Onlinemarketing blog

Egyre többen próbálkoznak a neten információkat szerezni a szakdolgozatukhoz úgy, hogy fórumokban kérdeznek illetve saját weboldalt készítenek valamilyen adatlappal.

Ezek a megoldások több-kevesebb sikerrel működhetnek is, a szakdolgozatokhoz elvárt (tapasztalataim szerint sajnos nem túl magas - tisztelet a kivételnek) színvonalhoz elégséges eredményt hozhatnak.

Ebből a mezőnyből messze kiemelkedik egy most elkészült weboldal: Mátis Iván a szlovákiai Révkomáromból saját domainre tette fel a kérdéseit, ráadásul egy olyan körítéssel, ami akár hasznos is lehet, de mindenképpen jó szórakozást kínál.

A www.viral-marketing.hu oldalon találunk ugyanis egy gyűjteményt vírusreklámokból, ami láthatóan nem véletlenszerűen lett összeválogatva, és e mellett a 2005-ös Cannes Lions reklámfesztivál dobogós helyezettjeit is megnézhetjük.

A diplomamunka, amihez az oldal készül, természetesen a vírusmarketingről szól - van is egy nagyon jó összefoglaló a témáról (bár a Word of Mouth Marketing Association nevét Szájreklám Szövetségnek fordítani nekem kicsit furi).

Jó nézelődést mindenkinek és töltsük ki a kérdőívet is. És reménykedjünk, hogy a szakdolgozatot is majd jól elolvashatjuk itt, ha elkészül!

Célozzunk, méghozzá kulcsszóra, de itthon.

Erre az egyik jó megoldás az etarget nevű szolgáltatás, amely jelenleg a cseh, a szlovák és a magyar piacon érhető el. Olyasmi megoldás, mint a Google AdWords, de azért van egy pár eltérés is.

Először is a hazai oldalak közül egyre többet megtalálunk a kínálatban. Aztán itt csak maximum 5 link jelenhet meg egy-egy kulcsszóhoz. A hirdetés megjelenési elve pedig maga a célzás: akkor jelenik meg a hirdetésünk, ha az általunk kiválasztott szó szerepel az adott tartalomban, illetve keresők esetében ha arra keresnek rá.

Alapvetően ez is link hirdetés: áll egy fejlécből, egy maximum 150 karakteres tartalmi részből és egy URL-ből (azaz weboldal címből). Egy hirdetéshez 30 kulcsszót lehet rendelni (ezt mondjuk nem értem, miért kell így korlátozni, de ez van), és persze adnak online statisztikát is.

A rendszer tud adni előre statisztikát, meg tudja mondani, egy-egy szóra az előző héten hány keresés illetve hány kattintás történt. Ez egy kiváló eszköz egyébként arra is, hogy keresőoptimalizálásnál eldöntsük, az általunk kigondolt kulcsszavak közül melyiket érdemes választani az optimalizálásra...

A szolgáltatás már lassan 2 év a piacon van, bár főleg az utóbbi fél évben kezdett el felfutni. Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy mostanában kezdtek el jobban terjeszkedni.

Érdekes az együttműködésük a nagy hazai keresőkkel is. Például a Tangó kapcsán írtam, hogy időarányosan lehet benne hirdetni - de ha az Etargetet használjuk, akkor vehetünk benne kattintás alapú hirdetést is.

Az Etarget árazása tehát kattintás alapú, de nem fix árú. Idemásolom az árképzést, mert érdemes ismerni:

A kattintás alapára új hirdető esetében 20 Ft + Áfa (2%-os CTR-nél, melyet automatikusan kap az új ügyfél).
Ezt az összeget később (200 megjelenítes után) kiértékeljük. Ha nincs konkurens hirdető, akkor az ár a következőképp alakul:
2% CTR - 20 Ft
7% CTR - 10 Ft
12 % CTR es ez felett 5 Ft
0,3 % CTR - 50 Ft
A %-ok határértékek, lineárisan változik az ár az eredményesség függvényében.
Konkurencia eseten a kattintás árát 2 tényező befolyásolja: a CTR és a maximális kattintási ár. E két tényező szorzatából kapunk egy pontszámot, akinek magasabb, előbbre kerül.

Itt is van alap account, 10.000,- Ft bruttó összeg az induló minimális ár.

És akkor a végére egy nagyon friss aktualitás:

Az Etarget az alábbi oldalakkal is megkötötte a szerződést az együttműködésről: Nők Lapja Café, Vezess.hu, Velvet, Totalcar, Cinematrix

A teljes oldallista itt érhető el.

Néhány hete előre megfontolt szándékkal meghívtam egy volt kollégámat, ern0-t a blogra, hogy publikáljon bátran. Ő sok más mellett a keresőoptimalizálás területén is profi játékos, ezért azt kértem tőle, ha lehet, ezen a vonalon (is) erősítsen.

Ma megszületett az első bejegyzése nálunk, máris érdekes és provokatív felvetésekkel. Ajánlom mindenki figyelmébe.

Különben ern0 jegyzi a linbroker.hu oldalt. Nem mellékesen.

Nemrég megdicsértük, most viszont ledorongoljuk ezt a rokon témájú blogot, mégpedig a mottója miatt, amely így hangzik:
A szöveg megfogalmazása eléggé suta, az első vessző pedig felesleges, de nem is ez a fő gond vele, hanem a jelentése, amely úgymond tárgyi tévedéstől sújtott. A keresőoptimalizálás ugyanis nem ingyenes, aki erre adja a fejét, az nagyjából az alábbi kiadásokkal illetve egyéb - idő, munka - ráfordításokkal számolhat:

• tanácsadói díj,
• site technikai és tartalmi átalakításának költségei,
• nyomonkövetés.

No persze, ha a site üzemeltetője-tulajdonosa egymaga veselkedik neki, vagy beosztottait bízza meg vele, akkor meg lehet úszni a projektet pénz kiadása nélkül, de ez amellett, hogy nem egyenlő az ingyenességgel, csak akkor járható út, ha hősünk vagy csapata rendelkezik megfelelő szintű SEO, valamint a site átalakításához szükséges technikai ismeretekkel, és nem utolsósorban a megcélzott határidőre történő kivitelezéshez szükséges elegendő szabad idővel.

Hogy köznapi hasonlattal éljünk, a garázs kimeszelését természetesen mindenki maga végzi, de ha egy többemeletes szállodánk van, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha azonnal mi nyúlunk a vödör és a pemzli után, sem az, ha a pincérek kezébe nyomjuk azokat.

Azért ne tessék megijedni, a keresőoptimalizálás költséghatékony eszköz, elsősorban hosszútávú hatása miatt, amely más marketing műfajban nemigen tapasztalható.

Egy igazán jó online marketing link gyűjtemény: http://www.onlinemarketinglinks.com/

Szemezgethetünk belőle.

Ma hajnalban behalt az egerem. Tegnap tönkrement a sim-kártya a telefonomban. Reggel elfüstölt a notebookom hálózati töltője.

Azt hiszem ez egy nem szerencsés nap...

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogyan lehet lehet a blogot bevonni a hirdetések piacára. Mert az egy dolog, hogy valahol oldalt, alul, felül, akárhol elhelyezek egy bannert vagy szöveges linket - ez nem több, mint a szokásos hirdetési megoldások.

Az igazi kérdés az, hogy miképpen lehet magában a blog szövegben, a postban, azaz a bejegyzésben reklámozni? Hiszen a bloggerek nem szívesen adják el magukat ennyire, de mégha el is adnák: egy ilyen kampány megszervezése iszonyúan időigényes, rengeteg embert meg kell keresni, ugyanakkor egyenként kis mennyiségű megjelenéseket kifizetni nem egyszerű.

Kelt hívta fel a figyelmemet egy zseniális húzásra: a maczot nevű cég arra buzdítja a blogolókat, hogy írjanak róluk és regisztráljanak be hozzájuk. Cserébe licenceket oszt ki a tagok között.

Zseniális húzás! Egyrészt felkerültek vele a digg.com címlapra (ami azért sokkal nehezebb, mint nálunk felkerülni a Linkterre vagy az Internetmédiára), másrészt - és ettől zseniális - kaptak egy nagyon jó adatbázist. A regisztrált felhasználókról ugyanis elmondhatjuk, hogy:

• érdekli őket a maczot
• írnak blogot valamilyen rendszerességgel
• hajlandóak némi ellenszolgáltatásért cserébe reklámozni
• és már használják is a cég legalább egy termékét, hiszen kaptak licencet.

Nagyon jó ötlet ez a megoldás, hiszen nemcsak egy egyszeri akcióra jó, hanem a későbbiekben is használható hálózathoz jutunk!

Más kérdés, hogy ez nálunk használható-e. Doransky a Flickr és az iwiw kapcsán ezt írja:

Ha egy szolgáltatással kapcsolatban megjelenő híreknek valódi hírértéke van, az óriási lehetőség minden vállalkozásnak.A kérdés már csak az, hogy itthon van-e ennek alapja. A hazai blogszféra tagolt és nagyon ritkás, a bloggerek meggyőzése nem feltételnül segít elérni a megfelelő célközönséget.

Ezt olyan valaki írja, aki érdekelt abban, hogy a blogszférát jó színben lássák a hirdetők, hiszen köze van a Blogterhez. Ezért is érdekes a fenti megjegyzés, ezért van súlya. Én azért vitatkoznék vele. Úgy látom, hogy a hazai blogszférában benne van sok ősi internetező, akik egyben véleményvezérek is, így amit leírnak, annak nagyobb a hatása, mint amit a puszta látogatási számok mutatnak. Tehát bizonyos esetekben igenis használhatóak a hazai blogok reklámra. A bizonyos eset persze erőssen reklám és célcsoportfüggő.

Doranskynak abban viszont teljesen igaza van, hogy ritkás és széttagolt a hazai blogszféra: van pár nagy blogszolgáltató, sok kisebb, és sokan írnak saját domainen blogot. Nincs még igazi nagy blogring, nincsenek még igazi, látogatott és a blogok ismertségére is ható tartalomgyűjtő oldalak (a jelenlegiek elég vérszegények).

De éppen ezért a blog még nem tömegmédia, a blog még egy "btl a btl-ben": olyan megjelenési hely, ahol nagyon célzott és nagyon kreatív megjelenésekkel érdemes operálni.

A fenti példám pedig éppen egy ilyen megoldás.

Ritka az a fajta jó céges weboldal, ami a szövegével fog meg. Épp most láttam az első ilyen hazai reklámügynökségi oldalt, a One-Off weblapját.

Merész, szemtelen, de azért a lényeg benne van! Ilyenek is kellenek. Persze nem sok, mert akkor unalmas lenne.

A bevásárló cédula aljára kusza, ideges betűkkel felírta: 1 db reklámügynökség (nem baj, ha használt). Elindult, mert a kereslet nagy úr, magyobb mint Darth Vader, sőt, nagyobb mint a szükség, pedig az törvényt bont. Jól tudta, reklámügynökség nélkül még a legmodernebb életstílus is félkarú órás. Aztán hirtelen elbizonytalanodott, egy kis dombra lecsücsült.

Önmagában olvasmányélménynek sem utolsó, na! Nézegessük!

 

Pontosabban keltsd fel az érdeklődést!

Egy reklám akkor sikeres, ha a célcsoport tagjai - akiknek szól - észreveszik, tetszik nekik, és valamilyen cselekvést is kivált belőlük.

Azaz észre kell venni. Ezt el lehet érni úgy, hogy hatalmas felületeten helyezzük el a hirdetést és így biztos, hogy meglátja mindenki, mit is akarunk, de el lehet érni úgy is (sok más megoldás mellett), hogy éppen annyi információt közlünk, hogy kíváncsivá tegyük az embereket: mi lehet ez?

Nagyon jó példa erre a klasszikussá vált MÜSZI reklám. Igaz, itt sokan nem tudták, mi is a reklámozott termék, de a figyelemfelkeltésben tökéletes volt. (Elevenítsük fel: semleges háttér előtt megjelent egy férfi, csettintett egyet a jobb kezével, és azt mondta: MÜSZI. Ennyi.)

Kicsit hasonló hatást ér el a NIKE legújabb (tévé)reklámja, ami a Joga Bonito! című közösségi portált reklámozza. A reklám tartalmilag rövid, a lényegi információ - mi is ez - nincs benne, csak sejteni lehet, hogy azért ez egy foci+internet valami.

De míg a MÜSZI idejében csak a haveroktól lehetett megkérdezni, mi a fene is az, addig mára az internetes keresők átvették a suttogó propaganda helyét.

Amikor elindult a joga.com, akkor becitáltam a blogba az erről szóló információkat, magam sem számítva arra, hogy ez hosszabb távon érdekelni fog bárkit is. Napi hírnek szántam, annak megfelelően nem is írtam túl sokat róla, az érdekesség számomra az volt, hogy készült egy eseményhez kapcsolódó közösségi szolgáltatás.

De ezt követően elindult a NIKE fent említett kampánya a hazai sport tévéken, és elkezdték keresni a nézők: mi ez a Joga Bonito?

Hiányos volt a reklám: nem tartalmazott minden információt. Az érdeklődők internetet ragadtak, és az első kezük ügyébe kerülő keresőbe beírták a kulcsszavakat. A találati lista elején lévő oldalakat pedig megnézték. Az elmúlt kb. egy hónapban eddig száznál is többen.

Mi a tanulság? Előfordul, hogy a kevesebb információ többet ér, és így érdekes lesz egy termék, egy szolgáltatás. De mára minden esetben számolni kell az internettel és a keresőkkel: ha valamit nem ért a mai fogyasztó, akkor keresni fogja az információt. Márpedig, ha a NIKE időben készít egy magyar nyelvű weboldalt erről a szolgáltatásról (amit a keresők is meg tudnak találni...), akkor ez a sok érdeklődő most hozzá esett volna be.

Online médiatervezőként állandó feladat, hogy kitaláljak olyan újabbnál újabb hirdetési megoldásokat, amik hatékonyak lehetnek, tetszenek a hirdetőknek és a portáloknak és más még nem használta.

Persze ritkán van olyan szerencséje az embernek, hogy egy-egy ilyen ötlet meg is valósul. Amire ilyenkor figyelünk, az jellemzően az, hogy csak annyira zavarjuk az olvasókat, felhasználókat, hogy ne riasszuk el őket.

Amire ritkábban figyelünk (mert azt gondoljuk, már ismerjük) az a jogi oldala a dolognak. Van ugyanis pár törvény, amit az ember elolvas, megtanul és figyelembe is vesz, de például egy portál által felkínált megoldást külön már nem ellenőriz jogi oldalról. Vagy legalábbis kevésbé tartja fontosnak az ellenörzést.

Legutóbb már feszegettem itt pár kérdést, ami a hirdetések jogi oldalával foglalkozik. Az alapvető felvetés az, hogy mi minősül kéretlen reklámnak. Az ott felvetett kérdéseket természetesen mi is próbáljuk megválaszolni. Utánnajárunk, kérdezünk, informálódunk.

Az egyik forró kérdés az volt, hogy

A webes mailszolgáltatók lábjegyzetbe reklámot tesznek, a címzett pedig ezt megkapja, akár még a feladó tudtán kívül is. Ez jogszerű?

Az én válaszom és a kommentekben mások válasza is az, hogy jogszerű. Most mégis azt hallottam (meg nem erősített forrásból), hogy az ombudsman vizsgálhatja ezt a kérdést, sőt, állítólag annyira nem tartják jogszerűen, hogy lépéseket is tesznek ennek a megoldásnak a megszüntetésére.

Igaz, a hír még nem lett megerősítve, így csak pletykaként kezelendő, de gondoljunk bele, mi van akkor, ha igaz. Az összes olyan hatékony és olcsó hiretési módot, ami az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódik és harmadik fél felé irányul, át kell gondolnunk. Ez pedig egyrészt felboríthat már futó kampányokat, kötelezettségeket, másrészt üzleti terveket, finanszírozási modelleket is.

Mert azt gondolom, nem ez az egyetlen hirdetési forma, amivel gond lehet. Mindenesetre figyeljünk és készüljünk alternatívákkal.

Szükség lehet rá.

A választási kampány a finisbe ért, és miközben mi haldokoltunk, sok érdekes írás, információ futott be hozzám.

Pollner a Médiablogon előszedte a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének az ajánlását a kampánycsendről, és ennek kapcsán kicsit a polblogok helyzetét kapirgálta meg.

Az érdekes az egészben az, hogy míg a fórumokat gyakorlatilag nem korlátozza az MTE ajánlása, addig a blogokról mégcsak nem is beszél.

A kérdés tehát ez, mi a polblog? Egy hely, ahol a politikus elmondja a vélményét, vagy a kampány része, és hirdetés?

Vagy mindkettő?

A kérdés kicsit sem akadémiai, hiszen mi történik, ha egy politikus a választásokat megelőző szombaton kommentál egy előző napi eseményt?

És ha pénteken 23.59-kor küldd el egy bejegyzést, amit olvasni már csak a kampánycsendben fognak?

Egy biztos: az elektronikus média (internet, benne az e-mail, a fórumok, a blog; a mobiltelefon, ott is főleg az sms) erőssen kikezdi a kampánycsend határait, és újra felteteti velünk a kérdést: van értelme a kampánycsendnek?

Közben azt hallom, hogy az iwiw kategórikusan nem engedi a pártokat hirdetni a szolgáltatásban. És bár ezzel bevételtől esik el, de így kívánja védeni a felhasználókat a...

Mitől is? Legutóbb a Fanta kampányával egy egész menüpontot festettek át, az mitől volt kevésbé zavaró?

Az ilyen elhatárolódás nekem mindig furcsa, kicsit olyan, mintha a politikai valami úri huncutság lenne, és mintha az elhatárolódás több haszonnal járna... Nem értem. A felhasználók ettől nem lesznek lojálisabbak, az iwiw nem lesz gyorsabb, és a választások sem maradnak el.

De végül, hogy ne legyünk ennyire komorak, egy aranyos, ám nagyon tanulágos bejegyzésre hívnám még fel az itteni úri közönség figyelmét, szintén a politikai blogolás világából.

Amerika-mániám kielégítésének egyik fontos pontja: A vajszínű árnyalat című blog. Vicces, friss és informális. Most például egy republikános (azaz pubi) szenátor blogos baklövéséről ír. Valahogy így kellene (kell!) nekünk is figyelni az itthoni bejegyzéseket, nem?

Sztahanov ír a Google legdrágább keresőszavairól, pontosabban felsorolja azokat az árakkal együtt.

Van erre valami jó magyar szó?

Az advergame egy olyan játék, ami egyben reklám is: vagy maga a reklámozó iratta, és így minden porcikája róla szól, vagy a legfontosabb helyeken a reklámzó hirdetése jelenik meg a játékban (ilyenkor általában valami trendy játékot írnak át a reklámozónak).

Ilyen reklámjáték (ez jó szó az advergame-re?) több hazai weblapon is van, különböző minőségben.

Itt van pl. a Sport szelet új weblapján egy. (Ez direkt nekik lett írva.)

Aztán az Avon két aranyos játéka. (Ezek tipikus újraírásai máshol népszerű játékoknak.)

És most itt van egy elég jó, a Pepsi-től - igaz, a japán piacra.

Ez utóbbinál tessék figyelmesen elolvasni a tennivalókat, és utánna lehet ütni a jeget!

Az internetet a használói és az abból megélők minidg is szerették olyan helynek feltüntetni, ami a haladás, az információ, a technikai fejlődés szimbóluma, és a használók az átlagosnál képzettebbek, okosabbak, ügyesebbek. Aztán ahogy bővült a használók köre úgy vált egyre kevésbé elitistává a világháló.

De mégis maradtak olyan szigetek (webhelyek), amik még őrzik a régi nagyságot. (Ami, lehet, nem is valódi. Inkább csak képzelt.)

Hogy az volt-e a jobb világ, amikor csak kevesek munkája és még kevesebbek hobbija volt a net, vagy ez a mostani állapot az éden? Talán soha nem tudjuk meg, mindenkinek magának kell eldöntenie.

Most egy szomorú esemény kapcsán azért meg tudjuk nézni, milyen tartalmak azok, amik még ragaszkodnak a technokrata alapokhoz.

Meghalt Stanislaw Lem.

Munkássága, ismertsége, hatása olyan, hogy nem lehet kikerülni azok számára, akinek a tudomány és az ember, az ember és a természet, az ember és az ismeretlen kapcsolata érdekes téma.

Meghalt Stanislaw Lem.

Köztünk élt 85 évet, de hatásában és emlékeinkben itt kell maradnia.

Ezt írta ma Pollner:

A Blogter egy hete folyamatosan ígéri a Nagy Jobboldali Blogger felbukkanását. A legutóbb mára beharangozott premier láthatóan tovább csúszik. (Itt már legalább egy Mikola kell ahhoz, hogy a késői jobbos belépő valóban nagyot szóljon!) 

Úgy látszik, hatott, a Blogter ma mégis elindított egy fideszes blogot (pontosabban a Blogtéren elindult egy fideszes blog): Gáll Ildikó, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke kezdett el blogolni. 

Az első bejegyzés inkább bemutatkozás, konkrétumok nélkül. Meglátjuk, mit hoz a jövő!

(Egyébként az rss olvasómban pont a Gyurcsány blog elé került Gáll Ildikó. Ügyes!)

Vajon a hazai politikai blogok egy új műfaj, vagy csak kampányeszköz?

Erre most nem lehet választ adni, és talán csak jövő ilyenkor lehet majd megmondani, ez egy folyamat eleje, vagy most vagyunk a csúcson. Hiszen rengeteg jó és kevésbé jó, de politikusok által írt blog jelent meg, és ezzel együtt sok politikai tartalmú blogot is olvashatunk magyarul.

De tudjuk: kampány van. Ez az év ráadásul őszig a kampányról fog szólni, hiszen az önkormányzati választások is idén lesznek. Így én azt jósolom, hogy egyre több politikus fog blogolni, hiszen míg mostanában főleg a parlamenti képviselő-jelöltek blogolnak (és belőlük azért nem annyira sok van), addig őszre az önkormányzati jelöltek is fel fogják fedezni maguknak ezt a világot. És ez így lesz jó.

De vajon mennyire kitartóak a hazai politikusok? Mi lesz pl. a Gyurcsány bloggal a választások után?

Kevés a valóban hiteles, nem kizárólag kampánycélú blog, szerintem. És úgy gondolom, pont ezek fognak megmaradni: azok a blogok, ahol az író - a politikus - komolyan gondolja ezt a fajta elektronikus párbeszédet az emberekkel, a választóival.

Tudom, blogot írni nemcsak elhatározás, hanem kitartás kérdése is. Annyi sok rosszat gondolunk a politikusokról, hogy szerintem mindenki borítékolja: vége a kampánynak és jól el leszünk feledve, a blogokat szépen elnyeli a feledés homálya. Így itt az alkalom, hogy a politikus hölgyek és urak ránkcáfoljanak! Éltessék tovább a blogokat, és ha feladják végül valamiért a politikusi pályát, akkor is írjanak csak tovább - az is érdekes lesz, milyennek látják a világot kicsit a "másik oldalról"!

Pár napja kérdeztem Pollnert, hogy van-e hazai gyűjtemény a mostanában gombamódon szaporodó polblogokról. Mert ha nincs, csinálni kéne egyet...

Ő erre azt írta, hogy a nagyobb portáloknak van ilyen (látszik, mennyire nem foglalkoztat engem ez a mostani kampány, fel se tűnt). És most íme a Web 1.0 egyik hazai zászlóshajójának, a lap.hu hálózatnek egy idevágó tagja:

politikusblog.lap.hu

(Van rajta Marketing doboz is, és külön öröm a számomra, hogy az én írásaim is elérhetőek.)

Érdekes cikk a keresők történetéről, a kezdetektől, itt: http://www.thewebmarketingblog.com/2006/03/understanding_s.html

Reméljük, lesz folytatás!

Sztahanovnál egy hozzászólásban notepad írja, hogy "talált" egy hazai linkgyűjtőt, a del.icio.us mintájára készült del.icio.hu -t.

Az, hogy delicious jelent valamit, a deliciohu meg nem, még nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás rossz lenne, sőt! Megtalálható benne minden fontos, ami az amerikai eredetiben megvan, és azt írják, ők az első web2 alapú hazai linkgyűjtő.

A szolgáltatás még nagyon új és természetesen béta, március 24-e óta él.

Egyébként van már pár éve webegyes hazai linkgyűjtő, én kettőről tudok: www.mylinks.hu és www.kedvenceim.hu

A Nielsen//NetRatings 10 országra kiterjedő felmérése alapján januárhoz képest februárra közel fél millióval lett kevesebb az aktív otthoni internetezők száma.

Bár januárban az előző havihoz képest még kis mértékű növekedés volt mérhető (46 ezres), addig februárra a vizsgált országok felében csökkent az aktív felhasználók száma. 

Active Home Internet Users by Country, January and Febuary 2006
Country	January 2006	February 2006	Change (%)	One-Month Difference
Australia	10,026,975	10,019,539	-0.07	-7,436
Brazil	12,035,681	13,240,648	10.01	1,204,968
France	16,902,124	17,466,601	3.34	564,478
Germany	31,877,073	33,191,582	4.12	1,314,509
Italy	17,361,737	16,842,540	-2.99	-519,197
Japan	39,817,449	39,420,270	-1.00	-397,179
Spain	11,559,842	11,851,496	2.52	291,654
Switzerland	3,604,622	3,698,692	2.61	94,071
United Kingdom	24,360,856	24,150,856	-0.86	-210,000
United States	143,428,291	140,665,990	-1.93%	-2,762,302
Total	310,974,649	310,548,214	-0.14	-426,435
Source: Nielsen//NetRatings, 2006

 

Forrás

Pár napja citált Hírbehozó egy Pew kutatást, amely a szélessávú és a betárcsázós internethasználók média fogyasztását hasonlítja össze.

Ugyanez a kutató cég egyik legutóbbi tanulmány a szélessávú internetet használókat vizsgálja, mégpedig a sűrűn és a ritkán internetezők média fogyasztását hasonlítja össze. Az adatfelvétel az USA-ban történt, de érdemes figyelnünk rá nekünk is. 

U.S. News Sources by Broadband User Type, December 2005 (%)
	High-powered Home Broadband	All Other Home Broadband
Local TV	59	54
National TV	52	46
Radio	53	47
Local paper	43	35
Internet	71	24
National paper	21	14
Average number of sources	3.0	2.2
Number of cases	395	619
Source: Pew Internet & American Life Project, 2006

 

A kutatás 2005. decemberében készült, 3011 felnött internetező megkérdezésével.

A fentiekből szépen látszik, hogy aki az átlaghoz képest rendszeresebben használja az internetet, az nemcsak az internetet használja többet, hanem az egyéb forrásokat is. Hirdetői szempontból ez egy fontos megállapítás: az interneten ezek szerint el lehet érni a más médiumok prémium fogyasztóit is.

Forrás

Egy ismerősöm tette fel az alábbi ravasz kérdést:

Vajon jogszerű-e a vírusmarketing a hazai interneten?

Az egyszerű kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni. Miért is?

Egyrészt, mint kiderült,

van olyan álláspont, miszerint a valódi feladót kell nézni, akinek érdekében áll a hirdetés közzététele.

Másrészt felmerült, hogy a levelek továbbküldésével általában annak illetve azoknak az e-mail címe is továbbküldésre kerül, akitől a levelet kaptuk. Igaz, ennek nincs köze a reklámhoz, de maga a továbbküldés megvalósítja a személyes adat(ok) harmadik fél számára történő átadását...

Aztán feltett egy másik ravasz kérdést is:

A webes mailszolgáltatók lábjegyzetbe reklámot tesznek, a címzett pedig ezt megkapja, akár még a feladó tudtán kívül is. Ez jogszerű?

Azt válaszoltam, hogy az ingyenes mailre való regisztrációkor ezt engedélyezem. Erre ő:

Igen, de egy feladó user nem engedélyezheti a címzettnek érkező reklámot.

Hoppá! Erre mit lehet mondani?

Végül egy olyan felvetés, amire már válaszolni sem tudtam:

A törvény egyértelműen azt mondja, hogy személyes adat megadásához nem lehet kötni plusz szolgáltatás nyújtását. És hány olyan helyet látsz, ahol regisztrációhoz kötik bizonyos funkciók elérését?

És valóban... nem keveset.

Vajon a piaci szereplők tudják azt, hogy a törvény mit ír? Tisztában vannak ezekkel a felvetésekkel? És a törvényhozók?

Persze van egy kialakult status quo, de az a veszély fennáll, hogy valaki - akár csak a konkurencia lejáratása miatt is - elkezd kukacoskodni és elkezdi feljelentgetni a portálokat, hirdetőket. Ez pedig nagyon nem lenne jó, hiszen még kicsi és törékeny ez a piac, márpedig egy ilyen eseménysorozat csak rossz visszhangot kelteni és ezzel elriasztana sok hirdetőt és befektetőt.

Azért kíváncsi lennék, ki mit gondol a fentiekről.

A kérdések felvetéséért pedig külön köszönet Kulcsár Zoltánnak.

 

Nagyon jó összefoglaló cikk jelent meg a Menedzsment Fórumon, Az iwiw és társai: nagy buli, nagy pénz címmel.

Akit a közösségi szolgáltatások érdekelnek, itt talál egy jó felsorolást a működő hálózatokról. A cikkből kiderül, hogy az iwiw idénre 100 millió körüli reklámbevételt vár, és kiderül az is, hogy várhatóan lesz konkurens iwiw is. Néhány online marketinges szakember is nyilatkozik és érdekeseket mond:

• az iwiw divatsite lett (Novák Péter, kirowski)
• alacsony benne a hirdetési zaj (egyelőre) (Szabó Erik, Carnation)
• költséghatékony elérést tesz lehetővé (Hámori Zsuzsa, Mirai Interactive)

Végül van a cikkben pár érdekes adat, ami tovább erősíti, hogy az ilyen szolgáltatások használói elsősorban fiatalok, és hogy az ő médiafogyasztási szokásaik már mások, mint az idősebb korosztályoknak.

Pár megjegyzés.

Az iwiw ezévi 100 millió forintja bár impozáns, de mindent összevetve nem fog jelentős fejlődést hozni az oldal minőségében: ettől még nem tud gyorsabb lenni. Ugyanis egy igazán erős, saját hardverpark kiépítésének az összege kb. ugyanennyi, márpedig az internetkapcsolat díja, a folyamatos fejlesztések stb. is pénzbe kerül. Másrészt, ha nem vonnak be befektetőket, akkor erősíteni kellene az értékesítést és a marketinget - erre utaló jelek viszont még nincsenek.

Egy új szereplő belépése ugyanis felboríthatja az üzleti tervet. Amíg az iwiw egyedül van, addig a hirdetők kénytelenek ezt választani, ha ilyen hazai szolgáltatás kell nekik reklámfelületnek. De ha ez az előny -  a monopólium, írjuk le - elvész, akkor ezt helyettesítenie kell vagy egy profi értékesítésnek vagy egy háttérben lévő profi csapatnak és kapcsolatrendszernek.

Mindenestre az látszik, hogy még közel nem látunk minden lapot az asztalon, és lesz még meglepetés a social network területén az idén.

Üzenem azoknak, akik a "konrad elektronika" szavakra találták meg a blogot, hogy az a Konrad "c"-vel íródik, és ennek megfelelő domain-en van: www.conrad.hu

 

Van sok kis apróság, amire ha odafigyelünk, akkor azokkal ingyen tudjuk reklámozni magunkat és a cégünket. Ezek egyike az e-mailek végére biggyesztett aláírás.

A magán levelezésben az aláírásunk csak a nevünk (általában), az üzleti levelekben már szokás odaírni a beosztást és a telefonszámainkat. Éppen ezért az összes e-mail program (és a legtöbb webes alkalmazás) lehetővé teszi felhasználói aláírás definiálását, amit egy gombnyomással bele tudunk helyezni a megírt levél végébe.

Ez az aláírás file, amit hirdetési felületnek is tudunk használni!

Az ugye természetes, hogy beírjuk ide a cégünk weboldalát. De ideírhatjuk ezen kívül az éppen aktuális új termékünk, szolgáltatásunk webcímét, sőt, pár szavas szlogent vagy akár egy-két mondatos reklámszöveget is odamásolhatunk!

Persze mindezt szigorúan a név alá. Íme egy példa, a saját aláírásom: