Onlinemarketing blog

Nem vagyok PR-os (bár újságíró igen), így most elsősorban a tapasztalataimat írom le, milyen sajtóközleményeket szoktak lehozni az online sajtóban. Egész pontosan összeszedtem pár tanácsot, elég szubjektív módon, milyen szerintem egy jó sajtóközlemény. Íme:

• Úgy írd meg, hogy akár szó szerint is közölhető legyen, ne kelljen átírni!
• Legyen benne olyan "független" hírérték, ami nemcsak neked illetve a cégednek érdekes.
• Nem baj, ha érzelmeket vált ki.
• Olyan címet adj neki, amit szívesen viszontlátsz, viszont legyen kellően figyelemfelhívó.
• A bevezető részt (lead) írd meg olyanra, hogy a legfontosabb információk benne legyenek.
• Ha lehet, tedd személyessé. Nyilatkozhat benne a cég vezetője vagy a hír érintettje.
• Végül: legyen a nyelvezete egyszerű. Nem szakmának írsz szakmai anyagot, a sajtóközlemény mindenkinek szól!

Ma tippünk: olyan sajtóközleményt készíts, ami érthető, könnyen olvasható és érdekes!

Bár inkább a PR eszköztárához tartozik, de érdemes beszélnünk a sajtóközleményről is, hiszen ez is ad megjelenési lehetőséget a cégünknek. Illetve adhat, ha sikerül a közleményt megjelentetni.

Az online világban egy nagyon picit jobb helyzetben vagyunk, mint az offline sajtó esetében: nincs terjedelmi korlát. Vagyis egy plusz cikk önmagában nem jelent szerkesztési kérdést, és a közleményt se kell mindenáron meghúznia az újságírónak, ha nem akarja.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden sajtóközleményt lehoznának. Ugyanúgy léteznek szabályok, amiket egyrészt az újságok szerkesztői "állítanak", másrészt nekünk is érdemes betartani. És ha ezen határok közt mozgunk, akkor majd nagyobb esélyünk lesz, hogy a sajtóközleményünk meg is jelenik.

Mai tippünk: az online világban is használhatjuk a sajtóközleményt, érdemes tehát megismerni annak szabályait!

Sokan gondolják azt, hogy majd egy jó poén segít abban, hogy az emberek aktívak legyenek. A vicces képet, videót továbbküldik, és mennyire jól fog segíteni a reklámunk terjedésében. De vajon tisztában vagyunk azzal, hogy egy vicces kép vagy humorosnak szánt írás valójában milyen hatást vált ki?

Az aktivitás kierőszakolása egy ilyen megoldással nem jelenti szükségszerűen azt, hogy bennünket többen fognak szeretni. Egy jó vicc önmagában szórakoztató, de a hatása mindössze ennyi. Egy humorosan összeállított anyag már jobb lehet, de kérdés, tudunk-e ilyet mi magunk írni? Nem egyszerű dolog ez...

Ha a célcsoportunk olyan, vagy a cégünk megjelenése, kommunikációja nem bírja el, akkor nem szabad elvicceskedve küldeni az üzenetet. Az így elért aktivitás öncélú és haszontalan lehet.

Mai tippünk: csak azért, hogy öncélú aktivitást érjünk el, ne használjunk viccet vagy humort a kommunikációnkban!

Az online aktivitás növelésének az egyik eszköze, ha csinálunk valamilyen tesztet. A játékkal szemben ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy ajándék nélkül is szívesen kitöltik, hiszen az ajándék lényegében az adott teszt eredménye.

De milyen a jó teszt? Hogyan fog működni?

• Váltson ki érzelmeket, ha lehet elsősorban kíváncsivá tegyen. Vagyis a tartalma alapján meg akarjam tudni az eredményt.
• Mondjuk el az elején, mit tudhatunk meg a kitöltés végén...
• ...és már előre mondjuk el, hogy mi a jónak számító eredmény, hogy akarjon a kitöltő ebbe kerülni!
• Ne legyen bonyolult.
• Egyszerű legyen a szövegezése.
• Ne legyen pár percnél hosszabb a kitöltés.
• Ha tudunk, csempésszünk bele humort vagy valami "nagy tanulságot".

Mai tippünk: a felhasználók aktivizálásához használhatunk tesztet is!

Ha aktivitást akarsz, akkor az egyik legegyszerűbb megoldás, ha játékot szervezel. Persze ne feledkezz el a megélhetési játékosokról, de ha ez nem riaszt vissza, akkor felteheted a kérdést: milyen a jó játék?

A jó játék olyan, amivel sokan és szívesen játszanak. De mitől válik ilyenné? Íme néhány ötlet, mire figyelj oda:

• Legyen egyszerű. Vagyis például ha kérdést teszel fel, nem kell sok, elég 2-3, és a válaszok is egyszerűen eldönthetőek legyenek. Minél egyszerűbb a játék, annál többen játszanak vele.
• Legyen gyors. Vagyis ne tartson sokáig - az interneten nem szeretünk egy dologgal sokat foglalkozni.
• Legyen érdekes. Olyan, ami érzelmeket vált ki, és emiatt szívesen megnézik.
• Legyen rövid időhöz kötött. Ha egy-két napot kell várni a nyerésre, máris jobban elhiszik, hogy nyerhetnek.
• Legyen jó a képi világa. Egy fotó sokkal jobban felhívja a figyelmet, mint a szöveg! Persze a kép legyen jó minőségű...
• Legyen ott egyértelműen, mit lehet nyerni.

Mai tippünk: ha aktivizációs játékot csinálsz, akkor pár szabályt betartva sokkal jobb eredményt érhetsz el!

Talán a korábbi bejegyzésekből kiderült, de fontosnak érzem egy rövid tipp erejéig ezt leírni: a célcsoportod és a különböző oldalaidon aktív felhasználók halmaza nem szükségszerűen ugyanaz. Biztos van közös metszet, vagyis van olyan aktív felhasználó, aki a célcsoportod része, de rengeteg olyan aktív van, aki nem része a célcsoportodnak, viszont pl. elmondja a véleményét!

És ez fordítva is igaz: számos felhasználó, bár a célcsoportod része, akár még ügyfeled is, nem aktív. A véleményét nem látod, a viselkedését nem követed.

Vagyis, és ez a mai tippünk: ne kizárólag az aktív felhasználók véleményéből, viselkedéséből indulj ki, amikor üzletet építesz!

Az, hogy aktivizálni tudunk felhasználókat, még nem jelenti, hogy jó az ajánlatunk, nem jelenti, hogy működik a kampányunk. Lényegében egy ajándék kérdése, hogy megmozdítsunk néhány tucat embert, és ha egy nyereményjátékot hirdetünk, akár több száz résztvevőnk is lehet.

De - ahogy azt egy hallgatóm írta - a részvétel a nyereményről szól, és amúgy kifejezetten utálják, ha a játék után e-mail-ekkel bombázzuk őket. Vagyis soha nem lesz belőlük vevő, ügyfél, csak növelik az adatbázis számosságát.

Ha nem nyereményjátékkal aktivizálunk, akkor is megfigyelhető, hogy sokszor kommenteznek, sokszor alkotnak véleményt olyanok, akik csak a felület miatt aktívak, nem az üzenetünkért. Ezek egy része troll, más része unatkozik, de megint olyan körről van szó, akik ügyfelek nem lesznek.

Végül ott vannak a véleményvezérek: meglátják a szolgáltatásunkat, szidják vagy dicsérik, majd egyébként nem érdekli őket. Aktivitást mutatnak, de nem szükségszerűen úgy, mint ügyfelek.

Mai tippünk: ne az online fogyasztói aktivitás alapján nevezzük magunkat sikeresnek, az üzleti eredményeket figyeljük!

Amikor a kilencvenes években rádióban dolgoztam (helyi rádióban, Szegeden), akkor tanultam meg, hogy van egy kör, akik mindig játszanak. Az internet aztán ezt megerősítette: ha van valami kézzelfogható nyeremény, biztosan lesznek olyanok, akik részt fognak venni a játékunkban.

Nem fognak a célcsoportunkhoz tartozni, nem fogják segíteni az üzletépítésünket, de aktívak lesznek. És ez sok esetben m,ár elég is, nem?

Nos, nem annyira. A cél egyértelmű: az ajándékot szeretnék megszerezni. Ehhez mindenre képesek: csoportokba szerveződnek, egymásnak ajánlják a játékokat, a szavazós játékokra sok száz felhasználót meg tudnak mozdítani. Miattuk nem érnek semmit a szavazós játékok (például a Vodafone Angyal is emiatt értelmetlen, magunk közt szólva).

Megoldás? Viszonylag szűk a mozgásterünk. Olyan ajándékokat adjunk, ami csak azoknak érdekes, akik valóban a célcsoportunkba tartoznak. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen kizárnánk a megélhetési játékosokat, hiszen ami kellően érdekes egy játékhoz, azt el is lehet adni, ugye...

Mai tippünk: ha játékot szervezünk, készüljünk fel rá, hogy sok olyan játékos lehet, akit csak az ajándék érdekel, semmi más!

Arról már írtam, hogy kevesen aktívak az online felületeken. De kik azok, akik általában aktívak szoktak lenni?

Elsősorban a nők. Ha játékot szervezünk, akkor szinte biztos, hogy a benne résztvevők többsége nő lesz.

A kevésbé elfoglaltak. Vagyis akik ráérnek internetezni, vagy a munkakörük miatt, vagy mert nem dolgoznak. Ebbe beletartoznak elsősorban a tanulók, másodsorban a kismamák (akik otthon vannak a gyerekkel), és persze ezen felül sok olyan kisebb szegmens, mint pl. munkanélküliek, számítógép előtt ülő munkát végzők (nem sorolnék munkaköröket, senkit nem szeretnék ezzel megsérteni).

És kik azok, akik inkább nem aktívak?

Az idősebb férfiak. A magasabb végzettségűek 35 év fölött. A fizikai munkát végzők.

Természetesen minden csoportban vannak kivételek, de a nagy átlag (és a kutatások) a fent leírtakat igazolják vissza.

Mai tippünk: gondoljuk végig, a célcsoportunk mennyire lehet aktív, és ennek megfelelően fogalmazzuk meg elvárásainkat!

Ha aktivitásra szeretnénk buzdítani az ügyfeleinket, akkor valami olyan tartalmat kell készítenünk, ami miatt ő bizony hozzászól, megoszt, lájkol. Milyen legyen ez a tartalom?

Először is: érdekes. Az, hogy mi az érdekes, elsősorban persze a célcsoporttól függ, de az biztos, hogy unalmas anyagra nem reagálnak.

Másodszor: váltson ki érzelmet. Lehet ez pozitív érzelem (tetszik neki, szereti), de akár negatív is. Az a lényeg, hogy legyen valamilyen érzelmi töltete.

Harmadszor: nem baj, ha az anyag megosztó. Akkor fognak rajta vitatkozni, támadják vagy védik. Ami mindenkinek tetszik, az kevésbé fog aktivitást gerjeszteni.

Negyedszer: használjunk olyan felszólítást, ami az aktivitásra vezet. Kérjük meg a felhasználót, hogy "ossza meg", "lájkolja", "írja meg a véleményét".

Összefoglalva: a felhasználók elsősorban nem maguktól válnak aktívakká, nekünk is kell tenni ehhez!

Mai tippünk: ha aktivizálni szeretnénk a fogyasztóinkat, akkor azt jól megírt és megtervezett tartalommal fogjuk tudni elérni.

Sokan panaszkodnak, hogy bár van felület, ahol a fogyasztók aktívak lehetnének, mégis alig van mozgás. Mit csinálunk rosszul?

Általánosságban nehéz erre bármit mondani, nagyon nagy különbség lehet az egyes célcsoportok aktivitása és aktivizálhatósága között, így valójában hályogkovácsolás lenne általános szabályokkal stresszelni a marketingeseket. Amit viszont elmondhatunk, az egy általános tapasztalat: 100 felhasználóból 10 aktív van, és 1 olyan, aki tartalmat is előállít. Vagyis sokkal több a passzív megfigyelő.

Mai tippünk: a felhasználói aktivitás olyan, mint a jéghegy: kevés az aktív és sok a megfigyelő. Ne essünk kétségbe, ha kevesen reagálnak a felületeinken!

Az internet azért különleges kommunikációs csatorna, mert a fogyasztónak elvileg van lehetősége azonnal reagálnia. Miközben a hagyományos csatornák elsősorban arra jók, hogy a fogyasztók befogadják az üzeneteket, addig az interneten teret adhatunk a reagálásra is.

Miközben ez az új lehetőség már a web kezdete óta elérhető, csak az utóbbi szűk tíz évben kezdtük el valóban használni, elsősorban a közösségi média térnyerésével. Pedig ez a lehetőség általában is adott, nem kell hozzá semmilyen külső szolgáltatás, akár egy hirdetésben vagy a saját weboldalunkon is kialakíthatjuk az interakcióhoz szükséges felületet.

Hogy ez miért lehet fontos? A fogyasztókat ha be tudjuk vonni a folyamatokba, akkor ők közelebb kerülnek hozzánk, jobban megjegyeznek bennünket és ezáltal hatékonyabban fogunk tudni kommunikálni is. 

Mai tippünk: az internet nem egyirányú csatorna. Használjuk ki a lehetőségeit!

A nem internetes, vagyis offline aktivitások mérése az interneten kicsit fából vaskarikának látszik, pedig egyáltalán nem lehetetlen - természetesen akkor, ha az ügyfél aktivitást az interneten kell látnunk. Ilyen például egy webáruház: csinálhatunk tévé vagy újság reklámokat, a vásárlás akkor is az interneten fog történni.

De hogyan mérjük az offline hatékonyságát? Erre van néhány lehetőség, de elsősorban a webes szolgáltatásunk mérését kell nagyon pontosan beállítani. Ha ezzel készen vagyunk, akkor ki kell találnunk, milyen egyedi elemet viszünk az egyes online hirdetésekbe. Ez lehet például egyedi url, olyan kedvezmény kód, ami csak az adott hirdetésben szerepel, vagy ha ezek kevésbé megoldhatóak, akkor megtehetjük egy bizonyos terméket csak egy adott helyen hirdetünk.

Ezek után már egyszerű a dolgunk: figyelnünk kell, mi történik a weboldalunkon, és mérnünk az egyedi url-hez tartozó oldal betöltését, a kód beváltását vagy az adott termék értékesítés növekedését.

Mai tippünk: mérjük az offline reklámok hatékonyságát is, ha azok beköthetőek a webes folyamatokba!

Ha kuponokról beszélünk, akkor ne csak a kuponos weboldalak használatára gondoljuk, a kuponokat máshogy is használhatjuk a marketingünkben: mi is adhatunk közvetlenül kuponokat a vevőinknek, potenciális vevőinknek.

Alapvetően két célra tudunk saját kupont adni: új vevők behozására vagy már meglévő vevők újravásárlását támogatandó. Az első esetben meg kell oldanunk a kupon terjesztését, a második esetben meg kell találnunk azt a helyzetet, amikor érdemes adnunk kupont.

Az interneten mindkét taktika jól használható, lássunk pár ötletet!

Új vevőket kuponnal el tudunk érni:

• Facebook-on, letölthető kuponnal
• egyszerűen hirdetéssel
• már meglévő vevőink ajánlásával
• a weboldalunkon/áruházunkban adatok megadásával (adatbázis építés)
• offline helyzetekben is

Már meglévő vevőnknek adhatunk kupont:

• közvetlen vásárlás után
• ha egy/három/hat hónapig nem tér vissza vásárolni
• eseti akcióknál

Mai tippünk: használhatsz kupont te magad is, nem kell feltétlenül kuponos oldalakon megjelenni!

Kuponnal sok embert be tudunk vonzani. Megkapják, amit vettek. Ennyi lenne az egész? Itt a vége a történetnek?

Nem! Szerintem csak itt kezdődik! Fogjuk meg ezeket az embereket, tudjunk meg róluk minél többet, és ezeket az információkat használjuk is fel a jövőben. Mire gondolok? Egy szálloda bátran kérjen el több adatot, kérdezze meg, milyenek az utazási, nyaralási szokásaik, mi az, ami számukra kedvező ajánlat. Egy termék eladásakor is kérdőívezhetünk, elégedettséget mérhetünk.

Ha valaki kuponnal érkezik, azonnal kerüljön bele a crm rendszerünkbe (ha van) vagy legyen tagja a hűségprogramunknak (ha nincs, akkor legyen). Fogjuk meg, és a későbbiekben már közvetlen ajánlatainkkal érjük el!

Mai tippünk: egy kuponos akció önmagában kevés, legyen belőle ügyfélszerző, adatbázis építő akció!

Azt mondják a kuponozás rossz, mert alig lehet vele keresni. Azt mondják, a kuponozás rossz, mert leveri az árakat. Azt mondják, a kuponozás rossz, mert kuponhiénákat hoz...

Igaz ez? Hiszen mások azt mondják, a kuponozás jó, mert idehaza 300-400 ezer fix felhasználó van. Azt mondják, a kuponozás jó, mert szolgáltatás bevezetésére kiválóan használható. Azt mondják, a kuponozás jó, mert a szabad, kihasználatlan kapacitásokat is el lehet adni vele.

Kinek van igaza? Szokás szerint mindkét tábornak. A kuponozás sem a Szent Grál, nem oldja meg mindenki problémáját. A kuponozás is egy eszköz, amit illik a helyén kezelni: van, akinek beválhat, másnak meg nem.

A lényeg, hogy gondoljuk végig, mire van szükségünk. A kuponozást is meg kell tervezni és be kell építeni a marketing és értékesítési folyamatainkba. Az okos kuponozás nem azt jelenti, hogy okosban oldjuk meg, hanem azt, hogy olyat és olyankor adjunk, ami nekünk nem veszteség, és segíti a hosszú távú terveinket. Folyamatot és ne akciókat tervezzünk!

Mai tippünk: akkor kuponozzunk, ha annak nemcsak rövidtávú előnyei lehetnek, és építsük be ezt is a marketing folyamatainkba!

Ellentmondásos, mégis használják. Sokan utálják, de vesznek. Mi ez? A kuponok. Amikor szállodásoknak tartottam előadást, megkérdeztem, hányan szeretik, mint cég. Senki. Amikor megkérdeztem, hányan vettek már kupont, a résztvevők közel harmada jelentkezett. Miért ez az ellentmondás?

Elvileg a kuponozás jó dolog. A vevők olcsóbban kapják meg azt, ami kell nekik, az eladók pedig eladnak. A gond a részletekben van. Az egyik ilyen részlet az ár (és aztán ebből következik sok más). A kuponos oldalakon való megjelenésnél elvárás a magas kedvezmény, ez jellemzően 50-51% minimum. Aztán maga a kuponos cég is kér pénzt a forgalom után. Ez kb. 30%. Vagyis ha a teljes ár 100 Ft, akkor az eladás után megmarad (100x0,5x0,7) 35%, legjobb esetben. Ez olyan nagy különbség, hogy eleve kevés szolgáltatás (és még kevesebb termék) bírja "elviselni". Vagyis az eladás ebben a formában könnyen válhat veszteségessé.

Ezért is mondják azt, hogy a kuponozás inkább reklám, mint értékesítés: az így bevezetett szolgáltatást vagy terméket remélhetőleg később újra megveszik, és az újravásárlással már nyereségessé válik a folyamat.

A gond ezzel a megismételt vásárlással szokott lenni: nem történik meg. Éppen ezért mégis sokan úgy tekintenek erre a megoldásra, hogy valójában 65-70%-os kedvezménnyel történik az értékesítés. Ennek pedig következménye lehet, hogy az eladott szolgáltatások már nem teljes értékűek...

Mai tippünk: ha kuponozni szeretnél, gondold végig, hogy ez nem szükségszerűen olcsó értékesítési csatorna!

Írtam egy bejegyzést a Pagerider blogjára a Facebook oldalak elérésének a változása miatt. Az abban leírtak szerintem itt is érdekes lehetnek, íme!

A Facebook folyamatosan változtatja az üzleti oldalak elérését, egyre inkább csak olyanoknak mutatja meg az általunk posztolt bejegyzéseket, akik aktívak az irányunkban. Ezek a változások kisebbfajta pánikot okoztak a hazai céges világban is, pedig annyira nem is rossz a helyzet - éppen csak az ingyenebéd fogyott el.

Ha írunk egy jó bejegyzést, azt továbbra is sokan fogják látni. Ehhez az kell, hogy megosszák azt egymás között, vagyis terjesszék a reklámunkat. És ha elég sokan foglalkoznak vele, akkor a saját rajongóink közül is többen fogják azt látni. De természetesen nem minden bejegyzésünk ilyen jó, így ha a kevésbé jókkal is el akarunk jutni a rajongókhoz, erre pénzt kell költeni. Az oldalunk méretétől függően pár ezer forintot.

De mit tehetünk, ha nem tetszik nekünk ez az új világ?

Az egyik lehetséges megoldás, ha megszerezzük a rajongóink e-mail címét! Ez persze nem megy automatikusan, nincs olyan funkció a Facebookon, ami “csak úgy” odaadja nekünk ezt az adatot. Kell rá költenünk, de ha már sikerült megkapnunk a címeket, akkor küldhetünk azokra hírlevelet, egyedi ajánlatokat.

Szervezzünk a rajongóinknak játékot: a játékban való részvétellel elfogadják az adatkezelési szabályunkat és átadják az e-mail címet is. Ehhez tökéletes eszköz lehet bármelyik PageRider alkalmazás, de tapasztalataink szerint a kvíz játékok - egyszerű kérdésekkel - a leghatékonyabbak. Mivel a cél az, hogy megkapjuk az e-mail címeket, így nyereménynek adhatunk bármit, ami érdekelheti a célcsoportunkat. Ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy pár alkalommal kirakjuk a játékfelhívást, és ezeket a bejegyzéseket meghirdetjük a rajongói körünknek.

Érdemes tehát kicsit átgondolni a Facebook jelenlétet, és a folyamatos kommunikáció mellett elérni, hogy minél több adatot megkapjuk mi is, nemcsak a Facebook.

Éppen tegnap kellett azt mondanom egy értelmetlen folyamat miatt, hogy "jogászkodás". Azt nevezem így, amikor a valóságtól teljesen elrugaszkodott a jogi-bírósági gyakorlat. Érzed, hogy baromság, de így kell csinálni, mert valahol valakik valamiért nem gondolták végig, hogy a papíron logikus szabálynak mi is a következménye.

Most az Alkotmánybíróságnak sikerült egy olyan döntést hoznia, aminek lényegében semmi értelme, de a következményei akár katasztrófálisak is lehetnek.

Az Ítélőtábla szerint mivel az indítványozó teret adott a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak, híreszteléssel megvalósította a jóhírnév sérelmét. Annak, hogy a kommenteket az indítványozó haladéktalanul törölte a honlapról, a bíróság szerint nem a jogsértés objektív megállapítása körében van jelentősége, hanem a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés körében; így az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására e tekintetben a másodfokú bíróság nem látott okot.

Azt hiszem, érdemes elolvasni a teljes indoklást is.

Vagyis ha valaki kommentel itt, a blogon, és olyat ír, ami másra sértő, akkor nemcsak ő, de én is hibás vagyok. Mi lesz a következő lépés, igen tisztelt Alkotmánybíróság? Ha valaki az udvaromon sértegeti a másikat, akkor engem is büntetnek, mert enyém az udvar?

Az Alktománybíróság most azt teszi, ami a lehető legrosszabb: radikálisan csökkenti a szólásszabadságot, azt alárendelve mások sérelmével kapcsolatos jogának (vagy hogyan mondják ezt, majd valaki jogász javítson ki, én marketinges vagyok...). Csökkenti, mert az a logikus lépés, hogy a tartalomszolgáltatók, sőt, a blogok is leszedik a kommentezést. Nem éri meg.

Mi lesz a következmény? Az emberek nem fognak elhallgatni, hanem majd elmennek a Facebookra, a Tumblr-re, a Blogspotra, mert ott meg fog maradni a vélemény helye, és ott fogják leírni, ha valakit hülyének tartanak, vagy ha valakiről vannak információi. Olyan oldalakra, amikre a hazai jognak nincs hatása. Aztán majd lehet perelgetni a Zuckerberget, ugye.

És így szépen még több forgalmat terelnek az okos bírák külföldi szolgáltatásokra, akik így még több pénzt fognak keresni és kivinni az országból... de ez már egy másik történet.

Meg szoktam kérdezni a hallgatóimat, szeretnek-e hirdetést nézni. Általában az a válasz, hogy nem. Aztán megkérdezem, el tudják-e azt képzelni, hogy direkt azért látogassanak meg egy weboldalt, hogy azon a hirdetéseket nézzék meg. Kapásból az a válasz, hogy nem.

Pedig.

Pedig az apróhirdetési oldalak, az árverező oldalak, az árösszehasonlító oldalak ilyenek. Azért megyünk ezekre, hogy hirdetéseket nézzünk. Direkt, akarattal, előre megfontolt szándékkal. 

Hát nem furcsa?

Éppen ezért hatékonyak az ilyen oldalak: az oda érkező látogatóknak vannak igényeik, és ha ezeket pont mi elégítjük ki, akkor kölcsönös az öröm.

Mai tippünk: ne feledjük, az apróhirdetés jellegű szolgáltatások legnagyobb előnye, hogy motivált, vásárlási szándékkal rendelkező felhasználók látogatják!

A hazai internet egyik érdekes bugyra az ilyen-olyan cégadatbázis oldalak. Ránézésre mind egyforma: valamilyen tematika alapján különféle cégek között kereshetünk. Jellemzően tevékenységi kör és lakóhely alapján, így alapvetően jó és ötletes szolgáltatásnak tűnnek ezek az oldalak.

Mégis, talán a legtöbb internetes céges átverés az ilyen szolgáltatásokhoz kötődik. Elsősorban nem a webes szolgáltatás, hanem annak eladása miatt. 

Egy ilyen céges adatbázis akkor jó, ha

• a belekerülés önkéntes, és előzetesen egyeztetett
• valóban van forgalma magának az adatbázis oldalnak
• hoz megrendeléseket azoknak, akik az adatbázisban benne vannak.

Mindhárom elem fontos. Sajnos a legtöbb esetben a belekerülés nem önkéntes, beleraknak mindenkit, aztán pár hónap múlva megpróbálnak pénzt kérni a bent maradásért. Ne adjunk! Ha valahova fizetni akarunk, mindig kérjünk auditált adatokat. Csak olyan helyre érdemes fizetni, ahol van valami belső statisztika, amiből kiderül, bennünket hányan láthattak. És mindig, minden esetben mérjük, mennyi megrendelést kaptunk egy-egy adatbázisból!

Nem állítom, hogy minden adatbázis rossz, sőt. Vannak kifejezetten jól felépített ilyen szolgáltatások, például a Kalauz.hu vagy akár a kicsit máshonnan megfogott magyar LinkedIn, a Lépéselőny. És persze van sok más is, viszonylag könnyen utána lehet nézni, mennyire hatékonyak.

Mai tippünk: a cégadatbázis szolgáltatásokra csak akkor fizessünk, ha azok ellenőrizhetően forgalommal rendelkeznek és várható onnan valós konverzió!

Milyen egy jó apróhirdetési szöveg? Hatékony. Eladja, amit kínálunk, behozza az üzletet. Vagyis ilyen legyen:

• rövid
• pontos
• lényegretörő
• minden fontos részlet benne van
• nincs csapda
• cselekvésre buzdít (hívj fel!)

Ne legyen benne helyesírási hiba, a szöveg nyelvhelyessége is rendben legyen, de ne legyen bonyolult. Kerüljük az összetett mondatokat, kerüljük a fölösleges modorosságot, és szóljon arról, amit akarunk.

Mai tippünk: az apróhirdetés jellegű hirdetések szövegét is körültekintően írjuk meg!

Ha úgy döntünk, valamilyen apróhirdetési jellegű oldalt használunk, hamar belefuthatunk abba a problémába, hogy hogyan tegyük érdekessé, hatékonnyá a hirdetésünket. Pár évvel ezelőtt nézegettem egy kutatást, ami pont arról szólt, mit szeretnének azok, akik a hirdetéseket nézik, és ez azért is volt tanulságos, mert láthatóan (itt is) máshogy gondolkoznak a felhasználók, mint a szolgáltatók.

A lényeg nem a szövegben van, hanem a képeken. Fontos, hogy legyenek képek a hirdetésben, az a jó, ha több is. Legyenek ezek a képek informálisak, nagyok, és jó minőségűek. Nagyon sokat segítjük ezzel a felhasználókat, és érdemes is erre költenünk, hiszen van, ahol a több kép feltöltéséért fizetnünk kell.

Mai tippünk: a kép az apróhirdetések esetében is többet mond ezer szónál, használjuk!

Van olyan, hogy hirtelen jön egy lehetőség, egy ötlet, és egy fajta termékből szeretnénk nagyon sokat eladni. Jön a Karácsony, és van egy új trendi termék, kaptunk 200 db felfújható viziszörnyet nyárra, szóval van mit eladni.

Ilyenkor nem érdemes csak ezért webáruházat csinálni, ehhez kell egy értékesítési felület és egy kampány. Erre lehet jó megoldás megállapodni egy olyan szolgáltatóval, aki egyébként is árusít valamit. Mindenképpen érdemes úgy megoldani az eladást, hogy csak jutalékot fizetünk, mert akkor kisebb a kockázatunk. És ha sikerül egy jó megállapodást összehozni, akkor a mi költségünk lényegében a termékek beszerzése lesz.

A vezető hazai árverező oldal, egy nagyobb apróhirdetési oldal, egy általános webáruház mind lehet partnerünk (persze más-más feltételeket fogunk kapni). Sok esetben a meglévő forgalmuk elég is az eladáshoz, nem kell reklám, vagy elég egy kisebb reklám is.

Mai tippünk: eseti termékeladáshoz nem kell önálló weboldalt, webáruházat építeni, használjuk a létező szolgáltatásokat!

Mire jó egy online árverező oldal, ha nem magánszemélyként akarsz megjelenni rajta? Például tudsz úgy online forgalmat generálni, hogy nem építesz webáruházat.

Több cég is használja az ilyen szolgáltatásokat, néha fel sem tüntetve, hogy valójában cégtől vásárolsz. Persze ez nem tilos, egy fontos elvárás van: a cégnek be kell tartani az aktuális adótörvényeket. (Ez egyébként a magánszemélyekre is igaz!)

Több dologra is lehet jó, ha az ember itt jelenik meg:

• a szolgáltatásokat jellemzően sok olyan felhasználó látogatja, akik vásárolni jönnek
• nem kell foglalkozni a webes háttér megteremtésével
• az árverési megoldás miatt akár többet is kereshetünk.

És mire jó ez?

• olyan termékek eladása, amire van kereslet (igényt elégítünk ki)
• elfekvő készletek kiárusítása
• eseti akciós termékek (rendelünk egy raklap bizbaszt Kínából, és kiárusítjuk)

Mai tippünk: az árverező oldalakon akár céges kínálattal is megjelenhetünk!