Onlinemarketing blog

Egy e-mail kampány és a meglévő ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer (crm rendszer) között nagyon sokféle kapcsolat lehetséges. Ezek közül egy lehetséges kapcsolat az, amikor az e-mail kampányunkat a crm adatai alapján állítjuk össze.

Az e-mail kampány sikerességében nagyon sokat számíthat a pontos célzás. Minél személyre szabottabb üzenetet tudunk küldeni, annál nagyobb az esélye az üzleti sikernek. A crm rendszer - ha az jól van használva, vagyis valóban pontos adatokat tartalmaz - tökéletes eszköz a célzás előkészítésére. Egyrészt alkalmas lehet eseti üzenetek küldésére, például amikor névnapra vagy születésnapra küldünk jókívánságot, és ezzel együtt akár valami egyedi ajánlatot is. Másrészt egy-egy csoport leválogatását is megtehetjük, például bizonyos terméktípust vásárlókat vagy egy adott településen élőket elérve.

Mai tippünk: használjuk a crm adatokat az e-mail kampányok előkészítésénél a megfelelő célzásokra!

Ha úgy küldjük ki a hírlevelünket, hogy mérjük a kinyitást és az átkattintást, akkor a kapott eredmények alapján lehetőségünk van arra, hogy a hírlevelünket szétbontsuk aktív és inaktív tagokra. Az, hogy kit nevezünk aktívnak, a mi döntésünk. Jellemzően aktív tagok azok, akik kattintanak bármelyik linkünkre. Azokat is nevezhetjük aktívaknak, akik kinyitják az e-mailt (de ne felejtsük el, ez nem pontos adat!).

A megfelelő mérés ugyanis nemcsak számokat mond, hanem fel is sorolja, kik kattintottak és kik nyitották ki az e-mailt. Ha ezeket a listákat tekintjük aktívaknak, akkor megtehetjük, nekik mást küldünk, mint a többieknek.

Még egy dolgot érdemes eldönteni: mekkora időszakot vizsgálunk. Érdemes több kiküldés eredményét is megnézni, vagyis nemcsak egy kiküldés alapján rakni valakit inaktív státuszba.

Az, hogy az így felosztott listánkkal mit teszünk, már egy másik kérdés.

A mai tippünk lényege ugyanis ez: a hírlevél küldés statisztikája lehetővé teszi, hogy aktív és inaktív szegmensekre bontsuk a címlistánkat.

Az e-mail marketing kampányok egyik célja, hogy a címzettet elvigyük valamilyen weboldalra. Így a kampány egyik mérőszáma lehet, hogy hányan kattintottak az e-mailben található linkekre. Ezeket a kattintásokat két módon is mérhetjük, és általában érdemes is mindkét mérési megoldást használni. 

Az egyik mód abban segít, hogy a Google Analyticsben lássuk, hányan érkeztek az e-mailből. Ehhez az összes linkhez hozzá kell rakni a megfelelő paramétereket, amit az URL készítő eszközzel tudunk megcsinálni. Ha így teszünk, akkor az Analyticsben meg fogjuk tudni nézni, hányan érkeztek, és ha külön paraméterezzük a különböző helyen lévő linkeket, akkor azt is, pontosan melyik linkről.

A másik módszer, ha megfelelő e-mail küldőt használunk. Ilyenkor kapunk statisztikát arról, hogy melyik linkre hányan, hányszor - és pontosan kik kattintottak.

Mindkét módszerre szükségünk van. Az első megoldás ahhoz kell, hogy a weboldalon tudjuk követni, mit tettek az e-mail kampányból érkezők, a másik megoldás pedig megmondja nekünk, pontosan kik is voltak aktívak.

Mai tippünk: e-mail kampány esetén éljünk mindkét kattintást mérő megoldással!

E-mail marketing kampány esetében az egyik adat, amit a megfelelő mérőeszközt (hírlevél küldőt) használva megismerhetünk, az a levelek kinyitásának a száma. Ez talán az egyik legpontatlanabban mérhető adat az egész online marketingben. A mérés úgy történik, hogy a levél tartalmaz egy képet (jellemzően 1x1 pixeles, nem látható kép), amelynek a megjelenését mérjük. Ebből ered a pontatlanság: ha a levél megnézése közben nem engedélyezzük a képek megjelenését, vagy offline módban nézzük a levelet, akkor a kép nem töltődik be, így nem lesz mérve a megnyitás.

Így tehát elmondhatjuk: az e-mail kampány statisztikájában a kinyitási szám azt mutatja meg, hogy legalább ennyi ember biztosan megnézte a levelünket, de lehet, hogy ennél többen is.

Ugyanakkor az e-mail küldés módja miatt nemcsak azt tudjuk megmondani, hogy megtörtént-e a kinyitás, hanem kapunk egy listát is arról, hogy kik nyitották ki az e-mailt! Ez viszont egy olyan fontosságú adat, amit a későbbiekben majd fel fogunk tudni használni.

Mai tippünk: ne felejtsük el, hogy az e-mailek kinyitását mutató statisztika alsó becslés, nem pontos adat!

Hordható eszközök... nekem, mint kütyümániásnak, ez most a legizgalmasabb területe a technológiai fejlesztéseknek. Okosszemüveg, okosóra láncostul, és amit el tud ember képzelni. Érdekes ezekről olvasni, de még érdekesebb megnézni közelről. Ezért lesz nagyon izgalmas a ma esti Telenor Okostelefon Akadémia, íme:

Az eseményt rögtön az egyik legizgalmasabb témával indítjuk Maróy Ákos, az EU Edge szakemberének jóvoltából körünkbe érkezik a Google legátlátszóbb fejlesztése, a Google Glass. Az eszközt nem csak a színpadon csodálhatjátok, hanem előadás után – a kapacitásoknak megfelelően – lehetőség nyílik az innovatív eszközt személyesen is felpróbálnotok. Bodnár Csaba, a Mobilaréna szakújságírója az okos- és csatlakoztatott órákról ad áttekintő képet, különös tekintettel a jelenlegi top készülékekre, illetve arra is fény derül, hogy vajon milyen jövő jut ennek a szegmensnek a hordozható kiegészítők áradatában. Moós Gergely, a Dagadt Köcsög blog szerzője sportolásra kihegyezett testre rögzíthető okos eszközöket mutat be, amelyek a sportrajongók és az életmódváltást fontolgatók körében számíthatnak elsöprő sikerre. A még távolabbi jövőről sem elfeledkezve Kovács Tücsi Mihály, író, blogger, a Galaktika magazin tudományos szerkesztője mesél a sci-fikben ábrázolt hordható eszközökről, és hogy ebből melyik fantazmagória bizonyult reális elképzelésnek mai tudásunk szerint. Az est végén a Momentán Társulat hozza forradalmi hangulatba a vendégeket, és többek között azt is bemutatják, hogy mi lett volna, ha Petőfiék már mobil eszközön kommunikáltak volna március 15-én.

Részletek pedig erre »»»

Az online marketingben szinte minden mérhető, miért ne mérnénk tehát a kiküldött e-mailek hatékonyságát? Egy hírlevél vagy e-mail reklám kiküldésekor is sok dolgot lehet mérni, de nem mindegy, mivel küldjük a leveleinket. Ugyanúgy nem mindegy, mennyire egyszerű kezelni a fel- és leiratkozókat, mennyire tudjuk ellenőrizni a kiküldendő e-maileket stb.

Ahhoz, hogy az e-mail marketingben rejlő többletet megkapjuk, olyan szoftvert kell használnunk kiküldésre, amely speciálisan erre a célra készült. Lehet bohóckodni azzal, hogy a normál e-mail küldőben a másolat vagy a titkos másolat mezőbe rakjuk a címzetteket, de ennek semmi értelme. Lényegében nem kapunk visszajelzést a kiküldésről.

Használhatunk speciálisan számunkra írt szoftvert, de normál kampányokhoz a legjobb, ha célszoftvert használunk. Ilyen például a MailMaster, vagy az ActiveCampaign, de a legismertebb talán a MailChimp. És persze még számtalan más, egyébként teljesen jó szoftver létezik. A lényeg, és egyben a mai tippünk: e-mail marketing kampány esetében speciális e-mail küldő szoftvert kell használni!

A megszokott hírlevél feliratkozás esetében, ha valaki megadja az e-mail címét, akkor csak bekerül egy adatbázisba (jó esetben kap erről egy levelet), de hírlevelet csak akkor kap, amikor kiküldjük a következőt. Ez persze azért van, hogy mindig aktuális információkat kapjon meg, és a következő hírlevelünk lesz az aktuális.

De mi van akkor, ha olyan anyagaink vannak, amik időtállóak? Például egy képzés, amit 5-6 e-mailen keresztül küldünk el. Vagy olyan bemutatkozó anyag, amit nem egyszerre akarunk megmutatni. Ilyenkor megtehetjük azt, hogy feltöltjük az összes hírlevelet, beállítunk egy időzítést (mondjuk 4 naponta menjen ki egy e-mail), és ha valaki feliratkozik, azonnal megkapja az első levelet, majd 4 naponta az újabbakat. 

Ezt a megoldást elsősorban olyankor ajánlott használni, ha valamilyen összetett, esetleg bonyolult üzenetet szeretnénk átadni. Illetve ha a folyamat vége értékesítés: az első levelekben megtanítjuk, miért van szüksége ránk, majd a záró levelekben eladjuk neki magunkat vagy például egy termékünket.

Mai tippünk: használj hírlevél sorozatot, ha az ajánlatod időtálló!

Csütörtökön lesz a hetedik Keresőmarketing Nap, és írtam is erről egy jó kis ajánlót a Klikkmánia blogjába, íme »»»

A lényeg: csütörtökön lesz az idei Keresőmarketing Nap, három nagy témakörben: hirdetések, keresőoptimalizálás és analitika. Két beszélgetéssel, sok előadással és előadóval. Készült is hozzá néhány képes ajánló, ezzel kérek mindenkit: gyertek, regisztráljatok!

Ha valaki e-mailben kér tőled információt, bejelent valamit egy ügyfélszolgálati címen, vagy egyszerűen csak üzenne, akkor természetes, hogy azonnal nem mindig van módod válaszolni. Ilyenkor viszont a feladó nem tudhatja, az üzenete valóban célt ért-e. Ezért, és azért is, hogy lássa, foglalkozol vele, érdemes beálltani automatikus válaszküldést.

Ebben természetesen nincs válasz a problémára, de annyit tartalmaz, hogy a levelet megkaptad, és bele is írhatod, várhatóan mikor válaszolsz (következő munkanapon, 48 órán belül stb.)

Sőt, ki is egészítheted az üzenetet olyan linkekkel, ahol akár választ is kaphat a problémáira: a FAQ (gyakran feltett kérdések), ha van segítség oldal, esetleg valamelyik közösségi média csatorna.

Ez a megoldás egyértelműen bizalomépítő, így segíti az ügyféllel való jó kapcsolat kialakítását.

Mai tippünk: használj azonnali válaszlevelet az ügyfélszolgálati jellegű címek és az ajánlatkérő címek esetében!

Nem elég nekünk, hogy folyamatosan fejlődik a technológia, és a hirdetési eszközök változását is csak győzzük követni, még ráadásul a jogi környezet is változott az elmúlt időszakban, így ahhoz is kell alkalmazkodni. A hazai weboldalak egyébként is sokszor nem felelnek meg minden jogszabályi kötelezettségnek, így aztán a változások egyben jó esélyt jelenthetnek annak, hogy mindent rendbe rakjunk.

A webáruházak esete a legösszetettebb, hiszen ott nemcsak tartalom van, hanem értékesítés. Ehhez kell általános szolgáltatási feltételek (vagyis ÁSZF) is, ami jó esetben persze megvan, más kérdés, mennyire felel meg a jogi környezetnek. De kell arról is írni, hogyan kezeljük a sütiket (cookie-kat), és ha értékesítéstől függetlenül is kezelünk személyes adatot (pl. van olyan hírlevelünk, aminek vannak nem vásárló regisztráltjai), akkor kell adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat, és bejelentkezés a szakhatósághoz.

Aztán kell impresszum is, elvileg minden weblapra. Ott fel kell tüntetni a weboldal üzemeltető elérhetőségeit, hogy lehessen hova fordulni, ha pl. valami tartalmat el szeretnének távolíttatni.

És akkor most jöttek a változások. Az impresszumban már a tárhely szolgáltató nevét és elérhetőségét is fel kell tüntetni, és ez már nem valamikori jövő, hanem január 1. óta kötelező. (Ehhez képest megnéztem az Index.hu, az Origo.hu, a 444.hu, mno.hu, magyarhirlap.hu oldalakat, sehol nincs feltüntetve... Igaz, nem tudom, akkor mit kell feltüntetni, ha a szerver a sajátunk. Gondolom a szervert tároló szolgáltató nevét.)

A webáruházaknak még van idejük. Nekik az ÁSZF-et kell átírni, és június 13-ig bevezetni az újat:

• 8 nap helyett 14 napja van a vevőnek elállni a vásárlástól
• és ezt követően 14 napon belül meg kell érkeznie a visszaküldött árunak
• a fizetési kötelezettséget tudomásul kell vennie a vevőnek (ezt ha jól értem a vásárlás helyén kell egyértelműen feltüntetni)
• elállás esetén a normál szállítási díjat kell csak megtéríteni, az emeltet nem

Ja, és van egy csomó kivétel, mikor nem élhet a vevő az elállással. Bővebben a szabályokról erre érdemes körbenézni.

Egyre inkább azt érzem, hogy egy kicsit is komolyabb webes vállalkozásnak mára nemcsak IT tudás kell, nemcsak marketinghez kell némileg konyítania, de a jogi környezetet is egyre jobban kell ismerni. Nem lett egyszerűbb az életünk ettől, azt hiszem.

(Nem vagyok jogász. Remélem, nem értettem semmit félre. Ha bármit csinálnál, előbb a linkelt oldalt olvasd el, illetve beszélj hozzáértő jogásszal.)

Amikor adatbázist építesz és elkéred az adatokat, nem mindegy, milyen formában teszed azt. Érdemes a célcsoportod szokásaiból kiindulni, olyat és úgy kérdezni, hogy releváns válaszok érkezzenek. És persze van pár trükk is, amit érdemes megjegyezni, íme:

• Ha lakcímre vagy kíváncsi, akkor irányítószámot kérdezz, nem is kell más. Ez egyrészt pontosan behatárolja a települést, másrészt nagyobb városoknál azon belül is kiderül, hol lakik a kérdezett.
• Születési évet kérdezz és ne azt, hány éves. Így a letárolt adatból évek múlva is látszik, akkor épp hány éves.
• Ha a jövedelmi helyzete érdekel, ne azt kérdezd, mennyit keres, de az se annyira jó, mennyi az egy főre jutó kereslete. Kérdezd azt, hogy ő szerinte jövedelmi helyzete átlag alatti, átlagos vagy átlag feletti. Úgyis ez az érzés fogja elsődlegesen befolyásolni a fogyasztási hajlandóságát.
• Ahol csak lehet, zárt kérdést használj (a válaszokat egy listából lehet választani), így könnyebben fel lehet dolgozni az eredményt.
• ...és ne kérdezz többet, mint amennyit feltétlenül szükséges!

Mai tippünk: a kérdéseket ügyesen tedd fel, hogy a válaszok jól feldolgozhatóak legyenek!

Lányomék osztálya benevezett egy versenyre, ahol úgy lehet rájuk szavazni, ha az adott oldalt lájkolom. Erről van szó, ezt kell lájkolni. A versenyben a kiíró cég minden hónapban az adott havi győztesnek ad 50 ezer Forintot, ami egy osztály életében nem kevés pénz, ebből sok jó dolgot lehet venni a terembe, vagy el lehet költeni értelmes dolgokra. Így aztán pár napja megy a mozgósítás: szavazz, szavazz, szavazz!

Közben a versenytársak sem tétlenek, és persze felmerülnek az ilyenkor szokásos kérdések (lehet-e legálisan 1600 lájk egy éjszaka alatt?). Ismerős képlet, évek óta mennek az ilyen játékok. De mi értelme van az egésznek? Természetesen marketing szempontból.

Az osztály szempontját értem: kéne ez a pénz nagyon, van hova fordítani. De a kiíró cég ezzel mit ér el? Cikket lájkoltat, így a saját oldala nem növekszik. A látogatók jellemzően csak azt az egy osztályt nézik meg, ahova a "mozgósítás" viszi őket, legfeljebb megnéznek egy-két versenytársat - de az oldalra, a cégre már ki emlékszik? A Facebook megosztások is elsősorban az osztályról szólnak, nem a cégről.

A vírushatás persze működik, pörög az oldal számlálója, de hogy ebből hogyan lesz hosszabb távon bevétel, az nem teljesen világos. Félek, ez a játék öncélú: elsősorban a játékról szól, és nem a cég promóciójáról, vagy a brand ismertségének a növeléséről, és főleg nem közösség építésről.

Be kellene végre látni: a lájkolásra épített játék önmagában csak egy eszköz. Nem lehet cél maga a játék, a beérkező forgalommal kell(ene) valamit kezdeni. Mert bármennyire is jó ez az ötlet, bármennyire is úgy néz ki a statisztikákból, hogy sikeres a játék, ennek a marketing értéke, hát nem túl sok.

Felmerül a kérdés, mit kellene tenni, mi lehetne az a plusz, ami ezt a játékot hatékonyabb eszközzé teszi? Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Legalábbis addig nincs, amíg valaki el nem mondja nekem: mi a cél ezzel a játékkal? Mit szeretne elérni a cég? Brandet erősíteni? Adatbázist építeni? Eladni? Ha ez kiderül, akkor már volnának ötleteim...

De azért kérlek szavazz a lányom osztályára. A mi szempontunkból van értelme az egésznek!

Adatbázis építéskor nemcsak ajándékot adsz, hanem valamit ígérsz is, hiszen valamire feliratod a felhasználót. Ez lehet egy hírlevél ugye, de az is lehet, hogy tényleg csak reklámlevéllel keresed meg. De mit mondjál?

Én azt gondolom, alapvetően az igazat: ha nem csinálsz hírlevelet, csak reklámleveleket küldesz, akkor ne hírlevélre írasd fel, mert azt várni fogja. Ha az ösztönződ jó, akkor úgyis megadja az adatait.

Ha hírlevelet csinálsz, akkor azt gondold végig, milyen gyakorisággal tudod kiküldeni (milyen rendszerességgel tudod megcsinálni). Ha reklámleveleket küldesz, akkor sem baj, ha leírod: maximum hetente/havonta egy-két alkalommal fog kapni. Ez kicsit növelheti a bizalmat.

A mai tippünk: gondold végig, mit ígérsz a feliratkozáskor!

Ha e-mail adatbázist építesz, akkor az a legegyszerűbb megoldás, ha valami játékot szervezel, amiben elkéred az e-mail címet és a nevet (meg még olyan adatokat, amik kellenek), és valamilyen formában nyereményt adsz vagy sorsolsz. De mi legyen ez a nyeremény?

A nyereményjátékok általános problémája, hogy kik fognak abban részt venni? Azok, akik a célcsoportod, vagy azok, akik nyerni akarnak? Ha az utóbbi, és főleg az utóbbi, akkor sajnos sok pénzért építettél egy vacak adatbázist. Mit kell ahhoz tenni, hogy a célcsoportod játsszon?

A megoldás kimondva egyszerű: adj olyan ajándékot, ami csak nekik érdekes. De ennek megvalósítása már nem is olyan könnyű. Ha egy angol nyelvtanfolyamokat szervező cég vagy, akkor adj ingyenes tanfolyamot, ez oké. De ha üzleti ügyfeleket, mondjuk egyéni vállalkozókat, kisvállalkozások vezetőit akarod elérni? Nekik mit adj? Befizeted helyettük az adót?? Nem igazán van mindig jó válasz. De tény: olyat adj, ami a célcsoportodnak hasznos. Nem kell mindig nyeremény, lehet az kedvezmény is, például 60-80% kedvezmény már valami, szinte ajándék. Ugyanakkor jobbára tényleg csak annak érdekes, akinek kell a terméked vagy szolgáltatásod (hacsak nem adja el, a megélhetési játékosok ezt csinálják, de azért belőlük annyira sok nincs).

A másik javaslatom, hogy ha széles a célcsoportod, a sok kis ajándékot jobban elhiszik. Az egy nagy ajándék igen erős húzóerő, de nagyon sok olyan embert fog vonzani, akik valójában nem is kellenek neked. Ne egy iPhone-t adj, adj helyette sok pendrive-ot. Többen is nyernek, jobban is elhiszik, hogy nyerhetnek.

A mai tippünk: adatbázis építéskor gondosan mérlegeld, milyen ajándék lenne jó a célcsoportodnak!

Közkeletűen adatkezelési sorszámnak hívjuk azt a számot, amit akkor kapunk, ha bejelentkezünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mint adatkezelők. Ha személyes adatokat kezelünk, akkor ez kötelező is, így nem a mi döntésünk, be akarunk-e jelentkezni. Mivel adatkezelésre a bejelentéstől kezdve jogosultakká válunk, így nem okoz az gondot, hogy az eljárás nem ritkán elhúzódik, és akár egy évet is igénybe vesz.

A bejelentésnek a törvény szerint díja van, de mivel egyelőre ez a díj nincs meghatározva, így praktikusan ingyenes. A bejelentést elektronikusan is megtehetjük, a pontos módját, és minden egyéb tudnivalót a Hivatal nagyon jól összeszedett a hivatalos oldalon »»»

Mai tippünk: személyes adatok kezelésekor jelentkezz be a NAIH-hoz!

Akkor hatékony egy e-mail adatbázis, ha te magad építed, ha olyanok a tagjai, akik valóban érdeklődnek az után, amivel foglalkozol. Tehát érdemes saját adatbázist építeni. De ha te építed, akkor a te döntésed, miket kérdezel meg, milyen adatokat kérsz be!

Először is, nem elég az e-mail cím. A hazai szabályozás szerint az e-mail cím mellé el kell kérni a nevet is. Aztán az is fontos, hogy csak indokoltan kérhetsz el adatokat: elvileg bármit megkérdezhetsz, de meg kell tudnod magyarázni, hogy miért volt rá szükséged. Igaz, az is egy jó érv, hogy tudjál az alapján célozni.

Ugyanakkor a felhasználók nem szeretnek sok adatot megadni, így érdemes tényleg csak azokat megkérdezni, amire valóban szükséged van. Így aztán erre nincs is egy általános formula, hogy miket is kérdezz meg, neked kell megtervezni, mire van szükséged.

Mai tippünk: építs saját adatbázist, és ehhez tervezd meg előre, milyen adatokat szeretnél gyűjteni!

Gyakran hallom, és néha mondom: sajnos nem kaptuk meg az e-mailt, biztosan spam-be ment. És van, amikor ott se találom meg... Hetente 2-3 valóban üzleti levelet lenyel a levelezőm spam filtere, így azokat nem kapom meg, csak ha kibányászom onnan. Vagyis kénytelen vagyok hetente legalább kétszer ellenőrizni, hogy került-e oda valami. Ez nem mindig egyszerű, hiszen az oda kerülő levelek 99%-a valóban spam, vagyis 100 levélből jó ha egy az érdekes.

Lehet, túl szigorú a spam filtere a levelezőmnek? Igen. De ezzel nem vagyok egyedül, és sokan vagyunk, akik annyira nem is tudunk vagy akarunk ezen változtatni. Mindenesetre a nagyon fontos elküldött levelek esetében már megszokott rutin, hogy ha nincs visszajelzés, egy-két nap múlva azért telefonon is rákérdezek, megérkezett-e.

A kapott leveleknél ráadásul az a tapasztalatom, hogy a nem saját nevemre (hanem pl. a blog@-ra vagy az info@-ra) küldött levelek nagyobb része elvész. Így ezt javasolni is szoktam: ha valaki e-mailben keres meg, és nem reagálunk egy-két napon belül, bátran telefonáljon ránk!

Mai tippünk: figyeld néha a spam könyvtárad is, és az általad elküldött, reakció nélküli e-mailekre kérdezz rá más csatornán is, ha biztos akarsz lenne, hogy a címzett megkapta!

Ha csinálsz egy akciót, van egy szolgáltatásod, írsz egy blogot, érdemes kirakni az elérhetőségedet, és ennek részeként az e-mail címedet is. Készül egy hirdetés, és álláshirdetés, egy cikk - ott is kellhet e-mail cím. De mit rakj oda, milyen címet szerepeltess?

Nem érdemes azt, amin keresztül a normál levelezésed csinálod. Egyrészt ha hirtelen kapsz sok levelet, akkor annak feldolgozása plusz idő, és a normál munkát is lassítja, másrészt akkor azzal kerülsz fel mindenféle spam listákra... az se jó. Szabályt pedig, ami átirányítja a leveleidet, nem lehet mindenre csinálni.

De ha egy másik e-mail címre jönnek a levelek, még ha azok át is vannak irányítva a tiédre, könnyen különválaszthatóak.

Mai tippünk tehát: készíts "gyűjtő" e-mail címeket az egyes megjelenésekhez, akciókhoz, hogy külön tudd választani a normál levelezésedtől!

Az e-mail cím annyira fontos kapcsolati adat, hogy nagyon sokszor használjuk az interneten kívül is. Például feltüntetjük a nem internetes reklámokban is. Persze itt sem mindegy, milyen az e-mail cím formája. Láttam én már nagy kamionon gmail-es címet, ami kicsit meglepő volt számomra (egy tankolásból több domain nevet is be lehet jegyezni, és évekig üzemeltetni), így azt hiszem, nem haszontalan az a javaslatom, hogy az e-mail cím formájára ilyen esetekben is figyeljünk oda!

A legjobb, ha valamilyen általános címet használunk: info@cégnév.hu Utcai megjelenésre (óriásplakát, autó stb.) elsősorban ezt javaslom. Viszont ha olyan helyen jelenik meg a cím, amit az emberek magukkal tudnak vinni - például újságban, szórólapon -, akkor ott már lehet kicsit trükközni. Megadhatunk olyan e-mail címet, ami csak azzal a hirdetési hellyel kapcsolatos, például: szoroinfo@cégnév.hu Így nézhetjük az eszköz hatékonyságát is.

Egy dolog viszont fontos: ne legyen hosszú, megjegyezhetetlen e-mail címed sehol, és főleg nem közterületen. Olyat érdemes megadni, amit könnyű legépelni, nehéz eltéveszteni.

Mai tippünk: figyelj oda, hogy a céges reklámanyagokon milyen e-mail cím szerepel!

Mára az a normális, hogy az üzleti ajánlatainkat e-mail formájában küldjük el a partnereinknek. Ezt általában csatolt file segítségével tesszük meg: Word, Excel vagy pdf dokumentumot használunk. Az e-mailbe pedig nem is nagyon írunk semmit, csak annyit kb., hogy "mellékelten küldöm ajánlatunkat".

Ez jellemzően jó is, de van azért néha, hogy gyorsan kellene tudnia elolvasni az ajánlatot a címzettnek. Ez azt jelenti, hogy telefonon olvasná el - és ilyenkor a csatolt file-ban lévő ajánlat annyira nem előnyös. Igaz, vannak arra programok, hogy megnyissák a fenti formátumokat, de ezzel több baj is van: a nagyobb file-ok letöltése idő és pénz, a megnyitott dokumentumokban nehéz tájékozódni a kis képernyőn, nem beszélve arról, hogy egy kicsit is lassabb telefonon akár meg sem nyílik az ajánlatunk...

A megoldás viszont nagyon egyszerű: ne csak a csatolt file-ba írjuk bele az ajánlat lényegét, hanem a levél törzsébe is. Vagyis, ha az ügyfelünk megkapja a levelet, akkor nem kell megnyitogatnia a csatolmányokat, elég átfutni a lényeget.

Mai tippünk: az ajánlataid lényegét ismételd meg a levélben, ne csak a csatolással legyen benne, hogy a címzett gyorsabban is el tudja olvasni!

Nálad hová tűnnek az elküldött levelek? Megjelennek az elküldött levelek mappában - és ennyi? Mented rendszeresen ezt a mappát? Kollégáid elküldött levelei hol érhetőek el? Ha elmegy egy kolléga szabadságra, vagy távozik a cégtől, ki fogja látni az általa korábban kiküldött leveleket?

Az elküldött levelek sokszor tartalmaznak olyan információkat, amik csak ott vannak. Néha, peres ügyekben, ezek az elküldött levelek akár mint bizonyíték is szerepelhetnek. Megvannak ezek nálad? Mindenkié?

Több lehetőségünk is van az elküldött levelek mentésére. A legegyszerűbb megoldás talán az, ha létrehozol egy fiókot, és mindenki elküldi oda a leveleit titkos másolatként. Így lesz egy fiók, ahol elérhető az összes elküldött levél.

Vagy olyan levélküldő szervert (smtp) használsz, ami automatikusan archiválja a kiküldött leveleket is. Vagy az informatikus majd ajánl valamit. Nem is a megoldás technikája a lényeg, hanem az, hogy legyen valami.

Mai tippünk: készíts a céged összes kiküldött leveléről másolatot, archívumot!

A fenti címmel tartottam előadást a Kreatív Gyógyszerkommunikációs konferenciáján. A téma számomra is érdekes, napi feladatként készítünk, tervezünk landing page-eket. Órákat tudnék beszélni erről, itt volt 20 percem... így kiemeltem a legfontosabb tudnivalókat, és beraktam a végére egy infógrafikát, amin megismerhetjük a legfontosabb elemeit is egy landing page-nek.

Mivel mi, marketingesek, szeretünk tölcsérekben beszélni - értékesítési tölcsér, marketing tölcsér -, így erre az alapötletre építettem fel az előadást - a képek így fagylaltokról szólnak. És bár kevés szót tartalmaz az előadás, de a lényeg benne van: kiderül belőle, mi kell egy jó landing page-hez.

Az egyik legtöbbet elmondott, megadott olyan adat, ami az internettel kapcsolatos, az e-mail címed. Ott van a névjegykártyádon, ezt adod meg telefonban, és felrakod sokszor a szórólapokra is. Viszi a híredet!

Így aztán nem mindegy, hogy milyen is ez az email cím. Pár jó tanács, ha céges email címről beszélünk:

• Ne legyen ingyenes szolgáltatós domainen, vagyis nem jó a @freemail.hu, @gmail.com sem! Magán címnél nincs gond, de cégesnél ezt nem javaslom.
• A rendes neved tartalmazza, ne becenevet. Elég hülyén néz ki a kutyomutyo@komolyceg.hu, nem?
• Legyen meg a cím a teljes neveddel, mindkét változatban: legyen vezeteknev.keresztnev és keresztnev.vezeteknev alakú címed is.
• Céges domaint használj, de ha lehet, olyat, amit nem bonyolult lediktálni. A kötőjel a domainben sokszor okoz gondot!
• Általános célokra bátran használj ne névhez kötött címet, pl. lehet info@ és marketing@ is.
• Természetesen használhatsz ingyenes webes mailrendszert a levelezésre, de céges esetben figyelj oda, hogy céges címről látszódjon a kiküldés. A Gmail erre ad lehetőséget!
• ...és ha Gmailt használsz, tudod oda irányítani a céges címed, de az is lehetséges, hogy a Gamil szedje le a szerveredről.
• De mindig legyen céges levelezésed, ha a Gmail vagy más, általad használt levelező leáll (volt ilyen), attól még nem áll meg az élet.

Mai tippünk: figyelj oda az emailed formájára!

Gondolom te is rengeteg e-mailt írsz. És ha sok e-mailt írsz, sokszor alá is írod. Így aztán a legtöbben használjuk az automatikus aláírást is, vagyis a levelező program az általunk beállított aláírást magától odarakja (vagy egy kattintással) az e-mail végére.

De arra gondoltál már, hogy ez az aláírás egyben egy jó reklámfelület is? Mert mi az, ami ide kerül: 

• neved
• beosztásod
• telefonszámaid
• érdemes az e-mail címet is, továbbküldés esetén elveszhet a fejlécből!
• weboldalad címe

De itt még van hely, nem is kevés! Egy vagy akár 2-3 sorba még odafér pár alapvető információ: a céged szlogenje, esetleg tevékenységei. Írd oda, érdemes! Sőt, ha van valami akciód, vagy szervezel valami eseményt, azt is írd oda! Sok leveled nem erről szól, de az aláírásban rátalálhatnak, és ez így neked ingyen reklám.

Mai tippünk: használd az e-mail aláírást saját magad reklámozására is!

Ha blogot írsz vagy saját oldalad van, és fontos, hogy megismerjenek - mert például építed a saját énmárkádat -, akkor fontos lesz neked, hogy a Google-ben a találatok mellett megjelenjen az arcod is, mint íróé. És igen, ezt meg is lehet csinálni:

A Google érdekes módon ezt a képet nem a weboldaladról fogja leszedni, ehhez a kis kiegészítéshez szükséged lesz egy Google+ profilra. Ha felépítetted a profilodat, feltöltötted a képet, akkor már csak össze kell kötni az oldallal, aminek a menetét a Google le is írja nekünk.

A mai tippünk: ha te vagy a szerző, ez jelenjen is meg a Google találatok közt - kösd össze Google+ profilod a weboldaladdal!