Onlinemarketing blog

Milyen szolgáltatásokat nevezhetünk közösségi média szolgáltatásoknak? Mitől lesz valami "közösségi"? Pár éve az IAB egyik munkacsoportjában készítettünk erre egy definíciót, íme:

Nagyon sokféle megfogalmazását hallottam már annak, mi is a közösségi média. Már a magyar megnevezése is néha eltérő, például az angol social media lett már szociális média is magyarul. A sokféle definícióben egy a közös: a közösségi média valami olyan, amit elsősorban a felhasználók csinálnak, a felhasználók látják el tartalommal.

A közösségi média két nagy ága a kapcsolati háló és a tartalom megosztás. És bár mára kevés olyan szolgáltatás van, ami nem képes mindkettőre, mégis vannak jellemzően inkább kapcsolati háló (LinkedIn, Facebook) és inkább tartalom megosztó (blog, YouTube) szolgáltatások.

Egyébként igazán pontos definíciót nem olvastam még, mindig valamilyen helyzetben, valamilyen fejlettségi szinten próbáljuk megmondani, mi is a közösségi média maga. De ez nem is annyira nagy baj: az interneten a nem passzív szolgáltatások lényegében már mind valamilyen szinten építenek a közösségekre, még akkor is, ha magukat nem is definiálják "közösséginek".

Nemcsak a céged az, akivel jelen vagy a közösségi médiában, hanem saját magaddal is: amit csinálsz, az téged is jellemez! Egy fórum hozzászólás, egy blog komment szó szerint évekig elérhető, évekig látszik. Sőt, egy zárt helyre felrakott fotó is kikerülhet onnan, és hiába törölsz utólag valamit, az már szinte biztos, hogy késő.

Vagyis jól gondold meg, mit írsz le, mit osztasz meg! Ugyanakkor az sem jó, ha semmit nem mutatsz magadból, mert azzal a hitelességed veszíted el. Nincs királyi út, neked kell megtalálni azt a középutat, amivel eleget mutatsz magadból, de a jelenléted utólag is vállalható marad.

A közösségi média jelenlét, bár nem kötelező, de fontos. Ugyanakkor egy teljesen új, szokatlan terület, a szabályok mostanában alakulnak ki, a korlátok ismeretlenek, a veszélyek nehezen felmérhetőek. Ha a használata mellett döntünk, azt csak gondolkodva tegyük!

Mai tippünk: a személyes jelenléted is fontos, azt se gondolkodás nélkül teremtsd meg!

Azt már tudjuk, hogy az érzelmek miatt osztunk meg a közösségi médiában tartalmat: ha érzelmeket vált ki az üzenet, akkor fog terjedni. Így aztán könnyűnek is tűnik a kommunikáció: osszunk meg szenzációt, viccet, megdöbbentőt. De vajon ezt tényleg ennyire egyszerű csinálni?

Sajnos vagy szerencsére, de nem. Nagyon fontos, hogy a tartalom pozitív legyen és kötődjön hozzánk! Lehet azzal megosztásokat elérni, ha megmutatunk egy viccet, de attól nem bennünket fognak szeretni, hanem a viccet magát. Vagyis nincs valós reklám értéke, nem nő tőle az elérésünk, ismertségünk.

Másrészt az általunk kirakott információk mi magunk vagyunk, azzal azonosítják a cégünket. És ha azok kifejezetten bulvár tartalmak, akkor nem fognak szükségszerűen pozitív véleményt alkotni rólunk. Vagyis a sok befektetett munkával csökken az értékünk.

Mai tippünk tehát: gondold meg jól, mit is kommunikálsz a saját nevedben!

Azt már tudjuk, hogy a közösségi médiában a megosztásokat az érzelmek vezérlik. De azt is tudjuk, hogy mi, emberek különbözőek vagyunk: más dolgok váltanak bennünk ki érzelmeket. Persze vannak általános "értékek", ismerjük ugye a kisgyerek, kutya, szerelmi szál szerepét a filmekben, és azt is tudjuk, hogy mik a negatív események, amik mindig érdekesek.

De vannak olyan érzelmet kiváltó események, tartalmak, amiket nem ért mindenki. Elég csak a hazai nagy karriert befutó Napirajzra gondolni: bár sokan önfeledten kacagnak és osztják meg, mások meg se értik, miről szól. Ugyanez a hatás megfigyelhető az erősen politizáló tartalmakkal is, de a sportok vagy akár a művészeti ágak is képesek ilyen féle szelekcióra.

Vagyis, ha ismerjük a célcsoportunkat, és azt szeretnénk, ők terjesszék a tartalmunkat, akkor az ő érzelmi húrjaikat kell megpengetni.

Mai tippünk: a vírusszerűen terjedő tartalmak terjedése befolyásolható az érzelmekkel!

Mi az, amiért megosztasz valamit az interneten? Miért adod tovább a képet, videót, cikket? Minek kell ahhoz történnie, hogy valami vírusként terjedjen?

A válasz nagyon hosszú lehetne, ha minden kis apróságot felsorolnánk: ami vicces, ami felháborító, ami tetszik, ami undorító... biztos lenne mindenkinek még ehhez ötlete. Ha ezeket összerakjuk, akkor viszont van egy egyszerű válasz is: azt osztjuk meg, ami érzelmeket vált ki belőlünk.

Vagyis a közösségi médiában az működik, aminek van érzelmi töltése.

Mai tippünk: ha azt akarod, hogy a híreidet megosszák, akkor azt úgy írd meg, hogy másokból érzelmeket váltson ki!

A szóbeszéd marketing esetében nagyon fontos kérdés: mit osztanak meg a felhasználók, mik azok, amiket szívesen továbbadnak? A válasz érdekes módon nem az információ tartalmánál, hanem annak érzelmi hatásánál van.

A felhasználók azokat a híreket, információkat, képeket, videókat osztják tovább, amelyek érzelmeket váltanak ki belőlük!

Ennyi, és nem több. A szóbeszéd marketing úgy működik, mint a bulvár: ami érzelmeket vált ki, az érdekli a közönséget. Ez lehet pozitív, lehet negatív, lehet szakmai vagy akár magán, az érzelem a lényeg.

Mai tippünk: ha azt szeretnéd, hogy terjedjen egy hír, érzelmi töltetet kell annak adni!

A közösségi médiában a szóbeszéddel terjednek a hírek, információk. Vagyis ahogy a felhasználók egymás közt megosztják azokat, úgy jut el egyre több emberhez. Az, hogy adott idő alatt hány embert ér el egy hír, tehát lényegében csak a felhasználókon múlik.

Az a tapasztalat, hogy a felhasználókat érdeklő hírek nagyon gyorsan terjednek, míg az érdektelen hírek általában rövid idő alatt megrekednek. És a hírek közül azokat terjesztik tovább elsősorban, amik negatív hírek. Így a rossz hírek adott idő alatt akár hétszer annyi emberhez is eljutnak, mint a jó hírek!

De a jó hír az, hogy a felhasználók elsősorban jó híreket szeretnek megosztani. Vagyis bár a rossz hírek gyorsabban terjednek, de kevesebb van belőlük.

Mai tippünk: figyelj oda a rólad szóló rossz hírekre! Ha nem tudod időben megállítani a terjedést, később nem lesz elég egy-két jó hírt elindítani, nem lesz ugyanakkora hatása!

Vannak olyan szóbeszéd marketing eszközök, amiknek a használata kockázatos. A kockázatot az a közösség jelenti, akiktől egyébként a szóbeszéd létrehozását várjuk. Hiszen nem fogják szükségszerűen azt csinálni, amit mi szeretnénk. 

Ez is egy olyan eszköz, amit most bemutatok, így a használatát jó előre végig kell gondolni. Ugyanakkor nagyon hasznos is lehet: a felhasználók szeretik látni a többiek véleményét. Ha valamilyen módon értékeltetjük a szolgáltatásunkat, termékünket, és azt mások is látják, akkor a pozitív vélemények így nagyobb teret nyernek. Persze a negatívak is, így ez a veszélye ennek az eszköznek - de ha jók vagyunk, akkor bátran csináljunk ilyen megoldást!

Mai tippünk: ha jók vagyunk, építsünk értékelő programot is a kommunikációnkba!

Blogot írni jó. Sok olyan előnye van, amelyet más platform nem tud maradéktalanul. Ilyen például a lazasága, a közvetlensége, a kommentekkel együtt a többirányúsága. Ugyanakkor a blog egyben lehetőség is, hogy egy témát, személyt vagy gondolatot nyugodtan, ráérősen körbejárjunk.

A blog, bár nem műfaj, de mégis egyfajta különleges közlési mód. A márkák is tudják ezt használni, ezzel közelebb lépve a fogyasztóikhoz, kialakítva egy folyamatos kommunikációt. Ráadásul a márka blog még arra is képes lehet, hogy más blogokkal kommunikáljon: reagáljon mások bejegyzésére, vagy akár feléjük is témát generáljon.

A blog nagy előnye a személyessége mellett, hogy a sajátunk. Ha önálló domain-en működik a márka blog, akkor a törvényi kereteken túl nincsenek kötelmek, és minden tartalom a sajátunk. Ez az, amivel egy blog többet tudhat, mint pl. egy Facebook oldal.

Mai tippünk: a márkád közvetlenebb és aktívabb lesz, ha blogot indítasz a nevében!

Pár napja megjelent a HVG-ben egy hirdetés, amelyben Klapka György a Vámház körúti zálogházát hirdette meg eladásra. A hirdetés hatalmas karriert futott be a közösségi médiába, és a szakmain kívül még a bulvár sajtó is írt róla.

Ez egy látványos megoldás, és nagyon jó példa arra, mivel lehet témát, beszélgetést generálni. Csináljunk érdekes, vagy vicces hirdetést, e-maileket, szlogeneket, szórakoztató tartalomakat, vagy reklámokat úgy, hogy azok szóbeszédet indítsanak el.

Mai tippünk: ha hirdetsz, hirdess úgy, hogy beszéljenek arról az emberek!

Nem marketinges szemmel nézve sokakban visszatetsző lehet, ha egy cég csak azért csinál valamit, hogy ezzel növelje népszerűségét, ezzel próbálja meg elérni, hogy a fogyasztóinak a száma növekedjen. De ha máshonnan nézzük ezt a kérdést, akkor ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a fogyasztóinak a véleménye, értékrendje a fontos a cégeknek, és saját tevékenységét is igyekszik ehhez igazítani.

Ha tehát több ügyfele lehet attól, hogy vigyáz a környezetre, akkor a cég előbb-utóbb környezet tudatos lesz. Számos példát lehet még erre hozni, de a lényeg minden esetben ugyanaz: a cég odaáll valamilyen ügy mögé, hogy ezzel megszerezze az elismerést és támogatást azoktól az emberektől, akik szívükön viselik, komolyan veszik az ügyet.

Ez a lényege az ügy marketingnek: ha odaállunk valami mögé, arról tudni fognak az emberek, beszélni fognak róla.

Mai tippünk: ha teheted, állj olyan ügyek mögé, amik a fogyasztóidnak is fontosak!

Már a termék magvetésnél is azt tettük, hogy megpróbáltuk ismert, közismert embereknél elérni, hogy rólunk,  a márkánkról beszéljenek. De ezt megtehetjük úgy is, hogy nem adunk oda nekik semmit, hanem más módon érjük el, hogy mi a legyünk a kommunikációjuk tárgya: rólunk twitteljenek, blogoljanak, beszéljenek.

Több olyan módszer is van erre, ami nem arról szól, hogy pénzt adunk nekik (az sok esetben nem is működne). A sok ilyen módszer lényege mind az, hogy egyfajta exkluzivitást adunk, olyan dolgokba engedünk betekintést, ami pénzzel nem szerezhető meg.

Amikor a Chello egy új műsort késztett a Spektrum tévében a hálózatokról, még a műsorok bemutatása előtt megkeresett véleményvezéreket. Megmutatta nekik az adásokat, adott háttérinformációkat és lehetőséget arra, hogy a műsorok készítőit és szereplőit elérjék. Így kaptak olyan különleges lehetőséget, ami kellően inspiráló volt - és ennek megfelelően foglalkoztak is a műsorral saját csatornáikon.

Mai tippünk: érd el a befolyásolóknál, hogy rólad beszéljenek, ezzel is erősítve kommunikációdat!

Szeret mindenki ajándékot kapni, főleg, ha az hasznos esetleg trendy. Nos, azok is szeretnek ajándékot kapni akik véleményvezérek vagy befolyásolók. Másrészt, sok olyan ügyfeled van, akik figyelnek a véleményvezérekre, befolyásolókra. Arra, hogy mit csinálnak, mit használnak, milyen ruhában vannak, milyen a telefonjuk, milyen autóba szállnak be. És sok esetben utánozzák őket, hiszen ezzel egy kicsit olyanná válnak, egy kicsit ők is ismertek, meghatározó emberek lesznek.

Most rakjuk össze ezt a kettőt. Telefon forgalmazó vagy és ajándékba adsz egy telefont egy véleményvezérnek. A potenciális fogyasztóid látják, hogy a számukra fontos ember azt a telefont használja, és nagyobb eséllyel fogják a te telefonodat megvenni.

Nos, erről szól a termék magvetés, ennyire egyszerű!

Azért van pár szabály. Nem szabad túl drága ajándékot adni, olyat, ami megvesztegetés lenne. Egészen pontosan: szabad, de az már egy másik műfaj, nem a termék magvetés. Aztán a magvetés esetében nem szabad ellentételezést kérni - vagyis ez nem egy kereskedelmi szerződés! Végül: nem szabad visszaélni a helyzetünkkel, és kihasználni, ha elfogadják a termékünket. A termék magvetés a természetességről és mintaadásról szól, nem a direkt reklámról!

Mai tippünk: ha jó, szerethető terméked van, add oda használni véleményvezéreknek, befolyásolóknak. Nem fogod megbánni!

Ha megvannak az evangelistáink, vagy kineveltük őket, akkor az ő segítségükkel szervezett kommunikációval is élhetünk. Ez is szóbeszéd eszköz, és véleményem szerint egyik a leghatékonyabbaknak.

Fontos, hogy ne terheljük őket fölöslegesen, és vigyázzunk arra, hogy a hitelességük megmaradjon. Ha olyan üzeneteket közvetítünk rajtuk keresztül, amelyről aztán kiderül, nem igaz, nemcsak a cégünknek lesz rossz, hanem az evangelistáinknak is!

Másrészt ne értékeljük túl az evangelistáink lehetőségeit. Nem várhatunk egyenletesen nagy elérést tőlük, hiszen nem hivatalos médiaként működnek.

Mai tippünk: tervezz bátran az evangelistáiddal, ha kampányt csinálsz!

Pár hónapja leültünk hárman, marketinggel foglalkozók, hogy kellene egy komplexebb előadás sorozat vállalkozóknak. Nemcsak egy-egy területtel akarunk foglalkozni, hanem ha lehet több fontos részt fognánk össze, ami ahhoz kell, hogy egy vállalkozás előre tudjon lépni, hogy egy vállalkozás sikeresebb legyen.

A cél az volt, hogy gyakorlati legyen a képzés, érdekes, átfogó és összességében hasznos. Így vágtunk bele, és abból lett ez:

A FIGYELŐ három délutáni alkalommal igazi műhelybeszélgetésekkel egybekötött, üzletfejlesztési tippekkel tarkított workshopot tart. A témák elismert szakértői mellett neves előadók mesélik el, milyen utat jártak be, amíg vállalkozásukkal sikeresek lettek és jelentős eredményeket értek el. És persze példáikkal tanítanak is!

IDŐPONTOK: 2014. szeptember 18., 25. és október 2. 14.00-18.00 óra
HELYSZÍN: VENDEL KONFERENCIAKÖZPONT

Jelentkezés erre, gyertek minél többen!

Bár mi magunk is létre tudunk hozni közösséget, ami majd segíti a kommunikációnkat, de sok olyan téma van, amiben már eleve vannak olyanok, akik aktívak, önkénteseként foglalkoznak saját környezetükkel. Ha őket tudjuk azonosítani és elérni, akkor segítségükkel tudunk kommunikálni.

Az önkéntesek alapvetően ingyen állnak ki egy célért, és szívesen vesznek minden segítséget. Nincs más dolgunk tehát, mint melléjük állni, és segíteni őket az adott cél elérésében. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezt minél inkább önzetlenül tegyük! Ha valamilyen feltételhez kötjük a segítséget, pl. ahhoz, hogy reklámozzanak minket, akkor ez nagyon könnyen visszaüthet: nem kérnek belőlünk, sőt, világgá is kürtölik, hogy meg akartuk őket vesztegetni.

Ugyanakkor ha valóban komolyan gondoljuk a segítséget, akkor annak meglesz a várt eredménye: az önkéntesek tudni fogják, és el is fogják mondani a környezetüknek.

Mai tippünk: ha a céljainknak megfelel, akkor keressük meg az adott területen dolgozó önkénteseket, és segítsük őket a céljaik elérésében!

A közösségi marketing nem egyenlő azzal, amit mi közösségi média marketingnek szoktunk nevezni (hiszen nem is ugyanaz a neve), bár az elnevezés miatt könnyen keverhető. A közösségi marketing ugyanis közösségek szervezését jelenti.

Definíció szerint olyan közösségek kialakítása és támogatása, amelyek egy szűkebb piaci szegmens iránt érdeklődnek, és amelyek szívesen osztják meg érdeklődésüket a márkánk iránt. Ilyenek például a felhasználói klubok, rajongó-klubok, vitafórumok. Ehhez mi eszközöket, tartalmat és információkat biztosítunk a közösségek támogatásához. 

Vagyis létrehozunk vagy segítünk létrehozni egy olyan közösséget, ami azzal foglalkozik, amit mi csinálunk. Ha például gyógyszergyártó vagyunk, akkor a vény köteles termékeinket egyáltalán nem reklámozhatjuk. De létrehozhatunk olyan közösséget, amelyben azok vannak, akik a gyógyszerünk által gyógyítható betegségben szenvednek, vagy abban szenvedők rokonai. Ebben a közösségben aztán olyan tanácsokat, segítséget adhatunk, amely javítja az életminőséget, növeli a tudást - és bár mi közvetlenül a termékünket továbbra sem reklámozhatjuk, de a közösségi tagjainak, vagyis a potenciális fogyasztóinknak ez már nem tilos.

Mai tippünk: nehezen kommunikálható termék, szolgáltatás esetében szervezzünk az érdeklődőkből közösséget, hogy ők segítség a marketingünket!

A Tippekben már írtam a vírusról, a vírusvideók kapcsán. Érdemes azt elolvasni, az abban leírtak általában is igazak, nemcsak a videókra, hanem minden más kreatív megoldásra is.

A vírus-reklám lényege: létre kell hoznunk olyan videót, képet, szöveget, amit a felhasználók szívesen küldözgetnek egymásnak, és tartalmazza az üzenetünket is. Majd ezt követően el kell érnünk, hogy azt ténylegesen küldjék is egymásnak: el kell juttatnunk azokhoz a felhasználókhoz, akik már szívesen továbbküldik. Vagyis a vírus-reklám a kreatív készítésén túl média tervezést és elhelyezést is igényel!

Jó hír, hogy a közösségi média elterjedésével már bőven túlléptünk az e-mailben történő továbbküldésen. A Youtube, Facebook, Twitter mind partnerünk a vírus-reklám terjesztésében, és mára ez a fő csatornája ezeknek.

Mai tippünk: ha vírus-reklámot akarunk, ne felejtsük el, ez nemcsak annyi lesz, hogy csinálunk egy vicces képet vagy videót!

Egyik kedvenc szóbeszéd marketing eszközöm a buzz, magyarul zsongás marketing. Ez egy nem olcsó, de jól megcsinálva nagyon hatékony megoldás arra, hogy rólad beszéljenek! Csinálj valami nagy, átütő, sok embert érdeklő eseményt, olyat, amit igazából elkerülni se lehet. Ha ez megvan, akkor már csak várnod kell a hatást.

Persze fontos, hogy szerethető legyen a céged, szerethető legyen az akció, pozitív legyen az üzenete. De legyen érdekes, érthető, és az a jó, ha a média is szeretni fogja. Nincs egyébként egyértelmű recept arra, mik ezek az események, kell egy megfelelő kreativitás hozzá, de ez minden kampányra igaz.

Úgy gondolom, érdemes pár példát megnézni, mire gondolok. Kettő olyat szoktam mondani, amit szinte mindenki ismer. Az egyik a valamikori Westel által indított budapesti Kapcsolat koncert sorozat: Budapest egy főterén egy ingyenes szuperkoncert. Jól megalapozva persze reklámokkal, megfelelően népszerű szereplővel, így lényegében több százezer embert elérve. És egy biztos: nemcsak azok fognak tudni róla, akik ott vannak.

A másik ilyen egyszeri esemény, ami példaként felhozható: Felix Baumgartner ejtőernyős ugrása a sztratoszférából. A Red Bull által szponzorált eseményt csak a Youtube-on élőben több, mint 7 millióan nézték, nem beszélve az egyéb médiáról. Az emberek tudtak róla, beszéltek róla, és az üzenet is érthető volt. (Szárnyakat adtak Baumgartner vágyainak.)

Mai tippünk: bátran gondolkozz nagyban! Ha van egy jó ötleted, ami látványos lehet, csináld meg, beszéljenek róla az emberek!

Amikor tanítom a szóbeszéd marketinget, mindig felsorolok több olyan eszközt, ami szerintem hatékony és jól működő lehet. Ezek közül párat már az év folyamán megmutattam, mások olyanok, amelyek nem online marketinges megoldások. De mégis úgy gondolom, érdemes egyben látni ezt a listát. Íme:

• Buzz (zsongás)-marketing
• Vírus-marketing
• Közösségi marketing
• Alulról szerveződő (grassroots) marketing
• Evangelista marketing
• Termék „magvetés” (seed)
• Befolyásoló marketing
• Ügy-marketing
• Beszélgetés létrehozása
• Márka-blogolás
• Értékelő programok

A fenti eszközökön kívül persze léteznek más megoldások is, de talán ezek a legfontosabbak. Mai tippünk: a szóbeszéd marketing sok eszköz megfelelő használatát jelenti, nem egy kiemelt megoldás, hanem megoldások csoportja.

A szóbeszéd marketing lényege, hogy beszélnek rólunk, vagyis mi leszünk a téma. De hogyan lehet ezt elérni? Természetesen valamilyen aktivitással. Érdekesnek, érzelmeket kiválónak kell lennünk, olyannak, amiről van mit beszélni, de el is kell érni, hogy a beszélgetés elinduljon.

A témává válásnak számos eszköze van, köztük több ismert és már érintett megoldással. Mindegyik esetében a lényeg, hogy a célcsoportunk számára legyen érdekes, és elérje azt az ingerküszöböt, amikor már felfigyelnek ránk. Ez természetesen nem sikerülhet kellő kreativitás nélkül, és sokszor kellenek olyan kiegészítő hirdetések is, amelyek nem a szóbeszéd marketinghez tartoznak, de segíteni fognak a szóbeszéd elindulásában.

Mai tippünk: a szóbeszéd marketing eszköztárát is ugyanúgy fel kell építeni a cégünkre szabva, mint az egyéb eszközök esetében tettük!

Ha egyik fogyasztó információt ad át egy másik fogyasztónak, akkor beszélünk szóbeszédről. De ha ezt a folyamatot a marketingünkben használjuk, akkor már elkezdhetünk szóbeszéd marketingről beszélni!

Azt már látjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy rólunk beszéljenek. Így a szóbeszéd marketing valójában két dolgot kell jelentsen: egyrészt okot kell adnunk arra, hogy a fogyasztók rólunk beszéljenek, másrészt teret, lehetőséget kell biztosítanunk ezen beszélgetések kialakulásához. Vagyis a szóbeszéd marketing egy olyan folyamat, ahol valamit csinálunk, ami miatt rólunk beszélnek olyan helyeken, amit mi biztosítunk vagy ami egyébként is elérhető a fogyasztók számára.

Mai tippünk: a szóbeszéd marketing nem egyszerűen egy hirdetés, hanem egy folyamat. Éljünk ezzel, de készüljünk fel arra, hogy nem egyszeri aktivitásról van szó!

Az online közösségi tér szereplőit három nagy csoportra tudjuk felosztani kommunikációs szempontból:

• az egyének
• a fogyasztók
• a befolyásolók

Az egyének lényegében az összes felhasználó. A célunk az, hogy a figyelmüket felhívjuk, az idejüket szeretnénk megszerezni. Így lényegében konkurálunk mindenkivel, aki a közösségi térben mozog: barátokkal, más cégekkel.

A fogyasztók a lehetséges vevőink, részcsoportját alkotják az egyéneknek. Egyértelműen azt szeretnénk elérni, hogy velünk foglalkozzanak, nálunk költsék el a pénzüket. A konkurenciánk itt azok a cégek, akik szintén ennek a csoportnak a pénzét szeretnék megkapni.

Végül a befolyásolók szintén az egyének csoportjának a részhalmaza, de nem szükségszerűen fogyasztók (bár lehetnek azok is). Nekik nem akarunk eladni, ők azok, akiknek értéket, információt adunk. Azt szeretnénk elérni, hogy velünk is foglalkozzanak, rólunk is beszéljenek.

Ha eredményeket akarunk elérni, ezt a három csoportot kell különböző módon megszólítani: az egyének ideje, a fogyasztók pénze kell nekünk, és a befolyásolóknak értéket kell adnunk.

Mai tippünk: a közösségi média jelenlétünknek olyan többszintű módon kell működnie, hogy minden csoportot meg tudjunk szólítani.

Sok-sok évvel ezelőtt volt egy olyan projektünk, ami az automatikus kampányfigyelést valósította volna meg a hazai weboldalakon: a bannerek követését, lementését, ebből egyfajta statisztika készítését. Sok olyan problémába botlottunk, ami miatt az automatizálás akkor nem tűnt reálisan megvalósíthatónak (nem érte volna meg). Aztán megjelent az online kampányfigyelés, mint szolgáltatás a piacon (Kantár Média), és így okafogyottá is vált az egész ötlet.

Egy dologra jó volt ez a régi terv: sikerült kicsit belelátni, mennyire sok helyen és sok formában jelennek meg hirdetések a neten. Más csatornákhoz képest lényegében egy átláthatatlan rendszert kapunk: míg a print sajtó, a tévé, a rádió zárt csatornák, monitorozhatóak, addig az összes weblap és más webes megjelenés nem. Hogy mást ne mondjak: egyre több helyen tudunk használni célzott hirdetéseket, és ha nem vagy a célcsoportban, nem is látod a hirdetést.

És akkor itt jön a képbe pár dolog, ami egyértelműen előtérbe fog kerülni. Először is, ez egy ellenőrizhetetlen terep. Most nem az Index.hu-s hirdetésekre gondolok, de pl. egy Facebook célzott hirdetést hogyan fog észrevenni egy adóellenőr? Hogyan fogja beazonosítani, ki is a hirdető? Mert ugye én hirdethetek bárkit, ha olyan kedvem van (talán egyedül a Google kiabál, ha ugyanarra a domain-re más is elkezd hirdetni). Ha nincs a könyvelésben a Facebook-tól számla, akkor vajon honnan a francból derülne ki, hogy hirdettünk a Facebook-on?

Oké, de akkor hogyan számoljuk el a Facebook-ra költött pénzt? Erre is van megoldás, lényegében egy külföldi, legálisan működő cég kell csak, aki ebben tud segíteni. (Ezt most nem fogom tovább magyarázni.) A lényeg persze nem a módszer, hanem a tény: megéri csalni. Ha betartod a törvényt, több adót fizetsz, mint akkor, ha csalsz. Ha törvénytisztelő vagy, akkor piaci hátrányba kerülsz (magyarul drágábban hirdetsz), mint a csaló konkurens. Mert a fentiek miatt nem bizonyítható a csalás, a lebukás veszélye minimális!

És mondok még egy fontos dolgot: a spam sem adóköteles. A "szerzett", "kapott", "lelopott" adatbázisra kiküldött kéretlen reklámlevelek után maximum a küldés költségét kell bevallani (ha el akarjuk számolni), de nem fizetünk más díjat. Szemben azzal, ha legálisan küldünk ki egy eDM kampányt... Megint kinek lett jobb?

Az egész reklámadó törvény szomorú módon tovább erősíti a féllegális, illegális online reklámokat. Tényleg jó ez így?

Végül pár gondolat:

Véleményem szerint a reklámadó törvény elhibázott és fölösleges. A kormányzat szándékával nem foglalkozva is tudható, hogy a gazdaság egésze számára negatív következményeket jelent. Ráadásul a törvényt alkotók jól láthatóan nem értenek az internetes reklámhoz, így a szabályozás egyes pontja nehezen értelmezhetőek, félreérthetőek. (Pl. mit jelent az, hogy "túlnyomórészt magyar tartalom"? A Facebook ebben beletartozik? Szerintem nem.) Így azt gondolom, a hazai reklámszakmának egyetlen célja lehet a törvénnyel kapcsolatban: annak teljes megszüntetése. Ennél kevesebbel azt hiszem nem szabad beérni, nem elég toldozni-foltozni. A fent leírtak is ezt erősítik: olyan törvény, amely a csalóknak segít, értelmetlen és hibás.