Onlinemarketing blog

Miközben mindenki a tavalyi évvel van elfoglalva és találgatja, mit hoz az idei, a hétfő általános internetolvasással telt kis hazánkban. Sztahanov blogján olvashatjuk, hogy tegnap 100 millió fölötti oldalletöltést regisztrált a Webaudit. Szép szám, bár nem mindenki volt neten, de az 1,6 millió felhasználó azért nem kevés.

Erős évkezdés volt :-)

Ezúton is boldog új évet kívánok mindenkinek!

A kicsit hosszúra sikeredett szünet után újult erővel vetem magam a blogírásba.

2005 olyan igazi nagy áttörést nem hozott a hazai online marketingben. Ami számomra tanulságos volt, az a keresők és a keresőkkel kapcsolatos hirdetési és egyéb marketing megoldások erősödése. A keresőoptimalizálás (SEO) egyre fontosabbá vált és válik, bár még mindig csak a céges honlapok nagyon kis százaléka van így megcsinálva... De a Google erős marketing hatása sem maradt el, egyre többen használják az AdWords hirdetési felületet, és ami tanulságos: közvetlenül hirdetnek, kihagyva az ügynökségi lépcsőt. A Google hirdetések előretörése ugyanakkor húzta magával a hazai keresőpiacot is, bár (mint írtam) nem látom nyomát egy nagyobb áttörésnek.

Egyébként érdekes adatok olvashatók Sztahanovnál a nagy keresők hatékonyságáról: ez a alapján nem a Google a leghatákonyabb...

2006-tól én a piac bővülését várom, nemcsak mennyiségében (többet fognak költeni a cégek), hanem minőségében is (többet fognak foglalkozni a nem hagyományos internetes hirdetésekkel). A Web 2.0 hype nagy győztese a blog lesz nálunk, egyre több pénz jön a hazai blogok felé, talán azt is megéljük, hogy egyre több főállású blogoló fogja meghatározni az (internetes) közbeszédet.

A választások (parlamenti és önkormáényzati) szintén a Web 2.0-s közösségi feelinget kellene erősítsék, de sajnos attól tartok a pártok szokásos több éves lemaradása itt is jelen lesz... Meglátjuk.

Tehát itt az új év, mindenkinek jó munkát és sok sikert hozzá!

Sokat írtam már a weboldalak tartalmáról és még sokat fogok is. Egy fontos dolgot talán még nem írtam le: érdemes őszintének lennünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jóságaink mellett minden hibánkat is le kell írni, de olyat ne írjunk le, ami nem igaz. És sokszor az is jót tesz, ha rosszat írunk magunkról.

Amikor az egyik volt munkahelyemen megfektette egy hacker a szolgáltatást, azonnal kiadtunk egy sajtóközleményt. Nem volt érdemes tagadni a hack-et, úgyis látta mindenki, de azzal, hogy kiadtuk a sajtóközleményt, mindenhol a mi változatunk jelent meg. És így nem arról szóltak a cikkek, hogy nem működik a dolog, hanem arról, hogy dolgozunk az ügyön és nagyon hamar működni fog. Sikerült is jól kijönni  dologból, a hirdetők sem maradtak el emiatt.

Tehát most egy őszinteségi roham keretében szeretném elmondani, hogy így karácsony és évvége felé rendszertelenebb leszek: kevesebbet és kevesebbszer írok. A szövegírással foglalkozó beírásokat pedig már csak januárban tudom folytatni.

De élek, és dolgozom. És karácsony.

Egyre többet keresünk a neten, és még mindig a Google a legnépszerűbb - ez derül ki a Nielsen/NetRatings által publikált adatokból.

Októberben 5,1 milliárd keresést indítottak a keresőkben az internetezők, 15 százalékkal többet, mint júniusban. Ebből 2,4 milliárd keresés a Google-ben történt, így a "keresés részesedése" 48%. A második a Yahoo 21,8 százalékkal, a harmadik az MSN 11,3 százalékkal. Az AOL keresője 7,2 százalékkal részesedik, az Ask Jeeves pedig duplázott június óta, és így 2,6 százalékkal áll az 5. helyen.

Top 50 Internet Advertisers by Media Value, October 2005
Position	Advertiser	Media Value ($ 000)	Sector
1	Vonage	16,711	Tech
2	Overstock.com	11,599	Ret
3	Classmates.com	10,410	Misc
4	Netflix.com	9,526	Ent
5	Circuit City	7,486	Ret
6	RealArcade Games	6,814	M/E
7	Ameritrade Brokerage	6,582	Fin
8	Scottrade Stock Brokerage	5,717	Fin
9	Monster.com	5,571	Class
10	Dell VAR Computers Products Direct	5,406	Tech
11	Amazon.com	5,390	H/F
12	E*Trade Financial	5,316	Fin
13	Superpages.com	5,080	Misc
14	LowerMyBills.com	4,602	Fin
15	Capital One	4,196	Fin
16	eBay.com	3,897	Ret
17	Lendingtree.com	3,654	Fin
18	ESPN Store	3,605	Ret
19	AOL Travel	3,603	T/H
20	Nextag Services	3,254	Misc
21	DREAMWORKS: Wallace & Gromit Movie	3,192	M/E
22	Freecreditreport.com	3,095	Fin
23	Intelius Online	3,059	Misc
24	ShareBuilder.com	3,008	Fin
25	Dell Dimension & Inspiron Computers Direct	2,943	Tech
26	eDiets.com & Mediterranean Diet	2,926	H/F
27	Love@AOL	2,848	Date
28	PlanetOut.com	2,837	M/H
29	eDiets.com	2,831	H/F
30	Comstock	2,781	Misc
31	Red Lobster	2,681	T/H
32	AOL.com	2,648	Tech
33	Verizon ISP	2,625	Tech
34	FORD Explorer Trucks	2,619	Ret
35	Wal-Mart	2,604	Ret
36	NET-TEMPS	2,569	Class
37	Tickle By Emode Online	2,515	Date
38	Candlewood Suites Hotels	2,495	T/H
39	Expedia.com	2,477	T/H
40	Bank of America	2,463	Fin
41	University of Phoenix Online	2,435	Edu
42	Forex Capital Management	2,346	Fin
43	CareerBuilder	2,261	Class
44	Coolsavings.com	2,255	Fin
45	Shermanstravel.com	2,252	T/H
46	Network For Good	2,204	Misc
47	Fidelity Investments	2,159	Fin
48	Devry University	2,142	Edu
49	HGTV	2,119	M/E
50	Target.com	2,070	Ret
	GRAND TOTAL	$205,877
Sectors: Auto - Automotive; Class - Classifieds; CPG - Consumer Package Goods; Date - Online Dating; Edu - Education; Fin - Financial Services; H/F - Health & Fitness; M/E - Media & Entertainment; Misc - Miscellaneous; Ret - Retail; Tech - Technology; T/H - Travel/Hospitality
Top 50 Internet Advertisers In September, 2005

Methodology: Chart represents the value of display advertising in both standard and non-standard ad formats. Media expenditure estimates do not always take into account special considerations including publisher discounts, barter agreements, co-sponsorship, affiliate relationships, etc.

A vírusreklám az a reklám, amit szivesen küldözgetünk egymásnak, mert vicces, érdekes vagy akár megdöbbentő. Úgy terjed, mint egy vírus. De most az eBayen egy másfajta kontextusba került a vírus és a reklám: valaki megfertőzött egy hirdetést...

egyel?re ismeretlen annak a személynek a kiléte, aki HTML-kódok révén sikeresen elrejtett egy trójai programot egy Ebay-es reklámban. Az ominózus hirdetésre kattintó internetez?k számítógépe automatikusan megfert?z?dik a digitális kártev?vel, ismerte el a múlt héten az amerikai Internet Storm Center (ISC).
(Bővebben)

A következő lépés már csak az lesz, ha a vírus a reklámot is továbbítja, és állandóan ott fog villogni: vegyél Viagrát vagy olcsón szoftvert... Ez lesz a Spam 2.0 a Web 2.0-ban?

A Newsknife a Google News alapján idén is rangsorolta a legjobb híroldalakat. Érdekes lista, elsősorban a minőségre van kihegyezve. Jó böngészést hozzá!

1. ABC News
2. The New York Times
3. Reuters
4. The Washington Post
5. Guardian Unlimited,UK
6. Voice of America
7. SFGate.com,CA
8. Bloomberg
9. Times Online,UK
10. International Herald Tribune,France
11. CNN
12. The ChristianScienceMonitor

Forrás és mindenféle izgalmas szám még erről: http://www.newsknife.com/features/top_rating_news_sites_2005.html

Éppen pár napja beszélgettem pollnerrel többek között a hazai online tartalom helyzetéről, kialakulásáról, és mit ad isten, a mai Hírbehozó bejegyzés is erről szól.

Kellemes vitába is keveredtem erről HH-val, akit érdekel, ott elolvashatja.

Amiben a nagy különbséget látom kettőnk között, az annak a megítélése, hogy vajon a jelenlegi helyzet jó-e vagy sem. Bár mindketten azt mondjuk, nem jó, de másért, és másban látjuk a kiutat. Míg HH szerint ez kisiklás, szerintem nem az, sokkal inkább egy másfajta fejlődés. Nálunk más a modell, mint a világ nagy részén. Ez persze kicsit nehezebbé teszi a hazai piacra való belépést külföldről és nem lehet mindenre a kinti analógiát használni (bár már egyre inkább igen), de így legalább lehet speciális hazai okosságokat mondani.

Na, ez persze nem az, aminek elsőre látszik. Nem a Google AdWords bolond változata, hanem a Mercora.com zenei kereső hirdetős felülete, AdWords mintára. Music AdWords.

Szóval MadWords. Egészségünkre :-)

Nagyon fontos azt tudnod, ki fogja olvasni, hallani a szövegedet. Ez talán a legfontosabb. Gondold csak végig! Ha egy aranyos, őzikeszemű, kedves mosolyú lányt hívsz moziba, az teljesen máshogy hangzik, mint mikor egy haverodat, nem? Vagy mennyivel másképp hangzik ugyanannak a történetednek az elmesélése azoknak, akikkel együtt voltatok a részesei, azokhoz képest, akik akkor hallanak az egészről első alkalommal? De még jobban sarkítható: van akit magázol, van akit tegezel. Sőt, van akit önözöl. Van, akiről tudod, megérti, amit mondassz, van, akinek azonnal el is kezded magyarázni mondandódat.

Nagy Bandó után szabadon: fél szavakból is. Vagy körmondatokból se.

A szövegírás megkezdése előtt tehát döntsd el, kinek írsz! Ez a döntés persze sokszor nagyon egyszerű: egy üzleti levél a partnerednek megy, egy sajtóközlemény a legújabb termékről a szaksajtónak, egy bulimeghívó a haveroknak. Egy website pedig... Kinek is?

Kinek is szól a websiteod? Mindenkinek? Ez biztos? Lehet egyáltalán mindenkinek írni? Nem, ez az egyik legnagyobb hülyeség, amit kitalálhatsz! A website esetében is nagyon fontos eldöntened, kinek írod. Azaz tudományosan: ki is a te célcsoportod (target group - a keresők kedvéért). A célcsoport - ez a kulcsszó!

Egy website nem magadnak szól, hisz te aztán igazán jól ismered a cégedet. De nem is a konkurenciának - ők talán még jobban ismerik a cégedet! A website azoknak szól, akikből élsz, akik megveszik a termékedet, a szolgáltatásodat. A vevőnek. A website célja a vevő megszólítása, ezt pedig úgy teheted csak meg, ha az ő nyelvén beszélsz, ha az ő fejével gondolkodsz, ha az ő ízlését szolgálod ki.

De mindezt úgy, hogy ne veszíts egyéniségedből: bár a szöveged a vevőnek szól, de te írod, hozzád tartozik. Ezért nem baj, sőt, kifejezetten jó, ha a  stílusod visszaköszön. Ettől válik egyedivé, élvezhetővé és végső soron hitelessé az, amit leírsz. Amire oda kell azért figyelni:

• Ne írj bonyolultabb mondatokat, mint ami a célcsoportodnak, a vevőnek érthető.
• Olyan szavakat használj, ami a vevő szókincsének a része. Mert bár szépen hangzik a "srófcíger", de ha a vevőd ezt csavarhúzónak ismeri, akkor írj csavarhúzót. "A krumplileves legyen krumplileves!"
• Ne félj megmagyarázni a mondandódat! Ami neked egyértelmű és világos, az a vevődnek közel nem az, hiszen nem biztos, hogy a napi rutinjának a része a terméked, szolgáltatásod ismerete.
• Ahol kell, használj konkrét példákat! A gyakorlati alkalmazás mindig többet mond (és többet is ér), mint az elmélet.
• Ne félj ábrákat, képeket használni! Bár ez nem szöveg, de a mondandód része, és sokkal érthetőbb, mint elmesélni valamit.
• Ne másold a beszállítód szövegét kritika nélkül, hanem idézz belőle: a vevő nem hülye. Megnézi ő a többi oldalt is, és ha sajátodként adsz el egy más által készített dolgot, akkor bizalmat veszítessz. Ezért használd nyugodtan a kapott szövegeket, de kritikusan: ahol kell, írd át, ahol kell, idézz, de pontosan.
• Ne másold a konkurencia szövegét. Ez olyan ciki... és kiderül. Te úgyis jobb vagy, jobbat tudsz!
• Ne szégyelld, ha nem vagy annyira okos, mint a vevőd! Ilyenkor kérj bátran szakértő segítséget, egy jó tudományos szöveg a megfelelő helyen csodákra képes!
• Végül: használj külső ellenörzést. Olvassa el a szöveget olyan, aki a célcsoportod része. Ha neki tetszik, akkor jó eséllyel nyerő a dumád!

A pontos célcsoport meghatározásával, a vevőnek szóló üzenet megfogalmazásával érthetővé és hatékonnyá válik a kommunikációd. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy több pénzt fogsz keresni.

Van, amikor a mobilod csak vezérlőpult egy játéknál. És van, amikor maga a játék igazán hatalmas. Például több emelet magas.

Mint itt.

(Thx. ClikZ News)

A Mozilla Corp. azzal az "ötlettel" állt elő, hogy a készülő Firefox 2.0 kampánya is "nyílt forrású" legyen, ne csak az alap kód. Azaz: bárki készíthet hirdetést nekik, méghozzá két fronton is. Bővebbet a Firefox oldalán.

Hazai kreatív arcok, mindent bele, most lehet bizonyítani és elsőosztályú referenciát szerezni!

Szatmári Péter az előző bejegyzés kapcsán volt szíves felhívni a figyelmem arra, hogy az elgépelés nem mindig baj:

Ezt azért árnyalnám azzal, hogy ha egyszer jól írsz valamit, egyszer rosszul, például mert félregépelsz vagy szándékosan cikizel egy írásmódot - az már két keresőszó. És a rossz írásmódra is kereshetnek, ami szintén lehet véletlen vagy szándékos - az én blogomat is néha így találják meg.
Szatmári Péter

Azaz ha valaki ugyanúgy elgépel egy szót, mint mi a lapunkon, akkor erre is megtalálnak (és mivel ez egy hibás szóalak, így van arra esélyünk, hogy sokkal kevesebb konkurens találat lesz). Azt még hozzátenném, hogy én személy szerint a keywords meta tag-ot szoktam a helytelen alakokra használni, azaz itt szerepeltetem a nekem fontos kulcsszavak elgépelt változatát is (ha szükségét érzem). Ugyanis a keresők továbbra is nézik ezt a mezőt is, igaz, közel nem ez az elsődleges szempont a besoroláskor.

Annyian írtak már róla, hogy itt az új Firefox, bizonyos 1.5 verzió, hogy én bizony ezzel nem foglalkoznék. Ámde itt van egy jó cikk a Firefox piaci helyzetéről, és ez alapján kis hazánkban 22,4 százaléka a felhasználóknak ezt használja! Ez viszont nagyon fontos mindazoknak, akik weblapot vagy web kreatívot készítenek, ez már nem egy kis böngésző, ez már több, mint az ötöde a piacnak!

Közben a sesblogon eszpee talált egy nagyon szép megoldást az IKEA-tól: a Mátrix stílusában így kell 3D-ben termékeket bemutatni! Ez azért nem csúnya, igaz? Végre egy olyan megoldás, ami többé teszi a webet, mint egy print katalógus. Ez tetszik, gratula IKEA!

Folytatva (illetve elkezdve, hehe) a szövegírással kapcsolatos javaslataimat, íme a legnépszerűtlenebb pont: a helyesírás. Előre is veszem, essünk túl rajta! (Már most mondom: csajozáshoz akkor fontos, ha bölcsész a leányzó...)

Nem szeretünk a neten helyesen írni. Sem a fórumokban, sem az e-mailekben nem divat, és egy-egy javítással vérig lehet sérteni az embereket. A fórumokon szokás azt mondani, hogy akkortól halott egy topic, amikor elkezdik fikázni egymás helyesírását.

De a portálokon sem divat a helyesírás, vannak típushibák, amik rendszeresen előfordulnak. (Ilyen például a nemcsak - hanem - is hármasból a nemcsak különírása, vagy a dátum helytelen írása: tizenhatodikán helyesen 16-án és NEM 16.-án - még akkor sem, ha Andrassew Ivánék az exInternetto szerkesztőségében sokat vitatkoztak már arról, melyik is a helyes [elárulom: a pont nélküli].) Tökéletes portál nincs, helyesírással csak Zsadon foglalkozik a korrektorblogjában az Indexen.

Persze egy folyamatosan szerkesztett újságnál - bár elvárható lenne a helyesírás és a helyes fogalmazás - még elnézhető a hiba, de egy céges portálnál már nem!

A céges portál az arcunk az interneten. Aki itt lát minket először, vagy itt akar rólunk többet megtudni, azzal szembesül, ami az odalon van. És belefuthatunk olyan potenciális ügyfélbe, akinek fontos a helyesírás. Sőt: feltételezzük mindig a legtöbbet az ügyfélről, és tegyünk úgy, hogy mindenkinek fontos ez. Fontos, mert megtiszteljük az olvasónkat azzal, hogy figyelünk rá ebben a kis momentumban is (hiszen a kis darabokból áll össze a nagy egész). Legyünk jobbak a konkurenciánál: ne legyen az oldalunkon helyesírási hiba, elgépelés, sem magyartalan fogalmazás!

A magyartalan fogalmazás, a pontatlan fogalmazás, a kicsit suta mondatok olyan hibák, amik nem feltűnőek. Az olvasónk csak annyit érez, hogy valami nem jó, nem tiszta, nem kerek. Valami hibádzik, de ő sem tudja, micsoda. Kis apróságok - a vesszők helye (központozás), egy-egy névelő, szórend, szóismétlések - a buktatók, és ezeket felismerve és javítva sokkal otthonosabb, érthetőbb, és könnyebben megjegyezhető! szöveget kapunk. Ez pedig fontos: nem azért teszünk ki valamit a weblapunkra, hogy ott legyen, hanem azért, hogy átadja az üzenetünket.

Végül a legfontosabb: a keresők. A keresők abban keresnek, amit az oldalon látnak. Ha valamit elgépelünk vagy helytelenül írunk, akkor az a keresőnek már másik szó! Nézzünk egy példát: az online marketing tanácsadó nem ugyanaz, mint az onilne mrketing tanacsadő. Más szavak és így más találat. Azaz: ha hibázunk (és pont a fontos keresőszavakban tesszük azt), akkor pontosan kimutatható kárunk is keletkezik ebből.

Tehát: írjunk helyesen. Még akkor is, ha ez a csajozásban nem igazán fog segíteni.

A BellResearch legújabb kutatása a lakossági internethasználatról szól. Az adatokat a linkelt cikkben meg lehet nézni, most csak kiemelnék néhány érdekes adatot.

Budapest magasan vezet, mert míg országosan 25 százalék drótos, addig a székes fővárosban 43 százalék drótos állampolgár vagyon. Pest megye is 33 százalékkal "büszkélkedhet".

Ez a 43 százalék már nem rossz. Azt is mondhatom: aki ma Budapesten ésvagy környékén szeretne elérni fogyasztókat, akkor az internet erre tökéletes, már önmagában is.

De nézzük tovább. Korban persze a legfiatalabbak (15-24) vannak a legtöbben: országosan 63 százalék. ez már majdnem kétharmad, ami elég meggyőző szám, nem?

Az viszont érdekes, hogy van 1,2 millió olyan számítógéphasználó, akik nem használnak internetet. Hogy miért? 27 százalék szerint az igény hiánya, azaz nem kell nekik. Jó dolog a bezártság, de én ezt inkább alulinformáltságnak nevezném: vagy nem tudja, mire is jó ez az egész drótos világ, vagy már próbálta, de csalódott (sok csalódott emberrel találkoztam). Nem tudom, őket mivel lehetne a nethez közel hozni. Az biztos, hogy a jelenlegi internet elérést célzó kampányok nem nekik szólnak :-( Ja, igen. Csak a 10 százalék szerint drága a net, és azért nem kell.

Végül: az adatok a 15 év feletti korosztályra vonatkoznak. Nem tudom, miért pont 15, miért nem 14 vagy 10, azt meg végképp nem értem, miért nem az összlakosság? Hiszen ma már nagyon fiatalon használják a netet! Jó, az persze extrém, hogy 3 és fél éves lányom ma Snow Cool Hotel hirdetést látott a Polly Pocket oldalán, és meg akarta velem vetetni (persze nem vettük meg), de az tény: már őt is célozzák a neten a hirdetések. Tehát: ki fogja végre megmondani, hányan neteznek a hazai 3-14 éves korosztályban, ÉS MIT NÉZNEK???

Sztahanov kedvesen foglalkozott a Google új Click-to-call AdWordsével: belinkelt engem. Köszönet érte :-)

Felvetette, hogy ő biza nem venné fel a telefont, így nem is szívesen használna ilyen megoldást. Értem és megértem az álláspontját, és világos, hogy nem is neki szól ez a szolgáltatás. Ez azoknak jó, akik még viszolyognak az e-mailtől, vagy csak nagyon gyorsan akarnak verbális információhoz jutni - ráadásul ingyen (hiszen az egészért a hirdető fizet).

A hirdetőnek meg jó, mert az ilyen megkeresés biztos, hogy sokkal komolyabb, mint az e-mail, és ráadásul még az e-mailnél is azonnalibb. Egy lehetséges hirdetési csoport például a  hazai piacon a kereskedelmi bankok és a biztosítók: nagyon szeretnek szóban intézni mindent, hiszen így tudnak személyreszabottan meggyőzni minél több potenciális ügyfelet (lásd az előző bejegyzésem a szövegek fontosságáról).

Vajon mi az, ami egyaránt fontos csajozáshoz, ügyfélszerzéshez és a keresőtalálatokhoz? A jó szöveg! Meg kell tanulnunk szövegelni. A szerencsésebbek már tinikorukban jól nyomják, és bármennyire is szörnyarcúak - IQ minuszok - betonbunkók, mégis hamarabb van barátnőjük, mint a matekzseni versíróknak. Mert jól nyomják!

Aztán persze ismerjük azokat az ügyes értékesítőket, akiket ha kidobnak az ajtón, visszajönnek az ablakon. Nem értenek ők mindenhez (tisztelet a kivételnek), de egyhez igen: a szövegükkel eladnak bármit, amin van egy kis haszon. Ismerjük őket, talán még irigykedünk is rájuk, hiszen mennyi lét szakítanak, de amikor a Cégünket bemutatjuk valamilyen statikusabb módon - például egy szórólapon vagy egy weblapon - már nem emlékszünk rájuk.

Pedig a jó szöveg igazán fontos a statikus megjelenéseinknél, talán még fontosabb, mint élőszóban. Hiszen míg élőszóban a kommunikáció kétoldalú, és látjuk a partneren, hogy mire reagál és mit reagál (és így a beszélgetés tartalmát menet közben tudjuk irányítani), addig a szórólapunk, hirdetésünk, weblapunk befogadójáról nincs azonnal visszajelzésünk. (Persze, a weblap esetében van egy csomó interaktív lehetőség, tudom én is, de el kell addig jutni, hogy használják azt az érdeklődők.)

Tehát: fontos a jó szöveg!

Fontos a jó szöveg, mert az adja meg azt a képet, amik mi vagyunk.

• Ha helyesírási hiba van benne - és azt kiszúrja az ügyfél - máris hátrányba kerültünk.
• Ha érthetetlenül fogalmaztunk, akkor nem megy át az üzenet.
• Ha pedig nem a termékünkről, szolgáltatásunkról beszélünk, akkor egyszerűen nem foglalkoznak azzal, amit írtunk, és érdektelenné válunk.

Ez mind a pénzünkbe kerül!

A következő napokban a webes megjelenésre koncentrálva néhány fontos, betratandó szabályt fogok megmutatni: hogyan írjunk jó és hatékony szöveget. Addig is, akinek konkrét kérdése vagy témafelvetése van, levélben vagy a hozzászólásban várom azokat.

A Google mindig kitalál valamit! Most egy fogalommal, a Click-to-Call AdWords-el ismerkedhetünk meg. Ez a jól ismert AdWords hirdetés kiegészítése. (Az AdWords a kereső találati oldalán megjelenő fizetett hirdetés.)

A tesztelés alatt álló új szolgáltatás lényege, hogy a hirdetés mellett megjelenő telefon ikonra kattintva fel lehet venni a kapcsolatot azonnal és élőszóban a hirdetővel. Techikailag ezt a Google úgy oldja meg, hogy mi megadjuk a saját telefonszámunkat, majd a Google felhív minket, és amikor felvesszük a telefont, akkor már hallhatjuk is, hogy csörög a hívás a hirdetőnél. A Google a hívás után törli adatbázisából a számunkat.

Greg Yardley a blogján be is mutatja, hogyan néz ki ez a folyamat majd a valóságban.

Persze ez a szolgáltatás jelenleg még erősen USA centrikus. De amennyira hatékonynak hangzik így elsőre, nem csodálkoznék, ha nagyon hamar nálunk is megjelenne. Nekem ez tetszik.

Elindult a Blogter, ami egy kicsit más blogszolgáltatás, mint ez, ahol most lakunk. Kicsit jobban Web 2.0, kicsit jobban közösség, és a kiemelt blogok portálszerűen is olvashatóak a címlapon.

Azt kell mondjam, ez már egy más minőség. Lássuk, mint mond rá a piac! Addig is: sok sikert az új szolgáltatásnak!

Szépen pörög a nagyvilágban az internetes reklámipar: az Interactive Advertising Bureau (IAB) és a PricewaterhouseCoopers (PwC) felmérése szerint a harmadik negyedévben a portálok bevétele 3,1 milliárd dollár. Ez az előző évhez képest 34 százalékos növekedés, és az előző negyedévhez képest is 5 százalékkal magasabb érték.

Az IAB és a PwC becslése szerint az éves költés eléri a 12 milliárd dollárt (a 2004-es költés 9,6 milliárd volt), azaz átlépte a 10 milliárdot. A ClickZ cikke megjegyzi, hogy a szerintük legutóbbi nagy mérföldkő a 2000. második negyedévi költés volt, ami akkor 2 milliárd dollár volt. Igaz, az még a dot-com lufi kipukkadása előtt történt...

Mindeközben szintén amerikai felmérések szerint a keresőket használó felhasználók aránya gyakorlatilag megegyezik az e-mailt használók arányával (91, illetve 90 százalék, de a teljes internetes populációban, mert a napi használatban az e-mail 77, a keresőhasználat pedig 63 százalékon van - a blogok olvasása pedig kicsi-pici 3 százalék...).

A Google Print, a Google könyvkeresője ismert és sok vitát is kiváltott, hiszen jogdíjas anyagokban kutakszik és jogdíjas anyagokat is felhoz találatként. Ja, és át is nevezték Google Books-ra.

De azért nem baj, ha tudjuk, van alternatívája a Google-nek, olyan hely, ahol a jogdíjas könyvekben kutakodhatunk, de a talált információkért már fizetnünk kell. Erre egy példa az 1999-ben alapított ebrary. Ezt az oldalt, illetve szolgáltatást mutatja be Gary Price a SearchEngineWatch oldalán.

Jó lenne már nekünk is valami hasonló megoldás, hogy ne csak arról szóljanak a hírek, hogy éppen melyik író, költő anyagait veszik le a jogtulajdonosok a Magyar Elektronikus Könyvtár polcairól...