Onlinemarketing blog

Ma kaptam egy interneten rendelt árut. Csehországból. Magyar nyelvű weboldalon rendeltem, magyar számlára fizettem, persze az oldalról és a kommunikációból is kiderült, hogy csehek. Nem volt a magyar sem tökéletes, de annyira jó volt, hogy megértsem, mikor mit kérnek. Az áru rendben megérkezett (pedig nem volt se kicsi, se könnyű).

Persze nem a csehek gyártották, kínai ez is, mint minden, amihez olcsó munkaerő kell. Árulhatta volna magyar bolt is, de nem tette. Rétegtermék, nem hiszem, hogy olyan nagy forgalma lenne (amúgy fém kerti ház, leginkább szerszámtároló). A mi piacunkhoz hasonló cseh piacon se hiszem, hogy sokkal nagyobb a forgalma ennek a terméknek. De úgy, hogy több országba is szállítanak, máris nem egy tízmilliós piacuk van, hanem sokkal nagyobb.

Ez az út minden Európai Unióban működő cég előtt nyitva áll: mindenféle különösebb erőlködés nélkül lehet bárhol bankszámlánk, és szállíthatunk az EU-n belül. Kulturális okok miatt persze itt Közép-Európában főleg a hasonló országok felé érdemes lépni, így a cseh, lengyel, szlovák, horvát, román és akár a bolgár piac az, ami felé viszonylag könnyen tudunk lépni. Kérdés, mennyi hazai webáruház teszi ezt meg?

Azt látom, hogy nem sokan. Sokkal több közép-európai, de nem magyar cég van itt jelen, mint amennyi magyar cég lép Közép-Európa felé. Vajon miért? Mi az, ami nálunk hiányzik, és másoknál megvan? Egy ismerősöm szerint, aki felvetette ezt a kérdést, részben a szaktudás: kevés az e-commerce-hez igazán értő szakember. És igen, ez biztosan gond, egy kkv-nak bizony kell olyan hozzáértő, aki le tud vezényelni egy külpiacra lépést, és aztán az ottani folyamatos jelenlétet.

De szerintem még hiányoznak a jó példák is. Ha azt látnánk, hogy hány cégnek sikerült ez, akkor könnyebben lépnénk, mert elhinnénk, hogy lehetséges. A mi piacunk se rosszabb, mint a többi közép-európai piac, itt is fel lehet nőni akkorára, hogy érdemes legyen kifelé nyitni, itt is lehet elég tapasztalatot szerezni. 

Te tudsz jó példákat? És meg is osztanád?

Ha majd egyszer saját övkötőddel kötöznek meg és jól elhusángolnak, akkor fogod igazán megtudni, mennyiben büszkélkedhetel összeköttetéseiddel.

Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége

Az ember társas lény, és mint ilyen, fontosak a kialakult kapcsolatai. Azok a kapcsolatok, amelyek jelentik a családot, a barátokat, az osztálytársakat, ismerősöket, kollégákat és volt kollégákat - olyan embereket, akikkel hosszabb-rövidebb ideig találkozott életében. Sok dolgotól függ, hogy ez a kapcsolatrendszer kinek mit jelent. Egy biztos: nem tudjuk magunkat függetleníteni ettől.

Befolyásolja az életünket: gondolkodásunkat, a dolgokhoz való hozzáállásunkat, és a lehetőségeinket is. Ha valamire szükségünk van, amit saját erőből nem tudunk vagy nem akarunk megcsinálni, akkor természetes módon először olyan embereket kérdezünk meg, akiket ismerünk. Minél jobban ismerjük, annál pontosabban tudjuk, mit szabad megkérdeznünk, és annál pontosabban tudjuk, mennyire bízhatunk meg a kapott válaszban.

Egy orvos ismerőstől nem autószerelési tanácsokat kérünk, és nem az autószerelőnkre hallgatunk, ha egészségügyi problémánk van. Ez annyira egyszerű, hogy sokszor nem is gondolunk bele, de valójában folyamatosan mérlegeljük a kapcsolatainkat, ha szükségünk van rájuk. És ez a mérlegelés nem is igazán tudatos.

Néha ez a kapcsolatrendszerünk felértékelődik: nemcsak a mindennapi problémák esetében fordulhatunk az ismerősökhöz, hanem akár a megélhetésünket segítendő esetekben is. Ha munkát keresünk, ha vállalkozunk és megbízható partnereket vagy akár megrendelőket keresünk, minden esetben építhetünk a kapcsolatrendszerünkre.

De vajon mi történik, ha tudatosan bánunk ezzel a rendelkezésre álló erőforrásunkkal? Az Onlinemarketing Klub május 26-i, szerdai előadása erről fog szólni. 

Tollár Móni fog előadni arról, hogy használjuk jól – kihasználás nélkül – mindenki épülésére a meglévő kapcsolati tőkénket. A hálózatokban rejlő potenciál hatalmas értéket jelent, és ezt nem olyan egyszerű kiaknázni. Móni színművész, előadásai mindig különleges élményt adnak a résztvevőknek, így ezért sem érdemes kihagyni azt!

Tehát szerdán 14 órától a Klub Facebook csoportjában élő előadásban Tollár Móni, előadásának a címe: Rejtett profit a kapcsolati tőkében. Legyél Klubtag, és vegyél részt rajta!

A célcsoportok kérdése soha nem egyszerű. Sokszor kaptam meg azt a választ, hogy az a célcsoport, aki vásárol, aki megnézi weboldalt… de ugye azt pontosan érezzük, hogy ez nem egy definíció, erre így nem lehet tervezni.

A célcsoport meghatározása egy sokoldalú probléma. Egyrészt kiindulhatunk abból, kik szoktak a vevőink lenni, és mondhatjuk azt, ők a célcsoportunk. Másrészt lehet arról elképzelésünk, kiket szeretnénk vevőknek, és lehet akkor ez a célcsoportunk. Az első viszonylag egyszerűbb kérdés, de szükséges hozzá, hogy legyenek adatainak, legyenek vevőink. Egy működő cégnél használhatjuk, de egy új cégnél értelemszerűen nem.

A második megközelítés viszont veszélyes is lehet. Mert az, hogy a mi fejünkben mi van arról, ki a lehetséges célcsoport, még nem jelenti azt, hogy az ajánlatunk ennek a célcsoportnak jó lesz. Vagyis feltételezi azt, hogy kutatásokat végzünk: megnézzük a piacot, az elképzelt célcsoporthoz tartozó emberekkel beszélünk, akár futtatunk egy kérdőíves kutatást is.

A célcsoport meghatározásának egy másik dimenziója az, hogy mi alapján csoportosítjuk az embereket. Az egyik hagyományos megközelítés a demográfia: lakóhely, kor, végzettség, társadalmi státusz alapján tudunk kialakítani célcsoportokat. (A státuszmeghatározásról itt írtam korábban.) Ennek előnye, hogy sok kutatás készül ilyen megközelítéssel, számos adat áll rendelkezésünkre a piacokról ebben a dimenzióban. Hátránya, hogy sok termék fogyasztásának a célcsoportja nem szükségszerűen kategorizálható ilyen módon. Több esettanulmány is ismert, amely arra mutat rá, hogy eltérő társadalmi státuszú, korú emberek rendelkeznek hasonló érdeklődéssel, igényekkel.

Milyen más megoldás van még a célzásra? Folytatás klubtagoknak az Onlinemarketing Klubban >>>

Sok olyan vállalkozóval beszélek, akinek szüksége volna online marketingre, de nem ért hozzá Annak a felismerése, hogy kell a marketing, manapság már elvárható minden vállalkozástól, de ez nem jelenti azt, hogy tisztában is legyenek azzal, mit jelent a marketing a gyakorlatban.

Ennek az egyik oka, hogy sok embernek vannak tévképzetei a marketinggel kapcsolatban, és sokan állnak hozzá irreális elvársokkal is. Érdemes tehát összeszedni, mi az a minimális tudás, amivel érdemes rendelkezni, ha valaki vállalkozóként az online marketinget is szeretné használni a cége építésében.

Először is: semmilyen marketinges folyamat nem fog úgy működni, hogy azt teljes egészében kiadja a vállalkozás vezetője másnak, és neki ne is kelljen ezzel foglalkoznia. Minimálisan szükség van egy marketingesnek (legyen az belsős vagy külsős) információkra a vállalkozás működéséről, a célokról, és folyamatos visszajelzést kell kapnia arról, hogy hogyan alakul a cég bevétele és költségei. Ezek nélkül is lehet természetesen csinálni valamit, de az inkább csak ködszurkálás, nem igazi marketing.

Másodszor: a marketingnek része a reklám, de a marketing nemcsak a reklámról szól. Rossz üzleti modellt, nem eladható terméket, túlárazott dolgokat lehet hirdetni, de annak nem lesz sok értelme se üzletileg, se marketinges fejjel. A marketingnek feladata rámutatni ezekre a hibákra: figyelni kell a piacot, a konkurenciákat, a fogyasztói igényeket is.

Harmadszor: a vállalkozás vezetőinek a közreműködése nélkül csak olyan a marketing, mint gúzsba kötve bokszolni: vicces, de nem túl eredményes. Vagyis fel kell arra készülni, hogy időt kell erre is szánni, még akkor is, ha a teljes marketing folyamat kiszervezésre kerül.

Negyedszer: az online marketing megértéséhez ismerni kell az internetet. Az se baj, ha a fontosabb eszközöket is legalább felhasználói szinten ismerik a cégvezetők. Ezek minimálisan a Google kereső, a Facebook és általában a weboldalak, plusz az e-mail.

Ötödször: ahhoz, hogy tudjon ellenőrizni bármit, az alapvető fogalmakat is ismerni illik: mi az a weblap, az oldalletöltés, a kattintás, a hirdetés megjelenés, a látogató és a látogatás, az elérés, a visszafordulási arány, a konverzió.

Végül: két dolog van még, ami a cégvezetőknél nagyon sokat segít a munkában. Az egyik a bizalom: ha valakit megbíz a marketinges feladatokkal egy vezető, akkor fogadja el a marketinges szakmai javaslatait, ne kérdőjelezze meg azokat. A másik pedig a gyors döntés: ne kelljen napokat várni egy kérdés feltevése után, mert az megakaszthatja a munkát, és az online világban minden ilyen késlekedés egyben veszteség is.

Ezek lennének tehát az alapok, amit illik ismerni. Ha ezek megvannak, akkor már lehet továbblépni, és elkezdeni hatékonyan kommunikálni.

Vitatkoznál, beszélgetnél, tanulnál? Tudtad, hogy az Onlinemarketing Klubban mindezt megteheted?

Mindenféle egyéb elképzelés ellenére: a felhasználóink azok, akiknek meg kell felelnünk. Véletlenül sem a megrendelő ízlése, világképe az, aminek meg kellene határoznia egy elkészülő weblap vagy szoftver kinézetét. Sajnos a napi gyakorlat nem ezt mutatja, sok olyan szoftvert látok, amely nem úgy működik, ahogy annak kellene, hanem úgy, ahogy azt a megrendelő (jobb esetben) vagy a programozó (rosszabb esetben) elképzelte. 

Sőt, néha a "körülmények" alakítják a szoftver vagy weboldal, webáruház funkcionalitását. Nagyon jó példa erre a kormányzati védőoltást igazoló mobil alkalmazás: tökéletes példája annak, hogyan lehet túlbonyolítani egy folyamatot, ezzel olyan kihívások elé állítani a felhasználókat, amelyeknek nem is biztos, hogy meg tudnak felelni. Ez az alkalmazás az állatorvosi lova a nehezen használhatóságnak, miközben valós problémára nyújtana megoldást.

De hogyan jöhet létre egy ilyen? Elsősorban úgy, hogy a szoftver tervezői és kivitelezői nem vonták be a megoldásba a felhasználókat, mások voltak a keretek, az elvárások, amelyeknek meg kellett felelni.

Egy kormányzati alkalmazás esetében ez bosszantó, de egy for-profit alkalmazás vagy egy webáruház esetében ez olyan hiba, amely tönkretehet bármilyen ötletet. Egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk a felhasználókkal, legyen szó B2C vagy B2B piacról.

Sok évvel ezelőtt tanultam erről nagyon sokat Németh Ádámtól, aki már akkoriban is igazi tudója volt annak, milyen eszközökkel, hogyan lehet megismerni a felhasználói elvárásokat. Azóta kifejezetten sokat képezte saját magát is, és elkezdte mindezt tanítani. Igaz, elsősorban nem kezdőknek, de a május végén induló online tanfolyama olyan, amelyet mindenkinek merek ajánlani. A képzés a felhasználói kutatásról szól, és megismerhető tudáshoz képest fillérekért lehet rá most jelentkezni. Ha érdekel a téma, nem akarsz ilyen hibába esni, akkor ajánlom neked ezt a tanfolyamot.

Vagy Ádám írásait, mert azok is kifejezetten érdekesek.

A MarketingMájus előadássorozatunk következő adása az üzleti videókról fog szólni. Erre egy olyan előadót kértünk fel, aki nagyon régóta az online marketing szakmában dolgozik: Keresztúri Gergelyt, a Tartalomgyár vezetőjét.

Gergőt azóta ismerem, amióta Budapesten élek. Ő már a kilencvenes években benne volt az online marketing sűrűjében. Ő is azon szakemberek egyike, aki kialakította, formálta a hazai piacot.

Néhány éve kezdett el elsősorban tartalomgyártással foglalkozni, és azon belül üzleti videókat is készíteni. Így ír a szerdai előadásáról:

A videók fontosak. Az elmúlt években elkészítettünk több százat, elkövettünk nagyon sok hibát, kerültünk sok vicces és nagyon komoly helyzetbe, tanultunk rengeteget. Ez az egy óra a tanulságokról fog szólni, azért, hogy te már felkészültebben vághass bele a videókészítésbe. Akkor is, ha te magad csinálod és akkor is, ha partnert keresel rá. Akkor is, ha már nem kezdő vagy, és érdekel, hogy mások hogyan csinálják. Most kevesebb szó lesz a technikai dolgokról és egy picit több a témákról, a miértekről, a szereplőkről, a hogyanokról. Gyere, nézz bele!

Én kifejezetten érdeklődve várom a témát, azt látom ugyanis, hogy a mai fiatalok már elsősorban videókkal érhetőek el, és ha marad a mostani trend, akkor aki nem gyárt videókat, nagyon le fog maradni. Tanuljunk tehát együtt, ehhez mindössze elő kell fizetni az Onlinemarketing Klubbra. Május 19-én 14 órától élő előadásban jelentkezik tehát Keresztúri Gergely, és ezt követően az előadás felvételről is megtekinthető marad a tagoknak.

Mindig örülök, ha felkérnek szakmai cikket írni. Aztán mindig szorongok, jó lesz-e. Van, hogy napokig képtelen vagyok elkezdeni, máskor a kezdés hamar megvan, de utána a tartalom íve alakul ki nehezen. Egy szakmai cikknek ugyanis informálisnak is kell lenni, érdekesnek is kell lenni és mindezek mellett olvashatónak kell maradnia. Ilyenkor persze segít, hogy tanultam újságírást, de ettől függetlenül minden cikk egy-egy kihívás.

De ennek a felkérésnek és ennek a témának azért örültem igazán, mert a cégnek, ahol megjelent az írásom, külső tanácsadóként is dolgoztam, így valahol a munkám plusz elismerése ez.

A cikk címe, amit ajánlok: Online stratégiák a Covid19 árnyékában

Kétségtelen, hogy ha valaki majd évek távlatából visszatekint 2020-2021-re, akkor mindenképpen beszélnie kell a Covid19 járványról. Egy olyan influenzajárványról, amely globális, és a szükséges védekezés miatt a gazdaságot is mélyen érintette. A Covid19 lényegében gazdasági válságot hozott.

Mint minden válság, ez is alapjaiban érinti a piacokat, ami pedig azt jelenti, a cégeknek újra kell tervezniük a gazdasági és marketing tevékenységeiket is. És ahogy minden válságnak, úgy ennek is vannak vesztesei és nyertesei is.

Éppen ezért van értelme arról beszélni, hogy milyen lehetséges stratégiáink lehetnek a Covid19 árnyékában. Természetesen nem létezik olyan stratégia, ami mindenki számára jó lesz. Ahány cég, ahány tevékenységi kör, amilyen az anyagi és a tőkehelyzet, annyiféle út létezik. Én most négy csoportra osztottam a cégeket, attól függően, mennyire jól vagy rosszul érintette őket a válság.

Folytatás tehát a Rackhost-nál, erre »»»

Szeretek arról írni, amivel éppen foglalkozom, úgy jobban el tudok mélyedni a témában, és közben átgondolom a feladatot is. Mivel most éppen egy stratégiának a cél részével foglalkozom, így megírtam a héten az Írjunk stratégiát sorozat következő részét a marketing célokról.

A cikk az előfizetők számára az Onlinemarketing Klubban érhető el. Leírtam benne, milyen a jó marketing stratégia, milyen lehetséges célok vannak, és konkrét példákat is hoztam a célokra.

Egy jó cél meghatározása nem pár perces feladat. Miközben sok partnerünk úgy kezdett neki, hogy ez már megvan, egy hosszabb beszélgetésben kiderült, hogy valójában amit ők célnak gondoltak, az csak egy erős vázlat. Jó irány, de egy cél ennél több tud lenni.

Ezért is érdemes foglalkozni a célmeghatározással, és azért is, mert a megfogalmazott célok alapján készül minden más lépés: a kiegészítő kutatások, az analízisek, a stratégiai irányok.

A jó cél tehát fontos, nélküle nem tudunk tovább lépni. A hogyanra pedig a válasz a Klubban.

A jó döntésekhez, a megfelelő megoldások kiválasztásához tudás kell. Ha nem ismerjük a lehetőségeinket, ha nem tudjuk, milyen megoldások léteznek, akkor nem lesz a választásunk optimális. Bár ez így nagyon általános szöveg, de azt tapasztalom, hogy igaz a munkában és az egyéni döntésekben is.

Szakmailag ez azt jelenti, hogy tudni kell, mit lehet megvalósítani. Például amikor elkezdünk kampányt tervezni, tudni kell, milyen lehetséges célzási megoldások vannak. Ha például nem ismerjük a viselkedés alapú célzásokat, akkor csak az általában pontatlanabb demográfiai célzást használjuk, azzal tervezünk, arról beszélünk. Aki pedig tudja, hogyan lehet más módon célozni, hozzánk képest versenyelőnybe kerül.

De ugyanez a probléma sok más területen is igaz. Ha "nem vagyunk képben", akkor azt se biztos, hogy tudjuk, mit kérdezhetünk. Például milyen adatok állhatnak rendelkezésünkre, milyen funkciók érhetőek el egy adott feladat megoldásához stb.

Amikor tanítok online marketinget, akkor pont azt próbálom elérni, hogy teljes képet adjak. Emiatt aztán az előadásaim első változatai sokszor hosszúak és tömények. Aztán el kell döntenem, mit nem mondok el, mi az, ami annyira nem fontos, hogy beleférjek a keretekbe. És pont amiatt nehéz a döntés, mert véleményem szerint a képzéseknek nemcsak az a feladatuk, hogy egy-egy dolog használatát pontosan megmutassák, hanem az is a céljuk, hogy adjanak egy áttekintő képet. És ez utóbbi sokszor fontosabb (véleményem szerint), mert egy-egy szűkebb terület megismerésére már találhatunk cikkeket, videókat, de azt tudni, hogy milyen területekhez keressünk bővebb információt, sokkal kevesebb helyen érhető el.

Ezért lehet egyébként az, hogy az egyetemi képzéseket kevésbé gyakorlatiasnak tartják sokan. Mert valóban nem azok, nem is az a céljuk. A probléma akkor van, ha egy képzés elavult. És az online marketing területén könnyen válhat elavulttá egy tananyag, én a 2-3 évvel ezelőtti prezentációimat csak úgy tudom felhasználni, ha előtte átnézem, és javítom benne a változásokat.

Mindezek után talán érthető, miért kell sokszor tanácsadó, szakember a cégeknél egy-egy területre. Szükségszerűen nem lehet átlátni az összes lehetőséget, a XXI. században már nincs olyan reneszánsz ember, aki mindent kellő mélységig ismer. Így van ez a marketingben is.

Van az USA filmiparának egy széles és jól jövedelmező ága, amely a szórakoztató családi filmeket adja. Rendszeresen születnek jó és rossz művek ebben a műfajban, jellemzően egy estés szórakozást nyújtva. Mára már nem is elsősorban moziba szánva, hanem otthonra, streamingről vagy tévéadásból nézve. 

Nem nevezném ezeket a filmeket művészi alkotásoknak, nem is az a céljuk. Jó iparosmunkák ezek, feladatuk a laza szórakoztatás, némi pátosszal, amerikai családmodellel és persze a kötelező happy end-del. Mi magunk is nézünk ilyeneket rendszeresen, egyfajta agyzsibbasztó esti szórakozásnak, amikor az ember már gondolkodni sem akar. Mert ezek erre valók: kikapcsolni, kikapcsolódni.

Néha viszont képesek ezek a mozik többet is adni. Az az érdekes, amikor mindezt úgy teszi, hogy a fent leírtak mind igazak rá - és mégis, van egy másik rétege a filmnek, amely korrajzot ad, ne adj isten tanít vagy magyaráz. És ezek a filmek igen érdekesek abból a szempontból is, hogy megmutatják az itt és most kultúráját is.

Ebből a szempontból volt nekem meglepetés a Netflix egyik új filmje, egy sci-fi - vígjáték - animációs film, a The Mitchells vs. the Machines. Laza családi mozinak hirdeti magát, és az is. A történetet nem mesélem el, meg kell nézni, nem lesz sem túl meglepő, sem túl fordulatos, de egy vállalható road movie az egész. 

De. És ez a de miatt volt nekem érdekes. De tele van olyan betétekkel, bevágásokkal, ami a mai tinik világa. Nem TikTok, hanem YouTube szerepel benne, a főhős lány oda gyárt videókat, és ebből következően tele van a film mémekkel. Ráadásul ezeket nem megrajzolták, hanem egy az egyben belevágták a rajzfilmbe az élő videókat is. Plusz kb. 5 percenként elsütnek benne valamilyen filtert, kimerevítenek eseményeket, számos utalás van a filmes zsánerekre és így tovább.

Egyfajta paródia is ez a film, amikor Hollywood magát parodizálja. Olyan hangulata volt számomra, mint Jancsó életművének az utolsó filmjei (pl. a nagy kedvencem, az Anyád! A szúnyogok), amelyekben nem veszi komolyan magát, és kiszólásokkal, képi megoldásokkal parodizálja a műfajt is.

De ez a film egy igazi tükröt is tart elénk. Tükröt tart a generációk ellentétére, a sekélyes médiafogyasztásra, a mobilfüggőségre is. Miközben szórakoztat, megadja a lehetőséget is arra, hogy elgondolkozzunk. És ez nagy erénye ennek a mozinak.

Ajánlom mindenkinek, aki még fiatal, és ajánlom mindenkinek, akinek van fiatal gyereke vagy unokája. Ha megnézed, megérted, miért. Mert miközben a szereplők egyfajta szirupos fejlődéstörténeten mennek át, miközben a főgonosz egy buta karikatúra, és az egész történet úgy hiteltelen, ahogy van, mégis rámutat arra, hogyan élünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, és hogy mégis lehet kapcsolat a generációk között.

Csak ehhez néha kellenek lázadó gépek, akiktől meg kell menteni a világot.

Ötven az új... mi is? Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, viszonylag öregnek számítottam az akkori 34 évemmel - körülöttem nem ritkán 10 évvel fiatalabbak csinálták meg a hazai blogszférát. Nem volt ez rossz azért, én is kicsit fiatalabbnak érezhettem magam azzal, hogy elfogadtak, és sok esetben máig tartó ismertség, barátság lett belőle.

Mára sokszor érzem azt, hogy a korom kezd korláttá válni. Én a magam részéről hiába vagyok nyitott új dolgokra, ha amúgy sem a közvetlen környezetem, sem a korosztályom nem az. Nem nagy dolgokról van szó, de például a Snapchat volt az első olyan szolgáltatás, amit azért nem tudtam használni, mert nem volt kivel - csak én használtam (volna) a környezetemben. 

Mostanában a Twitteren érzem azt, hogy 40+-os férfiként jobb, ha csöndben vagyok bizonyos témákban, és akkor sem érdemes beleszólnom egyébként nyilvános beszélgetésekbe, ha normálisan megfogalmazott véleményem van, mert én már öreg vagyok, és nem számít, mit mondok. Nem állítom, hogy ez rendszeres, de néha azért előfordul, szerencsére nem sűrűn.

De az, hogy valakit önmagában a kora miatt leszóljanak, nem új jelenség. "Öreg vagy már ehhez", "Ezt te már úgyse értheted" és hasonló szövegeket már hallottam évtizedekkel ezelőtt is - igaz, nem nekem mondták. Mára ezt rövidebben is meg tudják fogalmazni: "Boomer vagy!" - még akkor is boomer vagy, ha amúgy nem abba a generációba tartozol, mert a boomer mai jelentése: öreg, aki lemaradt.

Apropó, generáció: én is tanítom, milyen mértékű elérések vannak az egyes generációk internet használati szokásaiban. Önmagában az, hogy hány évesek vagyunk, alapvetően befolyásol bennünket. A közös gyerekkori élmények, a szocializáció folyamata, a világ és az ország állapota, amikor fiatalok vagyunk mind befolyásolja a gondolkodásunkat.

Nincs is ezzel baj tehát, hogy az embereket a koruk alapján ítéljenek meg. A baj akkor van, ha ez olyan előítélet, amivel egyben el is vágnak minden lehetőséget. Mert ahogy évek óta mondom: a kor nem érdem, hanem állapot.

Nem szerettem soha, ha valakit a kora miatt kellene tisztelni, és azt gondolom, ez így helyes. Önmagában egy embernek az évei száma nem mond semmit. Lehet valaki ötven évesen meggondolatlan és tapasztalatlan és lehet valaki 25 évesen bölcs és megfontolt. Nem ezen múlik. Az embereket a viselkedésük, a tudásuk, a gondolkodásuk az, ami jellemez, és ez nem kor függő.

Így aztán nem is tudok mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy ma lettem 50 éves. Fura, mert nem érzem magam öregnek, de tudom, hogy nem vagyok fiatal. És csak remélem, hogy igazából félúton vagyok. Mert mi más lenne az 50, mint száznak a fele?

Folytatjuk a héten a MarketingMájus rendezvénysorozatot, most egy olyan előadással, ami a rendezvényekről szól. Lassan tényleg vége lesz a Covid-nak, legalább annyira, hogy már nemcsak virtuális rendezvényeket lehet szervezni. Így érdemes lesz ismét céges eseményeket kitalálni és megcsinálni, mert most egészen biztos, hogy sokáig menni akarunk majd - végre emberekkel tudunk találkozni!

Petőfi Tamás a maximalista rendezvényes lesz az előadó, aki elárulja azokat a mesterfogásokat, amivel nem az előkészülettel és az utómunkával, meg a jópofizással telik el az időd, hanem amivel pénzt tudsz keresni.

Hogy miről lesz szó?

Tamás átküldte, miről fog beszélni, és ez alapján mindenről, amit tudni érdemes egy rendezvény megszervezésénél. Kezdve a célok meghatározásával, folytatva a célcsoportokkal és azok igényeivel, és persze mindazokkal a feladatokkal, amik egy sikeres rendezvényhez kellenek.

Az esemény ismét a szokásos helyen, az Onlinemarketing Klub Facebook csoportjában lesz. Egyre több érdekes téma merül fel egyébként a csoportban is, így önmagában ezért érdemes belépni azoknak, akiket tényleg érdekel a marketing, és szeretnének troll-mentes környezetben kérdezni vagy egyszerűen csak szakmázni.

Várunk mindenkit a Klubban, és szerdán, május 12-én, 14 órától Petőfi Tamás előadásán is!

Bár már május van, de maradt még egy tanítási napom péntekre. Most egy számomra új órát fogok tartani az Edutus-on. Felkértek, hogy az Online marketing képzésen az eddigi két tárgyam mellé vállaljak el egy harmadikat is: az Online reklám órát.

Amikor új tárgyat kezdek el tanítani, akkor a feladatban az a legnagyobb kihívás, hogy kitaláljam, mit szeretnék elmondani annak keretében. Az ilyen szakmai tárgyaknál ugyanis nem kapok valamilyen központi iránymutatást, nincs elvárt tananyag. Az van, amit én akarok elmondani. Most szerencsére építhettem arra, hogy korábban mit tanított Damjanovich Nebojsa ennek a tárgynak a keretében, de persze attól azért részben eltértem.

Egyrészt nem akarok (és nem is szeretek) mások előadás anyagából dolgozni, másrészt én más szerkezetben és némileg más tatalommal fogom a tárgyat előadni. De a lényeg persze marad: az online reklám egyrészt jelenti azt a piacot, ami ma a magyar online reklám piac, benne tartalomszolgáltatókkal, sales house-okkal, ügynökségekkel, technológiai szolgáltatókkal, szervezetekkel és persze a megrendelőkkel (hirdetőkkel). Másrészt jelenti azokat a feladatokat, amelyeket a konkrét hirdetések jelentenek. Milyen típusú kampányok lehetnek, ezeket hogyan kell megtervezni, mi ennek a menete stb.

Érdekes lesz, és nekem is kihívás, amikor először tartok valamilyen témában előadást. És ezzel majdnem vége az egyetemi oktatásomnak ebben a félévben. Lesz még egy előadásom jövő hétvégén, de az rövidebb is lesz, és egy újabb egyetemen fog történni. De erről majd jövőhéten írok.

Pár napos hír, hogy a Magyar Telekom kinyírta az emelt díjas sms szolgáltatást. Ez ugye az a fizetési megoldás, amikor az ember egy elküldött sms-el fizet valamiért, és a díjat a telefonszolgáltatón keresztül fizeti ki. A megszüntetés oka: túl sok volt a visszaélés...

Azzal, hogy a Telekom megszüntette, valószínűleg előbb-utóbb a többi szolgáltató is kivezeti a kínálatából. Pedig az emelt díjas sms sokáig nagyon fontos szolgáltatás volt, és a mai napig használják. A Telekom is elmondta, hogy havi százezer ilyen sms-t kezelt. Ez volt ugyanis az első olyan online fizetési lehetőség, amely könnyen használható, érthető, és a felhasználók megbíztak benne.

Bár bankkártyával mindig is lehetett fizetni, de sokan a mai napig nem bíznak abban, ha online fizetésre használják azt. És azok aránya, akik nem mertek használni bankkártyát, régebben sokkal nagyobb volt. Erre adott megoldást az emelt díjas sms: megbízhatóbbnak (és egyszerűbbnek) tűnt, mint a kártyás fizetés.

Igaz, sokkal drágább volt. A szolgáltató nem ritkán elvitte a kifizetett pénz felét, ami nagyon magas jutalék a bankkártya alacsony (akár 2 alatti) százalékához képest. Így viszonylag korlátozott volt a szolgáltatások köre, amelyek használták ezt a fizetést. Jobbára tartalomhoz lehetett így hozzáférni, olyanokhoz is, mint a csengőhangok vagy mobil háttérképek.

Manapság ezek is a múlt homályába vesztek, és annyira nem sajnáljuk azokat. Az sms-t se fogjuk sajnálni, a Covid19 újabb csoportokat húzott be az online fizetések világába, mára azt hiszem tényleg nincs nagy jelentősége, hogy már nem elérhető ez a szolgáltatás.

Ma kezdődik a MarketingMájus rendezvénysorozata az Onlinemarketing Klubban, és az első előadás annyiban kicsit rendhagyó lesz, hogy nem szigorúan véve marketing a téma. Viszont azt gondoljuk, hogy a cégek a marketinget nemcsak önmagában mint feladat kezelik, hanem a működés részeként. Így aztán fontos lehet, hogyan lehet beilleszteni a mindennapi működésbe, mit kell házon belül tartani és mit lehet kiszervezni.

A feladatok megosztása, kiadása sosem egyszerű kérdés. Nem egyszerű cégen belül se, de kifelé főleg nem. Így az előadásban erről mindenképpen fogok beszélni: mi alapján dől el, mit kell mindenképpen házon belül tartani, és mi az, amit érdemes kiszervezni.

Ahogy korábban írtam, átestem a Covid19-en, méghozzá úgy, hogy lényegében a márciusom kiesett: nem tudtam dolgozni. A cégünk mégis működött tovább, bár én vagyok a szakmai vezető. Azt is el fogom mesélni, hogyan, és miért volt ez lehetséges. Egy dolgot előre elárulok: nagy segítség volt ebben az összes kollégám...

Kell egy logikus és működő szisztéma, amivel a céged működik, és kell egyfajta tervezettség. Ezek az alapok, és erre épül minden. Erről fogok beszélni tehát ma 14 órától az Onlinemarketing Klub Facebook csoportjában. Az előadás a tagoknak később is visszanézhető lesz, így ha lemaradsz is tudod pótolni.

Gyere, és hallgass meg, azután kérdezz bátran!

Mostanában egyre több olyan feladatunk van, amelynek része egy stratégia elkészítése. Úgy érzem, erre most kialakult egy igény a kkv-k (kis- és középvállalkozások) körében, így érdemes újra átvenni, hogyan is lehet stratégiát készíteni.

Több lehetséges út van erre, én azt mutatom meg, mi hogyan dolgozunk, milyen lépéseket hajtunk végre, amikor stratégiát alkotunk. A következőkben megmutatom a lépéseket, majd az egyes elemeket az Onlinemarketing Klubban egy-egy cikkben külön is kifejtem. Ami talán újdonság: egy kitalált, de konkrét példán fogom végigvezetni a folyamatot.

A példa cégünknek legyen a neve Példa Kft. A Példa Kft. üzemeltet egy webshopot és van egy üzlete is. A termékköre könyvek, azon belül is elsősorban szórakoztató irodalom. Specialitásuk, hogy külön kérésre idegennyelvű könyveket is be tudnak szerezni. Az üzlet viszonylag jól működik, de a webáruház még nem régóta üzemel.

Ahhoz, hogy bármilyen üzleti, marketinges folyamatnak neki tudjunk kezdeni, tisztázni kell a célokat. A stratégia alkotás első lépése tehát az, hogy megismerjük a rövid- és hosszútávú célokat. Ennél azért szeretünk egyel tovább is lépni: azt is meg szoktam kérdezni, mi az, amit ha sikerül elérni, "jól érzi magát" a cég, és ide milyen időtávon szeretne eljutni.

Példa Kft. üzleti célja a forgalom növelése. Erre két utat lát: az egyik a bolti forgalom növelése, de az csak korlátozottan lehetséges amiatt, hogy csak egy üzlete van. Így a hangsúlyt az online forgalom növelésére kívánja helyezni. Az elkövetkező egy évre a célja, hogy szerény profitot hozzon az online értékesítés. Pontos célmeghatározást majd a célról szóló cikkben adunk meg.

A második kérdésünk a célcsoportok. Néha természetesen feladat lehet a célcsoport kitalálása is, illetve a stratégiák között lehet olyan, hogy új célcsoportokra van szükség, de az elején akkor is tisztázni kell, hogy kik a jelenlegi vevők, illetve mit szeretne a cég, kik legyenek a vevők.

Példa Kft. célcsoportját részben az eddigi vevők alapján tudja összeállítani, részben van erről egy elképzelése is. A részleteket majd a célcsoport cikkben, de azt elárulhatjuk, hogy a hangsúly szeretnének fektetni az idegen nyelvű könyvek eladására is.

Ezt követően meg kell ismernünk a céget és a piacot. Részben úgy, hogy beszélgetünk a céggel, részben úgy, hogy mi magunk is végzünk kutatásokat. Ennek a résznek a feladata az is, hogy átnézzük az elérhető adatokat weboldal forgalomról, kampányokról.

Példa Kft. rendelkezik előző évi forgalmi adatokkal, tudja, kik a nagy piaci szereplők, és ismeri a nemzetközi konkurenciákat is.

A következő lépésben az eddigi megkapott eredményeket rendszerezzük. Erre a SWOT analízist használjuk, amelynek a lényege, hogy összeszedjük a cég erősségeit és gyengeségeit, illetve összeszedjük a lehetőségeket és a veszélyeket.

Példa Kft. alapos SWOT analízist készít, ahol talán a belső tényezők közül a gyengeségek megtalálása volt a legösszetettebb...

A SWOT analízis már lehetőséget ad arra, hogy következtetéseket vonjunk le: milyen irányokba lesz érdemes elindulni a cégnek.

Előre lehetett tudni, hogy online kampányok erősítése fog kelleni. De mi még? Erre is választ ad egy jó SWOT analízis.

Ha a SWOT kész, a következtetések készen vannak, akkor ebből meg tudjuk határozni a stratégiát.

És itt majdnem készen is vagyunk. A stratégiánk adott, a következő lépés már annak végrehajtása, ami ugye taktika tervet jelent. De mégis van egy fontos lépés, amit itt még meg kell tennünk: meg kell határoznunk, hogyan fogjuk a folyamatokat mérni, milyen mérőszámokat kell rendszeresen átnézni. Vagyis szükségünk van mérésre és visszacsatolásra.

És itt a vége, ebből áll össze egy komplett stratégia. Igaz, ez így csak vázlat, a következő napokban jövök az egyes pontok kifejtésével az Onlinemarketing Klubban.

A Példa Kft-nek pedig az ajánlatunk elfogadása után adunk is egy házi feladatot: össze kell szedniük, mi a céljuk, mit szeretnének elérni.

Amikor tavaly év végén elindítottam az Onlinemarketing Klubbot, azzal a céllal tettem, hogy egy profi tudásmegosztó, segítő szakmai közösség legyen, egy kisebb, de válogatott, szakmailag és emberileg is támogató közösséggel.

Természetesen vannak már tagok, és közülük többen is azt mondták, leginkább az foglalkoztatja őket, hogyan lehetne kevesebb munkával nagyobb profitra szert tenni. Gondolom te is ábrándoztál arról, hogy sokkal kevesebbet dolgozz. De aztán visszahúz a valóság. A valóság, amiben ott van egy csomó feladat:

• dolgok, amit nem éri meg (még) kiszervezni,
• az élmény, ami miatt belefogtál az egészbe és még hétvégén is örömmel foglalkozol vele – hiszen ez „nem is munka”
• a nehézségek, vagy a tanulnivalók
• az agyalás dolgokon, aminek sosincs vége.

Lehet, hogy a céged elfut egy darabig magától (tényleg, ha mondjuk a Covid egy hónapra kirántja a cégvezetőt a rendszerből, mi történik? Túléltek, vagy összeomlotok?)

Körbe kérdeztünk, és találtunk pár igazán időigényesnek, vagy pénznyelőnek tűnő dolgot a vállalkozásokban, amikre azt szoktuk mondani, na az aztán tényleg nem fér bele abba, hogy kevés munkával keressünk pénzt. Most 4 előadásban derül ki, hogy valójában mégis mind a négyre igaz ez az állítás, ha szakértő módon, örömmel és tudatosan csináljuk.

Az első előadásban a feladatok kiszervezéséről beszélek.

A másodikban a rendezvényekről lesz szó, amik pénzt termelnek – Petőfi Tamás rendezvényes elárulja azokat a mesterfogásokat, amivel nem az előkészülettel és az utómunkával, meg a jópofizással telik el az időd, hanem amivel pénzt tudsz keresni.

A harmadik egy igazán izgalmas és aktuális téma: a videózás! Azt látom, hogy ez rengeteg cégnél mostohagyerek, ráadásul borzasztó nehéz rá azt mondani, hogy kevés munka és azt is nehéz látni, hogy hol van itt a pénz, mert végképp ritka, ha azonnali a profit hoz. Mégis szükséges, és profitnövelő dolog, de persze akkor, ha jól csináljuk – ebben fog segíteni nekünk Keresztúri Gergely.

Az utolsó téma talán kicsit megosztó: a kapcsolati tőke, mint profitforrás. Mind tudjuk, hogy fontos, és aki valóban elért valamit az életben, az pontosan tudja, hogy a kapcsolati tőkéje miatt tart ott, ahol tart. Kit ismersz, mit értél el, kikkel tudsz együttműködni? Hogy segítenek neked abban, hogy együtt keressetek még többet? – Tollár Móni előadásában a tudatos kapcsolati tőke használatra kapunk tippeket.

Május utolsó napján pedig egy újfajta állandó klubesemény lesz. Közös Zoom beszélgetésben oszthatunk meg egymással minden kérdést, gondolatot, amivel a hónap során találkoztunk.

Tehát lesz négy plusz egy eseményünk májusban, és hét közben cikkek a klub weboldalán, beszélgetések a csoportban. Önmagában a rendezvények miatt is érdemes előfizetni, de ráadásként ott vagyunk, mint közösség, és segítünk, ha bármilyen szakmai kérdés felmerül.

Te is komolyan gondolod? Legyél tag az Onlinemarketing Klubban! >>>

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolától, egészen pontosan dr. Géró Imrétől pár éve érkezett a felkérés, hogy vállalnám-e a Közösségi média marketing című tantárgy tanítását. A kihívás a felkérésben az volt, hogy nem szívesen vállalok nappalis tárgyat, mert nagyon sok időmet lefoglalja, és közben ugye nem a tanítás a fő tevékenységem.

Olyan formában vállaltam el, hogy egyrészt tömbösítettük a tantárgyat, vagyis a félév folyamán összesen 10 alkalommal van óra, másrészt nem egyedül tartom, hanem felkértem Gáspár Katalint, a Harmonet tulajdonosát, hogy tartsuk együtt. Így már nem jelentett akkora terhelést. Azóta volt pár félév, és ez a felállás működik. A jelenlegi félév utolsó órája pedig ma lesz - ami azért igazán érdekes, mert ezt nem mi tartjuk, hanem a hallgatók. Itt kell bemutatniuk azt a projektet, ami egyben a vizsga is: egy szabadon választott nonprofit szervezet közösségi média jelenlétének az elemzését és ez alapján javaslatot, hogyan lehetne az jobb.

Izgalmas feladat és izgalmas lesz az is, kiket választottak és milyen javaslatokkal érkeznek. Egyrészt egy ilyen feladattal kiderül, mennyire figyeltek a félévben, másrészt inspirálnak is, hiszen sokszor érkezett már olyan ötlet, amely egyedi és különleges volt.

Annyiban tehát ez most nem tanítás, hogy nem én tartom az órát, de annyiban igen, hogy a meghallgatás és az osztályozás is a feladat része. De mégsem lesz olyan fárasztó, mintha nekem kellene végig beszélni, és nem is lesz olyan hosszú, mint a korábbi péntekeken.

Jövőhéten pénteken pedig lesz egy új tantárgy, de arról majd egy hét múlva mesélek!

Tegnap volt 8 éve, hogy elindult a 444.hu portál. (Az indulásról akkoriban itt írtam.) Az Uj Péter nevével fémjelzett újságnak nem fogok írni egy nagy dicshimnuszt (bár akár tudnék is), mert nem illene hozzá. A 444-ben pont azt a fajta stílust szeretem, amely nem konvencionális, amely nem akar olyan lenni, mint valami hivatalos újság. A 444 egy olyan jelenség, amely megosztó, de mégis hasznos. Amely ha nem lenne, hiányozna. Amely piszkálja azok csőrét, akik nem akarnak kontroll nélküli nyilvánosságot.

Lehet a 444-et utálni, lehet kritizálni, meg lehet próbálni lenyomni, de az az igazság, hogy mára nem lehet semmibe venni. Volt erre évekig próbálkozás, de egy olyan szolgáltatás, amely nyolcadik éve él - és lássuk be, határozottan politikai ellenszélben (és ezzel most finoman fogalmaztam) -, az mindenképpen számít. Ráadásul képes fejlődni is, többek közt az olvasók támogatásával.

A 444 túlélte a Covid19 miatti tavalyi reklámpiaci visszaesést is, de sokkal nagyobb érdeme, hogy túlélte az elmúlt 8 évet. Én nagyon remélem, túléli a következő sokszor nyolcat is.

Boldog születésnapot, 444.hu!

A közösségi médiában folyamatosan változik az, hogy kik látják a tartalmaidat. Ahogy telik az idő, ha jól dolgozol, egyre többen találkoznak veled, újabb és újabb embereket érsz el. De a közösségi média néhány eszközében ez annyit jelent, hogy az új tartalmakkal érsz el embereket. Vagyis azt olvassák, amit most kiraksz, és azt nem, amit hetekkel ezelőtt. Lehet, pár napot még visszanéznek, ha tényleg érdekes számukra a tartalmad, de többet nem. Ilyen eszköz például a Facebook vagy a Twitter is.

A blogoknál és a YouTube videóknál persze kicsit más a helyzet, ott sokszor a látogatók keresőből vagy ajánlásokból érkeznek, így megtalálják a régi tartalmakat is, igaz, azt nem szükségszerűen tudják, hogy az éppen megtalált tartalom valóban régi.

Így aztán az elkészült tartalmaknak más az élettartamuk. A blogbejegyzés, a YouTube videó sokáig él, lényegében addig, amíg azt valamiért le nem törlöd. Ezzel szemben például a Facebook tartalom csak maximum pár hétig aktuális, utána, lényegében elsüllyed, elvész. Emiatt lehet értelme annak, hogy néha elővegyél olyan bejegyzéseket vagy témákat, amelyekkel régebben már foglalkoztál.

A tartalomszolgáltatóknál sem ismeretlen ez a módszer. Itt most elsősorban nem a nagy hírportálokra kell gondolni, sokkal inkább a kisebb, magazin jellegű tartalmakra. Több helyen is bevett gyakorlat, hogy korábban (értsd: évekkel ezelőtt) írt cikket kicsit modernizálnak és újrapublikálnak. Az sem ritka, hogy hónapokkal ezelőtt írt cikkeket ajánlanak újra a Facebook oldalon.

Pont a fent leírt jelenség miatt ezek a tartalom újrafelhasználások működnek. Igaz, természetesen csak az olyan témák esetében, amelyek időtállóak. A napi híreket senki nem akarja hetek múlva újraolvasni...

Sokszor kérdezik, mikor kell posztolni Facebook-on, Instagramon, vagy más felületen. Erre sosem tudtam igazán jó választ adni, mert ahhoz, hogy a teljes piacra igaz kijelentést tegyek, nem látok elég adatot. Viszont most belefutottam egy tavaly augusztusi cikkbe, ami kifejezetten részletesen vizsgálja ezt a kérdést.

Facebook, Instagram, Twitter és LinkedIn posztokat vizsgált, és nemcsak úgy általában, hanem szegmensekre bontva: mikor lesz a legnagyobb aktivitás, mikor lehet a legtöbb terméket eladni, és így tovább. Például ha azt akarjuk, hogy sok aktivitás legyen általában, akkor szerdán 11 és kora délután kell posztolni, és a vasárnapot el kell felejteni:

Nem szeretném a teljes cikket idemásolni, olvassátok el, érdemes. Aztán mindenki próbálja ki, nála hogyan működnek ezek az időpontok, mennyire igaz a saját célközönségére. Mert azt nem szabad elfelejteni, hogy minden ilyen kutatás az átlag eredményt adja, és nem azt, hogy nálam pont mikor lesz jó a posztolás. Ezek a kutatások mégis nagyon hasznosak: olyan tippeket adnak, amelyekkel el lehet indulni. Például kipróbálni az itt jónak jelzett időpontot, és elkerülni azokat, amikor nem érdemes kirakni tartalmat.

Így most van egy jó válaszom, ha kérdezik, mikor posztolj. De azt azért továbbra is mindig hozzá fogom tenni: kísérletezni kell, mert minden cég, minden célcsoport másképp működhet.

Elvesztek. Nem az összes, de nagy részük. A napokban kellett screenshotot csinálom bannerekről egy órámhoz, és akkor vettem észre, hogy sokkal kevesebb banner jelenik meg, ment pár éve. Nem szoktam magamtól bannereket nézni, bevallom, van hirdetésblokkolóm. Nem minden oldalon használom, de ahol korábban rengeteg banner volt, és lassította a böngészést, ott igen. Most kiderült, emiatt most nincs szükség blokkolóra.

Nagyon régóta olvasgatom a szakmai híreket, de valahogy erről nem volt azokban szó. Arról igen, hogy tavaly 5 százalékkal nőtt a piac, ami ugye kifejezetten jó eredmény, ismerve a történéseket. Amúgy jobban körbenézve találkoztam bannerekkel, sok kisebb oldalon (tehát amelyik nem a top 10-15-ben van) ugyanúgy sok banner van, mint korábban. Csak valahogy a nagyoknál lett kevesebb.

Nem tudom, ez trend-e, vagy pillanatnyi helyzet. A piac ugye elsősorban a hirdetőktől függ, de annyiban a tartalomszolgáltatóktól is, hogy hogyan áraznak. Kell még egy jó év minimum, hogy visszaálljon a piac a 2019 körüli állapotokra (illetve jó esetben oda, rosszabb esetben a 2017-esre talán), és majd akkor kiderül, hogy ez most csak anomália, vagy állandósuló változás.

És persze az is lehet, én tévedek, és csak éppen rosszkor kerestem bannereket. Mondjuk annyira nem hiányoztak...

A Wekerlén pár éve kezdtem el tanítani, Gáspár Katalinnal közösen a Közösségi média marketing tantárgyat tanítjuk nappalisoknak és levelezősöknek. Már az első félév jól indult, épp akkoriban kerestünk gyakornokokat, és többen is dolgoznak a mai napig abból a csoportból nálunk.

A tantárgy jellege miatt is szeretem, a kedvenc témáim egyike a közösségi média, szívesen beszélek róla, szívesen tanítom. Most pénteken viszont egy másik tantárgyat fogok tanítani. A Wekerle ugyanis marketing menedzser képzést indított, és ennek első féléves tematikájában szerep az Online marketing és trendjei tárgy. Erre kértek fel, és vállaltam el, így pénteken és szombaton délután erről fogok beszélni a képzésen résztvevőknek.

Annyiban nem teljesen új a tárgy, hogy jelentős részben azt fogom tanítani, amit a múlt héten tanítottam, de lesznek eltérések. Részben a képzés hossza miatt (ez most másfél órával rövidebb), részben a képzés jellege miatt (néhány olyan tantárgyat nem tanulnak, amit a másik csoport tanult). Így át kellett dolgoznom a tananyagot, és ezzel együtt kicsit frissítettem is azt.

Az ilyen intenzív képzéseknek egy hátránya van: annyira sok információt kell átadni rövid idő alatt, hogy nemcsak én szoktam elfáradni, hanem a hallgatók is. Az online forma ezen nem segít, bár tény, a rögzíthetőség lehetővé teszi a hallgatóknak a visszanézést, ha ilyenre van igényük.

Az anyag tehát kész, lássuk, mit hoz az új csoport!

Tanultad, de vannak kérdéseid? Onlinemarketing Klub!

Minél hosszabb az üzenetünk, annál kevésbé fogják meghallgatni, megérteni. Aki már foglalkozott online kommunikációval, ezt egyfajta ökölszabályként kezeli. Így aztán rövid szövegekkel, képekkel, egyszerű videókkal próbálunk kommunikálni, és igyekszünk egyszerre csak kevés dolgot elmondani.

Ami a probléma, az mindig az szokott lenni, hogy ehhez a kommunikációhoz egyszerűsíteni kell. És felmerül a kérdés: mit hagyjunk el, miről ne beszéljünk, mit ne mondjunk el? Minden egyes hirdetésnél, minden egyes Facebook posztnál meg kell küzdeni ezzel, ha egyébként túl sok elmondani valónk volna.

A probléma alapvetően az, hogy amennyiben túlságosan sokat egyszerűsítünk, úgy vagy könnyen érthetetlenné válhat az üzenet, vagy félreérthető az, amit továbbadunk. Ezért úgy kell vágni, hogy ami megmarad, az önmagában is érhető és értelmezhető legyen.

De egyszerűsíteni szinte mindig kell. Éppen ezért sok esetben nem egyszerre, egy menetben adunk át üzenetet, hanem több lépésben kell ezt megtennünk. És ez a több lépés sokszor azt is jelenti, hogy az első pillanatban csak figyelmet tudunk felkelteni. A klasszikus AIDA modell is erről szól: az első lépése az attention, vagyis a figyelem felkeltése. Igaz, a közösségi médiában már a klasszikus modellen túl kell lépni, és egyrészt foglalkozni kell a megtartással is (AIDAR modell, ahol az R a retention), másrészt a figyelem felkeltése folyamatosan szükséges, nem elég, hogy csak egyszer vegyenek észre bennünket.

Az egyszerűsítés mértéke persze két dologtól mindenképpen függ. Az egyik a célcsoportunk, a másik a felület, ahol az üzenetünk fog megjelenni. Minél kompaktabb a felület, annál triviálisabb, rövidebb, világosabb üzenet kell. Az Instagramon csak kép, a Twitteren rövid szöveg, a Facebook-on a kettőnek egyfajta keveréke, a Tik-Tok-on csak videó jelenhet meg. Értelemszerűen mindegyik eszköz máshogy működik, más az, ami hatékony. De a célcsoportunkat kell elsősorban ismernünk.

Ha ismerjük a célcsoportunk saját szlengjét, saját gondolatmenetét (ha van ilyen), akkor érdemes azt használnunk. Ha tudjuk, mit tudnak, milyen alapismeretekkel rendelkeznek, akkor azt már nem kell magyaráznunk. Így persze sokak számára már lehet, érthetetlen az üzenetünk, de amíg a célcsoportunk megérti, amíg a célcsoportunkra hat, nincs probléma.

Természetesen az egyszerűsítés módját is meg kell tanulni minden egyes célcsoportnál, illetve nekünk, mint ügynökségnek minden egyes ügyfélnél is. Mert erre (sincs) általános szabály, ez is olyan, amit mindig személyre, cégre kell szabni. Nem ritkán hetekbe telik, míg látjuk, meddig lehet elmenni, mit "bír el" az adott kampány, az adott célcsoport.

Nekünk, ügynökségként, sokszor az ügyfeleinket is meg kell erre tanítani. Mert hajlamosak elvárni, hogy mindig, minden benne legyen az összes megjelenésben. És olyankor nehéz, néha nagyon nehéz elmondani, hogy ez bizony csökkenti a hatékonyságot. Ha kapunk lehetőséget összehasonlító tesztre, akkor ezt legalább meg tudjuk mutatni, de néha erre sincs mód. Ilyenkor bizony néha megmarad a hosszú üzenet.

Az egyszerűsítés tehát szükséges, érdemes eleve így elkezdeni kreatívokat készíteni, szövegeket írni. Aztán folyamatosan mérni és elemezni - mi működik és mi nem. 

Ha vannak marketinges kérdeseid válasz nélkül, akkor az Onlinemarketing Klubbot neked találtuk ki!

Az elmúlt egy évben sokan megtanultuk, mi az a félelem. Félelem valamitől, amit nem látunk, nem ismerünk, csak mások elmondása szerint létezik. De ettől még tudunk félni tőle. Sőt, főleg emiatt tudunk félni tőle: mert félni elsősorban az ismeretlentől tudunk. És persze tudunk félni ismert dolgoktól is, de azokra talán fel tudunk készülni.

A félelem sokszor lehet hajtóerő, hiszen az egzisztenciális félelem sarkalhat embereket tanulásra, vállalkozásra is. De a félelem akadályozhat is: ha félünk valamit megtenni az esetleges rossz következmények miatt, akkor bele se vágunk.

A félelemnek van helye a kommunikációban is. Amikor megfogalmazunk egy üzenetet, akkor igenis alapozhatunk az emberek félelmére. Mert mitől félünk igazán? A jó öreg Maslow-piramis ezt is jól megmutatja. Mindentől félhetünk, ami a piramisban van, kinek mi az, ami igazán hiányozhat. Minél magasabb szinten "járunk", annál több dologtól félhetünk.

Lényegében félhetünk attól, hogy nem kapunk meg egy terméket. Félhetünk attól, hogy lemaradunk egy eseményről. Félhetünk attól, hogy másnak hamarabb lesz meg valami, ami nekünk is kell. De ezek a félelmek igazából nem túl komolyak. De félhetünk attól, hogy betegek leszünk. Félhetünk attól, hogy megbetegszik egy rokonunk. Hogy elveszítjük a munkánkat. Hogy elveszítjük a lakhatásunkat. Hogy elveszítünk mindent.

És ezekre a félelmekre bizony rá lehet játszani. Rá lehet játszani a hirdetésekben, és rá lehet játszani a hírekben is. Amitől félünk, az jobban érdekel. Az befolyásolja, mit nézzünk, befolyásolja, melyik pártra szavazunk, befolyásolja, hogyan érezzük magunkat.

Nem jó félelemben élni, de nem is lehet. Előbb-utóbb kénytelenek vagyunk az állandó félelmet okozó dolgokat elzárni a mindennapoktól, különben belebolondulunk. Ezért kell óvatosan használni a félelmet a kommunikációban. Ha eltúlozzuk, akkor bizony kontraproduktívvá válik, és inkább fásultságot vagy esetleg szembenállást vált ki. Éppen ezért nem szabad direkt félelemre építeni. Nem azt mondjuk tehát, hogy ha nem veszed meg ezt vagy azt a terméket, akkor neked rossz lesz, hanem azt, hogy ha nem maradsz le róla, akkor neked jó. Ez is a félelmedre épít - de valójában úgy, hogy észre se veszed.

A félelem ellen persze fel tudunk és fel is kell lépnünk, sokkal kiegyensúlyozottabb az életünk, ha nincsenek nagy és mély félelmeink. De félelem nélkül sem élhetünk, mert abba bizony könnyen bele lehet halni. Ahogy sok dologban, itt is a középút működhet. És ez mindenkinek más és más.

Vannak nekem is nagy félelmeim, persze. Ahogy öregszik az ember, úgy változik ez természetesen, és ahogy változik a világ, úgy jelenhetnek meg újabb félelmek, és tűnhetnek el régiek. Nekem hosszú hónapokba telt feldolgozni egyes félelmeimet, nem is ment egyedül. De ha a dolgok a helyükre kerülnek, akkor úgy jobban érezzük magunkat. Éppen ezért nem tartom annyira jó ötletnek, amikor a direkt félelemre alapozva kommunikálunk. De mivel ez érzelmeket vált ki belőlünk, így hajlamosak vagyunk mégis ezt, és nem mondjuk a megértést használni a meggyőzésre.

A félelemmel tömegeket lehet manipulálni, és a félelembe önmagában is bele lehet halni. Veszélyes fegyver ez, és nekünk, magunknak kell megtanulnunk védekezni ellene.

Nem szabad félnem.
A félelem az elme gyilkosa.
A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.
Szembenézek félelmemmel.
Hagyom, hogy áthaladjon rajtam, fölöttem.
És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetemet, követem útját.
Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.
(Frank Herbert: Dűne - Bene Gesserit - Félelem elleni litánia)