Onlinemarketing blog

Vágjunk bele ebbe az évbe! Persze több szempontból sem most fog kezdődni az év az interneten, hiszen például a most is futó kampányokat még tavaly kellett tervezni, vásárolni, elindítani, és természetesen a januári bevételek sem januári munkák eredménye (jellemzően). Kivétel az online kereskedelem, ami viszont a karácsonyi dömping után most úgyis piheg, és azért aki nem volt túl ügyetlen, annak van miből pihegni.

Ami számomra meglepő, hogy a január-február sokkal kevésbé gyönge, mint arra korábban számítani lehetett. Igaz, a mi helyzetünk speciális, hiszen tanácsadást (is) csinálunk. A tanácsadásnak pedig olyan területekre is kiterjed, ami egy-egy cég "belső" működéséhez kapcsolódik: pl. weboldal átalakítása, belső képzések. Márpedig erre a legjobb időszak az, amikor "pangás" van a piacon. Ilyen időszak az év eleje és a nyár. Nyáron ellenben sokan vannak szabadságon, így az év eleje sokkal jobb lehet. Ennek a hatását érezzük most.

Azaz nincs lazítás, nincs pihegés, van viszont újra munka és ráadásul mi is igyekszünk a belső dolgokat rendberakni, új szolgáltatásokkal előlépni.

Egészen pontosan azok a tervek, amik az Onlinemarketing blogot érintik.

Idén is tervezem, hogy végre kap egy (új) designt ez a blog. Nagyon ráférne, tudom én, de ennek elsősorban időkorlátai vannak.

Aztán folytatni fogom az ETARGET-es megjelenéseket is, de az a korábbi változások miatt biztosan más formában fog történni.

Végül ami a lényeg: azt találtam ki 2009-re, hogy minden hónapot kinevezek tematkus hónapnak, azaz minden hónapban lesz valami nagyobb témakör, amit körbe szeretnék járni. Ez nem azt jelenti, hogy csak erről fog szólni a blog, hanem azt, hogy az adott témában hetente kb. 2 bejegyzést fogok írni. Sőt, adott esetben fel is fogok kérni más bloggereket csatlakozni - írjanak ők is a témában a saját blogjukon, és majd linkeljük egymást.

Szóval így indítanám a 2009-et. És az első téma, amivel foglalkozni fogok, a következő:

A január a banner hónapja lesz. (hogy ez mit takar, azt majd olvasni fogjátok.) 

Vagyis mi történt és mi várható a web 2.0 világában? Jó hosszan írhatnék erről, de Hírbehozó megelőzött, ezért inkább csak kiemelek egy-egy dolgot: szerintem mi a legfontosabb és szerintem mi lesz a legfontosabb.

Tehát: szerintem 2008. a megosztás éve volt. Egészen pontosan a tartalommegosztásé, amikor már nem az a fontos, hogy leírjuk mit gondolunk, hanem az, hogy megmutassuk másoknak, hogy mi tetszik nekünk. Ennek a folyamatnak a csúcsa lett a TurulMeme.

(Megjegyzem, ebből az egészből félig kimaradtam. Őskövületként nem használok Google Readert, hanem továbbra is asztali rss olvasóm van. Így csak olvasom néhány ember megosztását, megjegyzéseit, de én magam továbbra is csak blogolok és csiripelek...)

Ennek online marketinges "vetülete" a szóbeszéd-marketing és annak erősödése. Persze nem azonnal, naná, sem a hirdetők, sem az ügynökségek nem fognak tömegével ilyen gyorsan követni trendeket.

2009. idehaza egészen biztosan az IWIW éve lesz (újra, hiszen már volt ilyen). Ennek oka pedig a külső fejlesztők által fejleszthető szolgáltatások lesz: valamikor januártól várható, hogy az éles felületen is elkezdenek megjelenni az alkalmazások.

Egyelőre csak tervek és esély-latolgatások vannak arra nézve, hogy mennyiben fogja ez valóban megváltoztatni az iwiw-et és a felhasználókat, de ha bejön a lépés, akkor az iwiw platformá válik (és innentől majd Doransky elmagyarázza, ez miért jó).

Szóval fejlesztőknek irány a dev.iwiw, felhasználóként pedig majd meglátjuk.

A fenti változásnak is van online marketinges vonulata. Egy-egy jól eltalált alkalmazás lehet kampányelem, sőt, már van egy ügynökség is, ami direkt erre alakult (állítólag, mert bővebb információt csak nagyon körülményesen adnának, de erre momentán nem volt időm).

Egyébként pedig várjuk 2009-et, igen, és biztos vagyok benne, hogy lesz miről blogolni az új évben is!

2008. nem volt eseménytelen év, sok olyan változás történt, aminek hosszabb távú hatásai is lehetnek. Az egyik legjobban forrongó piaci szegmens a keresőmarketing volt, ezen belül is a Google egyre jelentősebb szerepe (a másik nagy változást az IWIW hozhatja majd el, de a mérések-kutatások piaca sem egy nyugodt pont volt...). Mára ott tartunk, hogy a hazai piac kikerülhetetlen szereplője lett a Google.hu, és nemcsak egy szolgáltatással.

A folyamatos lokalizáció, azaz a szolgáltatások magyarítása meghozta a hatását, és egyre többen használnak mindenféle google-cuccot. Ahol mégis kiemelkedő a Google, az ugye értelemszerűen a kereső, aztán a videómegosztó és persze a kattintás alapú hirdetési piac, a PPC.

A kereső területén a Google mindent visz: december eleje óta bárhova nyúlunk, ott Google terem. Hiszen a Google.hu mellett az OK.hu (az Origó keresője) alatt is google-szív dobog, a Tangót pedig kivégezte a Sanoma a kedvükért. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak Google-t használnak a magyarok, a Live Search (Microsoft) és a Yahoo! is kimutatható, de aki Live-ot vagy Y-t használ az jellemzően használ Google-t is. Azaz egy 90 százalék fölötti lefedettséghez elég a Google...

A videómegosztó területén ugye a YouTube az, amelyik mellett nehezen terem babár másoknak. Igaz, az IndaVideó és a Videa is erős, de a YT akkor is kiemelkedik a piacon. Ez azt is jelenti, hogy hatékonyan lehet vírusvideót teríteni ügyes YouTube optimalizálással, és akár felejthetjük is a többit (persze kár lenne...).

Végül a PPC piac. A PPC kereső része a fentiek alapján tiszta ügy, ha valaki hirdetni akar keresőben, akkor a Google a megoldás. Mert nincs más (gyakorlatilag). A tartalmi hálózat már érdekesebb kérdés. A Google a 2008-at egy hatalmas pofonnal kezdte: miközben az Origó keresője a Google, mégsem az AdSense lett a kattintás alapú szöveges hirdetésekben a partner, hanem az ETARGET. Általában is igaz volt 2008-ra, hogy az ETARGET szinte hazai pályán volt erősebb, mint a Google. Aztán 2008. végére jött a revans, és a Sanoma lapjai (minimális kivételtől eltekintve) Google AdSense lettek, ráadásul ki is ütötték ezzel az ETARGET egyetlen valamekkora forgalmat hozó keresőjét, a Tangót is.

Így állunk most 2009. elején: több fronton vezető, más frontokon látványosan növekvő pozícióban van idehaza a Google. A szolgáltatásai jók (nem tökéletesek, de mégis jobbak, mint a hazaik...), a brand ismert és elismert, az emberek szeretik. Olyan, mintha egy diadalmenet vehetné kezdetét.

Más kérdés, hogy a piacon más szereplők is vannak. Minimális eséllyel 2009. lehet(ne) egy új magyar kereső éve is, az ETARGET kicsit jobb értékesítéssel komolyabban felvehetné a versenyt a PPC-re költött pénzek területén, és talán más frontokon is meg lehet állítani a Google terjeszkedését.

Ez igazából a hazai szereplők érdeke lehetne, hiszen a 2009-ben várható reklámköltés véges, és nem mindegy, annak hány százaléka kerül hazai és mennyi külföldi cégekhez. Már 2008-ban is egy milliárd forint fölött lehet egyes becslések szerint az a pénz, amit a Googlenél költöttünk el hirdetésekre.

2009. lehet tehát az első olyan év, amikor egy külföldi cég válik a legmeghatározóbb erővé a piacon. Kérdés, valóban olyan tiszta út lesz ez, mint amilyennek most kinéz.

Miközben azt olvasom, hogy az USA-ban a zenei jogvédők már nem perelnek, hanem "törvényen kívüli" eszközökhöz akarnak nyúlni, aközben olvasom azt a hírt is, hogy 2009-ben és főleg azt követően a lemez eladások soha nem látott mélységbe zuhanhatnak. Nincsenek illúzióim, a zenei mogulok nem fogják hagyni, hogy kicsavarják a kezükből a profitot. Én azt várom 2009-től, hogy igen érdekes - és vélhetőleg nagyon nehéz - helyzetbe hozhatják a videómegosztókat is a kiadók.

Eddig jobbára a nagyokra "másztak rá", a YouTube-ot pl. kiemelten figyelik, és akkor is pampognak és azonnali leszedetéssel élnek, ha valaki a home videója alá valami jogvédett zenét tesz. Baromság, életidegen megoldás, de joguk, az van rá. Csak eszük nincs, hogy inkább éljenek és ne visszaéljenek vele...

Ahogy fogy a bevétel, úgy próbálnak majd minél több jogsérelmet megszüntetni, mintegy arra számítva, hogy a gilisztakonzerv visszacsomagolható lenne az eredeti konzervdobozba. Kell még pár év, hogy végleg rájöjjenek, még Don Quijote-nak is több esélye volt a szélmalmok ellen, mint a zenei jogvédőknek az interneten, de azért próbálkozni fognak.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy joguk van rá. Ámbár ha megint azt fogom hallani, hogy a zenék vagy videók letöltése illegális, akkor tényleg kénytelen leszek valami helyreigazítási próbapert kezdeményezni, hiszen a hazai jog csak a megosztást tiltja (ha nem mi vagyunk jogtulajdonosok), a letöltést nem. Ez és hasonló megoldások talán rávilágíthatnak arra, hogy nem az erő az, ami segít, hanem a gondolkodás, és persze az internet okos felhasználása.

Szeretném, ha nem azért éreznénk a zenei jogvédők évének 2009-et, mert eddig soha nem látott mennyiségű eljárásokat indítanak, hanem azért, mert végre megpróbálják nem ellenségnek tekinteni az internetezőket.

Például ha csinálnának normális weblapokat idehaza is, használnák az internetet, mint reklámeszközt, lehetne végre sokféle, jó és nem másolásvédett zenét venni - értelmezhető áron. Tudom, hogy vannak próbálkozások, de amíg azt látom, hogy egy Zorán CD a boltban 3600,- Ft, vagy hogy egy AC/DC 4999,- (miközben ugyanaz az anyag DVD-n kb. a fele...), addig nem érzem azt, hogy itt változás lenne.

Kell, hogy találjanak végre egy megvalósítható jövőképet, és különösen kell ez most, 2009. elején, hiszen az embereknek jogtiszta CD-kre aztán végképp nem lesz pénzük a Nagy Világválság közepette. És akkor az újabb visszaesést majd lehet megint a zinternetre fogni, és meg lehet próbálni megint megkenni rávenni a törvényhozókat arra, hogy belecsempésszék valahova a szigorúbb büntethetőség lehetőségét.

Mert ha nem lesz jövőkép, akkor bizony bevétel sem lesz. Ez a szomorú igazság. Ezért is lehet 2009. a zenei jogvédők éve: kiderül, képesek-e túlélni, vagy egész egyszerűen úgy fogjuk túllépni őket, hogy már érdekelni se fog senkit a nyafogásuk.

Erre, idén is » 

...valami érdekes ajándékot! De tényeg, ki mit szeretne a fa alatt látni, úgy online marketing ügyileg?

Én legjobban azt szeretném, ha azok a jóslatok, amik az elmúlt másfél-két hónapban elhangzottak, igazzá váljanak, és tényleg növekedjen 2009-ben is az online költés, és tényleg ne érezzük meg oly nagyon a pénzügyi válságot.

Azt is szeretném, ha a piac egyre jobban a gondolkodás felé menjen el - erre bár látok esélyt, de naív lennék, ha azt hinném, tényleg így lesz.

Az is jó lenne, ha tényleg beindulna az IAB, és valóban megvalósítaná a megfogalmazott célokat. Erre most sok esélyt látok, így a Jézuskának szerintem ezen nem kell sokat dolgoznia.

Annál többet kellene dolgoznia azon, hogy az állami szabályozó szervek vagy maximálisan felejtsék el továbbra is a szabályozást, vagy ha mégis ilyenre vetemednek, akkor kérjék ki a szakma véleményét - és vegyék is figyelembe. És ezt a butaságot, az e-mail címek mellé történő kötelező lakcím kérést meg felejtsék el. Szerintem ezt ők sem gondolták komolyan, csak valami fogalmazó bentfelejtette a törvényben.

De igazából amit kívánok, az mindenkinek kellemes ünnepek! Az újévig meg még úgyis találkozunk. 

Kedves exBankár barátom!

Először is, őszintén sajnálom, hogy elküldtek előző munkahelyedről, bár lássuk be, ez a válság nélkületek nem jöhetett volna érte. Mondtam én, hogy nem akarok mindenáron svájci frank alapú hitelt, és lám, kinek lett igaza? Ezúton jelzem neked, hogy a reklám szakma nem ugyanaz, mint ahol eddig dolgoztál. Van pár fontos dolog, amit szeretnék előre leszögezni, úgyis, mint különbség a pénzügyi és a marketing szektor között.

Először is egy fontos tévedés: igen, itt is van account, de azon nem az ügyfél pénze mozog. Az account te lehetsz, ha kellően alkalmasnak bizonyulsz ahhoz, hogy ügyfél közelébe engedjenek.

Aztán itt van mindjárt az ügyfél problémája: illik nemcsak név szerint ismerni minden fontos embert a partnereiknél, de jó az, ha tudod, kinek született mostanában gyereke, ki van lelki válságban, kinek kell aprólékosan elmagyarázni dolgokat, és kit bosszant az, ha 4 soron keresztül magyarázod, mi az a mozgó gif.

Nálunk nincsenek problémák, nincsen felfelé mutogatás, ha az Ügyfél kér valamit. Nálunk megoldások vannak. Mindenáron.

Nincs apróbetűre hivatkozás, ha egy kampány nem jól fut. Nincs lemondó sóhaj és az IT felé mutogatás. És nincs széttárt kar, hogy sajnos a pénztár már bezárt. Ellenben vannak határidők, amik egyrészt nem 30 naposak, másrészt illik akkorra elkészülni, és nem egy levelet küldeni csak, hogy sajnáljuk, de nem sikerült 30 nap alatt megoldani a problémát, de dolgozunk az ügyön. Ez, mármint hogy mennyit dolgozol, rajtad kívül úgyse érdekel senkit. Csak az eredmény.

Kedves leendő junior barátom! Valóban jól látod, nincs éves 250 ezres ruhapénz, sőt, nincs egyáltalán ruhapénz. Sőt, valóban az a bruttód, nem a nettód - hiába, más haszonkulcsokkal dolgozunk, igaz, legalább megélünk.

De mindentől függetlenül, örülök, hogy te is a reklám szakma mellett döntöttél. Reméljük, valóban megmarad legalább nálunk a növekedés, és pár hónap tanulás után neked is lehet újra munkád.

További jókat és kellemes ünnepeket!

Aki csak egy kicsit is figyeli a hazai kiskereskedelemben történt változásokat, annak a számára egyáltalán nem lesz meglepő az a párhuzam, ami az eszeme jutott minap. Ez a párhuzam pedig a következő: a Google keresője (és a nagy keresők, legyenek azok Kínában, Csehországban vagy máshol) úgy működik, mint a plázákat gyártó befektetők.

Vagyis egy helyre koncentrál. Ugye a plázák előtt a belváros tele volt jobbnál jobb üzletekkel - ezek egy része most is megvan, de sok megszűnt, és elég soknak van üzlete plázában is. A vevő bement egy butikba, aztán átment egy másikba, és így tovább. Tisztára, mint az internet még 6-8 éve: akkoriban mindenki a szörfözésről beszélt, azaz arról, hogy egyik weblapról ugrál az ember a másikra, és így fedezi fel magának a kiber-teret.

Aztán amióta megvannak a plázák, azóta az emberek jelentős része oda megy pénzt gyűjteni. Mint ahogy az interneten sem szokás már szörfölni, ha információ kell, az ember odamegy a keresőbe keresni. És megvannak a kiegészítő dolgok is: a plázában mozi, éttermek, néhol közüzemi cégek ügyfélszolgálata. A keresőben levelező, határidőnapló, térkép, hírolvasó, miegymás.

A párhuzam elég jól továbbvihető, sőt, a szokásos előnyök/hátrányok terén is felállítható a párhuzam. Mondok pár példát, aztán mindenki továbbgondolja, ha akarja.

• Drága az üzlet a plázákban. Mint ahogy nem olcsó dolog a keresőkben előre kerülni a fontos kulcsszavakra.
• A forgalom a plázákba koncentrálódik. A jól pörgő weboldalak látogatóinak jelentős része a keresőkből jön. Amelyikeknek nem, azok a nagyon nagyok - olyanok a nagy portálok, mint az óriás szaküzletek, pl. IKEA vagy MediaMarkt.
• A pláza kínálata valójában középszerű: nincsenek olcsó, rossz minőségű dolgok, de az igazán luxus sem ott kapható meg. Ahogy a keresőkben sem jelennek meg a rossz(ul megcsinált) oldalak, és persze a legnagyobbak sem mindig (más ok miatt).
• A plázákban illik ott lenni a nagy márkáknak. Mint ahogy a keresőkben sem árt, ha a brand nevére az első találat a saját oldala...
• A plázákban meg lehet jelenni hirdetésekkel: akciókkal, aktivitásokkal, plakátokkal. A keresőkben lehet hirdetni...
• Vannak érdekes, izgalmas, ám jórészt rétegigényt kielégítő üzletek, amik nem férnek be a plázákban. Ugyanígy vannak nagyon jó tartalommal bíró oldalak, amik a keresőben csak a sokadik oldalon szerepelnek.
• A pláza kétarcú üzlet: a bérlők felé kemények, a látogatók felé mosolyognak. Pont, mint a Google: felhasználóként nagyon kedves arca van, de ha üzletről van szó, nincs pardon.

Első lendületre ennyi. Azt, hogy mi értelme van igazából ennek a párhuzamnak, azt még nem látom tisztán. Egyszerűen csak érdekesnek találtam.

Van a Kreatív Online-on egy nagyon jó cikk a PR mérhetőségéről. Van szó benne az online területről is, és azt kell mondjam, nagyon alaposan, pontosan bemutatja, mit és hogyan gondol a hazai szakma erről a területről.

Nade. Van egy terület, ami említve se lett a cikkben, pedig korábban már némi vita is kialakult ebben a témában. Ez pedig a keresőoptimalizálás és a PR kapcsolata. Vagyis a SEO PR.

Egy olyan terület, ami úgy gondolom kiemelten érdekes és izgalmas már most, éppen csak a PR szakma hazai művelői (egy-két kivételtől eltekintve) olyan messze járnak az internettől, mint a legendabeli Makó vitéz Jeruzsálemtől.

Mutatok két írást, ahol a tartalomban és a kommentekben is komoly vita alakult ki arról, mennyire fontos és érdekes ez a téma.

Az alap felvetés és kötelező olvasmány a BizBigyó írása. Nem is idézek belőle, el kell olvasni. Aztán egy hely, ahol a kommenteket is figyelni kell: Spin Doctor 2006-os(!) írása. Persze a kommentek a BizBigyón is érdekesek. És az is 2006-os.

2006-os. Két éves. Két év kevés volt ahhoz, hogy a PR szakma akár csak megemlítse, hogy esetleg talán érdekes lehet az is, hogy egy cég milyen helyezést ér a keresőkben, és pl. az első oldali találatok közt mennyi a pozitív és negatív vélemény.

Miközben a SEO PR keresésre nem kevés releváns találat van csak a Google-ben.

Összefoglalva: hiányérzetem van. Mintha a PR szakma kicsit negálná ezt a területet. Amiről nem tudnak, az nincs is. Pedig ha például a google.hu-n beírja valaki a Coke Zero kifejezést, akkor az első 5 találatból a 3. és a 4. blog, az 5. pedig cikk. Én szóltam!

Most van a piacon egy kis kivárás. Azért a válság hatásait mindenki várja, bármennyire is optimisták az online piac szereplői. Növekedés lesz, ez tuti, de kérdés, hogy ez hol jelentkezik, mennyire fog eltolódni a piac valamely szegmens irányába.

Egy biztos: közvetlen hatása lehet a válságnak, hogy egyre több nem online ügynökség aktívan kezd el az online területen dolgozni. Ehhez részben azonnal, részben hosszabb távon szakember kell.

De szakember kell azokban a cégekben is, amelyek aktívan kommunikálnak online. A marketingeseknek nem árt némi továbbképzés elméleti és gyakorlati síkon, és egyre több cégnél lesz értelme önálló onlineost felvenni a marketing osztályra is.

Ezek a tendenciák képzésért kiáltanak! Persze léteznek már egyetemeken, főiskolákon képzések, vannak tanfolyamok, OKJ-s képzések is. De kellenek újak is, mindenképpen. Friss tudással, gyakorlattal, a piacon dolgozó szakemberekkel, és olyan tudással, amely valós folyamatokról szól, azaz aki végez, az szinte azonnal munkába is állhasson.

Ezért is javaslom: legyen fókuszban 2009-ben az online marketing képzés! 

Általában a december az egyik legerősebb hónap a kereskedések, reklámból élők életében. Mégis tud érdekes dolgokat produkálni ez a hónap, hiszen valójában ez a legrövidebb az összes közül: úgy 23-a környékén hirtelen vége szakad, majd lesz még benne 2-3 közepesen erős nap, és ennyi.

Így valójában tud mutatni visszaesést novemberhez képest is, ami a mostani "válságos" helyzetben kicsit jobban ki is jöhet. Ez a fajta gyengülés egyébként meg szokott látszani a kampányokban is: hiába van jól beállítva egy PPC kampányunk, képes ilyenkor hirtelen visszaesni.

Nem kell megijedni, nem kell kapkodni, ez is egyfajta szezonalitás: ahogy közeledik a karácsony, úgy válik egyre kevésbé fontossá a virtuális világ, és úgy fordítjuk egyre inkább a figyelmünket az utolsó napok kapkodó, ámde személyes bevásárlására.

Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
 

József Attila sorai talán pont annyira igazak (sajnos), mint amennyire igazinak gondoljuk a reklámokat. Ennek oka a napi tapasztalatunk: annyira átbaszós reklámmal találkozunk, hogy már annak sem hiszünk, amelyik véletlen nem nagyít fel valamit vagy nem hallgat el semmit.

Érdekes kérdés az, hogy a piac miért fogadja el, ha egy-egy hirdető végső soron átveri. Egyik ok lehet, hogy mindenki ezt csinálja, így ez válik normává. Ilyenkor igazából csak külső segítség jöhet szóba, valakinek kellő erővel bele kell nyúlnia a reklámokba. Ennek eszköze lehet szakmai szervezet ajánlása, hatósági büntetés vagy direkt szabályozás.

A hazai vadkeleti gazdasági állapotok miatt egy ajánlás pont annyit ér, mint az a papír, amire esetleg kinyomtatják. A büntetések segíthetnek, de ha egy egész szekor átverésre játszik, akkor bizony ez csak azt jelentheti, hogy végigveri a hatóság a teljes bagázst. Marad tehát a szabályozás.

Egy ilyen pofonba szaladtak bele a hazai internetszolgáltatók. Nagyon jól tudjuk, milyen az általános szolgáltatás minőség, mennyire megbízhatóak, ha a határidőket be kell tartani (miközben pénzbehajtásban profik), és mennyire hihető az, amit a reklámokban mondanak.

Nem állítom, hogy lesz gyors javulás, de egy biztos: a reklámok igazabbak lesznek.

Csaknem egy hete, december 11-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely arra kötelezi az internet-szolgáltatókat, hogy hirdetéseikben, weboldalukon és az általános szerződési feltételekben is a garantált le- és feltöltési sebességeket tegyék közzé. Korábban az elméleti maximum sebességértékkel reklámozták szolgáltatásaikat a vállalkozások. Ez azonban a GVH tapasztalatai szerint megtévesztette a fogyasztókat, akik a szolgáltatás ára és a sebesség alapján válogattak az egymással versengő ajánlatok közül.

Én még azért nem örülnék. Figyeljük meg, lesznek mindenféle próbálkozások, kibúvók keresése. De most legalább van mire hivatkozni, ha azt érezzük, át lettünk verve.

Kedves hatóság, javaslom, legyen a következő vizsgálandó terület az ügyfélszolgálat! El kellene érni, hogy legyen egy kötelező minimum, mennyi ideig lehet várakoztatni az ügyfeleket pl. telefonos ügyintézéskor!

Hülye kérdés ez így elsőre, de ez elmúlt napokban is láttam több példát arra, hogy a rossz kommunikáció oka lehet az, hogy fölöslegesen kommunikálunk. Mire gondolok?

Vannak olyan szükségszerű változtatások egy szolgáltatás vagy cég életében, amelyek rövid távon a felhasználók, partnerek számára hátrány, miközben hosszabb távon a fejlődéshez vagy a túléléshez ez elengedhetetlen. Tipikusan ilyen példa az áremelés, vagy a szolgáltatások szűkítése, esetleg részben vagy egészben fizetőssé változtatása.

Én azt tapasztaltam, hogy akkor szabad ilyen esetekben kommunikálni a változás hátterét, ha az alábbi két dolog teljesül:

• Van mit kommunikálni.
• Van olyan ember vagy profi kommunikátor (pl. PR cég), aki tud kommunikálni.

Ezeknek együtt kell teljesülnie! Bármennyire jó egy ember a kommunikációban, nagyon hamar kiderül, ha a semmit magyarázza. És bármennyire is megalapozott és érthető egy döntésünk, ha nem tudjuk pontosan elmondani, akkor az rossz lehet.

Ha a fentiek nem állnak fönn, akkor gyakorlatilag ne kommunikáljuk a változást, csak olyan mértékig, ami a további működéshez szükséges. De ne magyarázzuk, főleg ne ideológizáljuk meg.

Egy konkrét és jól megmutatható példa a bloghu-n bevezetett kommentezés-szűkítés, azaz csak Indapassal lehet kommentezni. Egy ilyen lépés rövidtávon egy jókora arculcsapása a felhasználóknak. Azoknak is, akik ezt egyébként nem érzik, vagy alig érzik meg, hiszen hőn szeretett szolgáltatásuk korlátozza őket a szabad netezésben!

Ez egy vesztes helyzet. Nem lehet jót mondani, és főleg nem lehet jól mondani. Mindenféle háttérinfó magyarázkodásnak tűnik, és a felhasználók olyan vad összeesküvés-elméleteket találnak ki, hogy Julia Roberts is remegve könyörög egy újabb főszerepért Mel Gibson oldalán.

Ha egy ilyen esetben ráadásul olyan valaki kezd el magyarázkodni, akinek ez nem is lenne igazán dolga, ergo nincs ebben napi gyakorlata, akkor annak könnyen lehet - hmm - nem pozitív következménye. Hozzá kell tennem: profi kommunikátor sem tudott volna jót mondani, csak egyet tehetett volna: az előre megtanult 1-2 érvet mantrázhatná. Igaz, mindezt indulatok nélkül.

Egyébként érdekes látni, hogy amint nem egy vesztes helyzet van, abban a pillanatban megváltozik mindkét fél hozzáállása. Maradva a bloghu-s példán, amint volt mit mondani, rögtön pozitívan (illetve kevésbé negatvan) fogadták a felhasználók a híreket.

Őszintén megmondom, pont a fenti eset az, ahol úgy érzem, igaza van Sztahanovnak: jobb lett volna semmit se mondani,  hanem hagyni, hogy egyszercsak szembesüljenek a felhasználók a változással. Ebben az esetben jóval kisebb füstje lett volna az egésznek.

Valószínűleg.

Neked hány domained van? Ja, hogy fejből fel tudod sorolni mind? Akkor nem sok!

Amióta szabadon lehet .hu domaint bejegyezni (azaz 2000 óta), ha van egy ötlete az embernek, akkor máris rohanhat ellenőrizni, szabad-e még. És ha szabad, akkor induljon azonnal a bejegyzés. Tudok olyan szolgáltatást, amelyik segítségével egy tárgyalás közepén wap-ról tudok domain bejegyzést indítani...

Van, aki azért jegyez be egy domaint, mert van egy ötlete, és még időben meg akarja szerezni. Van, aki azért jegyez be, hogy nehogy másé legyen. Van, akinek valóban szükséges van rá, mert a cégének, szolgáltatásának ez kell.

Na ezekről most nem beszélnék. Vannak olyanok viszont, akik keresőoptimalizálás miatt jegyeznek be sok-sok-sok domaint. Például a cégnév mellé bejegyzik a szolgáltatáshoz kapcsolódó neveket. Ha mi vagyunk Jézuska, és a domainünk a Mennyország.hu, akkor azért örülnénk annak, ha a karácsony szóra is jó helyen lennénk a keresőben. Sőt, származásunk okán a hanuka szóra is szeretnénk elsők lenni (naná, Mózes meg viszi a Vörös tengert, mint kifejezést!). Ezért aztán bejegyezzük a karácsony.hu-t és a hanuka.hu-t is. És... És mit csinálunk?

Ha ráirányítjuk ezt a két domaint az eredetire, akkor mi fog történni? Ha valaki direkt beírja azt, hogy Hanuka.hu, akkor a Mennyországban.hu-n találja magát. De ettől még a Google nem gondolja azt, hogy a Menyországban van Hanuka, hiszen az oldalon nincs ilyen tartalom (naná), vagy ha van, akkor eldugva (pl. linkek vagy fogalomtár). De ugyanígy a Karácsony.hu-t is ha ide irányítjuk, akkor még a Google szerint nem mi vagyunk Karácsony. Ahhoz, hogy a Google ezt gondolja, két dolog kell: tartalom és linkek.

Azaz akkor működnek ezek a domainek, ha van önálló tartalmuk és ráadásul vannak rá mutató linkek. Azaz minimum egy microsite-ot össze kell hozni. Például csinálunk egy Hanuka oldalt, ahol írunk erről az ünnepről, majd megfelelő szöveggel (aminek része a hanuka szó is) linkeljük a Mennyországot. És ráadásul a fontosabb linkelős oldalakon a Hanuka szóra bejegyezzük a mi kis micrositeunkat. Ekkor van esély rá, hogy a Hanuka szóra jó helyen kerüljünk. Karácsonnyal is ezt kell csinálnunk...

Tehát mire jó az ilyen domain, ha nem csinálunk microsite-ot? Igazából csak a direkt begépelésekre vagy az elgépelésekre. Másra nem igazán. Viszont nagyon könnyen hibázhatunk, ha bejegyeztünk domaineket! Ha ugyanis úgy irányítjuk rá a domaint az oldalunkra, hogy arról is elérhető a tartalmunk (azaz a Hanuka.hu-ra és a Karácsony.hu-ra ugyanaz a tartalom, mégpedig a Mennyország.hu tartalma jön be), és ráadásul ezekre a címkre külön is építünk linkeket, akkor bizony a Google azt fogja mondani, hogy mi tartalmat sokszorozunk, spamelünk, és ezért büntet: jól hátrakerülünk a nekünk fontos szavakra.

A domain ráirányítás tehát olyan legyen, ami nem őrzi meg a begépelt nevet. Azaz ha valaki azt írja be: Karácsony.hu, akkor az oldalunk megjelenik, de már Mennyország.hu van az URL helyén. Az ilyen átirányítás a 301-es átirányítás (ezt kérjük a rendszergazdától).

Ha így járunk el, akkor legalább nem hibázunk. A domain bejegyzés helyett pedig keressünk valakit, aki ért a keresőoptimalizáláshoz, és olyan lépéseket tegyünk, amit ő javasol. Annak sokkal több értelme van.

Amikor arról írok, írunk, hogy a közösségi médiát lehet használni reklámra, akkor rendszeresen elhangzik, hogy fórum hozzászólásokban és kommentekben is lehet magunkat hirdetni. Mindig hozzátesszük, hogy az ne legyen spam, azaz ne legyen kéretlen, kapcsolódjon a tartalomhoz, ne érezze senki a reklám szándékot.

Ehhez képest rendszeresen törlök én is olyan kommenteket, amikor valaki beírja a weboldal címét meg az adott szolgáltatást - még arra se figyel, hogy milyen bejegyzéshez kommentezik.

Találtam viszont most egy olyan fórumbejegyzést, amiről aztán végképp nem tudom eldönteni: spam vagy nem spam? Első ránézésre nem az, de jobban belegondolva, mégis lehet az. Mindenesetre én nem törölném. Íme:

Sziasztok!

Kérlek segítsetek, egy 2006 Citroen C5-be, milyen xenon való?
Szeretnék ajándékba venni egy tulajnak, de nem tudom milyen H? Bi nem Bi?
A www.zsu.hu-n találtam nagyon jó árakat, ha esetleg vkit érdekel.

Szerelt már be utólagos xenon-t vki. Volt velemi vmi gond? Can-bus? egyéb?

Köszi előre is.
 

Ez egy Citroen C5 topicban van, azaz abszolút releváns. Ügyes! Azért is ügyes, mert ezt lehetett volna így is:

Ha vennél magadnak vagy barátodnak karácsonyra xenon izzót akkor itt találsz olcsón: www.akármi.hu

De nem így van, és most ez zavarba hozott. Tanulságos, nem?

Vak ez a ló, hogy nekiment a falnak? Vagy csak vakmerő? A Blog.hu-n ma déltől csak azok kommentezhetnek, akiknek van IndaPassuk.

Jó ez nekünk? Nem jó ez nekünk? El lehet olvasni a közleményt, meg mögötte a kommenteket. Ezernyi (na jó, száz fölötti) érv pro és kontra, vicces hivatalos véleményekkel, kölcsönös beszólogatással. Kellemes péntek esti olvasmány volt.

Én inkább hajlok arra, hogy nem baj az, ha csak a regisztráltak kommentezhetnek. Kicsit olyan lesz ez, mint a Fórum, de én régi fórumozó vagyok, nagyon megszoktam már azt a rendszert (is). Ráadásul a változásnak lesznek pozitív következményei, azaz nem marad így a komment rendszer, fejlődni fog. Meg persze lesznek negatív következmények is, például a nehezebb kommentezés miatt kevesebb komment bizonyos blogokban. Valamit valamiért.

Jó kis élő közösség lehet a bloghuból, ha bejön Sztahanovék számítása. Én őszinte érdeklődéssel fogom figyelni, és jelenteni a végekről. 

(Ide most kellene egy olyan bekezdés, hogy miért is lett ez szarul kommunikálva. De nem lesz. Egy ekkora és ilyen közösségben nem lehet igazán jól kommunikálni, mindig lesznek elégedetlenek, besértődők stb. Mondjuk tényleg kicsit durva volt ez a diktátum szerű megoldás, de őszintén: ha egy hete erről tépnénk a szánkat, akkor sem változna meg a dolog.)

A Google Analytics nálunk is szinte kikerülhetetlen alkalmazás, egyre többen használják. Az ingyenesen elérhető analitikai szoftverek közül kiemelkedően jó, annyira, hogy a hibáit, hátrányait is elnézzük. Ugyanakkor az Analytics nemcsak a dashboard - rengeteg beállítási, lekérdezési lehetőség van benne - a szűrőkről nem is beszélve.

Így aztán ha valaki komolyan szeretné használni, az vagy doksikat böngészget, vagy olvasgatja a hivatalos blogot. De most itt egy újabb lehetőség, az Analytics felköltözött a Youtube-re, és saját csatornát nyitott, ahol mindenféle okosságot megtudhatunk videókon keresztül is.

Hát jó tanulást! 

Nem az a baj a magyar keresővel, hogy van már egy, és Google.hu-nak hívják. Az a baj a magyar keresővel, hogy nem elég olyan jónak lenni, mint a világ egyik legerősebb IT cégének a terméke, hanem jobbnak kell lennie. Sőt, nem elég jobbnak lennie, el kell érni, hogy használják is.

Ha most egy "garázscégben" két guru megalkotja a Tökéletes Magyar Keresőt (TMK), akkor se biztos, hogy néhány geeken kívül azt bárki is használná. Nem jutna eszébe se senkinek, hogy ezzel keressen információkat. Nem beszélve arról, hogy hol van ma két olyan kódarcú, akik lefőznek egy több milliárdos amcsi céget?

Így aztán nem is biztos, hogy TMK-t kell csinálni. Sokkal inkább egy Elég Jó Magyar Kereső (EJMK) kellene. Az EJMK a hazai találatok közt hozná a Google.hu tudását, de külföld felé már buta lenne, viszont lenne hozzá néhány olyan okosság, ami a hazai viszonyokra van kitalálva. (Például azonnal indexelné a nagyobb híroldalakat, bejutna olyan zárt közösségekbe is, ahová a Google nem, stb.) Ráadásul egy EJMK-hoz nem kell feltalálni a XXII. századot. Az EJMK-hoz pénz kell. És persze olyan nyilvánosság, ahol majd megtalálják a felhasználók.

Azt gondolom, EJMK-t lehet fejleszteni. Sőt, kellene fejleszteni. Egyrészt azért, hogy legyen egyfajta kihívás a Google.hu-val szemben, másrészt azért, hogy legyen a piacon valódi alternatíva.

Van is egy ideám, egyfajta naív álomkép, hogyan lehetne EJMK-t fejleszteni.

Összefogással.

El tudnék képzelni egy olyan céget, amiben benne vannak a nagyobb hazai tartalomszolgáltatók: Origó, Index.hu, Ringier, Axel Springer, (Sanoma valószínű nem, a Tangó kinyírása után...). Benne vannak a technológiában jártas cégek (a Góliátot fejlesztő csapat, a Hírek Média, az ETARGET, A BlogSearch, a Miner stb.). Lenne egy ilyen Közös Kezdeményezés. Még talán néhány ügynökség is látna benne fantáziát. (Állami pénzt viszont nem raknék bele...)

Ez a Micimackó szintű mese azzal folytatódna, hogy egy ütőképes csapat néhány hónap alatt fejlesztene egy nyílvános bétát, majd nagyon hamar lenne egy Használható Változat. És az EJMK Használható Változatot befűznék a tulajdonosok saját szolgáltatásaikba.

Hát így. Egy ideális világban. Idehaza? Szerintetek?

Ma az interneten egyelőre mindenki örül, ha megjelenik egy új cég, és költi pénzét. Weboldalkészítés, bannergyártás, bannerhirdetések, PPC hirdetések - el lehet költeni akár százmilliókat is évente.

A reklám akkor jó, ha pénzt hoz. Pont. Még az sem igaz, hogy a nagy cégek nem így gondolkoznának, hiszen a "nem okosan" elköltött pénzek is addig léteznek, amíg egy cég prosperál. Azaz a multinak is az a jó reklám, ami pénzt hoz, csak sokkal többet tud úgy befektetni, hogy nincs azonnali eredménye. Aztán minél kisebb a cég, úgy csökken a befektethető reklámpénz - és a sor alján megjelenik a konverzió-alapú fizetés, amikor csak azért és csak akkor adunk ki pénzt, ha nekünk bevételünk termelődik közvetlenül.

A fenti gondolatmenet nem új. Erről (is) szól ez a blog. Legalábbis remélem, hogy szól arról is ez a blog, hogyan lehet okosabban pénzt költeni.

A pénz másik feléről kevesebbet beszélünk. Ez pedig az a fél, amely arra válaszol: mire fordítódik vajon a kiadott reklámpénz? (A fejlesztői pénz egyértelműbb: ott kell a munkás kéz, a programozó, a grafikus.)

A kiadott reklámpénz az internetes üzleti modellben jellemzően valamilyen szolgáltatást erősít: az Origón vagy Indexen futó hirdetésekből fizetik az újságírókat, a programozókat, a sávszélességet meg mindent, ami egy portálhoz kell. A hirdetések szervezési díjából (jutalékból) élnek az ügynökségek. Médiatervezők, vásárlók, marketingesek stb.

A rendszer tehát valahogy így működik: a cég hirdet, ettől nő a profitja, a hirdetési pénzből pedig taratalom és munkahelyek keletkeznek. No és ha jól sikerül mindez, akkor mindenki jól jár.

Na, jó bonyolult vagyok. Azon keveseknek, akik idáig eljutottak, igyekszem rátérni a lényegre: a reklámpénz elköltési helye nem mindegy. Korábban elég egyértelmű volt, hogy mikor visszük külföldre a pénzt és mikor tartjuk idehaza. A külföldre vitt pénzek értelemszerűen a külföldi vállalkozást erősítik. Az itthoni pénzek pedig a hazait.

Az internet globális jellege ezt is kicsit megváltoztatta. A lokalizált szolgáltatások sorában nem mindig egyértelmű, hol is marad a reklámból a pénz, mikor segítünk a reklámunkkal hazai céget és mikor külföldit. Mert ugye rávághatjuk, hogy persze, a Google amerikai cég, a Google-ben elköltött lóvé nem idehaza fial - de vajon az ETARGET-ben elköltöt lóvé az most idehaza fial (a tulaj magyar) vagy szlovákiában (hiszen a cég amúgy ott működik)? Vagy a Sanoma startlapos bevételei vajon az év végén itt maradnak, vagy mennek Hollandiába?

Attól tartok, az a fajta tudatos reklámozás, hogy hazai platformon költsünk, egyre kevésbé egyértelmű, egyre kevésbé fog működni. Gazdasági válságtól függetlenül látnunk kell: ha a reklám hatékonysága számít, akkor ennek kell alárendelnünk mindent.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kockáztatni, és támogatni direkt a hazai tartalomfejlesztést például. Ilyenkor érdemes támogatni egy-egy szolgáltatást. Úgy gondolom, ez a terep maradt a tudatos reklámozásra: amikor egy nekünk tetsző szolgáltatást, portált közvetlenül támogatunk reklámelhelyezéssel.

A mostani gazdasági válság kapcsán merült fel bennem ez a gondolatmenet, hiszen a hatékonysága az internetnek nem kérdés - viszont minél inkább a hatékonyság dönt annál kevesebb lesz az elköltött "kockázati hirdetés". Azaz hiába fog jól prosperálni az online reklám piac, ennek közvetlen hatásai nem szükségszerűen segítik a hazai netes cégeket.

Ezt sajnos figyelembe kell majd venni jövőre a hazai tartalom-piacon.

Van egy olyan trend a kis- és középvállalkozásoknál, hogy elkezdtek nagyon keresőoptimalizálásban gondolkodni. (Oké, nem sokan, de egyre többen.) Konkrétan: a teljes internetes jelenlétet alá akarják rendelni a SEO-nak, és egyfajta Google-fetisizmusként csak azt figyelik, hányadikak a toplistán az egyes kifejezésekre.

Persze fontos dolog a SEO, de tisztázzunk pár dolgot!

Először is, nem a helyezés az érdekes, hanem a Googel-ből érkező látogatók száma és a látogatók minősége (azaz ügyféllé válik-e).

Másodszor, a cég brandje, neve fontosabb, mint a SEO! Egy almatermesztő kft. somogyszepe.hu weboldalnévvel ugyanolyan szépen optimalizálható az alma szóra, mintha az alma.hu nevet használná. A cégnév máshol fontos, a marketing folyamat egészében használjuk, ne akarjuk egy darab elem miatt tönkrevágni! Ráadásul az alma.hu oldalon furcsán mutat, ha éppen szilvapálinkát kínálunk, míg a somogyszepe.hu oldalon nem lenne benne semmi furcsa.

Harmadszor: biztos olcsó nekünk a SEO? Tudjuk azt biztosan, hogy azokra a kulcsszavakra jönnek a megrendelések, amiket mi fontosnak gondolunk? Azaz mérni kell, nagyon, és nemcsak a látogatást, hanem a konverziót is. Forrással együtt!

A SEO szép dolog, a SEO jó dolog, a SEO gazdaggá tehet, de nem a Szent Grál, nem csodatevő főzet. Egy eszköz. Pontosabban EGY eszköz, és van azért ezen kívül több másik is. Ezt ne felejtsük el!

Van mi arany bár nem fénylik.
Van ki vándor s hazaér.
Régi erő nem enyészik.
Fagyot kibír mély gyökér.
 

(Tolkien)

Ne maradjunk le róla, mintegy dokumentációs jelleggel, álljon itt a blogon is:

Pár napja megírtam, távozik az Origo Corp. médiaértékesítési igazgatója. Mára nyilvános, ki az új igazgató: Komáromi Csilla vezeti mostantól az Origo Adhouse-t. Gratulálok neki, jó munkát!

A "másik várban" is történtek változások, igaz, nem személyiek: a CEMP (lánykori nevén Nobilis-birodalom) kicsit átszervezi az értékesítést:

Egységes sales house-t hoz létre a Közép-Európai Média Zrt.: a CEMP (Central European Media & Publishing) Sales House január 1-jétől az Index, a Velvet, a Totalcar, a Sport Géza, az Inda, a C-Travel, az Ongo, a Honfoglaló, az Inforadio.hu és a Bookline online felületeinek értékesítését látja el. - írja a Kreatív Online. 

Pár napja írtam, hogy változás történt az ETARGET megjelenési portfóliójában, és máris írhatok az újabb változásokról - melyek részben ennek a következményei.

Az első és legfontosabb változás, hogy a Tangó megszüntével megváltozik a logó megjelenítés is. Eddig ugyanis arra volt lehetőség, hogy a Tangó találati helyeken a hirdetés mellett megjelenjen egy előre feltett logó. Maga a logózott hirdetés megmarad, de már nem a Tangón, hanem az iwiw-en lehet ezt használni. Mivel a logó megjelenésének a fizetése megjelenés alapú volt, ezen is kellett kicsit faragni (az iwiw-en legalább egy, hanem két nagyságrenddel többet tud futni ugyanaz a kreatív). Azaz mostmár a logó díj olcsóbb lett: az eddigi 1000 megjelenés / 350 Ft helyett 1000 megjelenés / 50 Ft.

A másik szintén a Tangó megszünésével kapcsolatos változás, hogy változni fog itt a blogon a heti statisztika is, ugyanis ez eddig elsősorban erre a keresőre épült. Egy átmeneti idő után valamilyen módon újra fog indulni a heti jelentés.

Örömteli változás, hogy végre az ETARGET is lehetőséget biztosít a konverzió mérésére. Ezt a Beállítások menüben lehet elérni. Az eredmény a Statisztika menü Konverzió fülben lesz elérhető. A beállítás pedig úgy működik, hogy egy generált kódot kell a céloldalra bemásolni. A statisztikában kulcsszavakat és kattintási számokat / arányokat láthatunk majd.

Végül egy kérdés: ki mit hiányol az ETARGET-ből? Nem mintha olyan nagyon sok fejlesztési kapacitásuk lenne, de csináljunk nekik egy pozitív karácsonyi ajándékot: várom a jobbító(!) ötleteket. Majd szépen becsomagoljuk, és átadjuk nekik!

Dolgozom már pár éve keresőoptimalizálásos (SEO) munkákon, és mostanában kezdek szembesülni azzal, hogy bizony lesznek itt visszatérő ügyfelek.

Egy "normális" SEO munka áll egy tanulmányból, amiben leírjuk, mit és hogyan kell megváltoztatni a weblapon, és áll egy általában 6 vagy 12 hónapos követésből, aminek része a finomhangolás, a folyamatos tanácsadás (ha kell) és a linképítés.

Aztán amikor ennek vége, jellemzően nem kell folytatás. Vannak szép elért pozíciók, vannak mégszebb látogatottsági eredmények, és mindenki happy, mint a húsvétot túlélt állatkerti nyúl. Valójában innentől már akkora nagy előrelépéseket nem is lehet külsős tanácsadóként csinálni. Hacsak...

Hacsak nem változik a külső környezet. Például a Google olyan változtatást csinál, ami miatt visszaeshet az oldal. Vagy a konkurenciák belehúznak, megerősödnek ezen a fronton. Vagy direkt ki akar valaki cseszni velünk. És ilyenkor azt látjuk, hogy a drága pénzen "megvett" helyezések elúsznak.

Mit lehet ilyenkor tenni? Újra belehúzni a SEO-ba. (Vagy abba sem kellett volna hagyni...)

Mert változások vannak, sőt, lesznek is. A SEO sem az a műfaj, ahol az eredmények elérése után hátradőlhetünk, és a bekészített csempész kubai szivart morzsolgatva csak a fináncot kell vagdosnunk.

Boldog Mikulást! Vagy mi...

A cipőmbe (nincs csízmám, csak bakancsom) mailboxomba érkezett egy érdekes Mikulásos hír, és ennek kapcsán azt gondolom, érdemes megnézni, mitől is jó ez a vírusvideó!

• Aktuális.
• Profi kivitelezés.
• Van benne egy nagyon jó poén.
• Megszemélyesített.
• Felületet ad a továbbküldésre.

Nem állítom, hogy ezektől lesz jó, és csak ezektől jó egy vírus. De ez így például egy nagyon jó mix.

Kifejezetten tetszik, nagyon ötletes! Ha igazak a forrásaim, akkor a Soda Team-et kell dícsérni.