Onlinemarketing blog

A cenzúra, ahogy a Wikipédia írja, információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon. Legyen szó állami vagy más cenzúráról, a lényeg, hogy valahol valakik hoznak szabályokat, és az alapján eldöntik, mit szabad közzétenni és mit nem.

Az internet azt a fajta központi cenzúrát tette sokáig haszontalanná, ami elsősorban az államok által volt irányítva. Aztán ahogy fejlődött a technológia, úgy tanulták meg a különböző kormányok, milyen eszközeik vannak mégis a hagyományos cenzúrára. Ez az internet jelentheti annak teljes korlátozását (ilyen például Észak-Korea), annak részleges és folyamatos korlátozását (ilyen például Kína, ahol csak azok az információk jelenhetnek meg, amit engednek, és csak azok a szolgáltatások működhetnek, amit megengednek) és jelentheti annak törvényi szabályozását (ahol törvényben határozzák meg, mit szabad és mit nem, de nincs erre külön technológiai megoldás).

Vagyis az állami cenzúra jelen van az interneten is. De nemcsak az állami. Sok szolgáltató, vélt vagy valós okokból szintén cenzúrázza az ott megjelent tartalmakat. Ilyen például a Facebook is, ahol elég sok dolgot nem szabad csinálni, elég sok dologról nem szabad beszélni.

Az igazi probléma az, hogy valódi, leírt szabályok csak a törvényi szabályzás esetében vannak. A totális cenzúrák, mint a kínai sok esetben nem publikus szabályok vagy irányelvek alapján működik. A nem állami cenzorok, mint például a Facebook, irányelveket használnak, amelyek kicsit gumiszabály szerint működnek a gyakorlatban. Mivel minden tartalom emberek által történő ellenőrzése nagyon nagy apparátust igényel, ezért igyekeznek ezt automatizálni, ami sokszor nem működik jól. A Facebook esetében ez kellemetlenség, az állami cenzúra esetében ez már ennél több is lehet (szélsőséges esetben börtön, kínzások és halál). 

Éppen ezért ismét kialakult egyfajta öncenzúra. Ahol erős az állami kontroll, ott ez sajnos természetes. Ahol viszont a cégek felügyelnek, már nem kellene annak lennie. De mégis, jönnek a problémák: hogyan lehet úgy kommunikálni, hogy ne tiltson a Facebook? Ha a cégem olyan tevékenységet folytat, ami határeset, mi a helyes út? Sokszor történik meg, hogy a Facebook algoritmus tévedésből tilt valamit (legyen szó posztról vagy hirdetésről), és utána sokáig tart visszaszerezni mondjuk a hirdetési lehetőséget. Ezért inkább olyat ír az ember, ami biztos "átmegy". Ez viszont már öncenzúra: nem azt írom, amit szeretnék, hanem azt, ami szerintem lehet.

Észre se vesszük, de belecsúszunk egy totális kontrollba. Ez pedig alapvetően káros, hiszen a szólásszabadságot is korlátozhatja. És most nem arról van szó, amikor másokra káros politikai szólamokat hangoztat valaki - a határt valahol meg kell húzni, de erre valók a törvények -, hanem arról, amikor gazdasági és nem törvényileg szabályozott érdekek befolyásolnak.

A probléma ott van, hogy nincs jó megoldás. Az Európai Unió napokban élesedett szerzői jogi szabályozása például megpróbál egyfajta rendszert vinni abba, hogyan lehet elérni, hogy a jogvédett tartalmakat csak engedéllyel lehessen használni, de ez egyfajta "elefánt a porcelánboltban" helyzet: az EU mindig is hajlamos volt a túlszabályozásra, most is ez történt. Miközben ez egy fontos dolog, és előre is mutat, de rávilágít a nehézségekre is. Ésszel, a szükséges mértékben történő szabályozás kell, de a határ megtalálása nem egyszerű.

Az öncenzúra tehát ismét köztünk van, de most nem az írókat sújtja legjobban, hanem azokat, akik gazdasági céllal akarnak kommunikálni egyes platformokon. És azt hiszem, ez velünk is fog maradni még jó ideig, sőt, talán örökre. Mert a szabályok nélküli világ nem fog működni, sajnos. Ahhoz túl sok az egymást ütő, ellenkező érdek.

Szeretek mesélni. Mármint szeretek történeteket elmesélni, és szeretem, ha a hallgatóság figyel rám. Talán ezért szeretek tanítani is: jó az, ha elmondhatom, amit akarok. De ahhoz, hogy jól beszéljek, hogy jó történeteket mondjak, kell a hallgatóság is. Őket figyelem, az ő reakciójuk alapján tudok továbblépni.

A közösségi médiában is ez működik jól: ha kapok visszajelzést. Kommenteket, lájkokat, akár megosztásokat. Én a megosztásoknál is azt nézem, milyen kísérő szöveggel történt. Alapvetően érdekel mások reakciója, és mások véleménye is. Ez a fajta kölcsönös kommunikáció az, amit szeretek.

Amikor beszélek, rögtönzök. Nincs betanult szövegem, maximum egy-egy mondat. Amikor előadást tartok, akkor sem megtanult szöveget mondok, az olyat sose szerettem igazán (kivéve a verseket). Azt tudom, miről beszélek mindenképpen, de azt már az előadás folyamán alakítom ki, hogy pontosan mit mondok még el. Ez függ a hallgatóság visszajelzésétől, attól, hogy korábban miket kérdeztek, egyáltalán kik ők. És persze függ attól is, aznap vagy a korábbi napokban mit olvastam, belefutottam-e valami jó példába, és így tovább.

Kell nekem ez a fajta élő közeg ahhoz, hogy igazán jól érezzem magam. Az online tanításban ez hiányzik legjobban: sokkal kevesebb visszajelzést kapok.

Mostanában egyre több olyan felkérést kapok, hogy előre felvett tananyagot kellene készíteni. Tavaly csináltam is ilyen videókat, de nem érzem azt, hogy ez az én műfajom lenne. Pont a most elmondottak miatt: nagyon hiányzik a hallgatóság, nagyon hiányzik a folyamatos visszajelzés. De meg kell tanulnom ezt is, most azon dolgozom, így is tudjam hozni azt a színvonalat, amit elvárok magamtól.

Mindenkinek megvan a saját munkamódszere, a saját elképzelése arról, hogyan érdemes előadni, tanítani. Sok módszer van, amit tanítanak, amit érdemes megtanulni, átvenni. Én is rengeteget tanulok, folyamatosan kell magamat képezni nemcsak a szakmai kérdésekben, hanem az előadásmódban is. Azt hiszem, ezt a fajta konzervkészítést is meg fogom tanulni.

Most dolgozom rajta.

József Attila még nagyon szépen meg tudta írni, "Talán eltűnök hirtelen, / Akár az erdõben a vadnyom." A mai szlengben már inkább szellemmé válunk, vagyis ghostolunk. Ez a kifejezés főleg a randizás világában terjedt el idehaza, és igen, azt jelenti, hogy a másik fél egyszerűen eltűnik: nem keres, nem válaszol, nem reagál. Néha csak napokra, néha örökre.

Ez a szó jutott eszembe az elmúlt hónapok árajánlat kérés trendjei után. Elég sokan kérnek ugyanis ajánlatot, érezhetően olyanok is, akiknek újdonság az online világ, majd miután visszakérdezek, eltűnnek. El se jutok sok esetben az ajánlatadásig, mert a pontosító kérdésekre se kapok választ. (Itt jegyzem meg zárójelben: nem azért kérdezek vissza, mert ellenőrzöm, hanem mert kevés információt kapok az árajánlathoz.)

Néhény esetben egy-két kör levelezés után tűnik el a másik fél. És az eltűnést szó szerint kell venni: ha pár nap után rákérdezek, arra sem kapok választ. Ennyi, elfüstölt a dolog.

Természetesen korábban is volt ilyen eset, de mostanában elszaporodtak. Nem is az az elsődleges baj, hogy nekem ezzel is dolgom van, és ha nem lesz belőle munka, akkor nem fizeti meg senki. A baj az, hogy válaszra se méltat. Egy "köszönöm, más választottunk", vagy "köszönöm, már nem aktuális" tökéletes reakció lenne... Mert így illenék. Üzleti etika, ugye.

Remélem, nem tart sokáig ez a trend, mert néha tényleg jó lenne tudni, mi az oka, hogy nincs válasz. Drágák vagyunk? Nem értik az ajánlatot? Másra lett volna szükségük? Van lehetőség tárgyalni, beszélni velünk. Miért nem kérdez vissza, ha már egyszer megkeresett?

A tegnapi napom részben azzal telt, hogy látogatottsági, forgalmi adatokat elemeztem. Az egyik ügyfelünknél nagyon visszaesett a konverzió, lényegében a felére, sőt, az alá estek a kampányok, és úgy általában a weboldal teljesítménye is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzből kevesebb forgalom érkezik, vagyis lényegében megduplázódott egy lead ára. Az igazi baj amúgy nem is a drágább lead, hanem az, hogy nem látjuk tisztán az okokat.

Ezért kellett nekem statisztikákat nézni, belemenni minél jobban az eredmények elemzésébe. Az online marketinges  munkának talán ez a legvacakabb része: amikor ki kell találnunk, mi változott. Vajon egy konkurencia lépett a színre? Az emberek éppen most mást akarnak, nem kell nekik az, amit kínálunk? Vagy rosszak a kampányaink?

Valójában a válasz nagyon ritkán olyan, amely pontosan meg tudja mondani az okokat. Lényegében az szokott kiderülni, hogy több hatás együttes eredménye az, amit látunk. Ha egyáltalán sikerül rájönni, mi is történt az elmúlt hetekben.

Azt például tudjuk, hogy visszaesett a kiskereskedelmi forgalom a karantént követő nyitási időszakban. Azt is tudjuk, hogy kevés pénzük van az embereknek, így pl. kevesebbet fognak nyaralni. De ez vajon a célcsoportunkat is érinti?

Vagy az történt, hogy az egyik konkurens cég egy más értékesítési csatonán mozdult rá a piacunkra? Erre is vannak jelek. Vagy a hirdetési rendszer okos funkciói nem elég okosak? Mert azt is látjuk, hogy amint elkezdünk a konkrét konverzióra optimalizálni, tovább romlanak az eredmények.

Találgatunk, hipotéziseket állítunk, aztán megkeressük az elérhető adatokból, hogy ezek igazak-e. Segít ebben a Google Analytics, a Search Console, a Google Trends, a hirdetési rendszerek, és az elmúlt évek tapasztalata. De ez csak az első lépés. A második lépés az lesz, amikor kitaláljuk: mit kezdjünk ezzel a helyzettel. Hogyan lesznek az eredmények újra "normálisak"?

Pár hete, talán az első igazibb nyári hétvégén Szegeden jártam. Éppen akkor volt egy kézműves-kirakodó vásár a városban, ami jó programnak tűnt aznapra. Megnéztünk, költöttünk, vettünk kézműves sajtokat is. Rajongok a sajtokért, elég sok félét ettem is már, itthon is mindig van olyan 8-10 féle legalább. Így itt is bevásároltam, vettem többfélét, többek közt két és fél éves sajtot is.

Hazamenve megkóstoltuk, és tényleg finomak, mind. A lányom még kint volt a vásárban, megkértem, kérjen már egy névjegykártyát a sajtostól! Hátha akarok még rendelni, vagy legalább elmenni, ha éppen Budapesten jár (mert szokott, az elmondása szerint). És hát kapott is egy papírt a lányom, kézzel írva, név, telefonszám - és ennyi.

Elfogadom, hogy nincs kapásból szórólap vagy névjegykártya, bár egy kiló sajt árából már egészen sok szóróanyag tudna készülni. (Ezek nem az olcsó, 1-2 ezer forint közötti árú sajtok.) Azt is elfogadom, nem költ weboldalra, mert nem érzi fontosnak. De azért így 2021-ben mégis jó lenne valami online jelenlét, legalább egy Facebook oldal - az igazából ingyen van, állandóan piacokon, vásárokon vannak, pár fotót csinálni sosem nehéz, és elég annyi tartalom, hogy kiírja, mikor merre járnak az országban.

Mert lehet, neki természetes, hogy "kéthetente Budapesten a már-elfelejtettem-melyik piacon" járnak, de nekem azért ez nem mond sokat. És az sem túl életszerű, hogy hívogatom, hol járnak éppen.

Végül azért rákerestem a nevére, és van Facebook oldala a cégnek, és weboldala is, csak sajnos nem frissül. Így még érthetetlenebb, hiszen a felület is megvan. 

Egy kicsi, egy-két fős vállalkozásnak is fontos, hogy elérhető legyen. 2021-ben ez aktív online jelenlétet is jelent, és olyan esetben, mint ez is, amikor nincs egy üzlet, ahol örökké el tudom érni, konkrét márkaépítést is jelenthet. Ismerem maga, pár hónap, és elveszítem a papírt. Aztán már idővel csak ez a bejegyzés fog emlékeztetni, hogy volt egy fantasztikus sajt élményem.

Mert amennyire nem kommunikálnak a neten, annyira tudnak jó sajtot csinálni. Tényleg finomak!

Magyarországon nincs egységes nyári szünet, nincs olyan pár hét, amikor mindenki elmegy nyaralni. Ez jól hangzik, elvileg így egész nyáron lehet dolgozni, de a valóság az, hogy inkább azt jelenti, a nyáron senki se dolgozik szívesen. Vannak persze tipikusan nyári munkák, a szezonalitás számít. A turizmushoz, nyaraláshoz kapcsolódó iparágaknál pörög a munka, de minden más területen... hát, lassan halad.

Idehaza a nyár kb. június közepén kezdődik, amikor vége van az oktatás a legtöbb iskolában. Ez általában június 15-e, idén is ez az utolsó tanítása nap. És tart is a nyár egészen augusztus 20-ig, az azt követő első munkanap már egyfajta "igazi" munkanap lesz. Ez idén augusztus 23-a, hétfő lesz. Az a hét már tempósabb, bár még nem az igazi, hogy aztán szeptember 1-től (ami idén szerda) ténylegesen is elinduljon az őszi szezon.

Azért érdemes ismerni ezeket a dátumokat, mert nagyjából ez a klasszikus uborkaszezon: nem úgy fogyasztanak az emberek, mint máskor szoktak. Idén egyébként úgy néz ki, kevesebb pénze van az embereknek, nem mennek annyian nyaralni, mint szoktak. A Covid19 hatása is érezhető lesz, a turizmus is kisebb, mint "békeidőben". Erre kell készülnünk, ehhez kell felépítenünk a nyári terveinket.

Én azt gondolom, a nyár mindenkinek pihenés lesz: részben ki kell heverni a Covid19 miatti stresszt, részben érdemes készülni az őszre. Mert az ősz - hacsak nem lesz negyedik hulláma a vírusnak - erős lesz, erősebb, mint tavaly. És ha így van, akkor lesz munkája mindenkinek.

A marketing stratégia írás sorozat ezen része még mindig az adatok összeszedéséről szól. Az előző részben a piaci adatokat gyűjtöttük be, hogy tudjuk, hol vagyunk, ebben a részben saját magunkat kell megnéznünk.

Ahhoz, hogy tudjunk javasolni bármilyen stratégiai irányt, ismerni kell a céget, akinek a stratégia készül. Tudni kell, mire képes, milyen elérhető erőforrásai vannak, hol helyezkedik el a piacon, hol helyezkedik el a konkurenciához képest. A cég belső működésének az ismerete a tervezés elengedhetetlen része, ebben a részben azt szedtem össze, mik a legfontosabb információk, amiket tudnunk kell.

Ezek részben pénzügyi információk, részben a marketinges számok. Kampányeredmények, akciók eredményei. Meg kell ismernünk a belső erőforrásokat, az emberi erőforrásokkal együtt. Részletesebben erről az Onlinemarketing Klubban írtam, az előfizetőknek.

A következő lépés majd a megkapott adatok feldolgozása lesz. De erről a jövő héten írok.

Nagyon fontos hír volt tegnap, hogy végre betiltják az egyszer használatos műanyagok nagy részének a használatát Magyarországon. Fontos, mert sok dolgot fog alapjaiban megváltoztatni, és ez érintheti az online világot is.

De fontos azért is, mert ismét ráirányítja a figyelmet a környezetvédelemre - arra a területre, amelytől a jövőnk minősége, a gyerekeink életlehetősége szól. A Covid19 miatt gazdasági válság és mentális bezártság kicsit háttérbe szorította ezt a területet, sőt, új szennyező anyaggal, az eldobált maszkokkal bővítette a környezetrombolás eddig sem szűk fegyverarzenálját.

Így mindenképpen örvendetes, hogy ha globálisan kis lépéssel is, de a hazai szabályozással sikerült egyet lépni a fenntarthatóbb környezet felé.

A cégek számára akkor lesz fontos a környezetvédelem, ha az a szabályozó rendszer - vagyis a törvények, a kormányok - előírják, vagy ha a fogyasztóik ezt elvárják tőlük. Vagyis nem elég abban bízni, hogy majd az állam megoldja, meg kell tanítani az embereknek azt is, miért van ilyen lépésekre szükség. 

Mert az ilyen jellegű szabályok sokak számára jelentenek kényelmetlenséget. Meg kell változtatni az életnek egy kis szegmensét, máshogy lehet majd elérni egyes funkciókat, szolgáltatásokat. Márpedig az ilyen változások soha nem népszerűek.

Marketingesként lehet az a feladatunk, hogy edukáljuk az embereket. Lehet az a feladatunk, hogy megtanítsuk, miért fontosak ezek a lépések, és a jelenben vállalt kényelmetlenség a jövőben milyen előnyökkel járhat. És lehet az a feladatunk, hogy megmutassuk, milyen megoldások lesznek a változást követően.

Most kreatívabbnak kell lennünk talán, ki kell találnunk új dolgokat az üzenetekben is. Mert a környezetvédelem tényleg nagyon fontos, nemcsak átmeneti divat.

Egy nagyobb cég esetében nem kérdés: az e-mail címek mindig a saját domain nevüket tartalmazzák. Nagyon nagy cégeknél előfordul, hogy direkt külön domain nevet használnak a levelezésre. Az ilyen címek a név@cégnév.hu formátumúak, ugye.

De sok cégnél látom, hogy nem törődnek ezzel. Elég sok helyen látok név@gmail.com címet, de nem ritka a freemail.hu vagy a citromail.hu. Persze vannak olyan címek is, amit az internet szolgáltató ad, így vannak pl. @t-online.hu és hasonló címek is.

Alapvetően nagy baj nincs ezekkel a címekkel sem, működnek. Érdemes azért elgondolkozni, miért nem javasoljuk marketingesként ezek használatát. Íme néhány ok, ami miatt nem érdemes sem az ingyenes e-mail szolgáltatókat, sem az internet szolgáltatók által adott e-mail címeket használni:

• Az ilyen cím nem a tied. Ha megszűnik a szolgáltatás, akkor elveszítheted, miközben ott van névjegykártyától kezdve akár plakátokig mindenhol. Például most, hogy a Vodafone felvásárolta a UPC-t, megszűntek a upc.hu ügyfél email címek.
• Az ingyenes vagy szolgáltatói cím azt mutatja, hogy neked nem olyan fontos, hogy a cégednek van-e arculata. Egyszerűen nem kelt profi hatást.
• Technikai probléma esetén nem biztos, hogy kapsz segítséget.
• Az ilyen szolgáltatások sok esetben korlátozottak, vagy bizonyos esetben korlátozottá válhatnak.

És íme néhány ok, amiért érdemes a saját domain-es e-mail címet használni:

• Az email cím sok helyen megjelenik, ha tartalmazza a céged domain nevét, akkor ezzel reklámozod is pluszban a céged.
• A jó email cím az arculat eleme.
• A címed addig megmarad, amíg a domain a tiéd, mindegy, melyik internet szolgáltatónál vagy.
• Ráadásul szabadon átirányíthatod olyan email szolgáltatóra vagy mailboxba, amit használni akarsz. Például attól, hogy céges domain-t használsz, még használhatod a Gmail.com levelezőt, akár az ingyenes változatát is.

Rengeteg kampányt futtattunk és futtatunk az interneten. Sok olyan kampányunk van, amelyik folyamatos: nem alkalomszerűen hirdetünk a feladat a folyamatos jelenlét megteremtése. Ehhez általában (de nem kizárólag) a Google és a Facebook hirdetési rendszerint használjuk.

A kampányok minden esetben valamilyen előre meghatározott céllal futnak, az ilyen folyamatos kampányok szinte mindig valamilyen konkrét konverziós elvárással: lead-eket gyűjtünk vagy eladunk. Ezek elég jól számszerűsíthető dolgok, napi-heti szinten folyamatosan követett számok. Tudjuk, mi az elvárás, mennyi az optimális eladás, lead szám. A kampányoknál ezt kell elérnünk, illetve túlszárnyalnunk.

A probléma akkor van, ha nem jönnek az eredmények, vagy ha eddig jöttek, de hirtelen elkezdenek romlani. És ilyenkor elkezdünk elemezni, és elkezdjük vizsgálni, mi a baj, miért nem működnek a kampányok.

Nem tudok olyan megoldást mondani, ami biztosan segít, de általában ezek lehetnek ilyen esetekben a megoldások:

Célzás

Módosítani kell a célcsoportokat. Érdemes lehet bővíteni az elérést, vagy ha túlságosan szélesre állítottuk korábban, akkor rész szegmenseket létrehozni. A lényeg: változtatni kell.

Költségvetés

Néha előfordul, hogy egyszerűen kevés az a pénz, amit költünk. Az eladások, lead-ek száma nem szükségszerűen változik lineárisan a költés értékével: kell egy bizonyos szinten költeni, hogy elinduljanak az eredmények (és bizonyos szint fölött pedig hiába növeljük, nem fog olyan mértékben nőni az eredmény). Ezt is csak teszteléssel lehet kipróbálni, akár úgy, hogy egy rövidebb időszakra koncentrálunk nagyobb kiadást.

Üzenet

Nagyon sokat számít, kit írunk a hirdetésbe. Ha nem elég felhívó a szöveg, ha félreérthető, vagy egyszerűen csak unalmas, nem működik a kampány. De az is lehet, "elfáradt" az üzenet, túl sokszor írtuk már le. Változtatni kell, és folyamatosan tesztelni.

Kreatív

A kampány üzenetén kívül a képi megjelenés is lehet unalmas, ötlettelen vagy elcsépelt. Ennek a módosítása is hozhat sikert. Például az ár feltüntetése a hirdetésben, vagy egy embernek az arca segíthet abban, hogy jobban felfigyeljenek, kattintsanak és vásároljanak.

Persze a fentieken kívül létezik még számos lehetőség, de talán ezek a legfontosabbak, ezeken mindenképpen érdemes végigmenni, ha nem jönnek az eredmények.

Egy helyen találkoztam csak ezzel a hírrel, pedig sokunk életét fogja érinteni: június 1-től a Magyarorszag.hu domain gazdát cserél. Egy új törvény szerint ugyanis:

"a magyarorszag.hu a Magyar Állam elektronikus ügyintézést támogató központi portálja. A domain név azonban 2021. június 1-jével a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. részére átadásra kerül, és ezt követően az így elérhető felület kizárólag turisztikai célú feladatokat lát el. Ezért a jelenleg az elektronikus ügyintézési portálhoz kapcsolódó domain név helyett szükséges a közigazgatási ügyintézési felület általánosabb meghatározása a törvényben."

Ez a lépés egy érdekes kommunikációs változást vetít előre: eddig ez a domain azoknak szólt, akik magyarként ügyet szerettek volna intézni. Elég régóta ez a funkciója, sokan használjuk úgy az elektronikus ügyintézést, hogy ezen keresztül lépünk be. Ugyanakkor mostantól a domain szinte biztosan turisztikai célokat fog szolgálni, gondolom a belföldi turizmust fogja erősíteni.

Nincs arról szó, hogy ez egy rossz lépés lenne, sőt. Azt gondolom, természetes dolog, ha az állam úgy gondolja, más koncepció alapján szeretné egy-egy területet kezelni. Ez a lépés most a hazai turizmus számára lehet kedvező, egyszerűen könnyebben kommunikálhatóvá teszi a domaint, amit használhat. Hiszen ez egy nagyon egyszerűen megnevezhető név. Majd érdekes lesz persze, milyen szolgáltatások lesznek mögötte. (Ha lesz értelme, vissza is térek rá).

Addig pedig majd újra kell kicsit tanulnunk, mit hol fogunk megtalálni, ha ügyeket szeretnénk intézni.

A marketing stratégia akkor jó, ha ismerjük a piacunkat. Tudjuk, kik a vevőink, és tudjuk, kik a konkurenciáink. Ha tudjuk, milyen a piac mérete, mik a lehetőségek. Ezek olyan kérdések, amelyek nélkül nem lehet normálisan és sikeresen tervezni.

Éppen ezért a stratégia alkotás egyik fontos része a piacfelmérés. Ez történhet a saját adataink feldolgozásával, és különféle kutatásokkal is. Meg kell ismernünk tehát a vevőinket, a vevőink mennyiségét, igényeiket, lehetőségeiket. És meg kell ismernünk a különböző konkurens cégeket is. A piac megismerése tehát elsősorban ezen lépésekről szól.

Természetesen ha a cél nem hazai piac, akkor még több feladatunk van, hiszen meg kell ismernünk az adott gazdasági, politikai, nyelvi, kulturális környezetet is. De ez már olyan feladat, amit a kkv-k jobbára külső segítséggel szoktak megoldani.

Éppen ezért a stratégia piacról szóló cikkében a hazai piac megismerési lehetőségeiről írtam. A cikk az Onlinemarketing Klubban olvasható, előfizetőknek. És természetesen lehet kérdezni a témában a Klub Facebook oldalán.

Ha kifejezetten optimisták vagyunk, akkor azt mondhatjuk, vége a Covid19 járványnak. Kicsit realistábban azt mondhatjuk, hogy már látszik a vége, és ha minden így marad, akkor nyár végére a Covidnak is vége lesz. Persze lehetünk pesszimisták is, de azt hiszem, jelen helyzetben nem cél senkit ijesztgetni.

Ahhoz, hogy vállalkozzunk, ahhoz, hogy tervezzünk, el kell fogadnunk a saját verziónkat, és az alapján kell továbblépnünk. Én azt gondolom, járvány még van, de már látszik a vége. És azt is gondolom, hogy ez végre az eddigi ilyen-olyan megszorítások végét is jelenti.

Nem vagyok nagyon boldog attól, ami itthon és nemzetközi szinten védekezés címén zajlott: jobbára a hatalom, az erő politikája nyert, törvényekkel, rendeletekkel szabályozták túl az életünk, ráadásul időnként teljesen értelmetlen módon. Nagyon jól látszott ez abból is, hogy a járványkezelés egy-egy mozzanatának a megítélése mennyire függött a válaszolók pártpreferenciáitól.

De talán most túl leszünk ezen, és visszakapjuk a szabadságunkat is. Ha a járvány miatti félelem is elmúlik azoknál, akiknél még megvan, akkor reális az esély arra, hogy őszre minden visszatér a régi kerékvágásba. Viszont ezt meg is kell élni: a cégeknek addig is működni kell, addig is túl kell élni. És az év első része nem volt túl kegyes. A fogyasztás hektikusan változott, a kiszámíthatatlanság érződött például egész áprilisban. Visszaeső forgalmak, kicsit érthetetlen mozgások jellemezték eddig 2021-et. Jobb ez az év, mint a tavalyi, de még mindig sokkal rosszabb, mint a korábbiak voltak.

Most értünk az átállás időszakába. Most kell úgy alkalmazkodni a helyzethez, hogy tudjuk, ősztől már jó lesz, de addig még nem annyira. Jön a nyár, annak minden megszokott következményével: egyes kiadások csökkenek, mások nőnek az embereknél. De nem tudjuk még, hogy ezt a szezonalitást merre és mennyiben fogja befolyásolni az átmeneti helyzet. Én azt gondolom, ha a nyáron adott lesz a jó idő, akkor a turizmus egy része nagy segítséget kap. Sajnos a külföldi turisták biztosan sokkal lassabban fognak visszatérni, még akkor is, ha a feltételek adottak lesznek.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az eddig is bajban lévő szektorok továbbra sem lélegezhetnek fel. A vendéglátás egyelőre biztosan nem, de a külföldi turizmusra épülő szolgáltatások sem - és ezekből sokkal több van, mint az érintett szállodák.

Marketing szempontból ráadásul bizalmat és megbízhatóságot kell mutatni: miközben továbbra is növekedhetnek a veszteségek, már a hirdetésekkel a jövőbe kell fektetni. Most kell kicsit megnyomni a kommunikációt, miközben mindenki ugyanezt fogja csinálni. Most kell ügyfeleket szerezni, most kell bebiztosítani az év utolsó harmadát. Mindez azt is jelenti, hogy előre kell tervezni.

A nyár végével jó esetben nagyon be fog indulni a fogyasztás, és talán még kompenzálni is fogja a kieső időszakot. Ebben lehet bízni, erre lehet építeni, mert most a jó stratégia szerintem az előremenekülés lesz. És ha a járványnak tényleg vége lesz, akkor újra visszatérhetünk a megszokott hétköznapokhoz.

És talán 2022. már olyan év lesz, amelyet nevezhetünk 2019. folytatásának. És akkor ezt a két évet majd jól zárójelbe rakhatjuk, és elkezdhetjük levonni a tanulságokat.

Ma kaptam egy interneten rendelt árut. Csehországból. Magyar nyelvű weboldalon rendeltem, magyar számlára fizettem, persze az oldalról és a kommunikációból is kiderült, hogy csehek. Nem volt a magyar sem tökéletes, de annyira jó volt, hogy megértsem, mikor mit kérnek. Az áru rendben megérkezett (pedig nem volt se kicsi, se könnyű).

Persze nem a csehek gyártották, kínai ez is, mint minden, amihez olcsó munkaerő kell. Árulhatta volna magyar bolt is, de nem tette. Rétegtermék, nem hiszem, hogy olyan nagy forgalma lenne (amúgy fém kerti ház, leginkább szerszámtároló). A mi piacunkhoz hasonló cseh piacon se hiszem, hogy sokkal nagyobb a forgalma ennek a terméknek. De úgy, hogy több országba is szállítanak, máris nem egy tízmilliós piacuk van, hanem sokkal nagyobb.

Ez az út minden Európai Unióban működő cég előtt nyitva áll: mindenféle különösebb erőlködés nélkül lehet bárhol bankszámlánk, és szállíthatunk az EU-n belül. Kulturális okok miatt persze itt Közép-Európában főleg a hasonló országok felé érdemes lépni, így a cseh, lengyel, szlovák, horvát, román és akár a bolgár piac az, ami felé viszonylag könnyen tudunk lépni. Kérdés, mennyi hazai webáruház teszi ezt meg?

Azt látom, hogy nem sokan. Sokkal több közép-európai, de nem magyar cég van itt jelen, mint amennyi magyar cég lép Közép-Európa felé. Vajon miért? Mi az, ami nálunk hiányzik, és másoknál megvan? Egy ismerősöm szerint, aki felvetette ezt a kérdést, részben a szaktudás: kevés az e-commerce-hez igazán értő szakember. És igen, ez biztosan gond, egy kkv-nak bizony kell olyan hozzáértő, aki le tud vezényelni egy külpiacra lépést, és aztán az ottani folyamatos jelenlétet.

De szerintem még hiányoznak a jó példák is. Ha azt látnánk, hogy hány cégnek sikerült ez, akkor könnyebben lépnénk, mert elhinnénk, hogy lehetséges. A mi piacunk se rosszabb, mint a többi közép-európai piac, itt is fel lehet nőni akkorára, hogy érdemes legyen kifelé nyitni, itt is lehet elég tapasztalatot szerezni. 

Te tudsz jó példákat? És meg is osztanád?

Ha majd egyszer saját övkötőddel kötöznek meg és jól elhusángolnak, akkor fogod igazán megtudni, mennyiben büszkélkedhetel összeköttetéseiddel.

Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége

Az ember társas lény, és mint ilyen, fontosak a kialakult kapcsolatai. Azok a kapcsolatok, amelyek jelentik a családot, a barátokat, az osztálytársakat, ismerősöket, kollégákat és volt kollégákat - olyan embereket, akikkel hosszabb-rövidebb ideig találkozott életében. Sok dolgotól függ, hogy ez a kapcsolatrendszer kinek mit jelent. Egy biztos: nem tudjuk magunkat függetleníteni ettől.

Befolyásolja az életünket: gondolkodásunkat, a dolgokhoz való hozzáállásunkat, és a lehetőségeinket is. Ha valamire szükségünk van, amit saját erőből nem tudunk vagy nem akarunk megcsinálni, akkor természetes módon először olyan embereket kérdezünk meg, akiket ismerünk. Minél jobban ismerjük, annál pontosabban tudjuk, mit szabad megkérdeznünk, és annál pontosabban tudjuk, mennyire bízhatunk meg a kapott válaszban.

Egy orvos ismerőstől nem autószerelési tanácsokat kérünk, és nem az autószerelőnkre hallgatunk, ha egészségügyi problémánk van. Ez annyira egyszerű, hogy sokszor nem is gondolunk bele, de valójában folyamatosan mérlegeljük a kapcsolatainkat, ha szükségünk van rájuk. És ez a mérlegelés nem is igazán tudatos.

Néha ez a kapcsolatrendszerünk felértékelődik: nemcsak a mindennapi problémák esetében fordulhatunk az ismerősökhöz, hanem akár a megélhetésünket segítendő esetekben is. Ha munkát keresünk, ha vállalkozunk és megbízható partnereket vagy akár megrendelőket keresünk, minden esetben építhetünk a kapcsolatrendszerünkre.

De vajon mi történik, ha tudatosan bánunk ezzel a rendelkezésre álló erőforrásunkkal? Az Onlinemarketing Klub május 26-i, szerdai előadása erről fog szólni. 

Tollár Móni fog előadni arról, hogy használjuk jól – kihasználás nélkül – mindenki épülésére a meglévő kapcsolati tőkénket. A hálózatokban rejlő potenciál hatalmas értéket jelent, és ezt nem olyan egyszerű kiaknázni. Móni színművész, előadásai mindig különleges élményt adnak a résztvevőknek, így ezért sem érdemes kihagyni azt!

Tehát szerdán 14 órától a Klub Facebook csoportjában élő előadásban Tollár Móni, előadásának a címe: Rejtett profit a kapcsolati tőkében. Legyél Klubtag, és vegyél részt rajta!

A célcsoportok kérdése soha nem egyszerű. Sokszor kaptam meg azt a választ, hogy az a célcsoport, aki vásárol, aki megnézi weboldalt… de ugye azt pontosan érezzük, hogy ez nem egy definíció, erre így nem lehet tervezni.

A célcsoport meghatározása egy sokoldalú probléma. Egyrészt kiindulhatunk abból, kik szoktak a vevőink lenni, és mondhatjuk azt, ők a célcsoportunk. Másrészt lehet arról elképzelésünk, kiket szeretnénk vevőknek, és lehet akkor ez a célcsoportunk. Az első viszonylag egyszerűbb kérdés, de szükséges hozzá, hogy legyenek adatainak, legyenek vevőink. Egy működő cégnél használhatjuk, de egy új cégnél értelemszerűen nem.

A második megközelítés viszont veszélyes is lehet. Mert az, hogy a mi fejünkben mi van arról, ki a lehetséges célcsoport, még nem jelenti azt, hogy az ajánlatunk ennek a célcsoportnak jó lesz. Vagyis feltételezi azt, hogy kutatásokat végzünk: megnézzük a piacot, az elképzelt célcsoporthoz tartozó emberekkel beszélünk, akár futtatunk egy kérdőíves kutatást is.

A célcsoport meghatározásának egy másik dimenziója az, hogy mi alapján csoportosítjuk az embereket. Az egyik hagyományos megközelítés a demográfia: lakóhely, kor, végzettség, társadalmi státusz alapján tudunk kialakítani célcsoportokat. (A státuszmeghatározásról itt írtam korábban.) Ennek előnye, hogy sok kutatás készül ilyen megközelítéssel, számos adat áll rendelkezésünkre a piacokról ebben a dimenzióban. Hátránya, hogy sok termék fogyasztásának a célcsoportja nem szükségszerűen kategorizálható ilyen módon. Több esettanulmány is ismert, amely arra mutat rá, hogy eltérő társadalmi státuszú, korú emberek rendelkeznek hasonló érdeklődéssel, igényekkel.

Milyen más megoldás van még a célzásra? Folytatás klubtagoknak az Onlinemarketing Klubban >>>

Sok olyan vállalkozóval beszélek, akinek szüksége volna online marketingre, de nem ért hozzá Annak a felismerése, hogy kell a marketing, manapság már elvárható minden vállalkozástól, de ez nem jelenti azt, hogy tisztában is legyenek azzal, mit jelent a marketing a gyakorlatban.

Ennek az egyik oka, hogy sok embernek vannak tévképzetei a marketinggel kapcsolatban, és sokan állnak hozzá irreális elvársokkal is. Érdemes tehát összeszedni, mi az a minimális tudás, amivel érdemes rendelkezni, ha valaki vállalkozóként az online marketinget is szeretné használni a cége építésében.

Először is: semmilyen marketinges folyamat nem fog úgy működni, hogy azt teljes egészében kiadja a vállalkozás vezetője másnak, és neki ne is kelljen ezzel foglalkoznia. Minimálisan szükség van egy marketingesnek (legyen az belsős vagy külsős) információkra a vállalkozás működéséről, a célokról, és folyamatos visszajelzést kell kapnia arról, hogy hogyan alakul a cég bevétele és költségei. Ezek nélkül is lehet természetesen csinálni valamit, de az inkább csak ködszurkálás, nem igazi marketing.

Másodszor: a marketingnek része a reklám, de a marketing nemcsak a reklámról szól. Rossz üzleti modellt, nem eladható terméket, túlárazott dolgokat lehet hirdetni, de annak nem lesz sok értelme se üzletileg, se marketinges fejjel. A marketingnek feladata rámutatni ezekre a hibákra: figyelni kell a piacot, a konkurenciákat, a fogyasztói igényeket is.

Harmadszor: a vállalkozás vezetőinek a közreműködése nélkül csak olyan a marketing, mint gúzsba kötve bokszolni: vicces, de nem túl eredményes. Vagyis fel kell arra készülni, hogy időt kell erre is szánni, még akkor is, ha a teljes marketing folyamat kiszervezésre kerül.

Negyedszer: az online marketing megértéséhez ismerni kell az internetet. Az se baj, ha a fontosabb eszközöket is legalább felhasználói szinten ismerik a cégvezetők. Ezek minimálisan a Google kereső, a Facebook és általában a weboldalak, plusz az e-mail.

Ötödször: ahhoz, hogy tudjon ellenőrizni bármit, az alapvető fogalmakat is ismerni illik: mi az a weblap, az oldalletöltés, a kattintás, a hirdetés megjelenés, a látogató és a látogatás, az elérés, a visszafordulási arány, a konverzió.

Végül: két dolog van még, ami a cégvezetőknél nagyon sokat segít a munkában. Az egyik a bizalom: ha valakit megbíz a marketinges feladatokkal egy vezető, akkor fogadja el a marketinges szakmai javaslatait, ne kérdőjelezze meg azokat. A másik pedig a gyors döntés: ne kelljen napokat várni egy kérdés feltevése után, mert az megakaszthatja a munkát, és az online világban minden ilyen késlekedés egyben veszteség is.

Ezek lennének tehát az alapok, amit illik ismerni. Ha ezek megvannak, akkor már lehet továbblépni, és elkezdeni hatékonyan kommunikálni.

Vitatkoznál, beszélgetnél, tanulnál? Tudtad, hogy az Onlinemarketing Klubban mindezt megteheted?

Mindenféle egyéb elképzelés ellenére: a felhasználóink azok, akiknek meg kell felelnünk. Véletlenül sem a megrendelő ízlése, világképe az, aminek meg kellene határoznia egy elkészülő weblap vagy szoftver kinézetét. Sajnos a napi gyakorlat nem ezt mutatja, sok olyan szoftvert látok, amely nem úgy működik, ahogy annak kellene, hanem úgy, ahogy azt a megrendelő (jobb esetben) vagy a programozó (rosszabb esetben) elképzelte. 

Sőt, néha a "körülmények" alakítják a szoftver vagy weboldal, webáruház funkcionalitását. Nagyon jó példa erre a kormányzati védőoltást igazoló mobil alkalmazás: tökéletes példája annak, hogyan lehet túlbonyolítani egy folyamatot, ezzel olyan kihívások elé állítani a felhasználókat, amelyeknek nem is biztos, hogy meg tudnak felelni. Ez az alkalmazás az állatorvosi lova a nehezen használhatóságnak, miközben valós problémára nyújtana megoldást.

De hogyan jöhet létre egy ilyen? Elsősorban úgy, hogy a szoftver tervezői és kivitelezői nem vonták be a megoldásba a felhasználókat, mások voltak a keretek, az elvárások, amelyeknek meg kellett felelni.

Egy kormányzati alkalmazás esetében ez bosszantó, de egy for-profit alkalmazás vagy egy webáruház esetében ez olyan hiba, amely tönkretehet bármilyen ötletet. Egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk a felhasználókkal, legyen szó B2C vagy B2B piacról.

Sok évvel ezelőtt tanultam erről nagyon sokat Németh Ádámtól, aki már akkoriban is igazi tudója volt annak, milyen eszközökkel, hogyan lehet megismerni a felhasználói elvárásokat. Azóta kifejezetten sokat képezte saját magát is, és elkezdte mindezt tanítani. Igaz, elsősorban nem kezdőknek, de a május végén induló online tanfolyama olyan, amelyet mindenkinek merek ajánlani. A képzés a felhasználói kutatásról szól, és megismerhető tudáshoz képest fillérekért lehet rá most jelentkezni. Ha érdekel a téma, nem akarsz ilyen hibába esni, akkor ajánlom neked ezt a tanfolyamot.

Vagy Ádám írásait, mert azok is kifejezetten érdekesek.

A MarketingMájus előadássorozatunk következő adása az üzleti videókról fog szólni. Erre egy olyan előadót kértünk fel, aki nagyon régóta az online marketing szakmában dolgozik: Keresztúri Gergelyt, a Tartalomgyár vezetőjét.

Gergőt azóta ismerem, amióta Budapesten élek. Ő már a kilencvenes években benne volt az online marketing sűrűjében. Ő is azon szakemberek egyike, aki kialakította, formálta a hazai piacot.

Néhány éve kezdett el elsősorban tartalomgyártással foglalkozni, és azon belül üzleti videókat is készíteni. Így ír a szerdai előadásáról:

A videók fontosak. Az elmúlt években elkészítettünk több százat, elkövettünk nagyon sok hibát, kerültünk sok vicces és nagyon komoly helyzetbe, tanultunk rengeteget. Ez az egy óra a tanulságokról fog szólni, azért, hogy te már felkészültebben vághass bele a videókészítésbe. Akkor is, ha te magad csinálod és akkor is, ha partnert keresel rá. Akkor is, ha már nem kezdő vagy, és érdekel, hogy mások hogyan csinálják. Most kevesebb szó lesz a technikai dolgokról és egy picit több a témákról, a miértekről, a szereplőkről, a hogyanokról. Gyere, nézz bele!

Én kifejezetten érdeklődve várom a témát, azt látom ugyanis, hogy a mai fiatalok már elsősorban videókkal érhetőek el, és ha marad a mostani trend, akkor aki nem gyárt videókat, nagyon le fog maradni. Tanuljunk tehát együtt, ehhez mindössze elő kell fizetni az Onlinemarketing Klubbra. Május 19-én 14 órától élő előadásban jelentkezik tehát Keresztúri Gergely, és ezt követően az előadás felvételről is megtekinthető marad a tagoknak.

Mindig örülök, ha felkérnek szakmai cikket írni. Aztán mindig szorongok, jó lesz-e. Van, hogy napokig képtelen vagyok elkezdeni, máskor a kezdés hamar megvan, de utána a tartalom íve alakul ki nehezen. Egy szakmai cikknek ugyanis informálisnak is kell lenni, érdekesnek is kell lenni és mindezek mellett olvashatónak kell maradnia. Ilyenkor persze segít, hogy tanultam újságírást, de ettől függetlenül minden cikk egy-egy kihívás.

De ennek a felkérésnek és ennek a témának azért örültem igazán, mert a cégnek, ahol megjelent az írásom, külső tanácsadóként is dolgoztam, így valahol a munkám plusz elismerése ez.

A cikk címe, amit ajánlok: Online stratégiák a Covid19 árnyékában

Kétségtelen, hogy ha valaki majd évek távlatából visszatekint 2020-2021-re, akkor mindenképpen beszélnie kell a Covid19 járványról. Egy olyan influenzajárványról, amely globális, és a szükséges védekezés miatt a gazdaságot is mélyen érintette. A Covid19 lényegében gazdasági válságot hozott.

Mint minden válság, ez is alapjaiban érinti a piacokat, ami pedig azt jelenti, a cégeknek újra kell tervezniük a gazdasági és marketing tevékenységeiket is. És ahogy minden válságnak, úgy ennek is vannak vesztesei és nyertesei is.

Éppen ezért van értelme arról beszélni, hogy milyen lehetséges stratégiáink lehetnek a Covid19 árnyékában. Természetesen nem létezik olyan stratégia, ami mindenki számára jó lesz. Ahány cég, ahány tevékenységi kör, amilyen az anyagi és a tőkehelyzet, annyiféle út létezik. Én most négy csoportra osztottam a cégeket, attól függően, mennyire jól vagy rosszul érintette őket a válság.

Folytatás tehát a Rackhost-nál, erre »»»

Szeretek arról írni, amivel éppen foglalkozom, úgy jobban el tudok mélyedni a témában, és közben átgondolom a feladatot is. Mivel most éppen egy stratégiának a cél részével foglalkozom, így megírtam a héten az Írjunk stratégiát sorozat következő részét a marketing célokról.

A cikk az előfizetők számára az Onlinemarketing Klubban érhető el. Leírtam benne, milyen a jó marketing stratégia, milyen lehetséges célok vannak, és konkrét példákat is hoztam a célokra.

Egy jó cél meghatározása nem pár perces feladat. Miközben sok partnerünk úgy kezdett neki, hogy ez már megvan, egy hosszabb beszélgetésben kiderült, hogy valójában amit ők célnak gondoltak, az csak egy erős vázlat. Jó irány, de egy cél ennél több tud lenni.

Ezért is érdemes foglalkozni a célmeghatározással, és azért is, mert a megfogalmazott célok alapján készül minden más lépés: a kiegészítő kutatások, az analízisek, a stratégiai irányok.

A jó cél tehát fontos, nélküle nem tudunk tovább lépni. A hogyanra pedig a válasz a Klubban.

A jó döntésekhez, a megfelelő megoldások kiválasztásához tudás kell. Ha nem ismerjük a lehetőségeinket, ha nem tudjuk, milyen megoldások léteznek, akkor nem lesz a választásunk optimális. Bár ez így nagyon általános szöveg, de azt tapasztalom, hogy igaz a munkában és az egyéni döntésekben is.

Szakmailag ez azt jelenti, hogy tudni kell, mit lehet megvalósítani. Például amikor elkezdünk kampányt tervezni, tudni kell, milyen lehetséges célzási megoldások vannak. Ha például nem ismerjük a viselkedés alapú célzásokat, akkor csak az általában pontatlanabb demográfiai célzást használjuk, azzal tervezünk, arról beszélünk. Aki pedig tudja, hogyan lehet más módon célozni, hozzánk képest versenyelőnybe kerül.

De ugyanez a probléma sok más területen is igaz. Ha "nem vagyunk képben", akkor azt se biztos, hogy tudjuk, mit kérdezhetünk. Például milyen adatok állhatnak rendelkezésünkre, milyen funkciók érhetőek el egy adott feladat megoldásához stb.

Amikor tanítok online marketinget, akkor pont azt próbálom elérni, hogy teljes képet adjak. Emiatt aztán az előadásaim első változatai sokszor hosszúak és tömények. Aztán el kell döntenem, mit nem mondok el, mi az, ami annyira nem fontos, hogy beleférjek a keretekbe. És pont amiatt nehéz a döntés, mert véleményem szerint a képzéseknek nemcsak az a feladatuk, hogy egy-egy dolog használatát pontosan megmutassák, hanem az is a céljuk, hogy adjanak egy áttekintő képet. És ez utóbbi sokszor fontosabb (véleményem szerint), mert egy-egy szűkebb terület megismerésére már találhatunk cikkeket, videókat, de azt tudni, hogy milyen területekhez keressünk bővebb információt, sokkal kevesebb helyen érhető el.

Ezért lehet egyébként az, hogy az egyetemi képzéseket kevésbé gyakorlatiasnak tartják sokan. Mert valóban nem azok, nem is az a céljuk. A probléma akkor van, ha egy képzés elavult. És az online marketing területén könnyen válhat elavulttá egy tananyag, én a 2-3 évvel ezelőtti prezentációimat csak úgy tudom felhasználni, ha előtte átnézem, és javítom benne a változásokat.

Mindezek után talán érthető, miért kell sokszor tanácsadó, szakember a cégeknél egy-egy területre. Szükségszerűen nem lehet átlátni az összes lehetőséget, a XXI. században már nincs olyan reneszánsz ember, aki mindent kellő mélységig ismer. Így van ez a marketingben is.

Van az USA filmiparának egy széles és jól jövedelmező ága, amely a szórakoztató családi filmeket adja. Rendszeresen születnek jó és rossz művek ebben a műfajban, jellemzően egy estés szórakozást nyújtva. Mára már nem is elsősorban moziba szánva, hanem otthonra, streamingről vagy tévéadásból nézve. 

Nem nevezném ezeket a filmeket művészi alkotásoknak, nem is az a céljuk. Jó iparosmunkák ezek, feladatuk a laza szórakoztatás, némi pátosszal, amerikai családmodellel és persze a kötelező happy end-del. Mi magunk is nézünk ilyeneket rendszeresen, egyfajta agyzsibbasztó esti szórakozásnak, amikor az ember már gondolkodni sem akar. Mert ezek erre valók: kikapcsolni, kikapcsolódni.

Néha viszont képesek ezek a mozik többet is adni. Az az érdekes, amikor mindezt úgy teszi, hogy a fent leírtak mind igazak rá - és mégis, van egy másik rétege a filmnek, amely korrajzot ad, ne adj isten tanít vagy magyaráz. És ezek a filmek igen érdekesek abból a szempontból is, hogy megmutatják az itt és most kultúráját is.

Ebből a szempontból volt nekem meglepetés a Netflix egyik új filmje, egy sci-fi - vígjáték - animációs film, a The Mitchells vs. the Machines. Laza családi mozinak hirdeti magát, és az is. A történetet nem mesélem el, meg kell nézni, nem lesz sem túl meglepő, sem túl fordulatos, de egy vállalható road movie az egész. 

De. És ez a de miatt volt nekem érdekes. De tele van olyan betétekkel, bevágásokkal, ami a mai tinik világa. Nem TikTok, hanem YouTube szerepel benne, a főhős lány oda gyárt videókat, és ebből következően tele van a film mémekkel. Ráadásul ezeket nem megrajzolták, hanem egy az egyben belevágták a rajzfilmbe az élő videókat is. Plusz kb. 5 percenként elsütnek benne valamilyen filtert, kimerevítenek eseményeket, számos utalás van a filmes zsánerekre és így tovább.

Egyfajta paródia is ez a film, amikor Hollywood magát parodizálja. Olyan hangulata volt számomra, mint Jancsó életművének az utolsó filmjei (pl. a nagy kedvencem, az Anyád! A szúnyogok), amelyekben nem veszi komolyan magát, és kiszólásokkal, képi megoldásokkal parodizálja a műfajt is.

De ez a film egy igazi tükröt is tart elénk. Tükröt tart a generációk ellentétére, a sekélyes médiafogyasztásra, a mobilfüggőségre is. Miközben szórakoztat, megadja a lehetőséget is arra, hogy elgondolkozzunk. És ez nagy erénye ennek a mozinak.

Ajánlom mindenkinek, aki még fiatal, és ajánlom mindenkinek, akinek van fiatal gyereke vagy unokája. Ha megnézed, megérted, miért. Mert miközben a szereplők egyfajta szirupos fejlődéstörténeten mennek át, miközben a főgonosz egy buta karikatúra, és az egész történet úgy hiteltelen, ahogy van, mégis rámutat arra, hogyan élünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, és hogy mégis lehet kapcsolat a generációk között.

Csak ehhez néha kellenek lázadó gépek, akiktől meg kell menteni a világot.

Ötven az új... mi is? Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, viszonylag öregnek számítottam az akkori 34 évemmel - körülöttem nem ritkán 10 évvel fiatalabbak csinálták meg a hazai blogszférát. Nem volt ez rossz azért, én is kicsit fiatalabbnak érezhettem magam azzal, hogy elfogadtak, és sok esetben máig tartó ismertség, barátság lett belőle.

Mára sokszor érzem azt, hogy a korom kezd korláttá válni. Én a magam részéről hiába vagyok nyitott új dolgokra, ha amúgy sem a közvetlen környezetem, sem a korosztályom nem az. Nem nagy dolgokról van szó, de például a Snapchat volt az első olyan szolgáltatás, amit azért nem tudtam használni, mert nem volt kivel - csak én használtam (volna) a környezetemben. 

Mostanában a Twitteren érzem azt, hogy 40+-os férfiként jobb, ha csöndben vagyok bizonyos témákban, és akkor sem érdemes beleszólnom egyébként nyilvános beszélgetésekbe, ha normálisan megfogalmazott véleményem van, mert én már öreg vagyok, és nem számít, mit mondok. Nem állítom, hogy ez rendszeres, de néha azért előfordul, szerencsére nem sűrűn.

De az, hogy valakit önmagában a kora miatt leszóljanak, nem új jelenség. "Öreg vagy már ehhez", "Ezt te már úgyse értheted" és hasonló szövegeket már hallottam évtizedekkel ezelőtt is - igaz, nem nekem mondták. Mára ezt rövidebben is meg tudják fogalmazni: "Boomer vagy!" - még akkor is boomer vagy, ha amúgy nem abba a generációba tartozol, mert a boomer mai jelentése: öreg, aki lemaradt.

Apropó, generáció: én is tanítom, milyen mértékű elérések vannak az egyes generációk internet használati szokásaiban. Önmagában az, hogy hány évesek vagyunk, alapvetően befolyásol bennünket. A közös gyerekkori élmények, a szocializáció folyamata, a világ és az ország állapota, amikor fiatalok vagyunk mind befolyásolja a gondolkodásunkat.

Nincs is ezzel baj tehát, hogy az embereket a koruk alapján ítéljenek meg. A baj akkor van, ha ez olyan előítélet, amivel egyben el is vágnak minden lehetőséget. Mert ahogy évek óta mondom: a kor nem érdem, hanem állapot.

Nem szerettem soha, ha valakit a kora miatt kellene tisztelni, és azt gondolom, ez így helyes. Önmagában egy embernek az évei száma nem mond semmit. Lehet valaki ötven évesen meggondolatlan és tapasztalatlan és lehet valaki 25 évesen bölcs és megfontolt. Nem ezen múlik. Az embereket a viselkedésük, a tudásuk, a gondolkodásuk az, ami jellemez, és ez nem kor függő.

Így aztán nem is tudok mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy ma lettem 50 éves. Fura, mert nem érzem magam öregnek, de tudom, hogy nem vagyok fiatal. És csak remélem, hogy igazából félúton vagyok. Mert mi más lenne az 50, mint száznak a fele?

Folytatjuk a héten a MarketingMájus rendezvénysorozatot, most egy olyan előadással, ami a rendezvényekről szól. Lassan tényleg vége lesz a Covid-nak, legalább annyira, hogy már nemcsak virtuális rendezvényeket lehet szervezni. Így érdemes lesz ismét céges eseményeket kitalálni és megcsinálni, mert most egészen biztos, hogy sokáig menni akarunk majd - végre emberekkel tudunk találkozni!

Petőfi Tamás a maximalista rendezvényes lesz az előadó, aki elárulja azokat a mesterfogásokat, amivel nem az előkészülettel és az utómunkával, meg a jópofizással telik el az időd, hanem amivel pénzt tudsz keresni.

Hogy miről lesz szó?

Tamás átküldte, miről fog beszélni, és ez alapján mindenről, amit tudni érdemes egy rendezvény megszervezésénél. Kezdve a célok meghatározásával, folytatva a célcsoportokkal és azok igényeivel, és persze mindazokkal a feladatokkal, amik egy sikeres rendezvényhez kellenek.

Az esemény ismét a szokásos helyen, az Onlinemarketing Klub Facebook csoportjában lesz. Egyre több érdekes téma merül fel egyébként a csoportban is, így önmagában ezért érdemes belépni azoknak, akiket tényleg érdekel a marketing, és szeretnének troll-mentes környezetben kérdezni vagy egyszerűen csak szakmázni.

Várunk mindenkit a Klubban, és szerdán, május 12-én, 14 órától Petőfi Tamás előadásán is!