Onlinemarketing blog

Előljáróban: idén nem voltam ott a tihanyi konferencián. Azért is vártam pár napot, míg többekkel beszélek akik jártak ott, és amíg el tudok olvasni minél több beszámolót.

Ezek után azt kell elmondanom, hogy az IH továbbra sem több, de nem is kevesebb, mint egy "smúz" rendezvény. Elmegy az ember "smúzolni", azaz találkozni arcokkal, beszélgetni, jópofizni. Az előadások csak alibiből vannak. Az érdekes témáknál sok új nem hangzik el, a viták inkább a saját álláspontok elmondására korlátozódnak eredmények nélkül, a reklámelőadásokká degradált egyéni témák pedig továbbra is unalmasak. Talán csak azért érdekes egy-egy performance, hogy megismerjük az ismertebb, bagyobb cégek vezéreinek ésvagy véleményvezéreinek a véleményét a dolgokról.

Úgy látom, ez a rendezvény egyben alibi is azoknak, akik bár internetes témával foglalkoznak hivatalból (kormányzat, multicég stb.), de valójában nem alakítják a hazai internetet, csak benne vannak, mint Pilatus a credoban. Alibi, mert elmondhatják: lám értek hozzá, hiszen előadtam, résztvettem vitákban, engem idéztek, és engem vigyen föl a padlásra...

Mégis, kell egy ilyen rendezvény. Kell, mert kirakat, mert van PR értéke a szakmán túl, és kell, mert így a sok okos megmondó újabb egy évig hagyja dolgozni a plebst. Dolgozzunk hát!

Hét végén nemzetközi konferencia volt székesfővárosunkban, ahol kiemelt hangsúlyt kapott a Creative Commons, egy új szerzői jogi szabályozás. Akit e téma bővebben érdekel, annak ezt az oldalt ajánlom szíves figyelmébe.

Egy szerzői jogi szabályozás elég messze áll a marketintől, bár jelen esetben az online-hoz már több köze van. A "kreatív jogok" lényege: nincs minden jog fenntartva, mint a hagyományos szerzői jogoknál!

Ez egyrészt azért érdekes, mert így kimaradhatnak a közvetítő szervezetek (Artisjus és hasonló pénznyelők), másrészt szabadon meg tudunk osztani anyagokat másokkal. És itt lép be a képbe a marketing: sok termék, amit reklámozhatunk, terjeszthető a neten. Szoftverek, képek, írások. A szoftverek szabályozás eléggé ismert, a free (ingyenes) dolgokra vannak kidolgozott licencek és ismertek a kipróbálásra szánt programok is. De ilyen lehetőség - eddig - más szellemi javaknál nem volt. Ám mostantól egy író felrakhatja a könyvét úgy a hálózatra, hogy pl. engedélyezi a nem kereskedelmi célú másolást. Ezzel kap egy új reklámozási lehetőséget, miközben megvédheti a jogait és könyvkiadási monopóliumát is a saját termékére.

Persze nem várható gyors változás, a filmeket, zenéket, képeket nem fogják egyik napról a másikra ilyen módon elérhetővé tenni, de a lehetőség már adott. Lássuk hát, mi lesz belőle!

Megnéztem a Promotion kiállítást a Hungexpón. Jó volt, hogy előzetes regisztrációval ingyen lehetett bemenni (és nem 1500,- Ft-ért, szóval egy ötöd havi internet előfizetés máris visszacsengett :-) ), de a beléptetés az kriminális. Főbejárat, reggel 10 óra 25 perc (10-kor nyitnak): hatalmas tömeg. A kiállítás ugyanis regisztrációhoz kötött, ezért egyszerre csak pár embert engednek be. De a csoportok - soron kívül, pontosabban sort feltartva - mehetnek befelé. Nos, nem kevés öltönyös ember álldogált ott eléggé nem európai körülmények között, hiszen 5 kiállítás volt egyszerre. Én a netes regisztrációmmal szintén sorban álltam. Voltak igazi bunkó biztonsági őrök, a kedvenc fajtámból: a tömeg közepén cigiző, füstöt az arcomba fújó, kiskirályként kommandírozó fajta.

Persze amint bejutottam a netes regisztrációval fél perc alatt kaptam kitűzőt, hiszen már nem kellett begépelni semmit. Ez megint jó volt.

A kiállítás viszont látványos, bár elég egysíkú. Nagyon erős print jelenlét és még erősebb ajándéktárgy jelenlét. Néhány ötletes stand, és egy plexiből készólt raptor az MKI Plexi bemutatásában. És egy kedves cég, a Fair Play logikai, ügyességi játékokkal jött ki, le is foglaltak olyan egy órányi időre :-)

Kiállított 3-4 netes cég is, de ahogy elnéztem, nem voltak igazán oda valók: valahogy ez a fajta csilli-villi nem a webesek élete. De ez nem is baj.

Mivel a többi kiállítás annyira nem érdekelt, így azt kell mondjam, az 1500,- Ft kicsit drága ezért a Promotionért, de az ingyenes netes regisztrációval megéri. Azért jövőre is kinézek.

Szépen pörög az Internet Hungary blogja, bár én jobban örülnék élő közvetítésnek letölthető előadásokkal. Talán majd újabb 5 év múlva...

Közben a Hírbehozó blog beszólt az IH blognak, amire Pollner reagált is iziben. Közben a kommentek között igazi politikai ízű (lásd: Index Polidili) pofozkodás kezdődött. Kis magyar pornográfia... De legalább hivatkoznak egymásra a blogok, mégha azt mások nem ilyen formában gondolták...

Különben a konferencia Tihanyban hozza a szokásos formáját, a politika egy évre megint letudja az internet-szakmaiságot (ez a két nap is sok a politikai-kormányzati hozzáértésnek, kicsit lötyög azért rajtuk). Vannak érdekes momentumok, pl. hol tűnik fel volt pénzügyminiszter, vagy mennyi pénz is van a pornóban, és persze volt igazi iszapbirkózás (ez is) és gittrágás is.

Mindent összevetve lassan ennek is vége, lehet újabb egy évik dolgozni és várni az őszi tuti megmondásokat.

Ezúton szeretnék segítséget kérni, mégpedig egy tudományos diákköri dolgozat (sokak számára ismerős lehet: TDK) elkészítéséhez. A dolgozat alapjául egy internetes közvélemény kutatás szolgál, amely egy rövidebb kérdőívet takar. A kérdőív megtalálható a www.e-kerfelmeres.atw.hu címen. A dolgozat témája a hazai elektronikus vásárlás ill., hogy a mai helyzet milyen okokra esetleg milyen tényezőkre vezethető vissza. Ha van egy pár perced, töltsd ki a kérdőívet!Sokat segíthetsz! A kérdőívben semmilyen személyes
adatodat nem kell megadnod!

Előre is köszönöm a segítségeteket:
Pogáts Zsuzsa

Hát segítsünk! Tényleg csak pár perc az egész...

Holnap kezdődik és szerdáig tart az Internet Hungary 2005. Mindenkinek jó szórakozást Tihanyban! (Érdekes megoldás: az eseménynek helyt adó szálloda címlapján Java applet :-) )

Aki inkább otthon marad, az a Gyalogló Chat és egy blog segítségével tájékozódhat online és kvázi-élőben. Legyen egy jó konferenciánk!

Az talán közismert, hogy az internet forgalma hétvégén jelentősen visszaesik. Érdemes nézegetni a Webaudit.hu-n, hogy egy-egy hétvégi napon akár 30 százalékot is meghaladóan kevesebben neteznek, mint hétvégén. Nagyon kevés olyan oldal van, ahol nincs nagy mértékű visszaesés, és talán mutatóba sem lehet olyat találni, ahol a hétvége egyértelműen erőssebb.

Kérdés tehát, hirdessünk-e hétvégén?

Az internetes kampányok futása, azaz annak a módja, hogy hol és mikor fusson, nagyon sok paraméterrel (változóval) módosítható, állítható. Így azt is be tudjuk állítani, hogy milyen napokon fusson a hirdetés, hány órától hány óráig fusson stb. Tehát az elvi lehetőség adott arra, hogy időben korlátozzuk a hirdetásek megjelenítését. Mikor van erre szükség?

Előszöris akkor, ha a célcsoportunk vélhetőleg nem otthonról netezik elsősorban. Ha a munkahelyen lévőket akarjuk elérni, akkor a hétvégét rögtön kilőhetjük, és még hétköznap is választható időkorlátot, pl. reggel 8-tól délután 5-ig legyen megjelenés. Persze mindez akkor fontos, ha a hirdetésekért megjelenés alapon fizetünk. Ezzel a megoldással ugyanis kevesebb pénzből lehet intenzívebb időszakokat csinálni, amikor jobban látszódik a hirdetés. Tehát a második eset az időkorlátra: viszonylag kevés pénzből akarunk intenzív megjelenést. Erre jó példa lehet, ha egy kávét csak reggel 7-9 óra és délben 12-14 óra között hirdetünk. Ez ugye napi 4 óra, ami jóval kevesebb megjelenésből "megúszható", mint az egész napos kampány. De ezzel el is tértem a tárgytól: kell-e hétvégi hirdetés?

Egyértelmű válasz persze erre sincs, minden az adott kampánytól függ: mi a termék, mi a célcsoport, mi a kampány célja. Az persze fontos szempont, hogy mi alapján fizetünk a hirdetésért. Ha idő alapon vásárolunk, azaz adott napokat vagy heteket veszünk meg, akkor általában a hétvége grátisz jár. A nagy portáloknál a heti ár a napi ár kb. négyszerese, azaz nyugodtan maradhat hétvégére az a banner. Ugyanúgy nem kell a hétvégi korlát, ha kattintás alapon vásároltunk, hiszen a hétvégi kattintás is ugyanolyan jó látogatót hoz, mint a nem hétvégi (úgyis csak az üt a bannerre, akit érdekel). Akkor kell hát gondolkodni, ha megjelenés alapon vásároltunk. És ekkor már a kampány maga fog dönteni.

Azokat a bannereket nevezem interaktívnak, amelyekben nemcsak kattintani lehet meg nézni a hirdetést, hanem valami mást is lehet velük kezdeni. Például beleírhatok adatokat, amikből majd okosan kiszámít valamit a banner, vagy elkezdhetek egy regisztrációt. Sőt, olyan is készült nem kevés, ahol maga a banner egy (flash) játék. Én is írtam már ilyen bannerről korábban, ott az információhoz kaparós sorsjegyként lehetett hozzájutni.

Most is fut egy ilyen interaktív banner, nem is kicsike: 160x600 pixeles felhőkarcolóként a TotalCar jobb oldalán ott figyel az Autocity.hu hirdetése. A banner egy rövid intro után lesz interaktív, és hitelre történő autóvásárlásban segít. Sajnos nem törleszti helyettünk a részleteket, de ha megadjuk mennyi kápénk van és mennyi pénzt tudunk/akarunk havonta kiizzadni, akkor már csak a futamidőt kell beállítani és kattintásra - az Autocity.hu oldalán - kilistázza az ilyen feltételekkel megvásárolható autókat.

Ügyes megoldás, nincs is túlbeszélve, és lehet vele játszogatni, pl. eljátszani a gondolattal, mennyiért tudnám lecserélni a járművemet...

Az ilyen interaktív megoldások azért jók, mert akcióra késztetik az olvasókat. Hiszen ha csak annyit látnánk, hogy "autók részletre", nem biztos, hogy kattintunk. De az ilyen kis bizgeréket szívesen csavargatjuk (mégha csak egérrel is), aztán meg csak megnézzük az eredményt. Az interaktív bannereket tehát ott érdemes használni, ahová a tartalom miatt mennek az olvasók, ahonnan el kell csalogatni - ha csak kis időre is -, hogy megnézzék az ajánlatunkat. És még egy fontos dolog: úgy használjuk, hogy legyen valós tartalom is mögötte, mert ellenkező esetben rossz, negatív hatást fogunk elérni!

Volna itt egy adat, kéremszépen. Ne menjünk el mellette szó nélkül.

Október 4-én lépte át első ízben a másfélmilliót az internet magyar szegletét egy napon böngészők száma.

Ez már egy elég szép, kézzelfogható adat. És mutat valamit a hazai internet egyre nagyobb erejéről.

Ilyen az élet, tegnap írtam a reklámblogról, ma pedig ebbe a hírbe futottam bele:

Az America Online stratégái a blogok jelentőségének növekedését látják, amely végső soron egyre komolyabb üzleti lehetőségekkel kecsegtet majd. A piaci jelenlétet erősítendő a vállalat felvásárolta az egyik vezető amerikai szolgáltatót, a Weblogsot.

Azért arra kíváncsi leszek, hogyan lesz a blogokból bevétel. Vajon reklámcsíkok lesznek itt is? Vagy valami más üzleti modell alapján ér meg egy ilyen akvizíció 25 millió dollárt?

Jó-e az nekünk, ha vannak reklámblogok (mint ez is)? Aminek titkolt vagy nem titkolt célja egy kampány vagy egy termék, cég, szolgáltatás támogatása? Az e-média blog kommentjei között is felmerült ez a kérdés, pollner így fogalmazott:

Egy blognak szüksége van néhány hónapra, hogy felépítse magát és hogy beépüljön a blogszférába. Ezt nagyon nehéz szinkronba hozni egy normális reklámkampánnyal (mire a blog beindul,a kampány már le is futott)
A másik probléma, hogy csak olyan reklámblogger lehet hiteles, akinek van valódi blog-tapasztalata. különben nagyon gyorsan lelepleződik.
Szerintem a blogszférában egyébént sem élnek meg ezek a burkolt reklámok. Nyiltan kellene próbálkozni, az elutasítás kockázatát is vállalva.

Ezzel jórészt én is egyetértek. Bár a kérdésemre (jó-e nekünk a reklámblog) csak közvetve válaszol, ugyanis ezek alapján a nem titkolt és jó tartalmú reklámblog működhet.

Szerintem is működhet az ilyen blog, bár ezzel, tudom, nem kicsit haza beszélek. De ez a dolog kicsit hasonlít a '90-es évek közepén lefolytatott vitára arról, lehet-e, szabad-e az interneten reklámozni, szabad-e az internetet reklámra használni. Persze akkoriban az internet még jórészt egyetemi, kutatóintézeti valami volt, a kereskedelmi használat volt a kevésbé jellemző. Azóta ezen is túllépett az idő, és mára tudjuk, az internet egy új kommunikációs csatornává vált, amiben a reklámnak ugyanúgy helye van, mint az összes többi kommunikációs csatornában.

A bloggal is ez fog történi, egészen pontosan ez történik: egyre több és több reklámblog lesz, jók, rosszak vegyesen, míg ki nem alakul ennek a gyakorlata. De itt is igaz lesz: a korai belépők előnyre tesznek szert, hiszen hamarabb megismerik ezt a világot és a használható technikákat.

Engedtessék meg egy kis önreklám: elindítottuk ügynökségi weboldalunkat a http://ugynokseg.onlinemarketing.hu címen.

Sőt, még egy kis reklám: elindult egy írói blog, Stanley Steel keze nyomán. Ő elsősorban paródiakönyveket ír a fiatalabb (és azért az idősebb) korosztály számára. A bloghoz egy kicsit nekünk is közünk van...

Ennyit a reklámról, és most stúdió!

Vajon milyen bannerrel érünk célt? Mire fog kattintani a felhasználó? Mi az, ami tetszik neki?

Ezek a kérdések minden kampánynál felmerülnek, és vannak tapasztalati morzsák, amik segíthetnek. Persze nagyon sok múlik azon, mit is hirdetünk, és azon is, mi is a pontos célunk.

Ha a célunk az, hogy kattintsanak a hirdetésre, akkor ezt kell előtérbe hozni, és ez alapján kell kreatívot tervezni. De lehet olyan eset, amikor nem ez a cél? Igen! Elég csak arra gondolni, amikor egyszerűen nincs olyan oldal, ahová érkezhetne az érdeklődő (azaz szaknyelven nincs landing page). Ilyenkor MINDENT a hirdetésben kell elmondani. Aztán akkor sem a kattintás a fontos, ha valami nagyon egyszerűt akarunk hirdetni, pl. olcsó ADSL-t. Akkor meg kell mutatni, hogy mit adunk (ADSL), miért érdekes (olcsó) és kik vagyunk (egy internetszolgáltató). Ezt ha lehet azonnal lássa, mindet egyben, hogy el tudja dönteni: kell-e neki. Ha igen, úgyis rákattint. Az a tapasztalat, hogy szeretik a felhasználók, ha egyszerre látják az információkat és azok tiszták, érthetőek.

Ugyanakkor van egy olyan irány is, amikor a kíváncsiságra akarunk hatni. Ilyenkor nem mond semmit a banner, azt várjuk, hogy kattintson rá a felhasználó, azért kattintson, mert kíváncsi. Erre egy jó példa a most induló HotDog.hu közösségi portál hirdetése, ami ott virít az [origo] címlapján és első ránézésre olyan, hogy a franc se tudja, mi ez.

És ez a dolog is működik: az Index régi hirdetéskiszolgálójában volt egy hibabanner, amire ennyi volt írva (fehér alapon fekete szabvány betűkkel): Külső tartalom. Na, ennek volt a legnagyobb az átkattintási aránya :-)

Tehát ha a célunk a kattintás, és közben nekünk mindegy, ki is kattintott, akkor érdemes használni a titokzatosságot. De fontos: ezzel mindenkit elérünk (aki kíváncsi), azaz pl. állateledelt vagy tampont így ne hirdessünk ;-) És szerintem pl. autót sem.

Tehát tetszik ez a hirdetés, ami az [origo]-n megy. Le is zárhatnám itt a bejegyzést, de közben megláttam a HotDog.hu-nak a hirdetését az Index.hu címlapján. Ez viszont egy átlagos, grafikailag jól kivitelezett banner, nincs meg benne a titokzatosság (látszik a HotDog felirat). Külön-külön még csak-csak elmegy ez a két hirdetés, de együtt, egy kampányban? Ez nem tetszik, ez szerintem hiba. Egyébként ez az új portál a Sanoma szolgáltatása, és a hirdetéseket is a Sanoma vásárolta ismereteim szerint.

mustar nevű kedves olvasóm kommentjéből:

Sokkal nagyobb gáz, hogy bár mindenféle felmérés azt mutatja, hogy lassan 10-20% itthon a firefox részesedése, a legnagyobb portálok/ügynökségek sem képesek ezt figyelembe venni. Az ügynökség olyan kódokat ír/küld el, hogy egy layer nem jelenik firefoxban, vagy ami még rosszabb, szétesik az egész (pl ez a generali).
Foggal-körömmel harcolnak a megjelenésekért/CTR-ért, de egy ekkora bázist figyelmen kívül hagynak... Arról nem is beszélve, hogy egy rossz helyen/szétesve megjelent hirdetést is kifizet a hirdető cég.
(...)
Nem egy és nem két olyan példát tudnék mondani, ahol az adserver számolja a megjelenést, de az elszúrt ügynökségi kód miatt az meg sem jelenik...
(...)

Igazat kell adjak neki, egy valós problémát vet fel, és én egy kicsit tovább is folytatom a gondolatmenetet: egy rossz kód, egy rosszul (technikailag rosszul) megírt hirdetés gyakorlatilag kidobott pénz. Ráadásul az ügynökség még menet közben is véthet, egy-egy rossz beállítással. Ezeket persze igyekszik mindenki kerülni és nagyon figyelni, de előfordulnak hibák. Persze, ha a portál hibázik, akkor lehet kompenzációt kérni - ez egyébként létező gyakorlat!

Hibás hirdetés egyébként ma is futott, egy nagy portálon a duplabanner helyén csak a hirdetést kihelyező kód látszott (vélhetőleg hiányzot az a kódrészlet, ami a kód javascript voltára utal, tehát kb. 24 karakteren múlott, hogy ma egész nap nem jól futott a kampány).

Visszatérve a mustar által felvetett problémára: létezik olyan félmegoldás, ami figyeli a böngészőt, és olyanon, amin nem jelenik meg jól, eleve nem is akar megjelenni, azaz igaz, hogy nem érünk el mindenkit, de legalább nem dobunk ki az ablakon pénzt.

mustar, köszönöm a problémafelvetést!

Először is sok köszönet pollner-nek és az e-média blognak az ajánlásért, igyexem viszonozni :-)

És akkor autókázzunk, egy friss hír nyomvonalán. A cikk a Gfk és a Szonda közös felmérést mutatja be, amiből többek között ez a két dolog derül ki: Ma Magyarországon a 15 éves és annál idõsebb lakosság 12 százaléka tervezi, hogy az elkövetkezõ egy-két évben személyautót vásárol illetve Az új autóra vágyók – az adatokból következtetve - legcélzottabban férfi életmód magazinok, számítástechnikai-informatikai, valamint autós lapok útján érhetõk el különbözõ ajánlatokkal. A kereskedelmi rádiók adásait az átlagnál többen hallgatják közülük rendszeresen, és több mint egyharmaduk legalább hetente internetezik.

Ezt a hírt szerintem nem érdemes kommentár nélkül hagyni! Ez a 12 százalék nagyon nagy szám, azaz nem kis piaca van az új és használt autóknak - egyszerűen nem tud olyan drága lenni az autózás, hogy ne akarjanak az emberek vásárolni. Másrészt - és számunkra ez a fontos - még az az egyharmad is nagyon nagy szám, akiket az interneten el lehet érni. Azaz érdemes hirdetni a neten, és nemcsak az új autókat, hanem a használtakat is. És talán eljutunk oda, hogy nemcsak a hazai márkaképviseletek, hanem az egyes forgalmazók is felismerik maguknak a netet. Én legalábbis ajánlom azoknak, akik autókat adnak el, hogy használják.

Az Optimusz - mint azt alább már írtam - az egyike a vezető opt-in adatbázisoknak. A legfrissebb hírek szerint átlépték a 400 ezer regisztrált felhasználószámot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több mint 400 ezer embernek lehet engedélyezett, törvényes módon e-mail reklámot küldeni. A rendszerben az összes regisztráció tartalmaz több mint 100 tulajdonságot, amelynek segítségével lehetőség nyílik a targetálásra (célzásra). Ráadásul sok esetben sms és mms küldés is megvalósítható.

Tehát az Optimusszal elvileg minden 6. hazai internetezőt el tudjuk érni.

Az online reklám igazi vadhajtása a spam: a kéretlen e-mail reklám. Nálunk is népszerű, egyre újabb és újabb hazai cégek próbálkoznak be a postaládámba, de a külföldi spamek áradatát szerencsére meg sem közelítik. Nekem naponta átlagosan 80-90 spam érkezik olyan e-mail címemre, ami pár éve (kb. 5) megtalálható a neten (pl. különböző fórumokban).

A spam ellen nehéz védekezni. Bár léteznek spam szűrő technikák, de ezek elsősorban céges használatra vannak kitalálva és feltételeznek némi IT ismeretet. Ráadásul nem is teljesen tökéletesek, üzleti levelemet nem egyszer "nyelt el" egy-egy ilyen szűrő. Mi hát a megoldás? Egyrészt vigyázzunk az e-mail címünkre, ahol csak lehet, ne az üzleti/magán címet használjuk, hanem csináljuk valami ingyenes címet, amit ilyenkor megadhatunk (pl. fórum regisztráció, letöltéskor feliratkozás). Másrészt ne válaszoljunk az ilyen levelekre, mert azzal csak azt igazoljuk, valóban élő címre küldte a spammer!

A hazai levelekkel kicsit más a helyzet. Ugyanis ma már a törvény tiltja a spam küldését, csak akkor kaphatunk reklámot, ha azt mi engedélyezzük. Az a levél is spam, amiben engedélyt kérnek tőlünk! A szabályozásnak csak egy "pici" hibája van: nincs olyan büntetési tétel, elrettentő erő, ami megérné beperelni az egyes szemét-levél-küldőt.

Érdekes megoldással próbálkoznak most a német fogyasztóvédők: azt kérik a felhasználóktól, küldjék el nekik a spameket, hogy jogilag fellépjenek a küldőkkel szemben. Lehet, kis hazánkban is érdemes lenne egy ilyen próbálkozás, hogy még időben le lehessen állítani a hazai spam áradatot.

Ugyanakkor az e-mail reklám - bár az utóbbi időben veszített a vonzerejéből - még mindig hatékony. A spam is azért él, mert ha tízezer kiküldött levélből egy megrendelés bejön, már megérte a fáradozás! A hazai viszonyok között ha reklámlevelet akarunk küldeni, akkor valamilyen erre szakosodott szolgáltatónál rendelhetünk kampányt. (A négy nagy: Maxima, Optimusz, Optimail, edMax.) Ezek a cégek olyan adatbázisokkal dolgoznak, amibe azok kerültek, akik engedélyezték a spam küldését. Ráadásul nagyon sok adatot is tudnak a felhasználókról, így célozni is lehet elég pontosan. Például ha a szegedi 18-35 év közötti férfiaknak akarunk küldeni levelet, akik az autók iránt érdeklődnek, akkor arra is van mód. Igaz, ennek ára is van: az ilyen reklámlevél nem spam árban van, egy-egy kampány - célcsoporttól függően - százezres nagyságrendű kiadást is jelenthet.

Van még egy lehetőségünk, ha cégként szeretnénk reklámot küldeni: építsünk saját adatbázist! Indítsunk eseti vagy rendszeres hírlevelet, a honlapunkon elhelyezett formmal adjunk lehetőséget a feliratkozásra (és a leiratkozásra is...), és esetleg valamilyen kisebb nyereményjátékkal ösztönözzük is a látogatóinkat a regisztrációra. Egy ilyen adatbázis aztán nagyon hatékony módja lehet egy-egy új termék vagy szolgáltatás gyors piacravitelében.

A nagy méretű hirdetések általában hatásosak, önmagában azért, mert biztosan látszanak. A hazai portálok - főleg a vezető portálok - ugyanakkor nem kényeztetik el a hirdetőket nagy felületekkel, főleg nem a címlapjukon. Éppen ezért lehet érdekes az a megoldás az Indexen, amikor eladják a felső vertical helyeket a jobb oldalon (mindkettőt egymás mellett) és a szuperbannert is, a hármat együtt, egy időben. Így egy viszonylag nagy felületet kap a hirdető, és ez nem zavaró az olvasónak sem. Ez tetszik. Egy ilyen hirdetése fut a mai napon a Generali-nak.

Az már nem tetszik, hogy az Index nem oldotta meg azt, hogy ez a három - elvileg összeérő - felület össze is érjen. Úgy talán ütősebb lett volna a megoldás...

Egyre több nem online reklámügynökség nyit az online felé, és csinál valamilyen formában online részleget, itt is egy a mai hírek között. Érdekes ez a tendencia, és azt mutatja, hogy az internet egyre kevésbé maradék elvű média, azaz már egyre több cég nem a maradék pénzt költi el itt. Igaz, ez nem újdonság, az elmúlt másfél - két év folyamatai is ezt mutatták, de ez a dolog most kezd igazán beérni.

Ugyanakkor érdekes a probléma, mi is az online részleg: kreatív?; médiatervezés?; vásárlás? Remélem, nem fognak az offline grafikusok rászabadulni a netre, mert akkor sok szép és használhatatlan oldal fog készülni pár évig. A médiatervezés most néhány kézben öszpontosul, van 3-4 nagyobb vásárló a piacon, és nagyon sokan, főleg a "nagyok" ezeken eresztül vásárolnak és sokszor terveztetnek is. Pedig az online médiatervezés sokkal kreatívabb bír lenni, mint a print vagy a tv. A sablonok nem vagy csak kevésbé működnek, az egyedi megoldások sokszor hatékonyabbak, és a kreatívon sokkal több múlik. Így a tervezés (és emiatt sokszor a vásárlás is, ha valami speciális megoldás születik) a know how része. Vagy rosszul gondolom? Kíváncsi leszek, ez a felfutás vajon mennyire fogja csökkenteni a most meghatározó cégek súlyát a piacon.

Itt van az ősz, itt van újra, és élénkül az online piac, több a hirdetés és megjelennek az ötletes megoldások. A bankok nagyon beindultak: a Budapestbank egy kaparós bannerrel jelent meg, míg az MKB egy kis légypiszoknyi hirdetést rakott az [origo] címlapjának a felső részére, amire kattintva betakarja a képernyőt.

Most ezek maradtak meg az újak közül, de egyik sem újdonság. Kaparós hirdetése pár éve már volt a Suzukinak, a kattintásra beborított oldalból pedig már jópárat láthattunk. Kíváncsi leszek, lesz-e az ősz folyamán technikailag új megoldás, vagy továbbra is csak variációkat fogunk látni?