Onlinemarketing blog

Korábban már felmerült bennem, meddig maradnak meg a politikus blogok.

Erre a héten majdnem átugrottam Gyurcsány miniszterelnök blogjában írtakon:

Lassan életem szerves részévé vált a blog írása és olvasása. Úgy tartozik hozzá a mindennapokhoz, mint az értekezletek, vagy a szokásos telefonok intézése. Eszembe sem jut, hogy csak a választásokig vezessem a naplót.

Hát kérem! Meglátjuk.

Én megértem Simót. Nagy nehezen sikerült beépülniük a köztudatba, végre az olvasók, a hirdetők és a szakma is elfogadja az internetes médiát, kialakult egy új status quo, erre meg itt van egy ilyen izé, ezek a blogok vagy mik, amik felborogatják ezt az amúgy sem olyan régen kialakult új rendet.

Mert tényleg, milyen dolog az, hogy ezek a felhasználók itten saját médiát csinálnak? Elcsipegetnek ilyen-olyan híreket, azokat kommentálják, teleszemetelik a netet a véleményükkel, és közben még a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületébe se fognak belépni!

Skandallum!

Mert mijük van ezeknek a blogoknak? Sőt! Mijük nincs?

Nincs ebit data-juk. Nincs business plan-jük. Nincs sales strategy-jük. Nincs human resource gazdálkodásuk. Nincs CEO-juk.

Nincs látogatottságuk. Nincs letöltésszámuk. Nincs reklámjuk. Nincs szerkesztőségük. Nincs ezeknek semmijük.

Hát lehet ezeket komolyan venni?

Mindig bosszantó, ha az ember belefut egy halott oldalba. Főleg akkor, ha szükség volna onnan valami aktuális információra.

Ahhoz már hozzászoktam, hogy kutató cégek "elfelejtik" publikálni a legújabb kutatásaikat, ügynökségek "elfelejtik" frissíteni a híreiket, vagy egyes portálok egyik napról a másikra leállnak.

Sok oka lehet ennek, pl. most mi is szünetelttjük a frissítést az Onlinemarketing.hu oldalon - az okok pedig olyanok, hogy nem kötjük senki orrára...

De az igazán bosszantó, ha egy kívülről működőnek tűnő szolgáltatás valójában nem működik, tetszhalott.

A Góliát kereső - minden tiszteletem a fejlesztőknek - sajnos most ilyen.

Munkám során rendszeresen kell ellenőriznem különböző szavakhoz található találatokat az ismertebb keresőkben. Általában a Google (nemzetközi), Google (magyar), Yahoo, MSN, Vizsla24, Góliát, Kurzor, Tangó lépéseken megyek végig. Emiatt látom a mozgást: mi változik és mi statikus. A Góliát olyan, mint egy tó az Antarktiszon. Szép, csillogó és változatlan. Hónapok óta.

Új oldalak gyakorlatilag nem kerülnek bele (csak a hirdetési sorba), a régi oldalakhoz tartozó információk nem frissülnek, a helyezések a találatok sorában nem változnak.

A Góliát most nem más, mint egy snapshot a hazai web néhány hónappal (jónéhány hónappal...) ezelőtti állapotáról. Időutazás.

Maga a szolgáltatás pedig emiatt - halott.

(Az igazsághoz tartozik, hogy elvileg készül egy új motor és adatbázis, ha igazak a pletykák. Reméljük azok. De azért annak a bevezetéséig a mostani állapot siralmas...)

Ha az ember komolyan foglalkozik egy témával, akkor természetesen olvassa a nemzetközi sajtót. Ez a mi online marketinges szakmánkban a nagyon erős amerikai dominancia miatt azt jelenti, hogy rengeteg amerikai példát látok és olvasok nap mint nap.

Új megoldások, új technikák, új csatornák.

Itt van például a podcasting, amiről már Pollner is írogat egy ideje. És a legutóbbi írásából is kiderül, az USA-ban ez már egy működő csatorna.

Eközben mi még arról vitatkozunk, hogy a blog működhet-e hirdetési csatornaként, mikor, kik használhatják ezt - itthon.

Közben persze zajlik az élet (mert a blogokból itthon még nem lehet megélni ugye), és az ember tervez ilyen-olyan online kampányokat (nagyon jókat, természetesen). És elmereng: mikor jutunk el oda, hogy merjünk használni olyan eszközöket, amik valahol a periférián vannak még? Bevállalhatok-e egy kampányban olyan eszközt, amiről a hirdető még csak nem is hallott?

Mondják, olyan 5 évvel vagyunk az élvonaltól lemaradva, és ami most ott újdonság az online marketingben, az nálunk majd olyan 5 év múlva fog feltűnni. Gondolom a podcasting reklám sem az a megoldás, ami kimutatható forgalmat fog az idei évben generálni nálunk.

És mégis: kísérletezni érdemes. Ha sikerül találnunk olyan megoldásokat, amik valóban elérik a megcélzott fogyasztókat, akkor nem törődve a dolog újdonságával használni kell.

Mostmár csak találjunk olyan ügyfelet, aki szintén így gondolkodik.

Pár hónapja már írtam arról, mire lehet a rss-t használni az online marketingben.

Most látok egy szép hazai példát: az ITPort.hu nevű informatikai portál "partnerkapcsolati információs szolgáltatását" indít.

Az általuk küldött levélben szépen és érthetően leírják, mit szeretnének:

Szerkesztőségünk szeretné információit (hírek) és kifejtő írásait (cikkek) minden  nap minél szélesebb körnek elérhetővé tenni. Ezért arra gondoltunk, hogy amennyiben Önök is hasznosnak tartják, egy "Informatikai hírek" RSS boxot szeretnénk elhelyezni az oldalukon.

Sőt, abban is segítenek, ha nem tudnánk beilleszteni egy rss tartalmat:

Készítettünk egy hivatalos ITport RSS olvasót, aminek  segítségével a kis box beillesztése 3 sorból állna, így a technikai részét leszorítottuk 5 percre.

Persze tudom, hogy nem ők az elsők, akik ilyen szolgáltatást felkínálnak. Sőt, a hírlista oldalak eleve ilyen elven működnek.

Amiért mégis megtetszett az ITPort, az egyrészt az, hogy időt és energiát fordítanak az elkészítésen túl a terjesztésre is, és az, hogy tudatosan használják az ismertségük növelésére.

Ügyes és követendő példa.

Az NRC egy érdekes kutatást tett közzé a Húsvét kapcsán.

A kutatás az internetezők és a Húsvét kapcsolatát boncolgatja. Érdekes, hogy mennyire nem vallási ünnepnek tartjuk számon: a többség családi ünnepnek tartja, sőt, az internetezők egyharmada szerint csak munkaszüneti nap, nem több.

Úgy tűnik, nem vagyunk hagyománytisztelők.

...a netpolgárok közel 29 százaléka a locsolkodás hagyományát köti a húsvéthoz, míg Jézus feltámadása 24, a sonka pedig 23 százalékuknak jut elsőként eszébe az ünnepről. A húsvéti nyuszira már csak az internetezők 15 százaléka asszociál, a hímes tojást pedig csupán 9 százalékuk tartja a legjellemzőbb jelképnek.

Ehhez képest az internetezők kétharmada készül valamivel az ünnepre. De nem locsolóverssel...

A fentiek után nem is csodálkozok azon, hogy a neten nem nagyon látunk tojásos, nyuszis hirdetéseket.

Mintegy Indexes tallózó, két Indexes cikket ajánlok. Jobban és részletesebben nem lehet megírni egy-egy ajánlót...

Itt a PolyMeta kereső! A cikk >>>

Bár a Google egy adott keresőszóra akár sokmillió találatot is kidob, a felhasználó számára ennek jelentős része "vaktalálat". A PolyMeta bár kevesebb, de - megalkotói reményei szerint - relevánsabb találatot kínál az olvasónak, ráadásul a Morphologicnak köszönhetően a magyar nyelv sajátosságaira is tekintettel van.

myWIP: az iwiw kihívója. A cikk >>>

A myVIP funkcióiban szinte teljesen megfelel az iWiW-ből ismert alapszolgáltatásoknak: saját profiloldal, ismerősök meghívása, belső levelezés, képfeltöltés, keresés. Extraként pedig egy chatszobát találtunk. A szájt dizájnja jóval harsányabb, mint a nagy magyar elődé. Ezzel együtt valahogy az elrendezés, a menüpontok összképe letisztultabb hatást mutat: könnyebben igazodunk el az oldalon.

 

Valamikor '97-ben olyan élethelyzetbe kerültem, hogy kellett némi pénz viszonylag gyorsan. Akkor találtam ki az első olyan internetes szolgáltatásomat, ami jobban hasonlított hirdetéshez mint önálló weboldalhoz: a Virtuális Kirakatot. Azóta persze már írmagja sincs a neten, de akkoriban ez nemcsak jó ötletnek tűnt, de még fizetős hirdetőim is voltak. Kaptak mind egy-egy oldalt, ahova én raktam fel az átadott szöveget és képeket.

Amikor először megláttam a Kreatív Online fórumán a Gugu nevű szolgáltatást, akkor valahogy ez a Virtuális Kirakat jutott az eszembe.

Az oldal alapötlete egyszerű: egy katalógus szerű szolgáltatás, kötött kategóriákkal, ahova elhelyezhetjük rövid cégbemutatkozónkat. Van hozzá egy attraktív(nak szánt) ideológia is, ami elsősorban az ingyenességet emeli ki.

A gugu.hu-n 250.000 azaz kétszázötvenezer virtuális üzlethelyiséget (ill. bemutatótermet, irodát) kínálunk ingyen,
azaz 0 Ft/hó-ért, tetszőleges időtartamra.
A regisztrációt azoknak a cégeknek és vállakozásoknak ajánljuk, akik szeretnének a közvetlen konkurenseikkel egy lapon, egy teljesen új formában megjelenni. Hozzánk bárki díjmentesen feltöltheti portfolióját, termékeit, szolgáltatásait egy hatékony, de mégis egyszerű szerkesztőfelület segítségével; a tartalom a legjobb helyre kerül.

Különböző okok miatt az alap böngészőm az Opera, aminek az eddigi verziói nem tudnak igazán mit kezdeni az AJAX-os oldalakkal. Mivel a Gugu full AJAX, így a szerkesztéshez kénytelen voltam Internet Explorerre váltani.

Először is álljon itt egy live teszt, felraktam egy partnerünket a Gugura:

Regisztráltam pár napja, aztán most elővettem újra.
Belépek.
Érdekes a belépés utáni oldal, kitöltetlen formok várnak jelszóváltásra, ami persze most nem kell, és bután mutat. El kellene dugni ezt a jelszóváltást egy link mögé...
Akkor most foglalok egy új helyet.
Ez egy új ablakot dob fel.
A kategóriáta felső menüből választom ki - okos.
De beír egy kódot - ez jobb lenne szövegesen, a kódot minek látom?
Cella. Ide mit írjak?
Az egyes cellák sorszáma az egérkurzor hatására jelenik meg az éppen kiválasztott cella felett (ha elfelejtetted kiválasztani, akkor nyiss egy új böngészőt és nézz utána). Ez alul van egy megjegyzés részben...
Üh. De miért nincs egy link, vagy egy olyan profi kiválasztó, mint ott fenn? Akkor most vissza a belépős ablakba. Keresem a címlapra vissza gombot.
Keresem. Nincs. Kilépés van, de az most nem kell.
Akkor új ablak. www.gugu.hu Nem vagyok belépve! Hova lett a session-om?
Akkor a cellát kiválasztom, megvan. Visszaváltok az ablakhoz - aminek nincs normális neve, csak valami php-s cím. Ez nem túl jó így...
Kitöltöttem mindent.
Mentés
Logó feltöltés - most kapartam egy logót, nézzük.
Összenyomta a logómat... Ez így csúnya. Most mi legyen? Át lehet valahol méretezni? Lássuk!
Nem... Akkor most mi legyen? Csináljak egy ilyen arányú logót?
Egyelőre marad ez, majd később visszatérek rá.
Akkor a tartalom.
Képet nem lehet feltölteni közvetlenül. Kár.
Szöveget, linkeket beraktam. Jó ez a kezelőfelület, ilyen van a blog.hu-n is :-)
Akkor mentés.
Erre visszajött minden.
Mi legyen? Mentsek megint? Megnézem inkább a listában, mi van.
Reload ahol kiválasztottam a logó helyét - és ott van!
Katt a logóra.
És jobboldalt ott is van az anyagom.
Hát... nincs rá közvetlen link, amit most idemásolhatnék... az Opera alatt pedig nem tudom megnézni az oldalam...

Még a teszt előtt feltettem pár kérdést a fejlesztőnek (a Kreatív Online fórumán), íme kicsit szerkesztve a lényeg:

Onlinemarketing Blog (OMB): Opera alatt nem tudom használni az oldalt...

Gugu: Az oldal egy 500 mb-os webhosting csomag keretein belül lett megvalósítva, amennyire lehet, a kliens oldalra tettük a terhelést. Ezért van javascript-es menürendszer, xmlhttp-s (ajax) oldalbetöltés, plusz még egy csomó dhtml-es kiegészítés. Ezeket az IE, Firefox és még jópár böngésző (több linuxossal is teszteltem) simán támogatja, de az Opera sajnos itt (főleg az ajax terén) eléggé le van maradva:( A szerver oldali terhelés viszont ennek következtében annyira kicsi lett, hogy szinte csak sávszélesség vonzata van.

OMB: Azt írjátok, hogy az oldal keresőkre van optimalizálva. Ezen pontosan mit értetek?

Gugu: Ha nem lennének kereső robotok, akkor sql adatbázis sem kellett volna a rendszer alá. Emiatt viszont van sql, mely segítségével meg lettek valósítva azok a követelmények, amiket a kereső robotok igényelnek (a teljes tartalom elérhető sima href-eken keresztül is, ajax-os oldalakat különben nem is lehetne indexelni), minden oldalhoz beszédes title tartozik, a linkek száma oldalanként 100 alatt van, könnyű beazonosítani, hogy mi a friss és mi a változatlan tartalom, stb.

A Googlebot egyébként egyszer már beköszönt és leindexelte a főoldalt. A keresőrobotoknak még egy haszna van; ha rendszeressé válik az indexelés, akkor egy beágyazott szabad szöveges keresőmező is fel fog kerülni a gugura, ami a témák szerinti keresés mellett azért elég hasznos tud lenni.. Bár ez valószínűleg inkább Tangó lesz, mint Google, tekintve, hogy ez legalább tud magyarul ragozni.

OMB: Ki a célcsoportotok? Kit szeretnétek elérni az oldallal?

Gugu: Célközöség: hát ez elég sokszínű.. Az oldallal igazából a tematikus keresők és az ingyenes tárhelyszolgáltatások előnyeit próbáltuk ötvözni: ha egy cég termékei, szolgáltatásai beleillenek valamelyik kategóriába, akkor a cég a releváns tartalmat egy max. 30 kbyte-os tárhelyre töltheti fel egy (szerintem) profi wysiwyg szerkesztő segítségével. A célközönség tehát a kategóriarendszer felépítéséből adódik; ez pedig nagyjából megfelel egy átlag halandó hétköznapi igényeinek. Ha lesz rá igény, ezt a későbbiekben bővíteni szeretnénk.

OMB: Gondolom van egy induló üzleti modelletek a működésre, finanszírozásra.

Gugu: Az oldal ingyenes és az is marad. Nem a látogatottságból adódó reklámozási érték érdekel elsősorban, sokkal inkább valamiféle webes jelenlét megalapozása, ami később sokmindenre jó lehet (pl. még nagyobb dolgok egyszerűbb elindításához). Ettől persze jó lenne, ha egyszer valamikor bárki is hirdetni szeretne ezeken az oldalakon :)

OMB: Egy ilyen szolgáltatás főleg az üzleti igények kielégítését célozza, mégsem kapott valami hangzatos üzletikatalógos, virtuálisüzlet vagy hasonló nevet. Miért lettetek Gugu? Honnan a név?

Gugu: Maga a gugu nem jelent semmit. A legegyszerűbben megjegyezhető szabad domain neveket próbálgatva azért tetszett meg ez, mert hasonlít a Google magyar kiejtésére. Elég idétlenül hangzik, de nekem tetszik.

---

Idáig az információk. Számomra az első benyomás elég vegyes. Érdekes ötlet, de a megvalósítás még nagyon béta. Mindenképpen kellene fejleszteni, de nemcsak a formát: a tartalmat is. Nagyon jó ötlet az ingyenes bekerülés, de azért jó lenne legalább a népszerűbb kategóriákra beszervezni pár céget, hogy kedvet adjon a konkurenciának is. Sokat kell még gyógyítani a kezelőfelületen és a segítő szövegeken is, hogy igazán barátságos legyen a dolog. És kellene valami igazi business modell, mert nem látom, mitől fog a dolog 5 év múlva is élni. Kellenének hirdetési helyek, kellene médiaajánlat, telefonos kontakt... És akkor érdemes elkezdeni kiépíteni a kapcsolatokat az oldal népszerűsítésére. De addig még van munka. És nem is kevés.

BÖLCS RABLÓK BALLADÁJA
írta
SEKSZPIR ALADÁR

Költsd el pajtás nyomban a pénzed italra!
Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra.
Ne csak addig nyújtózz, míg a takaród ér.
Elszoksz a munkától, s akárki tettenér!
Munkára kényszerül, ki pénzét elissza,
Takarékos gengsztert elfogják, mert lusta!
Okulj ha látod, hogy gyűjtenek a méhek
S nincs soha egy vasuk; csoda hogy megélnek!

AJÁNLÁS!

Ki pénzét elissza, azt a munka tartja fönt,
Ezért van az, hogy a józanság öl, butít és
                                        nyomorba dönt!

 

(via)

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy egy-egy régebbi tévéreklámot hol lehet megszerezni. Általában csak a szerencsén múlik, hogy ez valakinek meg van-e.

Az Index írt a NAVA projektről, ami nem más, mint tévéarchívom közpénzen.

Részletesebben a NAVA honlapjáról:

A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású műsorai. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok, vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Ilyen kötelespéldány archívum eddig Magyarországon nem létezett. A NAVA különlegessége lesz, hogy gyűjteményéhez on-line hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül. Ezen kívül segítséget nyújt a helyi műsorszolgáltatók archívumainak feldolgozásához.

Rákerestem a reklám szóra, és hoppá! Vannak benne tévéreklámok is! Igaz, jogi okok miatt letöltés nincs, de a NAVA pontokon már meg lehet nézni ezeket is.

Ez jó hír lehet mindenkinek, aki tanulmányt, szakdolgozatot vagy cikket ír a reklámokból.

Nagy kár, hogy a láthatóan kőkorszaki jogi szabályozás most is gyakorlatilag használhatatlanná tesz egy netes szolgáltatást...

Az internet nagy előnye, hogy gyorsan és akár időben is pontosan célzottan lehet kampányokat futtatni. Egy-egy jeles ünnep pedig rendszeresen ad ötleteket a kreatívoknak.

Ezért érdekes számomra, hogy az idei Húsvét valahogy még nem látszik a monitoromon.

Hol vannak a nyulak? Hol vannak a tojások?

Mondjuk tény, hogy idén a két választási forduló közé "szorult" az egyháznak ezen fontos ünnepe, de éppen ezért - vagy talán ettől függetlenül - lazíthatná néhány húsvéti kép a komor hétköznapokat.

Na de meglátjuk mi lesz a hét második felére. Ha valaki lát nyuszitojást, ne kíméljen, kommentezzen!

Ez egy riport jellegű írás, a helyszíneket, a személy- és márkaneveket megváltoztattam, indokolt esetben szívesen kiszolgáltatom.

---

Arnold, kollégám földije, gyermek- és ifjúkori barátja, egy dunántúli városkában él, magánvállalkozóként kb. 15-20, környékbeli közepes cég rendszergazdai-szakértői teendőit látja el, néha még programozgat is.

Egy délelőtt izgatottan hívott minket, mert éppen egy baráti partnerénél, a helyi Toyota képviseletnél (szervíz és szalon) cserélt nyomtatópatront, amikor betoppant egy úr, és roppant előnyös keresőmarketing tárgyú szerződést ajánlott Jani bácsinak (tulajdonos-ügyvezető), amelyről bár messziről virított, hogy szakmailag nem frankó, de akkora lyukat beszélt a számítógéphez csak alapfokon értő Jani bácsi hasába, hogy az már hegyezte is a tollát, és úgy tűnt, Arnold sem tudja lebeszélni a megkötéséről.

A szerződés tárgya az volt, hogy Jani bácsiék site-ja felkerül az úr által üzemeltetett halad.hu cégkatalógus jellegű oldalra - ennek díja 10 keresőszóval 30 eFt/év, 20 keresőszóval 50 eFt/év -, így a Google az általa megadott szavakra első oldalon fogja hozni a Toyota szalon oldalát. (Érdemes megtekinteni a site-ot.)

Először Arnoldot készítettük fel, hogy próbálja elmagyarázni Jani bácsinak, a keresőoptimalizálás kicsit máshogy megy, mint ahogy most előadták neki, például a munka effektív részét képezi, hogy át kell alakítani a weboldalat, vagy hogy mást ne mondjunk, a kereső kifejezéseket a klienssel közösen választjuk ki, nem pedig rátukmáljuk.

Arnoldnak nem sikerült eltérítenie Jani bácsit, végső kétségbeesésében kihangosította a telefonját, és többen beszélgettünk; egyik oldalon Arnold Jani bácsival és a cégkatalógusos úrral, másik oldalon ketten a kollégámmal. Az úrtól érdekes dolgokat tudtunk meg: szabadalommal védett módszere van keresőoptimalizálásra, illetve szerződésben áll a Google Magyarországgal (civilek kedvéért: nincs ilyen cég, az internetes kezelőfelületek és banki átutalások korában mi értelme is lenne?). Arra a kérdésre pedig, hogy a "toyota" szót miért nem lehet felvenni a kulcsszavak közé, azt a választ kaptuk, hogy azért nem, mert az egy bejegyzett védjegy.

Inkább taktikai megfontolásból, de végig együttműködően viselkedtünk; többször hangsúlyoztuk, hogy nem kívánjuk elrontani az üzletét, a 30 eFt/éves adatbázisba kerülési díjat "még akár el is fogadható"-nak tartottuk, csak egyrészt a szolgáltatás definíciójával vannak problémáink, másrészt a nyilvánvaló hazugságokat nem tudjuk akceptálni, még akkor sem, ha tudomásul vesszük, hogy egy jó marketinges néhol igencsak erősen kiszínezi az igazságot.

Az úr veszte az lett, hogy túljátszotta a szerepét, túl harsányan vonta kétségbe a mi kompetenciánkat, szakmai fölényének illusztrálására pedig többször is kijelentette, hogy ő kapcsolatban van a Google Magyarországgal. Ekkor cselesen a Google Magyarország telefonszámát kértük tőle, hogy megkérdeznénk, tényleg felhatalmazása van-e tőlük, de sajnos nem sikerült előkerítenie a névjegykártyát, és fel sem volt írva neki a számuk - ez már Jani bácsi fejébe is szöget ütött. Azt javasoltuk, hogy mivel a Google internetes keresővel foglalkozó cég, valószínűleg könnyen meg lehet találni a magyarországi képviseletüket az interneten. Ha netán záros határidőn belül valahogy nem sikerülne a céget megtalálni, akkor Jani bácsi két erős kezére bízzuk a továbbiakat.

Jani bácsi pár nap hívott minket, megköszönte a segítséget, kollégámnak pedig legközelebbi otthon jártakor kimerítő tesztvezetésben lehetett része.

---

"Tiszta MLM-es dumája volt a csókának, Jani bácsit teljesen elbűvölte, nagyon magabiztosan viselkedett" - jellemezte Arnold később - "amikor viszont veletek beszélt, meghökkent, számára új volt, hogy kérdőre vonják, a kudarchoz pedig szemmel láthatóan nem volt hozzászokva. Mondjuk ezt el is hiszem, nagyon tuti parasztvakító szövege volt, Jani bácsi nem egy hülyegyerek, de simán bekajolta".

Végül leszögeznénk, hogy nem vonjuk kétségbe, hogy a katalógusokba történő bekerülés a keresőoptimalizáció egyik hatékony eszköze, és a lendületes, "személyes varázson alapuló" marketingnek sem vagyunk ellensége, viszont felhívnánk arra a  figyelmet, hogy egy minden valóságalapot nélkülöző üzleti ajánlat megtétele legenyhébb esetben is etikátlan, ha nem éppen bűncselekmény, a szakma nevében elhatárolódunk az efféle módszerektől.

...akkor azt nyomon kell követni valahogy.

Erről a témáról ír Szántó Balázs, érdemes elolvasni és tanulni belőle!

A Google elérhetővé tette az AdWords kampányok kezelését lehetővé tevő kliens programját, ami Windows XP vagy Windows 2000 alatt használható.

Aki tehát hirdet a Google-ben, az most kap egy kellemes eszközt, amivel a saját gépén tudja összeállítani a kampányait.

A program még beta, de érdemes kipróbálni.

http://services.google.com/adwordseditor/

Egyre többen próbálkoznak a neten információkat szerezni a szakdolgozatukhoz úgy, hogy fórumokban kérdeznek illetve saját weboldalt készítenek valamilyen adatlappal.

Ezek a megoldások több-kevesebb sikerrel működhetnek is, a szakdolgozatokhoz elvárt (tapasztalataim szerint sajnos nem túl magas - tisztelet a kivételnek) színvonalhoz elégséges eredményt hozhatnak.

Ebből a mezőnyből messze kiemelkedik egy most elkészült weboldal: Mátis Iván a szlovákiai Révkomáromból saját domainre tette fel a kérdéseit, ráadásul egy olyan körítéssel, ami akár hasznos is lehet, de mindenképpen jó szórakozást kínál.

A www.viral-marketing.hu oldalon találunk ugyanis egy gyűjteményt vírusreklámokból, ami láthatóan nem véletlenszerűen lett összeválogatva, és e mellett a 2005-ös Cannes Lions reklámfesztivál dobogós helyezettjeit is megnézhetjük.

A diplomamunka, amihez az oldal készül, természetesen a vírusmarketingről szól - van is egy nagyon jó összefoglaló a témáról (bár a Word of Mouth Marketing Association nevét Szájreklám Szövetségnek fordítani nekem kicsit furi).

Jó nézelődést mindenkinek és töltsük ki a kérdőívet is. És reménykedjünk, hogy a szakdolgozatot is majd jól elolvashatjuk itt, ha elkészül!

Célozzunk, méghozzá kulcsszóra, de itthon.

Erre az egyik jó megoldás az etarget nevű szolgáltatás, amely jelenleg a cseh, a szlovák és a magyar piacon érhető el. Olyasmi megoldás, mint a Google AdWords, de azért van egy pár eltérés is.

Először is a hazai oldalak közül egyre többet megtalálunk a kínálatban. Aztán itt csak maximum 5 link jelenhet meg egy-egy kulcsszóhoz. A hirdetés megjelenési elve pedig maga a célzás: akkor jelenik meg a hirdetésünk, ha az általunk kiválasztott szó szerepel az adott tartalomban, illetve keresők esetében ha arra keresnek rá.

Alapvetően ez is link hirdetés: áll egy fejlécből, egy maximum 150 karakteres tartalmi részből és egy URL-ből (azaz weboldal címből). Egy hirdetéshez 30 kulcsszót lehet rendelni (ezt mondjuk nem értem, miért kell így korlátozni, de ez van), és persze adnak online statisztikát is.

A rendszer tud adni előre statisztikát, meg tudja mondani, egy-egy szóra az előző héten hány keresés illetve hány kattintás történt. Ez egy kiváló eszköz egyébként arra is, hogy keresőoptimalizálásnál eldöntsük, az általunk kigondolt kulcsszavak közül melyiket érdemes választani az optimalizálásra...

A szolgáltatás már lassan 2 év a piacon van, bár főleg az utóbbi fél évben kezdett el felfutni. Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy mostanában kezdtek el jobban terjeszkedni.

Érdekes az együttműködésük a nagy hazai keresőkkel is. Például a Tangó kapcsán írtam, hogy időarányosan lehet benne hirdetni - de ha az Etargetet használjuk, akkor vehetünk benne kattintás alapú hirdetést is.

Az Etarget árazása tehát kattintás alapú, de nem fix árú. Idemásolom az árképzést, mert érdemes ismerni:

A kattintás alapára új hirdető esetében 20 Ft + Áfa (2%-os CTR-nél, melyet automatikusan kap az új ügyfél).
Ezt az összeget később (200 megjelenítes után) kiértékeljük. Ha nincs konkurens hirdető, akkor az ár a következőképp alakul:
2% CTR - 20 Ft
7% CTR - 10 Ft
12 % CTR es ez felett 5 Ft
0,3 % CTR - 50 Ft
A %-ok határértékek, lineárisan változik az ár az eredményesség függvényében.
Konkurencia eseten a kattintás árát 2 tényező befolyásolja: a CTR és a maximális kattintási ár. E két tényező szorzatából kapunk egy pontszámot, akinek magasabb, előbbre kerül.

Itt is van alap account, 10.000,- Ft bruttó összeg az induló minimális ár.

És akkor a végére egy nagyon friss aktualitás:

Az Etarget az alábbi oldalakkal is megkötötte a szerződést az együttműködésről: Nők Lapja Café, Vezess.hu, Velvet, Totalcar, Cinematrix

A teljes oldallista itt érhető el.

Néhány hete előre megfontolt szándékkal meghívtam egy volt kollégámat, ern0-t a blogra, hogy publikáljon bátran. Ő sok más mellett a keresőoptimalizálás területén is profi játékos, ezért azt kértem tőle, ha lehet, ezen a vonalon (is) erősítsen.

Ma megszületett az első bejegyzése nálunk, máris érdekes és provokatív felvetésekkel. Ajánlom mindenki figyelmébe.

Különben ern0 jegyzi a linbroker.hu oldalt. Nem mellékesen.

Nemrég megdicsértük, most viszont ledorongoljuk ezt a rokon témájú blogot, mégpedig a mottója miatt, amely így hangzik:
A szöveg megfogalmazása eléggé suta, az első vessző pedig felesleges, de nem is ez a fő gond vele, hanem a jelentése, amely úgymond tárgyi tévedéstől sújtott. A keresőoptimalizálás ugyanis nem ingyenes, aki erre adja a fejét, az nagyjából az alábbi kiadásokkal illetve egyéb - idő, munka - ráfordításokkal számolhat:

• tanácsadói díj,
• site technikai és tartalmi átalakításának költségei,
• nyomonkövetés.

No persze, ha a site üzemeltetője-tulajdonosa egymaga veselkedik neki, vagy beosztottait bízza meg vele, akkor meg lehet úszni a projektet pénz kiadása nélkül, de ez amellett, hogy nem egyenlő az ingyenességgel, csak akkor járható út, ha hősünk vagy csapata rendelkezik megfelelő szintű SEO, valamint a site átalakításához szükséges technikai ismeretekkel, és nem utolsósorban a megcélzott határidőre történő kivitelezéshez szükséges elegendő szabad idővel.

Hogy köznapi hasonlattal éljünk, a garázs kimeszelését természetesen mindenki maga végzi, de ha egy többemeletes szállodánk van, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha azonnal mi nyúlunk a vödör és a pemzli után, sem az, ha a pincérek kezébe nyomjuk azokat.

Azért ne tessék megijedni, a keresőoptimalizálás költséghatékony eszköz, elsősorban hosszútávú hatása miatt, amely más marketing műfajban nemigen tapasztalható.

Egy igazán jó online marketing link gyűjtemény: http://www.onlinemarketinglinks.com/

Szemezgethetünk belőle.

Ma hajnalban behalt az egerem. Tegnap tönkrement a sim-kártya a telefonomban. Reggel elfüstölt a notebookom hálózati töltője.

Azt hiszem ez egy nem szerencsés nap...

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogyan lehet lehet a blogot bevonni a hirdetések piacára. Mert az egy dolog, hogy valahol oldalt, alul, felül, akárhol elhelyezek egy bannert vagy szöveges linket - ez nem több, mint a szokásos hirdetési megoldások.

Az igazi kérdés az, hogy miképpen lehet magában a blog szövegben, a postban, azaz a bejegyzésben reklámozni? Hiszen a bloggerek nem szívesen adják el magukat ennyire, de mégha el is adnák: egy ilyen kampány megszervezése iszonyúan időigényes, rengeteg embert meg kell keresni, ugyanakkor egyenként kis mennyiségű megjelenéseket kifizetni nem egyszerű.

Kelt hívta fel a figyelmemet egy zseniális húzásra: a maczot nevű cég arra buzdítja a blogolókat, hogy írjanak róluk és regisztráljanak be hozzájuk. Cserébe licenceket oszt ki a tagok között.

Zseniális húzás! Egyrészt felkerültek vele a digg.com címlapra (ami azért sokkal nehezebb, mint nálunk felkerülni a Linkterre vagy az Internetmédiára), másrészt - és ettől zseniális - kaptak egy nagyon jó adatbázist. A regisztrált felhasználókról ugyanis elmondhatjuk, hogy:

• érdekli őket a maczot
• írnak blogot valamilyen rendszerességgel
• hajlandóak némi ellenszolgáltatásért cserébe reklámozni
• és már használják is a cég legalább egy termékét, hiszen kaptak licencet.

Nagyon jó ötlet ez a megoldás, hiszen nemcsak egy egyszeri akcióra jó, hanem a későbbiekben is használható hálózathoz jutunk!

Más kérdés, hogy ez nálunk használható-e. Doransky a Flickr és az iwiw kapcsán ezt írja:

Ha egy szolgáltatással kapcsolatban megjelenő híreknek valódi hírértéke van, az óriási lehetőség minden vállalkozásnak.A kérdés már csak az, hogy itthon van-e ennek alapja. A hazai blogszféra tagolt és nagyon ritkás, a bloggerek meggyőzése nem feltételnül segít elérni a megfelelő célközönséget.

Ezt olyan valaki írja, aki érdekelt abban, hogy a blogszférát jó színben lássák a hirdetők, hiszen köze van a Blogterhez. Ezért is érdekes a fenti megjegyzés, ezért van súlya. Én azért vitatkoznék vele. Úgy látom, hogy a hazai blogszférában benne van sok ősi internetező, akik egyben véleményvezérek is, így amit leírnak, annak nagyobb a hatása, mint amit a puszta látogatási számok mutatnak. Tehát bizonyos esetekben igenis használhatóak a hazai blogok reklámra. A bizonyos eset persze erőssen reklám és célcsoportfüggő.

Doranskynak abban viszont teljesen igaza van, hogy ritkás és széttagolt a hazai blogszféra: van pár nagy blogszolgáltató, sok kisebb, és sokan írnak saját domainen blogot. Nincs még igazi nagy blogring, nincsenek még igazi, látogatott és a blogok ismertségére is ható tartalomgyűjtő oldalak (a jelenlegiek elég vérszegények).

De éppen ezért a blog még nem tömegmédia, a blog még egy "btl a btl-ben": olyan megjelenési hely, ahol nagyon célzott és nagyon kreatív megjelenésekkel érdemes operálni.

A fenti példám pedig éppen egy ilyen megoldás.

Ritka az a fajta jó céges weboldal, ami a szövegével fog meg. Épp most láttam az első ilyen hazai reklámügynökségi oldalt, a One-Off weblapját.

Merész, szemtelen, de azért a lényeg benne van! Ilyenek is kellenek. Persze nem sok, mert akkor unalmas lenne.

A bevásárló cédula aljára kusza, ideges betűkkel felírta: 1 db reklámügynökség (nem baj, ha használt). Elindult, mert a kereslet nagy úr, magyobb mint Darth Vader, sőt, nagyobb mint a szükség, pedig az törvényt bont. Jól tudta, reklámügynökség nélkül még a legmodernebb életstílus is félkarú órás. Aztán hirtelen elbizonytalanodott, egy kis dombra lecsücsült.

Önmagában olvasmányélménynek sem utolsó, na! Nézegessük!

 

Pontosabban keltsd fel az érdeklődést!

Egy reklám akkor sikeres, ha a célcsoport tagjai - akiknek szól - észreveszik, tetszik nekik, és valamilyen cselekvést is kivált belőlük.

Azaz észre kell venni. Ezt el lehet érni úgy, hogy hatalmas felületeten helyezzük el a hirdetést és így biztos, hogy meglátja mindenki, mit is akarunk, de el lehet érni úgy is (sok más megoldás mellett), hogy éppen annyi információt közlünk, hogy kíváncsivá tegyük az embereket: mi lehet ez?

Nagyon jó példa erre a klasszikussá vált MÜSZI reklám. Igaz, itt sokan nem tudták, mi is a reklámozott termék, de a figyelemfelkeltésben tökéletes volt. (Elevenítsük fel: semleges háttér előtt megjelent egy férfi, csettintett egyet a jobb kezével, és azt mondta: MÜSZI. Ennyi.)

Kicsit hasonló hatást ér el a NIKE legújabb (tévé)reklámja, ami a Joga Bonito! című közösségi portált reklámozza. A reklám tartalmilag rövid, a lényegi információ - mi is ez - nincs benne, csak sejteni lehet, hogy azért ez egy foci+internet valami.

De míg a MÜSZI idejében csak a haveroktól lehetett megkérdezni, mi a fene is az, addig mára az internetes keresők átvették a suttogó propaganda helyét.

Amikor elindult a joga.com, akkor becitáltam a blogba az erről szóló információkat, magam sem számítva arra, hogy ez hosszabb távon érdekelni fog bárkit is. Napi hírnek szántam, annak megfelelően nem is írtam túl sokat róla, az érdekesség számomra az volt, hogy készült egy eseményhez kapcsolódó közösségi szolgáltatás.

De ezt követően elindult a NIKE fent említett kampánya a hazai sport tévéken, és elkezdték keresni a nézők: mi ez a Joga Bonito?

Hiányos volt a reklám: nem tartalmazott minden információt. Az érdeklődők internetet ragadtak, és az első kezük ügyébe kerülő keresőbe beírták a kulcsszavakat. A találati lista elején lévő oldalakat pedig megnézték. Az elmúlt kb. egy hónapban eddig száznál is többen.

Mi a tanulság? Előfordul, hogy a kevesebb információ többet ér, és így érdekes lesz egy termék, egy szolgáltatás. De mára minden esetben számolni kell az internettel és a keresőkkel: ha valamit nem ért a mai fogyasztó, akkor keresni fogja az információt. Márpedig, ha a NIKE időben készít egy magyar nyelvű weboldalt erről a szolgáltatásról (amit a keresők is meg tudnak találni...), akkor ez a sok érdeklődő most hozzá esett volna be.

Online médiatervezőként állandó feladat, hogy kitaláljak olyan újabbnál újabb hirdetési megoldásokat, amik hatékonyak lehetnek, tetszenek a hirdetőknek és a portáloknak és más még nem használta.

Persze ritkán van olyan szerencséje az embernek, hogy egy-egy ilyen ötlet meg is valósul. Amire ilyenkor figyelünk, az jellemzően az, hogy csak annyira zavarjuk az olvasókat, felhasználókat, hogy ne riasszuk el őket.

Amire ritkábban figyelünk (mert azt gondoljuk, már ismerjük) az a jogi oldala a dolognak. Van ugyanis pár törvény, amit az ember elolvas, megtanul és figyelembe is vesz, de például egy portál által felkínált megoldást külön már nem ellenőriz jogi oldalról. Vagy legalábbis kevésbé tartja fontosnak az ellenörzést.

Legutóbb már feszegettem itt pár kérdést, ami a hirdetések jogi oldalával foglalkozik. Az alapvető felvetés az, hogy mi minősül kéretlen reklámnak. Az ott felvetett kérdéseket természetesen mi is próbáljuk megválaszolni. Utánnajárunk, kérdezünk, informálódunk.

Az egyik forró kérdés az volt, hogy

A webes mailszolgáltatók lábjegyzetbe reklámot tesznek, a címzett pedig ezt megkapja, akár még a feladó tudtán kívül is. Ez jogszerű?

Az én válaszom és a kommentekben mások válasza is az, hogy jogszerű. Most mégis azt hallottam (meg nem erősített forrásból), hogy az ombudsman vizsgálhatja ezt a kérdést, sőt, állítólag annyira nem tartják jogszerűen, hogy lépéseket is tesznek ennek a megoldásnak a megszüntetésére.

Igaz, a hír még nem lett megerősítve, így csak pletykaként kezelendő, de gondoljunk bele, mi van akkor, ha igaz. Az összes olyan hatékony és olcsó hiretési módot, ami az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódik és harmadik fél felé irányul, át kell gondolnunk. Ez pedig egyrészt felboríthat már futó kampányokat, kötelezettségeket, másrészt üzleti terveket, finanszírozási modelleket is.

Mert azt gondolom, nem ez az egyetlen hirdetési forma, amivel gond lehet. Mindenesetre figyeljünk és készüljünk alternatívákkal.

Szükség lehet rá.

A választási kampány a finisbe ért, és miközben mi haldokoltunk, sok érdekes írás, információ futott be hozzám.

Pollner a Médiablogon előszedte a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének az ajánlását a kampánycsendről, és ennek kapcsán kicsit a polblogok helyzetét kapirgálta meg.

Az érdekes az egészben az, hogy míg a fórumokat gyakorlatilag nem korlátozza az MTE ajánlása, addig a blogokról mégcsak nem is beszél.

A kérdés tehát ez, mi a polblog? Egy hely, ahol a politikus elmondja a vélményét, vagy a kampány része, és hirdetés?

Vagy mindkettő?

A kérdés kicsit sem akadémiai, hiszen mi történik, ha egy politikus a választásokat megelőző szombaton kommentál egy előző napi eseményt?

És ha pénteken 23.59-kor küldd el egy bejegyzést, amit olvasni már csak a kampánycsendben fognak?

Egy biztos: az elektronikus média (internet, benne az e-mail, a fórumok, a blog; a mobiltelefon, ott is főleg az sms) erőssen kikezdi a kampánycsend határait, és újra felteteti velünk a kérdést: van értelme a kampánycsendnek?

Közben azt hallom, hogy az iwiw kategórikusan nem engedi a pártokat hirdetni a szolgáltatásban. És bár ezzel bevételtől esik el, de így kívánja védeni a felhasználókat a...

Mitől is? Legutóbb a Fanta kampányával egy egész menüpontot festettek át, az mitől volt kevésbé zavaró?

Az ilyen elhatárolódás nekem mindig furcsa, kicsit olyan, mintha a politikai valami úri huncutság lenne, és mintha az elhatárolódás több haszonnal járna... Nem értem. A felhasználók ettől nem lesznek lojálisabbak, az iwiw nem lesz gyorsabb, és a választások sem maradnak el.

De végül, hogy ne legyünk ennyire komorak, egy aranyos, ám nagyon tanulágos bejegyzésre hívnám még fel az itteni úri közönség figyelmét, szintén a politikai blogolás világából.

Amerika-mániám kielégítésének egyik fontos pontja: A vajszínű árnyalat című blog. Vicces, friss és informális. Most például egy republikános (azaz pubi) szenátor blogos baklövéséről ír. Valahogy így kellene (kell!) nekünk is figyelni az itthoni bejegyzéseket, nem?