitaláljuk, hogy mennyibe kerül egy-egy bannerletöltés, mennyibe kerül, ha valahol fix het-havi megjelenést adunk.

Felépítjük a kedvezményeket: adunk szokásos 15% ügynökségi kedvezményt, 5% új hirdetői kedvezményt, és forgalom után is kedvezményeket.

De ha a hirdető azt mondja, hogy van valamennyi pénze, amit nálunk szándékozik elkölteni, és ezért cserébe valami konkrét dolgot kér, akkor ne azt kezdjük el számolgatni, ez most mekkora hatalmas kedvezmény vagy mennyit is vesz ki most a zsebünkből!

Számoljuk azt, mennyivel növeli ez a kampány a havi bevételünket, és nézzük meg, más kampányok rovására kell-e kiszolgálnunk, mert ha nem, akkor ez tiszta pénz, és ha nem vagyunk rugalmasak, akkor elveszíthetjük!

Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön mindig mindent el kell fogadni. Mérlegelni kell, meg kell nézni, ki hirdet és várhatóan fog-e még hirdetni. Egy ilyen speciális ajánlat vagy extra kedvezmény jó alkalom lehet például egy hosszabbtávú együttműködés kialakítására is.

Eljünk vele!

5. Használjunk szabványos reklámkiszolgálót!

Ha lehet, fűzzünk be külső reklámkiszolgálót (pl. az Adverticum hazai reklámkiszolgálóját), mert azzal van a legkevesebb gondunk: kezelni fogja az összes szabványos hirdetést, pontos és azonnali statisztikákkal szolgál, elfogadja a különböző kódokat (amikor nem egy bannert kapunk, hogy rakjuk ki, hanem csak egy kódsort), és ráadásul nem nekünk kell fejleszteni.

Ha mégis mi fejlesztjük, akkor legyünk nagyon körültekintőek és nagyon-nagyon szabványosak. De ha lehet, inkább ne mi csináljuk mégse...

6. Reagáljunk gyorsan, legyünk elérhetőek!

Jellemző hiba, főleg a kisebb oldalaknál, hogy egy kérdésre, megkeresésre 2-3 nappal később válaszolnak. Ugyanakkor főleg az ügynökségek nem szoktak ennyit ülni egy kampányon, van, amikor ennyi idő alatt símán lemaradunk a tervezésről.

Ha kapunk egy megkeresést, reagáljunk rá azonnal, hogy megkaptuk! Aztán az ajánlatot készítsük el, amennyire gyorsan lehet, és ha msnapra nincs meg, akkor kérdezzük meg, ráér-e 2-3 nap múlva!

De az ajánlat elküldése után is legyünk elérhetőek: ha kell egy pontosítás, kiegészítés, akkor arra reagálnunk kell, akár e-mailben, akár telefonon.

7. Intézzük mi magunk az értékesítést!

Ne keressük a könnyebbik utat, mert nincs. A saját oldalunkat csak mi tartjuk nagyon fontosnak és csak mi ismerjük a maga teljességében. Szervezzük meg mi magunk az értékesítést! Külső segítséget a kapcsolatok építésére, a technikai tanácsadásra, piacismeretre érdemes igénybe venni, de az értékesítés folyamatát nekünk kell kézbe tartani.

Csak azért ne akarjunk egy networkbe, hálózatba kapcsolódni, hogy ezt a terhet leadjuk. Akkor csak csalódni fogunk, mit arra már számtalan példát láttam. Ha pénzt akarunk keresni, akkor ugyanúgy fontos az értékesítést nekünk megoldani, mint ahogy az oldalunkat is mi magunk készítettük el.

8. Bátran kérjünk segítséget!

Ha a fentiek után még maradt kérdésünk - vagy pont a fentiek miatt - bátran forduljunk olyanokhoz, akik már csináltak ilyet. Merjünk kérdezni és ha kell, fordítsunk a tanácsadásra is. Meg fog térülni.

Kéremszépen, van olyan, hogy egy sajtóközleményben az ember csak a szépet írja le. Olyan is van, amikor kicsit túloz, hogy ezzel próbálja meg kiemelni a saját termékét a többi közül. Éppen csak a túlzás mértéke az, ami veszélyes lehet.

Van itt kéremszépen egy új megoldás: Internetes közvetlen ajánlat – vásárlás közvetlenül a bannerből. Jól hanzik, de az első mondat...

Magyar szakemberek találták fel azt az újdonságot, amely jelentősen növelheti az internetes áruházak forgalmát a jövőben.

Hurrá! Mi is ez?

Az újdonság lényege, hogy...

már közvetlenül a bannerből megejthető a megrendelés és így nincsen szükség arra, hogy az érdeklődő végig nézze az adott internetes áruház teljes kínálatát.

Aha. De mi ebben az új?

Lehetőség van ugyanis az áruházak kínálatát flash
bannerekbe tömöríteni, és az internetezőket már a portálokon rábírni, hogy közvetlenül a flash bannerekben megrendeléseket adjanak fel.

Értem. A PR körítés az új. Mert van ugye a klasszikus microsite megoldás, amikor egy flash banneren belül történnek a dolgok. Azaz egy flash bannerbe van tömörítve egy egész csomó tartalom. Aztán ugye van a klasszikus one-click-shop, ami anno az Indexen Sárga Dobozként működött, és az [origo] most is használja, amikor html-ben bár, de ajánl egy-egy terméket (jó esetben a cikk tartalmának megfelelően).

Tehát ha a kettőt összeadom, akkor nagyon új dolgot nem kaptam, de egy másik technológiai megoldást igen. Éljen az új találmány!

És tessék mondani, adserverből ez kiszolgálható?

Update: az oldal itt érhető el: http://www.viala.hu/bannershopping/

És magyarul: http://viala.hu/sol_bannershopping_index_hun.html

A fentiekből nem derült ki, de az ötlet jóságát nem kérdőjelezem meg. Az újdonságát viszont igen. Kicsit még körbejárom a dolgot, ha van új fejlemény, jelentkezem!

Az internetes hirdetések egyik nagy előnye az, hogy bizonyos esetekben pontosan célozhatóak. Akkor célozhatóak a legjobban, ha regisztrált felhasználóknak jelentetünk meg reklámokat, hiszen ilyen esetben pontosan tudhatjuk, milyen idős, milyen nemű, hol lakik, mi érdekli... A direkt e-mail kampányok is ezzel az előnnyel bírnak: az adatbázisok nagyon sok adatot tartalmaznak egy-egy felhasználóról.

Persze két dolog fontos az ilyen targetálásnál: jó nagy legyen az adatbázis és a megadott adatok minél pontosabbak legyenek.

Az iwiw, mint olyan közösségi szolgáltatás, ahol a barátainkat, ismerőseinket szeretnénk megkeresni, egyszerűen kötelezővé teszi az adatok pontos megadását. Eddig a mérete volt az, ami elmaradt a nagyobb adatbázisoktól, de az elmúlt néhány hét növekedése ezt a gondot is megoldotta.

Az iwiw-en ma regisztrálta magát az 500.000. (aktív) felhasználó.

Kellene valami mérőszám arra, hogy egy online hirdetés mekkora erőforrást von el a számítógépen. Mert ugye azt meghatározza a portál illetve a hirdetéskiszolgáló, hogy hány pixel lehet a mérete a hirdetésnek (pl. egy normál banner 468x60) és mekkora lehet a maximális mérete (pl. 25 kbyte). És ez így rendben is van, a hirdetések nem nyúlnak túl a nekik megszabott helyen (hacsak nem direkt az a cél), és emberi időben letöltődnek, megjelennek.

Az átlag felhasználó ezért el is viseli a hirdetéseket, nem akarja kizárni azokat, pedig az úgynevezett AdBlock programok használatával ezt minden további nélkül megteheti.

Ámde az utóbbi hónapokban egyre több az olyan hirdetés, ami bár az adott méreten belül van a fenti dimenziókban, mégis zavarja a felhasználó munkáját, szórakozását: olyan mértékben leterheli a számítógép processzorát, hogy az belassul, lassabban reagál. Eleinte nem is tűnik fel, hogy mi okozza a lassulást, de rövid kutakodás után kiderül, általában egy konkrét hirdetés a hibás. Szerencsére még nem sok ilyen erőforrás zabáló van, de már egy is sok szerintem.

Pl. az Index fórumban futott olyan autós szuperbanner, amely folyamatosan terhelte a processzort a gépemen. Amikor ez feljött, nem olvastam tovább, elkattintottam... De más fórumokon látom, hogy pontosan az ilyen okok miatt raktak fel hirdetés blokkoló programot a felhasználók a saját gépükre.

Nem jó ez tehát sem a portálnak, ahol megjelenik a hirdetés, se a hirdetőnek, akinek így meg sem nézik a bannerét, se a felhasználónak, akinek csak bosszúságot okoz. De amíg nem találunk ki erre valami mérőszámot, addig nincs mivel visszadobni a hirdetést a programozónak: mégis, mi a határ, meddig zabálhatja az erőforrásokat?

A lap.hu hálózatban elérhető több ezer lap között értelemszerűen sok olyan van, ami alig látogatnak. Az ilyen lapok kiemelése, ismertté tétele nemcsak a szerkesztőknek, hanem a tulajdonos Sanomának is fontos.

Így a szerkesztők igénye találkozott a Sanoma igényeivel, és elkészült egy valami egészen új dolog: a lapfelhő.

 A felhő a legkisebb látogatottságú lapokból generálódik automatikusan. Ez azt jelenti, hogy a piros színű lap kapta a legkevesebb találatot az elmúlt 24 órában, majd a betűk csökkenő méretének arányában volt egyre több a látogató.

Ez szerintem nagyon jó ötlet, már csak arra leszek kíváncsi, hol fogják magát a lapfelhőt hirdetni. És remélem, nem a lapfelhő lesz a pirosan kiemelt cím...

Másfél hónapja írtam a Kreatív Online új arculatáról, amiben sok más mellett hiányoltam az RSS értesítőt.

Jelentem, a Kreatív Online lépett, és van már RSS az oldalon!

Most akkor a következő lépés az lenne, ha cimkéznék a cikkeket (tag-okat használnának)...

Jól ismerjük azt az interstitial hirdetést, ami akkor jön be, amikor meg akarunk nézni egy weboldalt. Azaz ez jön fel előbb, és továbbkattintva látjuk csak a tartalmat. Eddig a hazai piacon ilyen címlap előtt volt jellemző (Indexen, [origo]-n).

Az [origo] most ezt a megoldást cikkeknél is használja: amikor rákattintottam egy gazdasági cikkre, a cikk előtt bejött egy reklámoldal, és csak ezt követően tudtam elolvasni a tartalmat.

Hatékony egy megoldás, látja mindenki. De hogy mindenki szeretni fogja? ...

Az európai fiatalok - a 16-24 évesek - a webet mint "social medium" használják: e-maileznek, azonnali üzenetküldőket használnak, és ezeket rendszeresen, napi szinten. Itt tartják a kapcsolatot a barátaikkal, haverokkal, szerelmekkel. Ezt a csoportot mára itt, az interneten lehet a legkönnyebben elérni - de itt sem a hagyományos csatornán, hanem a közösségi szolgáltatásokon keresztül.

Fontos ez? A hirdetők számára bizonyosan. Ez a korosztály, a 16-24 évesek, sokaknak kiemelten fontos célcsoport. Őket hitelesen elérni - nagyon nehéz. Mostmár csak a hazai közösségi szolgáltatóknak kell olyan helyzetbe kerülniük, hogy ki is tudják szolgálni az igényeket.

Az utóbbi években egyre népszerűbbekké váltak azok a marketinges megoldások, amelyek egyrészt olcsóak, másrészt újszerűek. A címben említett megoldás az egyik legismertebb "nem hagyományos" forma, érdemes erről egy kicsit többet is tudni.

A vírusmarketing (viral marketing) elve végtelenül egyszerű: a reklámot (az üzenetet) azok terjesztik, akiknek szól. Egymásnak küldik vagy adják tovább, mert érdekes, hasznos vagy csak egyszerűen cool. A neve azért vírus, mert vírusszerűen terjed.

Ennek a fajta hirdetésnek az igazi közege az internet, de nemcsak ott lehet használni. Az internet adta lehetőségek viszont olyan szélesek, hogy mára szinte csak itt találkozunk ezzel a hirdetési formával.

A vírusmarketing esetében minden a kreatívon múlik. Olyan reklámot kell csinálnunk, ami elég érdekes ahhoz, hogy ezt elküldjék egymásnak az emberek. Ez lehet egy rövid video, zene, kép, esetleg szöveg - egyszóval bármi, ami hozzácsapható egy e-mailhez vagy letölthetővé tehető a neten.

Nincs olyan recept, ami a tökéletes vírus kreatív készítését leírná. Egy-egy jó ötlet, meghökkentő képsor, nagyon szép vagy iszonyúan szörnyű zene mind lehet a tuti befutó. Az sem segít, ha nagyon sok pénzt beleölünk a kreatívba, és az olcsó kreatív sem biztos, hogy sikeres. Mégis, vannak olyan szabályok, amikre oda lehet figyelni, és ezek segítenek a jó kreatív elkészítésében: az eredménynek mindenképpen érzelmeket kell kiváltania, egyszerűnek kell lennie (azaz a megértéséhez nem kell többször újra megnézni), könnyen terjeszthetőnek kell lennie, és ne uralkodjon benne az üzenet.

A terjesztését viszont meg kell szervezni a vírusreklámnak. Mert az egy szerencsés dolog, ha azonnal felkapják és küldözgetik, de ha az első lépésben több ponton tudjuk indítani a kampányt, akkor jelentősen növelhetjük a hatékonyságot.

A terjesztés szempontjából fontos, hogy a hirdető nyíltan felvállalja-e a reklámot, vagy attól valamiért elzárkózik-e.

Ha felvállalja, akkor a terjsztés elindulhat a saját csatornákon: partnereknek történő elküldéssel, a cég weboldalára történő elhelyezéssel, a dolgozók ismerősöknek való elküldésével, az esetleges rajongói tábor bevonásával (pl. együttes esetén, ha új CD-t vagy DVD-t vezetünk be).

Ha cég nem vállalja a reklámot, de mégis ők csinálták, akkor a terjesztés legjobb módja a nyílvános elhatárolódás, esetleg ezt egy kicsit megpezsdítve valamilyen külső csoport tiltakozásával reklám miatt. (Ez könnyen elérhető, ha "véletlenül" megkapják a hirdetést...) Erre nagyon jó példa volt pár éve az a Ford Ka reklám, ami túl jó volt ahhoz, hogy a Ford ne tudjon róla, de mégis elzárkóztak előle, miközben állatvédő csoportok tiltakoztak miatta (két reklámfilm volt, az egyikben az autóra rámászó macskát a motorháztető elpasszolta jó messzire, a másikban a tetőablakon beleső macskának a feje lett elválasztva a test többi részétől a tetőablak becsukódásával).

Az utóbbi terjesztési mód kockázatos: ha túllő a hirdető a célon, akkor már uralkodóvá válhat a negatív üzenet is a célcsoport körében, míg ha kiderül, hogy mégis köze van a dologhoz, akkor a lebukás teszi kínossá az ügyet.

Azt is fontos még tudni, hogy a vírusmarketing nem tervezhető úgy, mint a médiás megjelenések. Ha el is indul a maga fertőző útján a reklám, az még nem jelenti azt, hogy a célcsoport pár napon belül találkozik is vele.

Akkor használjunk vírusmarketinget, ha van időnk kivárni az eredményét. És ne ez legyen a kampány egyetlen eleme. Ez egy kiegészítő elem lehet, annál nem több - de nem is kevesebb.

Azt mondják, az a jó az online marketingben, hogy alapvetően bárhonnan lehet csinálni. Sok igazság van ebben, hiszen el tudok úgy menni több napra otthonról, hogy közben az ügyfelekkel, partnerekkel továbbra is ugyanúgy tartom a kapcsolatot mint eddig. Nem kell hozzá más, csak egy internet kapcsolat ott, ahova megyek, és térerő a mobilomnak. De itt a 3G, lassan elég csak a mobil is.

De ez mind akkor igaz, ha már vannak kapcsolatok. Ez az ország Budapest központú, ott történnek az események, ott vannak azok a partnerek, akikkel együttműködve eredményes kampányt, eredményes munkát lehet végezni.

És Budapesten van a pénz.

Persze vannak kivételek, nem is kevés. A megrendelők egy része természetesen nem fővárosi, és vannak nem fővárosi központú internetes szolgáltatások is, de valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy a velük való tárgyalások döntő többsége Budapesten történik.

Azért is furcsa ez a felállás, mert a "szakmában" dolgozók nagy része nem budapesti születésű. Mégis, valahogy úgy alakult, hogy a kapcsolatok építéséhez kell a főváros, kell az, hogy vagy ott éljen az ember, vagy rendszeresen odautazzon, akár hetente több napra is.

Pedig szakemberek, jó ötletek, ügyes cégek nemcsak a fővárosban vannak - szerencsére. De a vidéki piacot meghatározza a helyben elköltött pénz, és ehhez kell alkalmazkodniuk a helyi szolgáltatóknak is. Emiatt kialakult egy érdekes kettőség az online marketing hazai művelőinek a körében: a fővárosi elefántcsont-toronyban mondjuk az okosságokat, kitalálunk mindenféle kampányokat, és költjük azokat a pénzeket, amik látványos és több millió forintos kampányokat eredményeznek. Eközben az ország más részében hasonlóan jól felkészült szakemberek kénytelenek egy teljesen más (pénzügyi) dimenzióban dolgozni és fejlődni.

Meg kellene őket becsülni. Tudni kellene róluk többet. Kellene valami hely, ahol jelen lehetnek legalább virtuálisan. Vagy kellenének blogok, amiket ők írnak.

Mondom mindezt Szegeden, ahová hazalátogattam. Ahonnan az átlagosnál többen elmentünk Budapestre. Sajnos.