Onlinemarketing blog

Nagyon régen hagytam ki ennyi időt a blogolással, de olyan mértékben feltornyosultak a feladatok, hogy pár dolgot félre kellett rakni. Ez nem jelenti azt, hogy befejeztem volna itt az írást, csak kellett egy kis szünet. Volt időközben is több téma, amiről lett volna mit írni, de már fölösleges visszamenni az időben. Talán csak annyit, hogy sikeresen megcsináltuk idén is a Keresőmarketing Nap-ot, sok jó előadással és rengeteg nézővel.

2015 tavaszára úgy tűnik két nagy kérdés még továbbra is függőben van: mennyire fogja az állam tovább befolyásolni a piacot és mi is az a programmatic buying valójában, és mennyiben fog ez bennünket érinteni? Ezekhez képest szinte eltörpülnek az olyan kérdések, mint például reklámtorta mérete és alakulása, egy-egy új trend a weboldalak készítésében vagy a SEO változásai.

A nézettségi adatok alapján egyes - főleg fiatalos - célcsoportokban az online kezd mindent vinni, és a mobilon történő internetezés aránya elérte a felnőttek körében az 50 százalékot. Idén már nemcsak akkor kell figyelnünk a weboldal mobil változatára, ha újat csinálunk, a régi oldalakkal is kezdenünk kell valamit. 2015-ben az, hogy "mobile first", már több, mint egy marketing bullshit.

Témáim tehát vannak, folyt.köv.!

Ma két dolog egyértelműen kiderült az idei Evolution konferencián. Az egyik, hogy az állam már olyan mértékben avatkozik bele a marketing-reklám szakmába, hogy kikerülhetetlen szereplő, a másik, hogy nincs semmi komolyan vett ellensúlya. Nincs ebben sok újdonság, de ezt ennyire egyértelműen nem lehetett eddig megmutatni.

Ma volt a tavalyi reklámtorta, vagyis a reklámköltési adatok bemutatása, amiről például itt lehet bővebben olvasni. Egy dolgot emelnék ki:

Urbán Zsolt kiemelte, hogy az éves reklámköltést soha ilyen mértékben nem befolyásolta még az állami költések kiugró növekedése, amely 35 százalékos volt 2013-hoz képest. Az állami költések ilyen nagymértékű emelkedése egyértelműen mutatja, hogy az állam bízik a reklám erejében, hisz a reklám hatékonyságában” - mondta. 

Vagyis ömlik a propaganda, és ez a médiában mint bevétel csapódott le tavaly. Nőtt amúgy a tévé és a digitális reklámköltés, és persze a nagy vesztes továbbra is a sajtó. Mondjuk ezt csak a sajtó maga nem akarja észrevenni, ma is meghallgathattuk, hogy a nagy médiakiadó nagy vezetője mennyire nagy jövőt jósól a sajtónak. Lelke rajta, csak nehogy így járjon:

De persze az állam nem a pénz berakásával, hanem a pénz lenyúlásával pacskolt bele a langymeleg szakmai mocsárba, hiszen a reklámadó az igazi és kikerülhetetlen szereplő, több beszélgetésnek is a témája. Ugye az online költés esetében a tavalyi éves reklámpénzek 48 százaléka vándorolt külföldi zsebbe, így végül is itt csak a piac másik fele és a szerencsétlen hirdetők fizethetnek, de az igazi gond a bizonytalanság: direkt mára időzítette a vásárhelyi politikai potentát a számtant, ami szerint a reggel még 3-5 százalékos általános reklámadó délutánra 8-10 százalék lett. Aztán majd véletlenül csuklik a jegyző a főfocista megbeszélésén, és mindenkit a felső sávba sorol, ha csúnyán nézünk...

Jól láthatóan a szakmának erre semmilyen hatása nincs. Nulla. Azt hiszem, a szakmai szervezetek bezárhatnak, vagy legalábbis ideiglenesen becsukhatják a boltot. Mert minek egy olyan szervezet, amit nem vesz komolyan senki? És most nekünk itt ma több ilyen is van. Hiszen jól láthatóan a kormány tojik a szakma (szakmák, amúgy) fejére, és azt tesz, amit az excell tábla elbír és Merkel megenged, így aztán egy olyan izgalmas programra, mint a szakmai szervezetek beszélgetése, már nem is érdemes beülni - és ez így is történt... Pedig tök jó beszélgetés lehetett.

Csak éppen semmi súlya nincs. A reklámszakma most megkapta a kiszolgáló szerepet: úgy fütyülünk, ahogy odafönt hadonásznak a karmesterpálcával, és saját dugánkba dőlünk, ha éppen mi alólunk húznak ki egy fél iparágat.

2015-re ott tartunk, hogy a franc se tudja mi lesz. Mert nem tudjuk, mennyi adót kell majd fizetni, nem tudjuk, az év végére kik maradnak talpon, és nem tudjuk, most akkor lesz-e növekedés, vagy az állam máshogy fogja elégetni az adófizetői pénzeket. Az Evolution konferencián így csak a szakmai előadások voltak relevánsak. De azok legalább tényleg jók voltak.

Jövőhéten kedden, az Evolution konferencián fogok résztvenni egy beszélgetésben, ahol a különböző közösségi oldalak hirdetési eszközeiről fogunk beszélgetni. (Ott leszel? Holnapig még olcsó a jegy!)

Amiért én a beszélgetésbe kerültem, az a Twitter. Bár idehaza kevesen használjuk, de lehet benne hirdetni, és bizonyos esetekben úgy gondolom nagyon hatékony eszköz. Amikor a beszélgetést elvállaltam, még abban a tudatban tettem, hogy idehaza csak elvi lehetőség van a Twitteren hirdetni, bár pár cég már csinálja, de nincs rá hivatalos csatorna.

Ez változott most meg azzal, hogy a Httpool több más ország mellett itthon is elkezdte a Twitter hirdetés értékesítését, ahogy azt a sajtóközleményben is írják:

A Httpool 2014. augusztusában kezdte meg a Twitter-hirdetések értékesítését Ausztriában, Svájcban és kilenc közép-kelet-európai piacon. Csehország, a délszláv országok, Románia, Bulgária és Ukrajna után tavaly novemberben Oroszországban is megjelent a Httpool. A sikeres terjeszkedés eredményeképpen a Twitter öt újabb piacra, Szlovákiára, Magyarországra, Görögországra, Albániára és Koszovóra adta meg az értékesítési jogot a Httpool számára.

Vagyis lassan de biztosan beépíthetjük a kommunikációs mixbe a Twitteres hirdetéseket is, amik ilyenek lehetnek:

Promoted Tweets - Szokványos megjelenésű tweet-ek, amik elérik a jelenlegi követőket és azokat is, akiket potenciálisan érdekelhet a hirdető márkája.

Promoted Accounts - Aktív közösségnövelési eszköz, amivel gyorsan bővíthető a márkákhoz kapcsolódó érdeklődők és elkötelezett felhasználók köre.

Promoted Trends - A trendek népszerű témák, amikről aktív párbeszéd folyik a Twitteren. A feltűnő pozíciójuk miatt tömeges figyelemre számíthatnak.

Én nagyon régóta használom a Twittert, és azt tapasztalom, hogy nagyon jó a forgalom terelési tudása és nagyon jó lehet abban is, hogy egyfajta közösségi jelenlétet csináljunk. Önmagában idehaza kevés ez az eszköz, de egy kicsit jobban összerakott kampányban már lehet szerepe. Kifejezetten örülök tehát annak, hogy végre van hazai vonal is a hirdetési rendszerbe

A többiről kedden az Evolution-on, addig is Twitterezzetek és kövessetek engem (is)!

Az utóbbi időben egyre többször merül fel egy olyan tanácsadói feladat, amely korábban szinte nem is volt: a cég aktuális marketing aktivitásának az átvilágítása. Korábban a tervezés részeként egyszerűen átbeszéltük, hogy mi volt és mi van, de mára ezt ki kellett bővíteni önálló feladatként.

Ennek alapvetően két oka van: az egyik, hogy sok cégnél úgymond evolúciósan fejlődött az online jelenlét, mindig egy-egy ötlettel, lehetőséggel. Kell weblap, oké. Kell ppc, ok. De kell Facebook is, oké. De adatbázis is kell, ok. És így tovább. A másik ok az eszközökben keresendő. Lehet, hogy van weblap, de mennyire jó? Futott ppc kampány, de jól volt beállítva? És így tovább. 

Egyszerűen több órás, több napos munkává vált az, hogy áttekintsük és értelmezzük az eddigi jelenlétet. Hiszen mára a cégek nem elkezdik az online marketinget, nem a nullán állnak, hanem már több éves gyakorlatuk van, több éves munkát fektettek bele. És innen továbblépni csak úgy lehet, ha első lépésben átnézzük, hol tartanak. Vagyis átvilágítjuk a marketing aktivitást.

Az internetes reklám abban különbözik legmarkánsabban a hagyományostól, hogy sokkal több adatunk van. Iszonyúan sok adatunk, ha beállítunk mindenféle méréseket. És persze nagyon könnyű ezeket az adatokat rosszul értelmezni. Az idei Keresőmarketing Napon több előadás is fog ezzel foglalkozni, kampányos szemmel és analitikai szemmel is.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az utolsó kattintást nézzük csak, és az alapján mondjuk ki, hogy melyik eszköz hozta a megrendelést. Ez lényegében azt jelenti (a gyakorlatban), hogy szinte mindig az jön ki, hogy a keresőhirdetés jó, más hirdetés meg nem is nagyon kell. Aztán amikor kikapcsoljuk a többi hirdetést, elkezd sokkal rosszabbul teljesíteni a kereső: kevesebb lesz a kattintás, drágábbá válik a konverzió stb.

Még rosszabb a helyzet fordított esetben, amikor csak keresőhirdetést használ valaki, és úgy akarja hatékonyabbá tenni a kampányát, hogy más eszközt közben nem hajlandó használni. Ilyenkor ki sem derül, hogy mennyit is számítana mondjuk egy Facebook jelenlét vagy egy blog.

Egyébként ez az egész problémakör leginkább arra vezethető vissza, hogy sokan nem hisznek a brand építésben, mondván, az drága és fölösleges, meg úgyis ott van a Google és majd az hordja a megrendeléseket. A tévedést pedig ugye a számok is alátámasztják, ha rosszul értelmezzük azokat.

Az internetes reklám számait tehát nem szabad elnagyolva kezelni. Meg kell tanulnunk értelmezni azt, amit látunk, és a következtetéseket, amiket levontunk, érdemes visszaellenőrizni. Így talán sikerül elkerülni azt, hogy a jó számokból rossz marketinget csináljunk.

Egyszerűen nem maradhatsz le róla! Idén is lesz Keresőmarketing Nap, a Mobil Hungary konferenciával együtt. Előző napon ráadásul Evolution konferencia, jegyeket tudsz venni mindkettőre is egyszerre. A tények:

• Időpont március 3-4., a Keresőmarketing Nap március 4.
• Helyszín: Budapest, Hotel Hélia
• Jelentkezni bármeddig lehet, de február 10-ig olcsóbb.

A programot idén a gyakorlati tudás jegyében raktuk össze, itt tudod megnézni. A három nagy témakör ismét a ppc hirdetések, a keresőoptimalizálás és az analitika, mérések. Két beszélgetés lesz, az elsőben a téma a jövő marketingese - milyen tudásra lesz szükség, valóban a marketing mérnökök ideje jön el? A második beszélgetés témája pedig a háztáji SEO - vajon mindenképpen specialistára van szükség, vagy van az a "szint", ahol elég az, ha mindennek utánaolvasunk?

Több olyan előadás is lesz, ami egyedi és máshol nem hallható, például most futó kutatás első eredményeinek a publikálása arról, milyen módon keresnek a mai fiatalok (a Z generáció), és azt hiszem különösen érdekes lesz az is, hogy egy alapvetően offline kereskedő milyen módon tudja mérni azokat a számokat, amiket már a Google Analytics világában online megszoktunk.

A Keresőmarketing Nap támogatója idén is a Klikkmánia. 

A konferenciára azoknak érdemes eljönni, akik nem teljesen nulláról kezdik az ismerkedést az online világgal, meglévő tudásukat szeretnék tovább csiszolni. Nem kell marketingesnek lenni hozzá, legyél érdeklődő és nyitott, és ha eljössz, nem fogod megbánni!

Marketinges csodafegyver arról ismerszik meg, hogy használatával fantasztikus eredményeket érhetünk el. A Marketinges csodafegyver mindig tökéletes megoldást jelent, teljesen mindegy, hogy ki a célcsoportunk, mi az üzleti célunk. A Marketinges csodafegyver megoldást ad minden gondunkra, bajunkra. A Marketinges csodafegyver minden vállalkozó álma. Egy Marketinges csodafegyverért bármennyit hajlandóak vagyunk fizetni. Marketinges csodafegyverrel mindössze egyetlen egy baj van: nem létezik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan cégek, vagy magukat tanácsadónak nevező emberek, akik ne próbálnánk ezt nekünk eladni. Sőt, a Marketinges csodafegyver sokszor valóban létező marketing megoldás. Az elmúlt 10-15 évben nagyon sok marketingeszközt láttam már csodafegyverként bemutatva. Igazából minden olyan marketingeszköz volt már csodafegyver, ami viszonylag könnyen eladható, de igényel valamilyen alap tudást és technológia ismeretét.

Így volt már csodafegyver az e-mail marketing, a ppc hirdetések, a blogok, a keresőoptimalizálás, a partner marketing, a gerillamarketing, a közösségi média is.

Nem arról van tehát szó, hogy a marketing csodafegyverként eladott megoldás rossz lenne, hanem arról, hogy ezek az eszközök nem valók mindenre. Mind nagyon jó és csodás eredményeket hozhat, ha arra használjuk, amire valók. De meg kell tanulnunk, ha máshogy nem megy, saját kárunkon, hogy nincs a marketingben csodafegyver, ahogy nem létezik a Szent-Grál sem: a csoda helyett támaszkodjunk a megszerezhető tudásra, a tapasztalatokra, és arra a rengeteg munkára, amibe kerül felépíteni a saját marketingünket.

Miért írom ezt le most, hiszen évek óta erről beszélek? Mert úgy érzem, még mindig sokan hisznek abban, hogy van tuti tipp, nem szükséges az átgondolt tervezés, elég csak elindulni valamilyen vonalon, és majd egészen biztosan jó lesz és sikeres: hiszen egy marketing csodafegyvert használunk!

Szerda délután a legnagyobb hajtásban megállt a számítógépem. Másnap két helyen is előadást tartok, legalább három ügyfél vár azonnali válaszra, és ráadásként a héten vége a vizsgaidőszaknak is: dolgozatokat kell javítanom, jegyeket kell adnom. 

Pár éve ez még nagyon kellemetlen lett volna, igazából nem is tudom hogyan oldottam volna meg a helyzetet. Most elég volt egy másik számítógéphez átülni, bejelentkezni a felhőbe és mindent tudtam tovább csinálni. Otthon is elég volt elkérni valakinek a számítógépét, sőt, az itthoni tablet is tökéletesen megfelelt. Pár év alatt annyira természetes lett, hogy mindent a felhőben tárolók, hogy igazából csak a kényelmesen beállított munkakörnyezet az ami hiányzott. De az nagyon.

Közben a számítógépen megjavították, így most visszaülhettem a megszokott munkakörnyezethez és végre kedvem is lett bejegyzést írni a blogomba.

Ez a havária helyzet rámutatott arra, hogy azért van pár olyan dolog ami még nincs a felhőben vagy csak nagyon nehezen elérhető onnan. Az elkövetkező pár napban ezért változtatok egy kicsit ezeken a folyamatokon, hogy ha újra hasonló helyzetbe kerülök, akkor még egyszerűbb legyen az életem. És közben elgondolkoztam azon, hogy mennyivel gyorsabban fejlődik a technológia körülöttünk. Néha észre se vesszük.

Végül, hogy legyen egy záró poén is: ezt a bejegyzést már nem is gépeltem, felraktam az új OS X-et, a Yosemita-t, ez már ért magyarul, és ezen keresztül diktálom a bejegyzésemet. Azóta erre vágyom, amióta meg gyerekként elolvastam az alapítvány trilógiát...

(a kép forrása)

Az elmúlt pár napban többször felmerült, hogy mit jelent, ha valami vagy valaki ismert. Mert könnyen esünk abba a hibába, hogy amit mi ismertnek gondolunk, az valójában csak egy szűkebb kör számára az. Sőt, néha országosan is esünk ilyen hibába - kicsit cinikusan szoktuk azt mondani pár dologra, hogy "itthon világhírű".

Ma például egy olyan beszélgetésbe botlottam az egyik Facebook-os fórumba, ahol a sokunk által ismert Prezi.com volt mérsékelten ismert. Miközben a hazai startup és online szcéna egyik zászlóshajójáról beszélünk, sokak számára ez is csak egy kevésbé ismert szolgáltatás a sok másik között. Íme a beszélgetés ide vonatkozó része:

Marketingesként persze könnyű megválaszolni a fenti kérdést: mikor is nevezhetjük ismertnek a céget vagy embert? A válasz legfontosabb eleme: amikor a célcsoportja számára ismert. Vagyis nem kell, hogy egy cégeknek szóló szolgáltatást mindenki ismerjen, elég, ha azok a cégek ismerik, akiknek az a szolgáltatás szól.

Ugyanakkor az internet ráadásként sokat segít abban, hogy ezt a fajta ismertséget mérjük. Egy weboldal látogatottságánál figyelhetjük, hányan érkeznek a névre való kereséssel, megfelelő eszközökkel (pl. Neticle vagy Replise) figyelhetjük a közösségi médiás említéseket. Éppen ezért nem kell elkeseredni, ha egy amúgy üzleti célcsoporttól független beszélgetésben nem ismerik a cégünket vagy termékünket. És éppen ezért nem szabad a saját tapasztalatainkból kiindulni.

De egy dolgot elmondhatunk: magától nem lesz ismert semmi sem. Még a relatív ismertséghez is dolgozni kell, és aztán mérni, valóban ismer-e a célcsoportunk. És akkor nem is fontos, hogy egy Facebook-os csoportban csak a harmadik vagy negyedik ember tudja, kik is vagyunk.

A közösségi médiáról beszélünk évek óta, holott valójában mindenki a Facebook-ra kíváncsi. Nem az érdekli, hogyan lehet kommunikálni az ügyfelekkel, pont tesz magasról, hogy közösséget építsen, egy dolog érdekli: minél olcsóbban hirdetni.

Sokáig a Facebook volt a hirdetők kánaánja: pár ügyes trükkel jöttek a lájkok, aztán lehetett tolni a reklámot. Nem volt hatékony? Kit érdekel, mikor ingyen van? Ismerős? Nem? Akkor csak nem vallod be...

Aztán jött a Facebook, és elkezdett rendet rakni a játszótéren, és mostanában megy a sírás, hogy ott van a sok tízezer-százezer ember, aztán nem csinálnak semmit. A válaszok erre sokrétűek, de egyben mind megegyezik: nem akarunk fizetni a Facebook-nak azért, amit eddig ingyen adott. Pedig valójában azért nem akarunk fizetni, mert pontosan tudjuk, mennyire nem volt hatékony, amikor sok embert elértünk. Jól nézett ki az elérési szám, de a kassza a nap végéig alig csöngött. Most akkor ezért fizessünk?

Érdekes, akiknek korábban hatékony volt a Facebook, az most fizet az elérésért, és nem panaszkodik. Miért tenné? Még így is megéri!

De az a helyzet: ha nem éri meg fizetni az elérésért, nem kell csinálni. Tedd föl a kérdést: minek vagy a Facebook-on? Mit gondolsz, mi fog ott történni? Őszintén: neked tetszenek azok a szövegek, amiket kiraksz?? És ha neked nem tetszenek, akkor mitől tetszene másoknak? Nézd csak meg: hány hasonló szöveget lájkoltál az elmúlt hét napban? Mennyit osztottál meg?

Marketingesként alapszabály: nem szabad magunkból kiindulni. Meg kell ismerni a célcsoportunk, az igényeiket, a stílusukat és így tovább. Te ezt megteszed? Tudod, mi érdekli őket? Mitől lesz valami számukra izgalmas? Ahol elrontod, az már az eleje a történetnek: nem tervezel. Mert ha terveznél, kiderülhetne, nem is kell neked a Facebook.

Azt hiszem, miközben a szakmai oldalak mindig valami jól sikerült kampányról cikkeznek, egymás közt általában az elcseszett reklámokat emlegetjük többet. Ezek valahogy látványosabbak, legalábbis szakmai szemmel. És persze azért is, hogy nehogy mi is ilyen helyzetbe kerüljünk...

Márpedig elcseszett kampánnyal elég gyakran találkozunk. Az egyik vezető üzletágunk a ppc kampányok (Google AdWords, facebook Ad, ETARGET), és itt nem ritka az olyan megkeresés, hogy vegyünk át már futó kampányokat. Ennek több oka is lehet, pl. elment a cégtől a marketinges, aki eddig kezelte, elégedetlenek a korábbi partnercéggel, vagy eddig belső munkával oldották meg, de már nincs rá idejük. Nos, ilyenkor az első feladat mindig az, hogy át kell néznünk, mi történt eddig. És nagyon ritka, hogy ne lehetne mit javítani.

De vannak esetek, amikor tényleg igazán elcseszett reklámokba futunk bele. Ami lényegében azt jelenti, hogy a hirdető csak égette a pénzét, miközben lényegében nem ért el semmi értékelhető eredményt, vagy amit elért, az közelében sincs a lehetségesnek. Hogy mi lehet ennek az oka?

Egyszerű lenne mindent a megrendelőre fogni, hogy ő a hülye, de ez csak önbecsapás lenne. Nem a megrendelő a hülye, a megrendelő pont azért rendelt meg mástól valamit, mert felfogta ésszel, hogy ő nem ért hozzá. Onnantól maximum csak részben lesz felelős az eredményért. Igaz, van, amikor a megrendelő azt hiszi, ő tudni fogja - és aztán kiderül, hogy nem, így kerülünk a képbe. Igen, ilyenkor a korábbi hibáért maga a megrendelő volt a felelős. De semmi más esetben nem, csak maximum megosztott a felelőssége.

Azt hiszem, több esetben hibás maga a szolgáltató, a médiafelület. A Google például elhiteti a cégekkel, hogy fog az menni egyedül is, még (technikai) segítséget is adnak. Csak éppen ha elhisszük, hogy egy jól működő AdWords kampány jelenti a jól működő marketinget, akkor máris buktunk. De a nagy tartalomszolgáltatók esete még rosszabb. Érdemes kipróbálni: állíts össze valami bonyolultabb célcsoportot (például kisvállalkozások vezetői, akik az agráriumban dolgoznak és új autó vásárlást terveznek), és kérj be rá árat. Vajon hányan fogják azt mondani, hogy bocsi, nem tudjuk őket elérni, nem tudunk segíteni? Kell a pénz, naná, hogy összeraknak valami ajánlatot, ami persze véletlenül sem lehet affiliate alapú. Vagyis ők maguk sem hisznek benne, de "ügyfelet nem engedünk el".

És sokszor látjuk azt, hogy a kampánykezelő ember vagy cég az, aki (ami) figyelmetlen. Nincsenek tisztázva a célok, hiányzik az átgondoltság, nincs meg a folyamatos felügyelet, nem frissülnek a kreatívok stb. Egy banner kampány esetében mennyiségi és nem minőségi a vásárlás, ppc kampánynál magára van hagyva... Nem, ez így nem normális állapot, de sokszor ez van.

Ennek alapvetően három oka lehet: vagy kevés az a pénz, amit az ügyfél a tervezésre-kezelésre költ, vagy szakmailag nulla az, akinek a dolga lenne, végül persze a lustaság is sokszor "megfigyelhető". 

A rossz kampányok aztán persze hozzák a csalódást, és vicces módon nemcsak a megrendelő oldalán. Például egy rosszul beállított retargeting kampány rombolja a vevői oldalt is - minek dobálja föl ezt a terméket, tegnap már megvettem -, vagy a hirdetésblokkoló bekapcsolására késztet - már megint ez az unalmas szar, ami kitakarja a fél képernyőt! És persze nem tesz jót a szakma megítélésének sem...

A rossz kampányok tehát nemcsak azért károsak, mert viszik a megrendelő pénzét, hanem a másodlagos hatásuk miatt is. És sajnos nem látom, hogy a jövőben trend szerűen megváltozzon ez a helyzet: a hirdetők nem szívesen költenek "nem látható" dolgokra, az ügynökségek, médiák nem jellemző, hogy túlfizetnék a kollégákat, és a szakemberek egyre nagyobb része inkább mosogatni megy Londonba, mintsem itthon szopjon. Éppen ezért érték egy-egy jó kampány. Becsüljük meg azokat!

(A kép forrása.)

Minden ellenkező híresztelés ellenére konferenciára járni jó dolog. Persze mérlegelni kell, mi az, amire szükségem van, mi az, ami nekem szól. Most egy olyan konferenciát ajánlok, amit a szervezők elsősorban a kis- és középvállalatok marketingeseinek, cégvezetőinek szánnak.

Akkor gyere el a konferenciára, ha érdekelnek az aktuális forró témák, és persze a várható trendek. Ez nem egy oktatás lesz, inkább egyfajta metszet, de annak szerintem teljesen jó. Nem ettől leszel egyik napról a másikra marketing guru, de nem fogsz bután nézni az üzleti kihívások elé idén, ha eljössz. Kapsz egy egészen jó kis eszköztárat, az üzleted érdekében.

A konferencia attól lesz fesztivál, hogy nemcsak a színpadon, hanem az előtérben, a szünetben is történnek dolgok. Konzultálhatsz, kapcsolatot építhetsz, netwörkölhetsz. Ez ilyenkor, az év elején, még kényelmes időtöltés, és az itt megszerzett kapcsolatokat nagyon hamar kamatoztathatod is.

A január 29-i eseményen a Lurdy Házban én is előadok, a témám a vevőmegtartás, azon belül a hűségprogramok. Íme a kisfilm, ahol kicsit bővebben elmondom, mit várhatsz majd tőlem.

Gyere el, találkozzunk a Marketing Fesztiválon!

Úton-útfélen hallom, hogy nem jók a hazai szakmai konferenciák - legalább is ami a marketinges, internetes konferenciákat illeti. És bár én ezzel a kijelentéssel nem értek egyet, mégis azt gondolom, érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Először is, hiba lenne összevontan minden konferenciáról beszélni. Vannak egészen jó rendezvények, és persze vannak csapnivalók is - de az esetek nagy részében a szervezők mindent megtesznek azért, hogy jó legyen a konferencia. Van pár éves tapasztalatom mint szervező és mint előadó is, egy dolgot elmondhatok: soha, senki nem úgy áll hozzá, hogy keressünk pénzt, mindegy is, hogy mi lesz a program.

Én a legtöbbször az alábbi problémákat szoktam visszahallani:

• Nem hangzott el semmi újdonság.
• Nem volt gyakorlati haszna az elhangzottaknak.
• Nincsenek is rendes viták.
• Mindig ugyanazok az előadók.
• Unalmas volt az egész.
• Ebben az országban senki nem tud előadni!
• Pocsék a kávé!

Nézzük, mennyire lehet igaza a panaszkodóknak!

Nem hangzott el semmi újdonság

Konferencia előadóként tudom, hogy a legnehezebb azt eltalálni, mi az, amit már, és mi az, amit még érdemes elmondani. Vagyis mik azok az információk, amik a többség számára újdonságot jelentenek, de a többség számára érthetőek is maradnak. Hogy egy egyszerű példával éljek: általános iskola negyedik osztályban esély sincs arra, hogy a komplex számokat tanítsuk. Sajnos, tény, sokszor nem sikerül eltalálni a szükséges szintet, és ilyenkor az esetek nagy részében alábecsülik a hallgatóságot. Tehát igen, valóban lehet jogos az a felvetés, hogy nem volt semmi újdonság - de ne feledjük, egy újszülöttnek minden vicc új, egy a szakmát még csak most tanuló számára az alapok is újdonság erejével hatnak! Vagyis nézzük meg, kinek szól az adott konferencia, és csak akkor várjunk újdonságot, ha mi tényleg a célcsoportba tartozunk.

Nem volt gyakorlati haszna az elhangzottaknak

Lásd fent, mint az újdonságok: embere válogatja. Van, aki szerint volt, más szerint meg nem... De tény, sok elméleti előadás hangzik el, kevés gyakorlati példával. Ezen minden konferencia szervező igyekszik változtatni, de nagyon nehéz olyan előadót találni, aki hajlandó a potenciális konkurenciájával is megosztani a gyakorlati tudását. És mégis: egyre többször látok valóban hasznos előadásokat.

Nincsenek is rendes viták

Sok olyan téma van, amit nem előadás, hanem beszélgetés formájában dolgozunk fel egy konferencián, és ilyenkor azt várná az ember, hogy parázs viták alakulnak ki a különböző kérdésekben. Hogy ez nincs így, az nem a szervezők hibája, nekik is az lenne a jó. De a vitában résztvevőknek már nem. Sokan nem szeretik a konfliktusokat, ráadásul a hallgatóság előtt nehezebb is érvelni - így inkább vagy elbeszélnek egymás mellett a szereplők, és mondják a magukét, vagy csak bólogatnak, akkor is, ha nem értenek egyet. Jó moderátor néha képes kisebb vitákat provokálni, de ez elég ritka. De ezek a beszélgetések, ha jól elő lettek készítve, nem feltétlenül rosszak. Vita nélkül is elhangzik sok álláspont, ráadásul minden lehetőség van kérdezni. És aki rossznak tartja a vitákat, tegye fel magában a kérdést: hányszor tett fel kérdést a színpadon lévőknek?

Mindig ugyanazok az előadók

Főleg a kisebb konferenciákon ez sajnos teljesen igaz. Ennek megértéséhez kicsit messzebbről kell indulni. A konferencia programjának a kitalálásakor - én legalább is - elsősorban a témákat szedem össze, majd az adott témához keresek embert. Olyan embert, akiről tudom, hogy ért ahhoz, amiről szó lesz, és tud előadni, legalább elfogadható módon. Aztán persze kizárom azokat, akik valamiért nem jöhetnek szóba: külföldre költözött, a konkurencia az egyik szponzor, korábban nem volt jó a visszajelzés róla (szar volt az előadása), reklámelőadást tartott. És persze lehet a kizárásnak személyes oka is (szervezőként azt hívom meg, akit én akarok, ugye). Igen, ezeknek egy része szubjektív. Minél "komolyabb", "nagyobb" egy konferencia, annál kevesebb a szubjektív döntés egyébként. De ez a kiválasztási folyamat hozza azt, hogy olyat hívunk meg, akit ismerünk, vagy akit ajánlott valaki, vagy akit láttunk már más konferencián. Mert szervezőként biztonsági játékra kell menni: jó előadás kell, nem változatos előadók.

Unalmas volt az egész

Ha valakinek nem adott újdonságot egy konferencia, vagy ha nem voltak jók az előadók, akkor bizony valóban unalmas lehetett. Sajnos erre nincs igazi megoldás: ha nem jó a program, nincs miért tetszen az egész.

Ebben az országban senki nem tud előadni!

Na, ez fájó pont. Sajnos kevés az igazán jó előadó, de ez nem szükségszerűen csak az előadók miatt van! Először is, tényleg sokan adnak elő, akik csak felolvassák, amit nem is ők csináltak meg. Aztán a legtöbb előadó azt hiszi, fog az menni, és nem gyakorol. Kevés az olyan ember, aki érdekeseket is mond, és ezt jól elő is adja - ráadásul az adott időre. Éppen ezért van az a nem ritka eset, hogy nem is előadni hívnak meg valakit, hanem beszélgetésbe - az sokkal kötetlenebb, és nem gond, ha valaki nem képes 15 percet a közönség előtt érdekesen beszélni. Tehát jogos a felvetés, valóban sok az olyan előadás, ami rosszul van előadva - de sok esetben a szervezők is tehetnének ez ellen! Kevés olyan konferencia van, ahol a szervezők tudnak arra időt szánni, hogy leüljenek minden egyes előadóval, amikor már készen van annak a prezentációja, és átbeszéljék azt. Teszem hozzá, sok esetben ez nem a szervezőkön múlik, egy-egy cégvezető-előadó esetében ez sokszor nem is lehetséges.

Pocsék a kávé!

Hát, igen. Egy konferencia minősége fele részben az ott kapott plusz szolgáltatásokon, azon belül is a kávé és az étel minőségén múlik. És amikor rendezvény helyszínt keresünk, akkor ez csak másodlagos kérdés. Így könnyű abba belefutni, hogy vacak a kávé vagy az egész ellátás. Szerencsére odafigyeléssel, előkostolással ezeket meg lehet úszni, de figyelni kell(ene) rá. Nem mindig sikerül.

Biztos van még egy csomó kifogás a hazai marketinges konferenciák kapcsán, és mint fent látható, ezek nagy része jogos. Mindig vannak üdítő kivételek, vannak profi szervezők, akik ezek nagy részét igyekszenek megoldani, de persze tökéletes rendezvény sosem lesz. Hogy mégis mit kellene, mit lehetne tenni? Erről is fogok írni egy bejegyzést!

Az elmúlt pár évben két markáns trend figyelhető meg a marketing tervezési folyamatokban. Mindkettő alapvetően változtatja meg a hozzáállásunkat, és mindkettő igényli a folyamatos fejlődést is.

Az első trend az automatizálás. A real time biding megoldások, a konverzió mérések egyre kifinomultabb megoldásai, a felhasználók azonosítása és ennek felhasználása a célzásokban mind abba az irányba vezetnek, hogy egyfajta mérnöki feladat a kampánytervezés. Megadjuk az induló paramétereket, folyamatosan figyeljük az eredményeket, amikor kell, állítunk a beállításokon - és a kreatív munka már tényleg csak a hirdetések tartalma. Ami viszont az ilyen kampányoknál nem lépi túl az adott eszköz kereteit: vagy kevés karaktert lehet használni, vagy kötött méretű és tudású bannereket, képes megjelenéseket.

A második trend a felhasználói viselkedés megtanulása, és ennek megfelelően a minél célirányosabb felhasználói élmény előállítása. Ezzel a folyamattal főleg a különböző felhasználói felületek tervezésekor találkozhatunk, vagyis weboldal tervezéskor, mobil applikáció tervezéskor. Ilyenkor az a cél, hogy megismerve a felhasználó viselkedését, minél pontosabban olyan felület készüljön, amit ő könnyen tud használni. Ez a folyamat is egyfajta mérnöki feladat, hiszen felületek tervezéséről van szó. Ugyanakkor a felhasználói tesztek, a profilok készítése, az eredmények elemzése igényel megfelelő emberismeretet is.

A fenti feladatok persze elsősorban eszközök. Mindnek valamilyen célja van, és ezek a célok üzleti jellegűek. Azt fordítjuk le marketingesként kampánycélokra, vagy más marketing célra. Az internetes technológia viszont rengeteg olyan eszközt adott, ami támogatja azt a fajta marketing tervezést, ami az egész folyamat lelkét adja. Rengeteg adatot kapunk a felhasználók viselkedéséről, igényéről, korábbi kampányok eredményeiről. Ezeket kell okosan feldolgoznunk és ezekből kell valós következtetéseket levonnunk. Vagyis nem elég az adatok kezelésének a tudása, kell a szakmai ismeret is.

A fent leírt két trend meg fogja határozni az idei évi munkákat is. Aki nem a felhasználói igények mentén tervez felületet, az lényegében kidobja az ablakon a fejlesztési pénzeket. Aki nem az elérhető adatok elemzésével tervezi a kampányokat, csak a sötétben tapogatózik. Nem arról van szó, hogy ne lehetne úgy online marketinget csinálni, mint mondjuk öt éve. Arról van szó, hogy már nem éri meg úgy csinálni, hiszen vannak hatékonyabb módszerek is.

2015-ben már nem lehetünk eredményesek az új megoldások használata nélkül.

Mi ebben a furcsa, hiszen normálisan is a hangunkkal kommunikálunk, nem? De ez csak egymással igaz, a gépekkel még nem igazán. Az elmúlt pár év hozta az áttörést: mára nemcsak a scifi írók fantáziájában lehet beszélgetni a számítógéppel, hanem a mindennapjaink részévé vált.

Elég régóta fejlesztenek olyan megoldásokat, amelyek hangfelismerésre épülnek. Már kb. 20 éve is voltak ilyen szoftverek, amelyek megtanulták az adott felhasználó hangját. Ehhez mindössze 2-3 oldalt kellett csak felolvasni, és ezek után elég jól lehetett diktálni. De az a fajta áttörés, amely már nem tette szükségessé, hogy felolvassunk a gépnek, csak az elmúlt pár évben jelent meg sokunk számára elérhető módon.

Az első komolyabb visszhangot kapott megoldás az Apple nevéhez fűződik, ez ugye az iPhone Siri-je. Nem talált föl semmi újat az Apple, a meglévő technikákat rakta össze, de olyan módon, ami így elérhetővé és érthetővé vált a tömegek számára. És pár hónapja az Amazon megjelent az Echo-val, ami már egy újabb dimenzió, a házi kisokos megjelenése.

Ami ezekben mind érdekes, hogy a technológia megléte önmagában nem elég: le kell fordítani a hétköznapok nyelvére. Ez a gyakorlatban olyan szolgáltatásokat jelent, ami miatt elkezdjük ezeket használni. Én például a telefonomon egyre többször nem gépelek, hanem diktálok. Egyszerűbb, és van annyira pontos, hogy időt takarítok meg. De az igazi kihívás az olyan mesterséges intelligencia, amellyel (vagy akivel?) már beszélgetni lehet. Ehhez nem kell más, mint megtanítani arra, hogy megértse a kérdéseinket.

És akkor itt jön a képbe a marketing. Gondolj bele, mi mindenre jó egy ilyen technológia! A legtriviálisabb megoldás az elárusító helyi reklám: a termék jellemzőkre rá lehetne kérdezni. Vagy az automatizált ügyfélszolgálat. És közben itt van a Skype megoldása, amelyik menet közben fordít: felismeri a szöveget, lefordítja, és a másik nyelven felolvassa.

A hangfelismerés itt van, nem kell rá várni. El kell kezdenünk kitalálni, mit fogunk ezzel kezdeni. Miben fogja ez megváltoztatni az ember-gép kommunikációt? Milyen módon fogja megváltoztatni a keresést? Ha egy Echo doboz fog válaszolni, akkor hol fognak megjelenni a reklámok? Milyen üzleti modell kell ehhez?

A Google biztos agyal már ezen, hiszen ha nem kell képernyő, akkor a reklámoknak a mostanihoz hasonló módon nem lesz helyük. Mi lesz majd a megoldás? 

Sok kérdés merült fel bennem ezzel kapcsolatban, és ez alapján azt gondolom, az egyik nagy kihívása lesz az új évnek és az elkövetkező éveknek a hanggal történő kommunikáció. Amikor a gép megérti, amit akarunk, és válaszolni fog rá.

2014-et sok ok miatt is emlegetni fogjuk. Egyrészt az utóbbi évekre visszatekintve talán most volt a legtöbb piaci változás, másrészt olyan mértékben változott meg a piaci környezet, mintha rendszerváltás történt volna. Egyre többeknek kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a jó szakmai munka önmagában kevés: nem számít, mit tudsz, nem számít, mit értél el, van olyan hatalom, ami ezt pont leszarja, és ha útba vagy, elsöpör.

A megalkuvás, az alkalmazkodás sosem állt távol a médiától. Bár önálló hatalmi ágként szokás emlegetni, pontosan tudjuk, akik benne vagyunk, hogy sem szervezettsége, sem egysége nincs, így bár valóban jelentős hatalmat képvisel, de önmagában ez nem sokat ér. Valaki mögé kell állni, valamilyen ideológiát kell támogatni, valamilyen segget kell nyalni, és majd azt fogja a média támogatni a saját hatalmával. Hiába hatalmi ág tehát, önmagában kevésre képes.

Például képtelen megvédeni az érdekeit, ha a sors úgy hozza.

Aztán persze itt van nekünk a jó kis reklámszakma. Amelyik egyrészről ugye a médiából él, másrészről az ügyfelekből. Ha a médiának rossz, az a reklámosnak is rossz. Ha az ügyfélnek rossz, az a reklámosnak nagyon rossz. Ha a médiának és az ügyfélnek is rossz egyszerre, akkor a reklámszakma hirtelen nagy bajban van. És bár egy egész szakma nem tud kimenni Londonba mosogatni, de az igény, az megvolna rá.

Ráadásként a reklámszakma megkapta a nyakába az értelmetlen és logikátlan reklámadót, amit a kormányzat képes volt még kommunikációval is eladni - egész egyszerűen a kommunikációs szakma ledermedt, képtelen volt védekezni azon hamis állításokkal szemben, amit a törvényt kitalálók állítottak. Miközben egyértelműen az RTL csoport kicsinálása a cél, a kommunikáció persze a közteherviselésről szólt, és ezt sokan el is hitték. Mi, kommunikációs szakemberek pedig álltunk és nem tettünk semmit.

Igen, persze, elindult valami. Majd megpróbáljuk javítani a reklámszakma megítélését. Meg majd megpróbáljuk így-úgy elérni, hogy legyen változás... Persze. Miközben ott van a kezünkben a média és a tudás. Mert őszintén: ki olvasott a nyár óta arról cikket, komolyat, nem szakmait, közérthetőt, hogy mi is a baj ezzel a törvénnyel? Nem, nem a szakmának szólót. Ki látott tiltakozni emiatt médiát az ősz folyamán? Néha felháborodunk, de élünk tovább, elfogadva a versenyhátrányt, elfogadva azt, amit ez a törvény is jelent: nem piaci viszonyok között dolgozunk.

2014 számomra hatalmas csalódás a szakmában, és legalább ekkora csalódás a hazai interneten is. Bezárt az iwiw. Az Origó de facto megszűnt önálló tényező lenni. Épül a kártyavár, ami ha felépül, hirtelen majd azt látjuk, hogy a nevek mögött valami egészen más dolgok jelennek meg. Ahogy mást jelent ma Fidesz tagnak lenni, mint 25 éve...

Miközben fejlődik az online marketing a nagyvilágban, mi járjuk a kis köreinket, csak a bizonytalanság a biztos. Közben a kisvállalkozások egyre inkább a külföldi szereplőknél költik el a pénzüket, a hazai hirdetőknek meg egyre kisebb része szán kreativitásra időt és pénzt. Látom a harcokat a hátországban, vannak még jó szakemberek, de egyre kevesebben maradnak itthon. Nem, nem sajnálkozom, nekik van igazuk.

2014 nem volt jó év. Nem, még akkor sem, ha olyan igazán nagy drámák nem történtek. És 2014 azért sem volt jó év, mert nem mond semmit a jövőre nézve. 2015 ugyanannyira kiszámíthatatlan lesz, mint volt a tavalyi év, és a trendek nem fognak megszűnni. Szűkülő piacon nehéz lesz fejlődni...

Írnám, hogy boldog új évet, de sokkal inkább azt írom: boldogabbat. Mindenkinek.

Az év folyamán 364 tippet írtam, mindnek az volt a célja, hogy az online marketing egy-egy elemét megmutassam. Voltak köztük tiriválisak és voltak kicsit haladóbbak is, de mindet igyekeztem olyanra megírni, hogy annak legyen gyakorlati haszna is.

A sok tipp azt is megmutatja, hogy az online marketing egy összetett folyamat. Sok elemből áll, amelyek egymással kapcsolatban vannak, és mint ilyenek, hatnak is egymásra. A keresőoptimalizálási elvárások hatnak a weboldalak tartalmára, szerkezetére. Az AdWords elvárásai hatnak az érkezési oldalakra. A felhasználói szokások változása hat a közösségi médiára, ami viszont hat a kommunikációnk stílusára, hangvételére.

Minden mindennel összefügg.

Az utolsó tippünk tehát 2014-ben: gondolkozz rendszerben!

A sikeres kampányok kreatív kampányok. Van bennük ötlet, valami extra, valami különleges, valami szokatlan. Elég kevés ilyen van, sajnos. A legtöbb kampány olyan, mint amit futószalagon gyártanak, legyen szó médiatervről vagy tartalomról.

Az egyik ok, ami miatt sok az ilyen kampány, az idő. Annak az időnek a rövidsége, amit a tervezésre fordítanak. Az mindegy is, kinek a hibája, hogy a megrendelő kapkod, vagy az ügynökségnek nincs elég erőforrása, ha nem fordítunk elég időt a tervezésre, akkor bizony tucattermékünk lesz. Ezt a helyzetet nagyon jól mutatja ez a film is:

Mai tippünk: az interneten valóban nagyon gyorsan lehet kampányt indítani, de szánjunk időt a tervezésre, sokkal sikeresebbek lesznek a kampányaink!

Az online marketing nem egy statikus tudomány. Ahogy változnak a szolgáltatások, ahogy változnak a fogyasztói elvárások, úgy változik mindaz, amit online marketingnek nevezünk. Ráadásul ez a változás gyorsabb, mint azt más területen megszokhattunk. Az interneten számos olyan szolgáltatás van, aminek elindítása nem igényel hosszú ideig tartó fejlesztést, nagy beruházást, így a piaci környezet is gyorsan változhat.

Ebből következően, aki online marketinggel foglalkozik, annak folyamatosan kell képeznie saját magát. Nem lehet egyszerűen csak megülni, és örülni, hogy valamit tudunk, ez a tudás nagyon hamar elavulhat. Legyen szó a közösségi médiáról, legyen szó kampánykezelésről, mérésekről, folyamatosan kell képeznünk magunkat.

Ezt megtehetjük blogokon keresztül, de sokat segítenek a (célirányos) konferenciák, workshopok is. Sőt, sok olyan terület van, ahol érdemes képzésekre is elmenni, nemcsak az alapok megszerzése miatt. 

Mai tippünk tehát egyszerű és triviális: ha az online marketinggel akarsz foglalkozni, akkor folyamatosan tanulni kell.

Sokan csinálnak (csinálunk) egyedül feladatokat. Akár egy weboldalról, akár csak egy kampányszövegről van szó, tapasztalat, hogy a saját hibáinkat általában nem vesszük észre. Egész egyszerűen nem tudjuk ellenőrizni is azt, amit mi magunk csináltunk.

Ezért ha egyedül is dolgozunk, fontos, hogy legyen egy külső szem, egy külső kontroll. Ennek nem kell szükségszerűen hozzáértőnek lenni, de legyen megbízható, vagyis mi bízzunk benne.

A külső kontroll olyankor is kell, ha egy csapat valósít meg egy feladatot. A probléma ugyanaz: nem szükségszerűen veszik észre, ha rossz irányba haladnak. Legyen szó egy ötlet megvalósításáról, egy startupról, egy fejlesztésről, mindig kell olyan, aki nem lelkesedik, nincs benne nyakig, és így észrevehet hibákat.

Mai tippünk: mindig legyen olyan, aki megvalósítja a kontrollt, ha egyedül dolgozol. Ez segít majd abban, hogy kiküszöböld a saját hibáidat!

A Tippekkel célom, hogy a lehető legtöbb fontos online marketing eszközt bemutassam - és a teljességhez nekem még hiányzik egy elem, a levelezési listák. Bár ez az eszköz közismert elég régi megoldás, mégis megér egy bejegyzést.

Az elv egyszerű: aki a listán rajta van, az megkap minden levelet, amit a listának küld valaki. Szabályozható, hogy csak azok küldhessenek a listára levelet, akik a tagjai, vagy mindenki más is. Lényegében ennyi, nem egy bonyolult szolgáltatás.

Ami miatt mégis fontos, hogy sokkal kevesebben használják, mint az logikus lenne. Egyrészt a céges belső levelezések egyszerűbbé tételéhez jó megoldás, másrészt összetartozó csoportok tagjainak egymással való kommunikálására - ilyen lehet például egy klub, egy osztály, de akár egy rajongói csoport is.

A levelezési listák így a céges kommunikációban is hasznosak lehetnek. Akár véleményvezéreket, vagy evangelista ügyfeleket is érdemes lehet egy listába szervezni, így téve aktívabbá a kommunikációnkat velük - és egymás közt.

Mai tippünk: ha olyan kommunikációs csatornát keresel, ahol több ember tud egymással egyenrangú kapcsolatba kerülni, de nem "látszik" a weben, akkor gondolj a levelezési lista indítására!

Az internet, mint lehetőség, határtalan. Egy szegedi fotelben ülve lényegében az egész világnak írok - technikailag. A valóság persze más, hiszen ez csak egy lehetőség. Lehetőség, hogy elérjek olyan embereket, akik tőlem fizikailag távol vannak.

Nyithatok online üzletet, amiben bárhonnan vásárolhatnak.

Ugyanakkor a valós vásárlások nem az egész világról történnek, legalábbis az esetek nagy részében. Lássuk az okokat:

• Nyelv. Ha az oldalunk magyarul van elkészítve, akkor nagy valószínűséggel magyarul tudók fognak rendelni. Igaz, lehet, nem itthonról, hiszen élnek magyarok a világ minden részén.
• Szállítás. Az én döntésem, hova vagyok hajlandó szállítani. Ezt szerintem nem is érdemes tovább magyarázni.
• Fizetés. A fizetési megoldások közül az, amelyik számunkra biztonságos, nem biztos, hogy külföldről mindenkinek elérhető.
• Jogi környezet. Vannak termékek, amelyeket nem szabad bárhova eladni. Például mert az engedélyünk földrajzilag korlátozott, vagy mert más országokban pl. nem adhatunk el.

A fenti okokon kívül van még egy, ami meghatározza, kiknek fogunk eladni: ez pedig a saját célunk. Olyan helyekre adunk el, amiket megcélzunk. A marketingünk fogja befolyásolni, honnan érkeznek majd a látogatóink.

Természetesen, a fenti korlátok valójában feladatok. Ezeket ha meg tudjuk oldani, akkor tényleg határtalanok a lehetőségeink, de természetesen erre fel is kell készülnünk!

Mai tippünk: ha országon kívüli céljaink vannak, akkor is érdemes meghatározni a célcsoportunkat, majd megnézni, milyen jogi, adózási elvárásokra és lehetőségekre kell felkészülnünk.

Ahogy technológizálódik az online marketing, vagyis ahogy egyre több olyan feladatunk van, ami elemző, adatfeldolgozó tudást kíván, úgy válik egyre mérnökibb munkává ez a szakma. Lassan marketing mérnökökre lesz szükség az online marketing folyamatokhoz.

Ez annál is inkább így van, mert egyre több olyan megoldás létezik, ahol a különböző folyamatokat megpróbáljuk minél inkább automatizálni. Márpedig ez is megfelelő szervezői, elemzői tudást, rendszerszemléletet kíván. Az automatizálással ugyanis a marketinges folyamatokból a legdrágább elemet, az embert tudjuk kihagyni, legalábbis a mi részünkről. Persze, egyszer el kell készíteni az automatizált rendszer.

Ilyen rendszer lehet egy hírlevél leckével induló értékesítési folyamat, de ilyen az is, amikor a hirdetési rendszerek a konverzióra optimalizálják a kampányainkat. Vagy például amikor felépítünk egy webáruházat, ahol a szoftver kezeli a kampányoktól kezdve a megrendeléseken keresztül a szállításig a folyamatot, plusz kommunikál a nagykereskedőkkel, a szállítókkal, és még a hirdetési rendszerekkel is.

Az automatizálás alapvetően a fejlődés következő szintje. Nem az a kérdés, jó lesz-e így, hanem az, hogy mikorra lesz általánosan elfogadott az automatizált értékesítés, reklám.

Mai tippünk: ha marketinggel foglalkozzunk az interneten, tanuljunk meg adatokat feldolgozni, elemezni - ez egyre fontosabb lesz a jövőben.

Kellemes Karácsonyi ünnepeket kívánunk minden ügyfelünknek! - no, ki hány ilyen e-mailt kapott idén? Mi is készítettünk képet, és fel is használtuk pár helyen, íme:

De vajon minden ünnepre le kell csapni? Minden ünnepi alkalmat be kell építeni a kommunikációnkba? Ez ilyen alapszabály lenne, hogy kötelező, és tessék csinálni?

Azt gondolom, ezt is, mint oly sok mást, nem lehet uniformizálni. Így Karácsonykor például annyi üdvözlet érkezik, hogy lényegében el is veszik a sok között az, amit mi küldünk. Ilyenkor trükközhetünk: küldjünk január elején újévi üdvözletet - abból egyelőre kevesebb van. De ezt nem lehet sok más ünneppel megtenni, így valóban döntetnünk kell: számít kommunikációban a Valentin nap? Húsvét? A nemzeti ünnepek? És mondjuk Hanuka?

A válaszom az, hogy célcsoporttól függő. Ha pl. fiataloknak kommunikálunk, van értelme Valentinozni. Ha olyan az ügyfélkörünk, nem hagyhatjuk ki a Karácsonyi üdvözletet. Ha a kommunikációnk az ajándékozásra épül, akkor még ráadásul a névnapokat is bátran kihasználhatjuk. Így tehát ténylegesen a vevőink, ügyfeleink "döntik el", része legyen-e a kommunikációnknak a sok "jeles nap".

Mai tippünk: év elején készíts naptárat, mik azok a fontos napok, amiket be szeretnél építeni a kommunikációdba - nehogy lemaradj azokról!

A marketinges, online marketinges folyamatoknak ára van. Mindenért fizetni kell, vagy pénzzel, vagy az időnkkel, vagy más erőforrásunkkal. Az, hogy mi mennyibe kerül, viszont az esetek nagy részében vagy tárgyalás kérdése, vagy egy adott rendszer (pl. hirdetési rendszer) használatának az ügyességén múlik.

Ha kategorizálni kell az árazási típusokat, akkor alapvetően az alábbi nagyobb csoportokat láthatjuk:

• Projekt ár, ahol ajánlatot kérünk a konkrét munkára, majd tárgyalásos úton megállapodunk. Ilyen például egy weboldal fejlesztés, de akár egy tanácsadási folyamat is.
• Árlistás ár, amiből alkudhatunk, vagy kedvezményt kaphatunk. Ilyen tipikusan a hirdetések ára, ha a tartalomszolgáltatóval közvetlenül (vagy egy sales house-on keresztül) állapodunk meg, de lehet ilyen egyéb szolgáltatás ára is.
• Automatizált rendszerben kialakuló ár. Ilyen pl. a Google AdWords hirdetési rendszer.
• Kötött ár. Ilyen egy csomó előfizetéses szolgáltatás, mint pl. hírlevélküldők, statisztikai eszközök. Bár itt is kaphatunk kedvezményeket, de ezek a kedvezmények jobbára kereskedelmi kedvezmények, nem a mi két szép szemünkért jár.

A fentiekből látszik, hogy az árazás az esetek egy részében mindenképpen attól függ, hogy mennyire ügyesen tudunk alkudni, tárgyalni. Éppen ezért az ilyen esetekben mindig érdemes több árajánlatot is kérni, így nagyobb lesz az esélyünk, hogy valóban reális árat kapjunk.

Mai tippünk: ha több árajánlatot kapunk, soha ne csak az árat nézzük! A gyanúsan alacsony árnak se örüljünk meg, ott is lehet probléma, de a magas ár sem jelenti azt, hogy pontosan az igényeinknek megfelelő szolgáltatást kapjuk. Mindig nézzük az időzítést és a referenciákat is, ez elengedhetetlen a jó döntéshez!