Onlinemarketing blog

Az USA legnagyobb online hirdetői a költések alapján, 2008. június. Az adatok a TNS Media Intelligence-től származnak. 

Ha valaki az interneten tesz közzé információkat - weblapot csinál, blogot indít -, akkor az első kérdések között felmerül, hogy béreljen szolgáltatást, vagy vajon használjon inkább valami ingyenes megoldást?

Az ingyenes megoldás ugye azt jelenti, hogy az ember bérel tárhelyet php és sql hozzáféréssel, aztán megkéri valami programozó ismerősét, hogy tegyen fel egy wordpress-t vagy egy joomla-t vagy valami mást. Ami éppen kell az adott célhoz.

Ezek az eszközök jól használhatóak, de lássuk be: nem biztonságosak. Feltörik csúnya rossz hackerek, és akkor megy a fejvakarás, most mit kéne tenni? Nincs kéznél support, nincs kéznél programozó, aki azonnal segítsen. És egy jól működő szolgáltatás esetében, főleg, ha szponzorok is vannak a képben, nem mindegy, hogy egy-két napot vagy egy-két hetet áll a dolog.

Az optimális 1-2 óra helyett. Vagy az igazán optimális 0 óra helyett.

Mi ebből a tanulság? Semmiképpen nem az, hogy ne használjuk az ingyenes eszközöket. Jók azok, még akkor is, ha ilyen veszély fennáll. A tanulság az, hogy minden webes jelenléthez kell kéznél egy elérhető programozó, aki ilyenkor ugrik és segít. És nemcsak ilyenkor, hanem folyamatosan: szól, hogy frissíteni kell a rendszert, és azzal a lendülettel frissíti is.

Mert ez is olyan, mint az autózás. Lehet kötelező szervíz nélkül is autókázni, de előbb-utóbb ráfizetünk. 

Az ETARGET hirdetési hálózaton az elmúlt héten az alábbi öt hirdetés teljesített a legjobban, azaz ezeknek a legmagasabb a kattintási aránya (CTR) az aktuális kulcsszóra történő megjelenéskor az ETARGET hálózatában található keresőkben (azaz a tartalom alapján történő megjelenések és a katalógus megjelenések nélkül).

Az USA legnagyobb online hirdetői a költések alapján, 2008. május. Az adatok a TNS Media Intelligence-től származnak. 

Az egyik legfontosabb dolog, amire a blogírás megtanított, hogy mi a különbség az üzleti célú és a nem üzleti célú blog között. Ez pedig a rendszeresség, a folyamatosság.

Nagyon sok olyan kiváló blogot olvasok, amelyet nem rendszeresen frissít az írója. Amikor persze ír, akkor azt el kell olvasni, időt és figyelmet kell rá fordítani, mert megéri. De van, hogy hetekig hallgat az író, hallgat a blog.

Két ilyen példát tudok a szűkebb érdeklődési körömből: Rabbit és Szántó Balázs blogja.

Az ő blogjaik, és a hasonló blogok szakmailag rendben vannak, látszik, hogy az írója tudja és érti a témát, de valójában közvetlenül üzletet nem hoz számukra. Persze erősíti az ismertségüket és szakmai elsimertségüket, de megrendeléseket, munkákat nem ez alapján kapnak.

Ezek a blogok jórészt a szakmának szólnak.

Ha viszont egy konkrét megrendelői célközönséget szeretnénk elérni, akkor folyamatosan kell írni. Na nem minden nap, de valami rendszerességgel. Hetente legalább, de az még jobb, ha hetente többször.

És nem szabad abbahagyogatni. Az ember vagy csinálja vagy nem csinálja. Ha csinálja, akkor az legyen folyamatos. És akkor ha ráadásul jók is az írások, meg fognak jelenni azok az ügyfelek, akik a blog miatt jelentkeznek. És innentől válhat a blog a reklám közvetlen eszközévé.

Végtelen pusztaság könnyű por szitál,
Bíborszínû ég alatt a nagy tömeg csak áll

Íme, itt az ember, ránéz minden szem,
Az egybegyûltek várják, hogy új csodát tegyen.

Szótlanul megtöri, mégsem jut kenyér,
Nyomtalanul tûnik el, amihez csak ér.

A pusztítás csodáját a szélbe szórja szét,
Nála volt a kezdet, az embernél a vég.

/Omega/

Érdekes dolog az, hogy amint elkezdett a Kreatív Online minősége javulni, úgy válnak egyre fontosabb forrássá a blogok, sőt, a blogok kommentjei is. Erre nagyon jó példa egy az a cikk, amely a Zoom.hu várható megújulásáról szól.

De nemcsak ezen cikk tartalma, hanem az abból kibontakozó vita is blogbejegyzések és kommentek körül forog! Ennek egyik oka persze az, hogy ilyen nyíltsággal és ilyen jellegű "megmondással" ma még csak a blogokban lehet találkozni, főleg, ha az elmúlt fél - másfél év történései az érdekesek.

De ahogy a blogokra való hivatkozás megjelenik a szakmai oldalakon, úgy fog lassan átszivárogni az a fajta stílus és világlátás is: amikor a kínos dolgok is "megíródnak" és nem lesz senki sérthetetlen.

Oké, nem mindenhol lesz így. De én azt jósolom, hogy akik hitelesek akarnak lenni, azok bizony ilyenek lesznek. A sajtóközleményportálokból pedig köszönjük, nem kérünk!

By-the-way, ez egyben érdekes kihívást is jelent majd néhány ügynökségnek és cégnek: olyan oldalakról is érkezhetnek majd támadások, amire eddig nem kellett számítaniuk.

Pollner egy érdekes kérdést dobott fel: egy olyan blog, amely egyértelműen egy reklámozó szándéka alapján készül, de blogszerűen működik, vajon reklámnak számít-e?

A kérdés azért kiemelten érdekes, mert ha reklám, akkor fel kell tüntetni ezt a tényt - azaz ezt kelezni kell az oldalon. De vajon milyen kritériumok esetén válik egy blog reklámbloggá?

Ebben az esetben a blogot készítő Szántó Balázs azt írja, hogy nem fizetett tartalom kerül ki, ők (mármint a PR ügynökség) készítik a blogot, ami bár munka, de szeretik. (Kis háttér a blogról Balázsnál.) Ez így elsőre fából vaskarikának tűnik, hiszen a megrendelő végső soron fizet, ha másnak nem, a PR ügynökségnek, és ráadásul a blognak van olyan célja, ami üzleti cél.

De. Ha az Alupalack.blog reklám, akkor vajon minden olyan blog reklám, amelyik céges? Vagy egy terméket mutat be? Reklám-e a Bélyegző blog? A Gazdag Tanácsadó blog? Az Onlinemarketing Blog? Mert ezek a blogok pénzeket hoznak az íróiknak - nemcsak egy-egy bejegyzés, hanem az egész. Persze közvetve, hiszen elsősorban megrendeléseket hoznak, és abból származik a bevétel, de így aztán tényleg mi mások ezek a blogok, ha nem reklámok?

Így válik számomra ténylegesen érdekessé a kérdés. Azt látom, hogy ha egy testület (jelesül egyik kedvenc sóhivatalom, az ORTT - nevük legyen mindig áldott!) szól bele abba, mi a reklám, akkor még az autók márkajelzését is kell takarni egy-egy filmből. Ezért jó lenne valami önsanyargatás önszabályozás, vagy legalább valami iránymutatás: döntsük el mi, bloggerek, mikortól nevezhetünk egy blogot valóban reklámblognak!

Vagy ezt nem is lehet, és maradjon minden úgy, mint most? 

Az ETARGET hirdetési hálózaton az elmúlt héten az alábbi öt hirdetés teljesített a legjobban, azaz ezeknek a legmagasabb a kattintási aránya (CTR) az aktuális kulcsszóra történő megjelenéskor az ETARGET hálózatában található keresőkben (azaz a tartalom alapján történő megjelenések és a katalógus megjelenések nélkül).

Némi technikai szünet után újraindult az mmm.blog, rögtön több új állással. Aki tehát állást keres vagy kínál, az jöjjön és keressen itt is, hátha ez lesz a nyerő oldal.

Olyan kevés a valódi marketinges blog magyar nyelven (és olyan sok elhalt sajnos az elmúlt pár évben), hogy úgy gondolom, a reményteli induló blogokat is érdemes ajánlani. (Reményteli: nekem tetszik. Szubjektív vagyok, már most szólok.)

Egy ilyen blog az is, amit most ajánlok szíves figyelmébe a tisztelt blogfogyasztó közönségnek. A blog neve Marketinger, a címe Marketing - így egyszerűen. Nagy falat ez, de nem baj, sokkal szimpatikusabb, mintha már a címében is milliókat igérne.

Az író a blogján nem mutatkozik be, de az a postokból kiderül, hogy pályája elején járó, így kellően lendületes és nem belefáradt markertingessel van dolgunk, aki egy meg nem nevezett hazai kisebb vállalkozásnál dolgozik.

Ízelítő a stílusából:

ezt a blogot csak akkor ne olvasd ha nem akarod a ciánizű nyalókát forgalmazó egyéni vállalkozásodat egy héten belül a kokakóla szintjére emelni...folyt köv. elméleti, 4p,7j, 9ü stb rövidítések nélkül

Nekem eddig tetszik. Kitartást és sok jó témát kívánok neki!

Az ETARGET hálózatában nemcsak hirdetni lehet, hanem mi is kirakhatjuk saját oldalunkra az ETARGET hirdetéseit, így keresve pénzt az oldalunkon kattintókból.

Ezt a bevételt az ETARGET - ha elérünk egy összeget - kifizeti. Most viszont van egy lehetőségünk, hogy ezt a bevételt közvetlenül visszaforgassuk, mégpedig úgy, hogy kicsit többet is érjen. Ha ugyanis az ETARGET-en hirdetünk is, akkor átcsoportosíthatjuk a pénzünket a hirdetési számlára.

Havonta egyszer történik az "átutalás", és minden ilyen esetben +3%-ot még hozzáad a számlánkhoz az ETARGET. Azaz ha van 10.000,- Ft bevételünk, és azt átcsoportosítjuk, akkor 10.300,- Ft-ot költhetünk el hirdetésre.

Ezzel a megoldással tehát közvetlenül az oldalunk megismertetésére forgathatjuk vissza a hirdetési bevételünket. 

(Az ETARGET az Onlinemarketing Blog támogatója.)

Most, hogy kiderült, az internet még a szervezett rosszfiúk ellen is lehet eszköz, komolyabban is feltehető az a kérdés: átveheti-e a hálózat néhány disztribúciós csatorna szerepét?

Amikor például idehaza a könyvterjesztés egy zárt kör játszótere (ahogy az APEH árverések is azok voltak...), akkor vajon lehet-e olyan helyzet, hogy könyvet csak az interneten keresztül terjesszünk?

Maradva a példánál, egy átlagos könyv 3-4 ezres példányszáma már normális hasznot hozhat a kiadónak és az írónak is. Tehát a kérdés az: el lehet-e adni egy-egy címből háromezer példányt?

Ugyanez lehet igaz más területtel is, mindenki tud ilyet találni a saját érdeklődési köréből.

Úgy látom, hogy a mostani helyzet még nem alkalmas erre. Az internet önmagában nem elég, kell mellé a hagyományos csatorna. Az emberek hiába használják a hálót, sokkal inkább a megszokás "rabjai". Aki a könyvet könyvesboltban szokta venni, az ezek után is ott fogja.

Persze át lehet szoktatni az embereket. Ehhez kell reklám és kell egyéb kedvezmény. Például az így megvett dolog ne legyen drágább, mintha a hagyományos csatornát használnánk. Fizetéssel, szállítással együtt sem.

Bár szerintem ez most még kevés. Hiányzik az a kicsi plusz, ami az embereket a netre irányítja. Az ilyen plusz megvolt az árveréseknél, hiszen konkrétan a hagymányos csatorna használatát blokkolta néhány bőrnyakú IQbajnok. De ez a plusz máshol is meglehet. Ha például az interneten valami gyorsabban elérhető. Avagy szélesebb választékban. Vagy bármilyen más előnye van.

Erre volna szükség, szerintem. És akkor majd el lehet adni egy-egy könyvből csak az interneten annyit, hogy érdemes legyen piaci alapon kiadni.

Márpedig ha üzlet, akkor bizony kell neki marketing. És valóban. Miközben eddig jórészt a nem állami egyetemek, főiskolák hirdettek, mostanra az államiak is bizony megjelentek a hirdetési piacon.

Most tekintsünk el attól, mennyire valódi is a verseny ezen intézmények között, inkább koncentráljunk a dolog marketing részére. A felsőoktatásban továbbtanulók döntő többsége 21 év alatti. Márpedig egy dolog szerintem minden állandó olvasom pontosan tud: a 21 év alatti korosztályban kiemelkedően magas az internetezők aránya.

Sőt, azt érdemes hozzátenni: aki komolyan akar továbbtanulni, az bizony szükségszerűen internet felhasználó. A kivételek száma elenyésző.

Mi következik ebből? Leginkább az, hogy az interneten kell hirdetni. Nemcsak lehet, nemcsak érdemes, hanem kell. Ugyanis itt jelennek meg az érdeklődők, itt vannak azok, akik például most is továbbtanulási lehetőséget keresnek.

Egyébként ezen a területen két kampányidőszak van: az első december végétől február elejéig tart, második pont mostanában: július vége - augusztus eleje. Mindkettő olyan időszak, amikor viszonylagos reklámcsend van. Hatékony, olcsó kampányokat lehet így folytatni. És valóban: ha valaki most fut egy kört a fontosabb helyeken, és figyeli az ETARGET és Google hirdetéseket is, jópár egyetem vagy főiskola reklámjával találkozhat.

Kampány van. A felsőoktatásban is.

Amikor először megláttam a múlthéten már említett grafikont, és arról beszélgettünk, milyen hatással lehet ez a hazai vezető portálokra, akkor feltettem azt a naív kérdést: esetleg stratégiát kell váltaniuk?

Erre Máth András mondta azt, hogy nem, stratégiát kellene alkotniuk. Azaz jelenleg kb. annyi a stratégia a vezető portáloknál (értsd: Index, Origo, Startlap és vidéke), hogy nő a penetráció, ezért növekszik az olvasók száma, így daráljunk magunk alá minél több tartalmat, és az jó lesz. A különbség inkább csak a bedarálás módjában és irányában különbözik.

De ez a grafikon azt mutatja, hogy önmagában nem elég a fenti "stratégia". A diverzifikálódás, a külföldi szolgáltatások és a jó ég tudja mi még beleszólhat a növekedési álmokba. Valamit tenni kell, méghozzá érdemes időben, mert most nagyobb költségek nélkül talán el lehet indulni egy kijelölt úton.

A kérdés számomra az, van-e annyi és olyan stratéga ezeknél a cégeknél, akik képesek irányt mutatni, azt az irányt elfogadtatni és aztán következetesen ennek mentén végigvezetni az adott portált. Megmondom őszintén, kicsit szkeptikus vagyok...

Szerintem egyébként nincs általános megoldás, amit mindenki követhet. Meg kell találni az egyedi sajátosságokat, azokat a területeket, ahol továbbra is erősnek akarnak maradni. A Sanomának egyfajta induló portál jelleget (Startlap, és itt ugye pont a Google a versenytárs). Az Origónak egyfajta letisztult... mit is? ide akartam valami okosat, de van arca az Origónak? Az Indexnek pedig a "megmondom, véleményemezem, jópofa vagyok" vonalat.

Vagy valami egészen mást. Majd ők eldöntik. Talán időben.

 Az rss jó dolog. Az rss-t szeretjük. De felmerül a kérdés: mire való a marketingben?

Egy cikknek, blogbejegyzésnek, friss tartalomnak több módon tudunk rss-t készíteni. Egészen pontosan három alapvető módon:

• a teljes tartalmat megoszthatjuk
• egy ajánlót osztunk meg
• csak a címet tesszük közre.

A teljes tartalom megosztása a legfelhasználóbarátabb, ellenben a látogató nem mozdul ki az rss olvasóból (általában). Azaz akkor érdemes használni, ha a cél a tartalom megosztása, és nem látogatókat akarunk "generálni" az oldalunkra. A non-profit oldalaknak, a blogoknak, a reklám célból készült tartalmaknak mindenképpen ez az ajánlott megoldás.

Trükközni persze ilyenkor is lehet, ha mégis az oldalra akarunk csalogatni embereket. Például azzal, hogy hozzászólások is vannak (alapesetben a blogok ilyenek), amit persze már csak a weben lehet követni. Hozzászólni és sok esetben szavazni is csak az oldalon lehet. Tehát a teljes tartalom nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a látogatókról. Egész egyszerűen csak az történik, hogy nem minden esetben jönnek el oda.

Egy előnye van még a teljes tartalomnak a blogok esetében (idehaza): a Miner.hu blogkereső az rss tartalmakat dolgozza fel. Azaz ami nincs az rss-ben, azt nem látja.

Az ajánló megosztása egyértelműen felhasználó csalogatás. Ha érdekes az, amit írunk, akkor jön a látogató: kattint és a weben olvas. Több látogató, és értelemszerűen hasszabb eltöltött látogatási idő is "jár" ezzel a megoldással.

Ugyanakkor ez egyfajta felhasználói kényszerítés is, így nem teljesen barátságos megoldás. A blogokon is szokás ezt használni, cikkek esetében pedig a többség ilyet használ. Hiszen így a látogató a tartalom mellett a hirdetéseket is látja, sőt, könnyebb átcsábítani más tartalmak "fogyasztására" is.

Ezt a megoldást tehát azoknak javaslom, akiknek fontos a reklámbevétel, értékes és érdekes tartalommal bír, és tud olyan többletet adni, ami miatt végső soron érdemes az oldalra látogatni.

Blogok esetében is érdemes ezt használni két esetben: egyrészt, ha szerkesztett a tartalom, és fontos, hogy a weben pontosan jelenjen meg (képek, ábrák, videók használata). Másrészt akkor, ha az ajánló minden lényeges dolgot tartalmaz, és az rss-ben nem látható rész már kiegészítés vagy pontosítás.

Bloggerek használják még ezt arra is, hogy a blog címlap ne csússzon teljesen szét a hosszú bejegyzésektől.

A csak cím közzététele egyfajta kényszer- vagy szükségmegoldás. Olyan, mintha a weboldal csak azért használná az rss-t, mert az "trendy", de valójában csak púp a hátán, hiszen elviszi a látogatókat, meg különben is, milyen dolog az, hogy nem látszik a hirdetés...

Így ezt a megoldást nem igazán javaslom használni, mindenképpen érdemes egy kis ajánlót közzétenni. Ugyanakkor vannak esetek, amikor egy régebbi portálon csak azt tudják megoldani, hogy legalább a cím kimenjen rss-ben. Ilyen esetben átmeneti megoldásként mégis érdemes ezzel élni.

Végül zárásként meg kell említeni, hogy létezik direkt rss-ben történő hirdetés is. Az rss alján megjelenő képpel (banner) vagy linkkel egyre több helyen találkozhatunk, idehaza például a Sanoma is él ezzel az eszközzel. Ez a megoldás - ha nem tolakodó - jó eszköz lehet a geek-ek elérésére, bár meg kell jegyeznem, ezt se szereti mindenki. Könnyen belefuthatunk negatív véleménybe, ha pl. egy blogon az rss-ben hirdetés is megjelenik.

Az ETARGET hirdetési hálózaton az elmúlt héten az alábbi öt hirdetés teljesített a legjobban, azaz ezeknek a legmagasabb a kattintási aránya (CTR) az aktuális kulcsszóra történő megjelenéskor az ETARGET hálózatában található keresőkben (azaz a tartalom alapján történő megjelenések és a katalógus megjelenések nélkül).

Ez most egy webkettes reklám. Ádám nem kért rá, hogy hirdessem, de állást keres a blogján. Akinek kell egy jó munkaerő, bátran keresse!

Egész héten kérdéseket tettem fel, most válaszolok én is azokra, íme!

Kinek dolgoznál?

Nincs se preferált terület, se preferált ügyféltípus számomra. Ugyanúgy szívesen dolgozok multinak, mint hazai nagy cégnek, de kisvállalkozások és egyéni vállalkozók is adnak nagyon izgalmas feladatot.

Nem csak azt szeretem, ha sok pénzből (nagy haszonnal) nagy kampányt csinálhatok, hanem azokat a kihívásokat is, amikor (relatíve) kevés pénzből kell jó megoldást kitalálni.

Elsősorban persze a tanácsadás jellegű munkákat szeretem, azok közül is azokat, amelyek hosszabb távú együttműködésre építenek: folyamatos marketing tanácsadásra, kampánykezelésre vagy bármi másra van szükség.

Mi hiányzik?

Számomra nincsen "nagy hiányzó". Számomra az Internettó méltó utódja az Index, a Vianovot, Korridort saját idejükben sem szerettem annyira.

Ami számomra kicsit hiányzik, az inkább egyfajta stílusbeli változás miatt történik. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a portálok - stílusban - eltolódnak a bulvár felé (mert mindenki indexebb akar lenni az indexnél, haha), a blogok pedig előhozzák másokból is a véleményeket (azaz olyanok is véleményt mondanak nem-blogokon, akiknek nem kéne).

Hiányzik a laza, nembulvár, nemmegmondó stílus. Vagy tudtok ilyet?

Mivel kezded?

Levelek, Index, Időkép, rss feedek. És aztán napközben levelek, rss, levelek, Index, Origo, rss, levelek, etc.

Ahova be-benézek: SG.hu, Prím Online, FN.hu, HVG, A5, TotalCar és naponta egyszer legalább a Délmagyar.hu

Mi történik a hazai interneten?

Röviden: sokféle hatás egyszerre. Diverzifikálódás, egygépes-egyböngészős használat nagyobb aránya, ritkább használat, és sajnos elszegényedés is.

Ugyanakkor nem csökken, hanem továbbra is nő az internetezők száma, azaz nem kell ilyen irányú vészharangot kongatni. De a portáloknak - főleg a nagyoknak - igenis el kell kezdeniük stratégiát alkotni és olvasókat gyűjteni.

Használsz adblockert?

Operát használok, és azzal blokkolok hirdetéseket. Tehát igen. Elsősorban azért, mert rengeteg erőforrást zabálnak. Így viszont kénytelen vagyok más böngészőn (pl. Camino) ránézni az oldalakra néha, hogy képbe legyek a futó kampányokról.

Mit csinálsz máshogy a hétvégén?

Szinte mindent. Kevesebbet ülök a gép előtt, ritkábban nézek leveleket, és más szolgáltatásokat is használok. Ugyanakkor mégis semmit se csinálok máshogy: bejárom a szokott útvonalakat, csak ritkábban.

Mivel az internet kb. annyira természetesen használt "eszköz", mint a tévénézés, így aztán a hétvégén is az életem része.

Szombatra is jut egy kérdés, és stilszerűen a hétvégi internet használati szokásra vagyok kiváncsi. Azaz: mit csinálsz máshogy az interneten hétvégén?

Más oldalakat is megnézel? Több időt szánsz egy-egy portálra? Nem olvasol leveleket? Vagy egész egyszerűen offline vagy, és nem is kapcsolod be a géped?

Vagy nem is számít, hogy hétvége van, az internet az internet, kell, mint az éltető erő, és ilyenkor is a szokásos napi rutin megy?

Igen egyszerű lenne persze a válasz arra, hogy használsz-e hirdetés blokkolót, azaz letiltod-e a hirdetéseket? De én ezt egy kicsit tovább viszem, és azt is megkérdezem: ha használsz, akkor miért használsz? (És mit használsz erre?)

Egyébként becsülöm azon (jórészt Sanomás) oldalakat, amelyek a mai napig nyomatják a pop-under hirdetéseket. Mindig megjelenik a kis figyelmeztetés, hogy most nem jelent meg nekem egy reklámablak - és ez a funkció alapban benne van mára minden böngészőben (IE, FF, Opera, Safari). Vajon miért lehet ezt a megoldást még mindig eladni?

Az internet fejlődik. A penetráció nő. A reklámköltés nő. Ezek mind olyan dolgok, amit olyan természetesnek veszünk, mint azt, hogy nyáron melegebb van mint télen, vagy hogy az egyik kóla jobb, mint a másik.

Erre pár napja Máth András elém rakott egy érdekes grafikont (kattintásra nagyobb és több):

Az ábrán a Webaudit adatai találhatóak, 2004. elejétől a hétköznapi átlagos uniq visitor számok alkotják a grafikont - a teljes hazai forgalomra, illetve néhány nagyon portálra. Ami pedig az adatokból látszik, az érdekes és nagyon meglepő: a vége lefelé hajlik. A szezonalitást kiszűrve is az látszik, hogy nem növekszik a hétköznapi átlagos UV, hanem csökken.

Mi történt? Mi van ennek a hátterében? Gyorsan kérdeztem hát néhány dolgot Andrástól ezzel kapcsolatban, tisztuljon kicsit a kép.

OMB: Egészen pontosan mit is mutat az ábra? Azaz a hétköznapi átlagos UV mit takar?

MA: A hétköznapi (munkanapi) belföldi látogatók számát (UV) átlagolja a Webaudit nyilvános szoftvere - ezt bárki lekérdezheti a www.webaudit.hu oldalról. Az adat természetesen nem pontosan egyezik az emberek számával, hanem - ez a user-centric mérés sajátossága - az egyedi számítógépeket jelzi, így ha valaki 2-3 gépről internetezik egy nap, akkor 2-3 látogatóként fogja a rendszer azonosítani és fordítva: ha egy gépről 2-3 ember is megnézi a leveleit, akkor azt a rendszer egy felhasználóként számolja.

OMB: Látunk egy nagy emelkedést 2006 végén. Ez gondolom új oldalak csatlakozását jelentette, igaz?

MA: Az adat a webaudit mérését mutatja, így a növekedés-csökkenés minden egyes esetben egyszerre következik a mért oldalak ki-be kapcsolásából és a piac növekedéséből. A 2006 szeptember-2007 március közötti emelkedés egyik magyarázata a közösségi oldalak 'felrobbanása' (myvip indulása, iwiw duplázódás) valamint a téli internetes áresés miatti felhasználószám növekedés.

OMB: 2007 eleje óta láthatjuk az enyhén csökkenő trendet. Telítődött a piac? Mennek el az internetezők, és nem jönnek? Vagy egyszerűen csak kevesebb oldalt mér a Webaudit?

MA: Nem nagyon tapasztaltuk a mérésekből, hogy kiléptek volna jelentősebb oldalak - inkább a belépőket lehet látni. Szerintem két dolog lehet az eredmények mögött: Az egyik technikai, hiszen ahogy nő a laptopok száma, úgy egyre gyakoribb, hogy az otthoni és munkahelyi gép azonos - márpedig ilyen esetben a látogató nem két, hanem csak egy 'emberként' számolódik. A másik ok inkább gazdasági-tartalmi: előfordulhat, hogy a felhasználók egy csoportja - akik nem 'kattantak rá' az internetre - megismerte, megértette az eszköz használatát és helyére is tette. Akkor használja, ha kell neki és ez bizony lehet, hogy hetente csak 3-4 nap és nem mindennap. Ez pedig bizony csökkenést mutat a napi statisztikákban.

OMB: Tegyük fel, hogy valóban megállt a felhasználók számának az emelkedése. Azon kívül, hogy ez rossz üzenet az egész hazai internetes szakmának, mit jelent a cégekre nézve? Például emiatt stratégiát kellene váltaniuk a portáloknak?

MA: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy stratégiát kellene alkotni. A legnagyobb szereplők ugyanis a vezető oldalaikkal eddig inkább sodródtak és élvezték, hogy minden hónapban újabb közönség csatlakozott a táborukhoz. Úgy tűnik, hogy idén tavasszal ez a természetes bővülés megállt vagy legalábbis csökkent. Ha viszont így van, akkor a reklámbevételek növelése érdekében bizony egyre inkább egymástól is el kell hódítani közönséget.

Ezek után még mindig marad a kérdésem, mindenki felé: mi történik a hazai interneten 2007 eleje óta?

Reggel fölkelsz, leülsz a számítógéphez, és elsőként megnézed az... Melyik oldalt? Mi az első weblap, amire ránézel? Minden nap más? Vagy rss olvasással kezdessz? Esetleg valamelyik nagy portállal?

Index? Origó? Startlap? Esetleg iwiw? Vagy Netvibes? Google Reader?

Mivel kezded a napod? 

...szerveztünk egy kis játékot egy nyári kampányhoz, lehet még csatlakozni! A lényeg, hogy aki valamilyen formában a blogján népszerűsíti a Gábor Dénes Főiskolát, illetve az oda történő pótjelentkezés lehetőségét, az értékes ajándékokat nyerhet.

Bővebben a GDF Blogon, lehet csatlakozni bátran!

(A kampányt mi szervezzük, így bár ez itt most a reklám helye, de attól még a blog profiljába is vág.) 

Nem gondoltam volna, hogy így a nyárra ekkora változás áll be a hazai felhasználók böngésző használati szokásában. De a legújabb Adverticum felmérés alapján azt kell mondjam, hogy valami nagy dolog történt itt.

A Firefox ugyanis ezen mérés szerint megelőzi az Internet Explorert! Az FF 48,9%, az IE 46,8%-ot tudhat magáénak. A felmérés elég sok, közel két és fél millió felhasználó adatát tartalmazza, és e hónap elején készült. Az eredmény egyébként annyira meglepő volt, hogy az adverticumos fiúk az elmúlt másfél hétben kétszer is ellenőrizték, hogy tényleg így van-e, de nem találtak olyan hibát a mérésben, ami befolyásolhatná az eredményt.

Így azt gondolom,tényleg valami érdekes ponthoz értünk. A böngésző háborúban a helyzet a fokozódik!

Mai kérdésem egyszerű: neked melyik mára halott weboldal hiányzik az internetről?

A hatalmas felhajtással bevezetett Korridor.hu? Vagy a kiwwi nevű ingyenes hozzáférés-szolgáltatás? Esetleg dpg.hu-s e-mail címet szeretnél még mindig a DrótPostaGalambnál?

Vagy valami külföldi szolgáltatás hiányzik? Az AltaVista kereső, még a Digital-os időkből? (http://altavista.digital.com/ - aki még emlékszik...)

Milyen emlékképeid maradtak?