Onlinemarketing blog

Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni az internetes, online, digitális marketingről.

Berényi Konrád, tanácsadó

Levél a blognak

Legfrissebbek

Nincs megjeleníthető elem

Fontos dolgok


etarget

Nomen Est Omen

A Konrád férfinév a német Kuonrat névből származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács.
Forrás

A Cég

Az Onlinemarketing blogot az Onlinemarketing.hu Kft., mint online marketing és kommunikációs ügynökség vezető tanácsadója és ügyvezetője írja.

Onlinemarketing.hu Kft.

 

Fontos dolgok

Add to Google

Add to Netvibes

Twitteren. Vigyázat, mély víz!

Hirdetések

Közösségi média alkalmazás partnerünk a
pagerider-logo_1.png




Virágcseppek - Bach virágterápia tanácsadás

Utolsó kommentek

  • Mesterséges Geci: Szerintem nem lenne szabad teret adni az AI által készített tartalmaknak. Mostanában fedeztem fel ... (2024.07.05. 07:34) Mesterséges intelligencia, mesterséges tartalmak - podcast
  • Konrad: Itthon én elsősorban Koren Balázsnál láttam ezt a témát: kobak.org/blog/ (2023.10.25. 19:37) Tanulj dolgozni az MI-vel
  • pcmentor: Tudsz esetleg ajánlani olyan blogot, videósorozatot, ahol ezt meg lehet tanulni? (2023.10.24. 23:33) Tanulj dolgozni az MI-vel
  • Aztapaszta: Mindig nagy izgalommal vártam a podcast adását a Meti Heteor-t. Nagyon fog hiányozni. (2023.09.05. 06:45) Jó utat, Kelt!
  • Konrad: @Androsz: valójában számos más téma is van viccelni, és pont azért nem jók az általad sorolt témák... (2023.05.02. 18:17) Mivel viccelj?
  • Utolsó 20

MUNKA!

Nincs megjeleníthető elem

Tagek

8x80 (3) adatbázis építés hónap (5) adblock (15) adverticum (4) AI (7) ajánló (601) analytics (7) apple (3) arukereso (84) arukereso toplista (72) banner hónap (8) blog (234) blogmarketing (64) blogring (97) business blog (40) céges weboldal (14) e-business (11) ebusiness (109) ekormányzat (3) előadás (25) email marketing (47) érdekes (213) etarget (207) etarget qa (4) etarget tippek (33) etarget toplista (128) facebook (182) fórum (6) gépház (100) gerillamarketing (10) google (120) hiba (113) hírek (37) humor (31) iab (4) index (33) instagram (7) internetes fejlesztések hónap (4) internetes stratégia 2007 (8) internethungary2006 (16) internethungary2007 (6) internethungary2008 (4) internethungary2009 (5) internethungary2010 (6) internet hungary 2011 (3) iwiw (74) jog (31) kampány (398) kérdés (7) kereső (63) keresőmarketing (234) keresomarketing nap 2007 (7) keresomarketing nap 2008 (7) keresomarketing nap 2009 (8) keresomarketing nap 2010 (3) keresomarketing nap 2011 (6) keresomarketing nap 2012 (5) keresőoptimalizálás (51) keresőoptimalizálás tematikus hónap (5) kkvmarketing (9) Klub (19) közösség (251) közösségi média (34) kreatív (141) kutatás (101) látogatottság (28) laza (10) LinkedIn (5) MarketingMozzarella (13) Marketing és környezetvédelem (6) Marketing Mozzarella (15) media (3) mediahungary (4) mediahungary2010 (4) mesterséges intelligencia (9) minicrm (7) mobil (36) mobil marketing (23) msn (10) oktatás (43) om eloadasok (4) om tanacsadas (3) onlinemarketing (1372) online kutatas 2007 (7) online marketing tippek (366) podcast (17) polblog (57) pr (29) reklamkonferencia eger (6) reklám célzás hónap (6) rss (23) sem (201) seo (50) smo (47) spam (32) startup (10) startup 2008 (4) startup 2009 (4) startup 2012 (5) statisztika (324) stratégia (23) suu (3) szakcikk (6) szövegírás (45) tabu (5) támogatott bejegyzés (43) tanácsadás (23) tanácsadás hónap (4) tartalom (85) tartalommarketing (6) telefon (3) TikTok (3) turizmus online (5) twitter (13) üzlet (440) üzleti kommunikációs hónap (4) video (117) viral (25) vírusmarketing (30) vlog (4) web2 (142) web22 symposium (7) web2 symposium (17) webáruház (5) weboldal (259) webshop (5) website ergonómia hónap (4) wiki (4) wom (35) www.fenyek.hu (5) yahoo (13) YouTube (3) [origo] (15) Címkefelhő

Hirdetési partner


Infinety Online Média és Marketing Kft.

Tel: +36-1-326-0065
E-mail: sales@infinety.hu
Web: infinety.hu
Blog: infinety.blogspot.com

Visszatartott lélegzettel

Címkék: onlinemarketing polblog

2009.03.25. szerda 19:52 Konrad

Őszintén mondom, nekünk Mohács kell! Itt, a válság közepén a legjobb ami történhet velünk egy előrehozott választás. De most nem fogok beszélni sem az MSZP-ről, sem a Fideszről, sem a kerekítési hibát éppen elérő egyéb pártokról. Ez kérem nem politika, hanem kőkemény üzlet!

Egy parlamenti választások ugyanis a reklámról szól. Bődületesen sok pénz reklámra történő költéséről. Elvileg a törvény szerint egy képviselői helyre el lehet költeni 1 millió forintot, de a gyakorlat az ennél sokkal több. Feltételezhetjük, hogy a kormányzó párt(ok) elég pénzt loptak gyűjtöttek, de a másik oldalnak is volt ideje tartalékolni. Vagyis én olyan másfél-két milliárd forint reklámpénzt látok, ami egy előrehozott választás esetén bejöhet a piacra. Pluszban. Vagyis amikor a válság miatt egyébként csökkenés várható, éppen akkor jöhet ez nagyon jól nekünk.

Drukkoljunk hát együtt, hátha kapunk előrehozott támogatást a politikai szelek jóvoltából!

(Jelzem, a politizáló kommenteket törlöm. Válság van, a bitek ráadásul dollár alapúak, nincs nekem arra forrásom, hogy PoliDilit játszunk!) 

43 komment

Mit csinálsz?

Címkék: reklám célzás hónap

2009.03.24. kedd 22:24 Konrad

Te mit csinálsz? Mit szoktál csinálni? Mik azok a jellemző dolgok, amik érdekelnek, amiket meg szeretsz venni? Milyen a viselkedésed?

Ugye ez sokkal jobban jellemez téged, mint az, hogy például hol laksz, mikor születtél, vagy melyik iskolában végeztél. Egy klasszikus példa az a belsőépítész, aki jogászokra "szakosodott", és hogy legyen velük miről beszélgetni, elkezdett jogi könyveket vásárolni. Miközben sem a végzettsége, sem a lakóhelye alapján nem nézné senki jogi érdeklődésűnek.

Nem véletlen, hogy az igazán pontos hirdetés célzás nem demográfiára történik, hanem viselkedésre. De a viselkedéshez bizony elég összetett adatbázis kell: követni kell az egyes felhasználói cselekvéseket, ráadásul ebből kell következtetéseket levonni. Erre persze vannak jobbnál jobb eszközök, például a böngészők által használt kis sütik (cookie-k), vagy a webáruházaknál a vásárlási listák.

Az első komolyabb viselkedésen alapuló célzást használó rendszer az Amazone könyváruház ajánló megoldása volt: az alapján ajánlott könyvet, hogy egy bizonyos könyvhöz mások mit vettek meg. Vagyis a viselkedési mintákat próbálta azonosítani és azt felhasználni.

Az első komolyabb adatvédelmi botrány is ehhez a célzási fajtához köthető, mégpedig a DoubleClick hirdetéskiszolgálónak mentek neki a jogvédők, hogy vajon miért is rögzít annyi adatot és miért is épít ebből komoly adatbázist?

Máris látszik, hogy ez a fajta célzás miért is nem túl népszerű a marketingen kívüli körökben: jellemzően nem szeretik azt az emberek, ha beazonosíthatóak, és pont a viselkedés az, ami alapján ez a legkönnyebben megtehető. Meg aztán a magánélet védelme is sérül sokak szerint ilyen esetekben.

Konkrétan arról van szó szerintem, hogy sokan nem akarják, hogy kiderüljön, pornót is nézegetnek a neten...

Nade ahogy telnek az évek és ahogy nő a felhasználók száma, növekszik az internetes költés, és fontosabbá válik a hirdető. Így idén már igazi szenzáció az, hogy a Google bevezette kísérleti jelleggel a viselkedésen alapuló célzást a keresőbe. Teheti, hiszen pontosan látja, mire keresünk, és ennek megfelelőn már nem a keresési relevancia számít csak (vagyis a tartalom alapján történő célzás), hanem a korábbi kereséseink is. Így elképzelhető, hogy miközben egy receptet keresünk a Googleben, kapjunk egy autóhirdetést - hiszen pár napja intenzíven kerestünk használt autót.

Az ilyen fajta keresés tehát nagyon pontos lehet, de óvatosan kell vele bánni. A felhasználói jogokat érdemes maximálisan figyelembe venni és betartani, mert szerintem ez egy olyan aranybánya, amit nem kellene hagyni elveszni.

Idehaza jellemzően ez a módszer a saját rendszerekben használható, elsősorban webáruházakban. Elméletileg a közösségi odlalakon is be lehetne vezetni ilyen célzást, de sem fejlesztési, sem jogi oldalról nincs teljesen jól körüljárva még ez a téma. De a Google lépése, és az azt követő reakciók - jelesül az, hogy nem voltak botrányok - számomra azt vetítik előre, hogy ez a jövő (egyik) útja.

Néhány év, és lesznek adatbázisok, amik többet tudnak majd rólunk, mint a családtagjaink. Szép, új világ, nem igaz?

10 komment

A hosszúra nyúló farok

Címkék: etarget támogatott bejegyzés

2009.03.23. hétfő 21:12 Konrad

Azt szokás mondani, hogy a kattintás alapú (PPC) hirdetések azért is jók, mert a "long tail" oldalakon is meg lehet jelenni. Vagyis olyan helyeken is megjelenik a hirdetésünk, ahol egyébként nem hirdetnénk, mert túl kicsi, nem is ismerjük, meg olyan sok ilyen van, biztos elkerülné a figyelmünket.

Ezzel szemben akár a Google, akár az ETARGET tartalmi hálózata beleér ebbe a hosszú farokba is, és megjelenhetünk egészen egzotikus helyeken. Az ETARGET példának okáért ezernél is több oldallal áll szerződésben, így ha trükkösen állítjuk be a kampányunkat és tudunk elég pénzt rá allokálni, akkor bizony ennyi helyen jelenünk meg.

De eddig azt nem nagyon lehetett tudni, hogy most akkor végülis hány embert érünk el? Mert az tök buli, viszonylag kis pénzért jó sokáig, akár hónapokig is láthatóak vagyunk, de vajon ez mennyiben fedi az internetezők körét?

Most a Gemius rendszerének a segítségével készült jauárban egy mérés, ami alapján kicsit tisztulhat a kép. A kicsit több, mint 4 millió hazai internetező közül 3,5 millió találkozott legalább egyszer valamilyen ETARGET rendszerében futó hirdetéssel. Oké, ez a havi egyszeri dolog nem túl sok, de egy dolog azért látszik ebből: a hosszúra nyúló farokkal tényleg el lehet érni jó sok embert.

Főleg, hogy ennek a faroknak az eleje annyira vaskos. Hiszen benne van az IwIw, az Index.hu, az Origo... szóval így könnyű. De azért ez önmagában nem lenne elég, a közel 90 százalékhoz igenis kellenek a kicsik is. Ettől lesz kerek a történet.

6 komment

Csak ülök és mesélek

Címkék: onlinemarketing

2009.03.20. péntek 23:56 Konrad

Volt Vitraynak egy műsora, még akkor, amikor gyerek voltam. Csak ülök, és mesélek - ez volt a címe. Érdekes emberek, érdekes témák, és Vitray sajátságos stílusa, mindez a szocialista-realista tévés világba csomagolva.

Iszonyúan népszerű volt, persze egy olyan országban, ahol egy darab tévécsatorna jelentette az otthoni mozgóképes szórakoztatást, ez érthető is. Ha most megpróbálnánk újra főműsoridőben leadni a műsort, véhetőleg iszonyúan nagy csalódás lenne. Konkrétan unalmas, modoros, ósdi. Lenne egy réteg, akinek nosztalgiából tetszik, mások viszont inkább elkapcsolnának.

Mára a 15 perc hírnév és a ráérős történetmesélés nem él meg a képernyőn. Pontosabban nem él meg a tévében. De szerencsére nem tűnt el a műfaj, hanem egész egyszerűen elköltözött onnan. Azzal, hogy megváltoztak a nyilvánosság csatornái, már nem kell egy moderátor (vagyis Vitray), ha valaki akar, közvetlenül eljuthat azokhoz, akik kiváncsiak rá.

Persze kell azért valami teljesítmény vagy extra dolog, hogy érdekes legyen. Nem elég csak ülni és mesélni. Határozottan fontos az, hogy érzelmeket váltsunk ki.

A fentiekből is az látszik, hogy megváltozott a világ. És bár vissza lehet sírni a régi dolgokat, de ilyen erővel azt is követelhetnénk, hogy az iskolában geocentrikus világképet tanítsanak, nemigaz?

Ez a változás persze azzal is járt, hogy már nem kellenek a régi idők emberei. Ezt ők is érzik, és csapkodnak is miatta. Most például éppen egy egy hete elhanzott csapkodás az, ami miatt fel is hoztam ezt a témát.

Szilágyi Ákos mondott egy beszédet a sajtószabadság kapcsán, és ebben abszolút rossznak és károsnak állította be azt, hogy az internet segítségével mindenki azt mond, amit akar. Szerinte ez a sajtószabadság halála.

Most nem mennék abba bele, hogy ugyanezt érezhette az a főnemes, aki egyszercsak azt vette észre, általános választási jog van, és már nemcsak a nemesek választhatnak, hanem "A névtelen és megfoghatatlan magánember"-ek is. Sokkal inkább az az érdekes, ahogy átjön egyfajta zsigeri gyűlölet az internettel szemben.

Mert ez a rohadt internet, ez az "on-line" elvette az újságírók kenyerét! Mert tönkreteszi a jól felépített hitelességi lépcsőket! Mert itt boldog-boldogtalan azt mond, amit akar!

Ugye, milyen szörnyű?

Persze, az internet a hálózati demokrácia, a soha nem látott mértékű és intenzitású állampolgári és embertársi érintkezés, egyszóval a szabadság új dimenzióját is megnyithatná előttünk. Egy ilyen nyitás jelei azonban jelenleg elhalványulnak a barbarizálódás, a hálózati rémuralom, a magánönkényuralmak, a neotribalizmus színrelépésének tendenciái mellett. Abban a nyilvánosságban, amelyben a szerzői szöveg semmiféle kritériumnak nem kell eleget tegyen ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön, ahol nincs azonosítható szerző, sőt, azonosítható, megfogható szöveg sincsen, ahol semmiért senki nem tartozik senkinek és semminek semmiféle felelősséggel, ott talán mégsem annyira a hálózati szabadság új dimenziója van születőben, mint inkább a magánember rémuralma.

Szilágyi Ákost meg tudom érteni. Nem érti az internetet, nem is nagyon használhatja, ha ilyeneket ír. Ő azt a mázt látja, amivel egy átlagos felhasználó is szembesül, de azt már nem látja, milyen folyamatok történnek még ezen kívül. Nem látja - vagy nem akarja látni -, hogy a felhasználók minősítenek, válogatnak, és nem hisznek el mindet azonnal. Nem látja, mert hiszen kicsavarták a kezéből a kapuőr szerepet, és el sem tudja képzelni, hogy lehete ezt máshogy is csinálni.

Hát, ez így valóban szívás. Tudom érte sajnálni. Most kéne újra megtanulni egy másik közeget, amikor már tök szépen felépített elefántcsonttornyok vannak kérem, amikor az újságírók végre hatalmi tényezők(nek gondolják magukat). Pont most, amikor már kezdett egy kis egzisztencia lenni ebben a fenenagy kapitalizmusban. És akkor hirtelen az ember nem olvasnak újságokat, kérem, hanem rákattintanak erre az internet dologra, kérem, ráadásul szabadon, kérem, mindenféle szerzői szabályokat semmibe véve! Hát hová jut így a világ, kérem?

És tényleg, hová jut? Szilágyi Ákosnak például rossz lesz. Azt javaslom neki, hogy tanuljon, érdemes, és meg fog lepődni: a jövőben is szükség lesz a hiteles újságírásra. Igaz, már kicsit máshogy, mint eddig, de talán még arra is rájön, hogy nem az online tette ilyenné az embereket, hanem az emberek ilyenek. Az online csak megmutatta, hogy valójában mit akarnak az emberek. És ez nem mindig az, amit egyes újságírók érdekesnek gondolnak.

 

6 komment

StartUp szubjektív

Címkék: startup 2009

2009.03.19. csütörtök 21:45 Konrad

A keddi StartUp 2009 konferencia megintcsak meglepetést okozott nekem, pont úgy, mint a tavalyi. Van ennek a rendezvénynek egy nagyon érdekes feeling-je, egy olyan közösségi hangulata, amit más konferenciákon kevésbé érzek.

Valahogy a jelenlévők magukénak érzik ezt az eseményt. Olyan véleményeket hallottam vissza, hogy az átadott információk hasznosak, hogy megérte ott lenni, hogy érdekesek voltak a beszélgetések. Vagyis tetszett az embereknek.

Nekem is tetszett, egyébként. A tavalyi évhez képest kicsit pörgősebbnek éreztem, bár az meglepett, hogy idén többen jöttek "network"-ölni, vagyis kapcsolatot építeni, mint tavaly. Jelentheti ez a konferencia nagyobb prezstizsét? 

Egyébként a recept egyszerű: magunknak rendezzük, olyan témákkal, amik bennünket érdekelnek. Sőt, a moderálást is igyekszünk "házon belül" megoldani. Így aztán egy-egy témának a moderátor a felelőse is. Felkészült, jókat tud kérdezni, és tényleg érdekli a téma. A résztvevők pedig olyan érdeklődésűek, mint mi, a szervezők. Így ami tetszik nekünk - az tetszik nekik is.

Erre nagyon jó a közösségi szervezés. Más kérdés, hogy ez a szó valódi értelmében nem üzlet senkinek. A támogatásokból kb. pontosan a költségek térülnek meg, így még a normális csoportos lerészegedésre sem maradt elég forrás. Nem mintha ez baj lenne.

A hasznunk ugyanis a megszerzett tudás. Amiről eredetileg szól egy konferencia.

 

3 komment

Kis magyar e-business balhé

Címkék: ebusiness

2009.03.18. szerda 14:15 Konrad

Előljáróban leszögezem: nem szoktam aukciós oldalakat használni. Sem venni, sem eladni nem szoktam azokon. Mivel úgy egyébként nem szoktam eladni a használt dolgaimat és venni sem szoktam használt dolgokat. Kivéve az autót, de azt meg nem árverési oldalon...

Ugyanakkor tudom, mennyire fontos szelete a hazai e-business piacnak is az árverező oldalak forgalma. Ismerem is ezeket a szolgáltatásokat, a munkám miatt ismernem is kell - és szoktam nézegetni is a kínálatokat. Vagyis nem állítom, hogy profi felhasználó lennék ezeken a szolgáltatásokon, de nem vagyok tök hülye sem.

Így például nem volt ismeretlen számomra az a hír sem, hogy a két nagy hazai ilyen oldal, a Vatera és a TeszVesz egy kézbe került, vagyis közös a tulajdonosuk.

Meg például az sem volt ismeretlen számomra, hogy vannak emberek kis hazánkban, akik az ilyen oldalakon forgalmaznak nem kevés dolgot. Teszik ezt mindenféle olyan jogi háttér nélkül, amelyeket egy egyszerű kis bolttól vagy webáruháztól elvárnak a hatóságok.

Ezek az oldalak egyébként a tranzakciós díjból élnek, vagyis ha nagy a forgalom, akkor elvileg sok a bevételük, ha kicsi, akkor kevés. Nade a felhasználók ravaszak, és bizony ügyeskednek, ahol lehet. Mondok egy alapvető trükköt: ha egy több tízezer forintos valamit akarsz megvenni, ráadásul fix áron, akkor elvileg azt lecsapod, ebben a pillanatban fel tudod venni a kapcsolatot az eladóval (addig ugye személyesen nem), és megvan a deal. Kap jutalékot az oldal, pénzt az eladó, és a cuccot meg te.

Nade ezt nem így kell ám! Meg kell nézni, hogy az adott becenevű eladó miket ad még el. Szinte biztos, hogy fogsz találni olyat, ami csak néhény száz forint, vagy annyi sincs. Na, arra kell lecsapni, és amikor felveszi veled a kapcsolatot az eladó, akkor jelezni neki, hogy téged egyébként a másik, drága dolog érdekel, de ha lehet, akkor privátban. És máris nem kell fizetni az aukciós oldalnak díjat.

Nos. Ha sokan csinálják ezt, akkor konkrétan nem keres az aukciós oldal, vagyis nem lesz bevétele. Ilyenkor valamit csinálni kell. Mivel ezt a fajta ügyeskedést nem nagyon lehet kizárni, így más bevételi forrás után kell nézni, nem?

Persze el lehet menni kapálni, de az is lehet, hogy olyan dologért kell pénzt kérni, ami a szolgáltatáshoz kapcsolódik. És ilyen dolog a listázási díj, vagyis ha valamit el akarok adni, akkor annak az értékétől függően valamennyi fix díjat önmagában azért kell fizetnem, hogy kirakjam azt az oldalra.

Ez a listázási díj viszont nagyon sok is lehet, ha valaki rengeteg termékkel van fönt. Ha valaki például ebből próbál megélni. Ha valakinek az az üzleti modellje, hogy az aukciós oldalt használja webáruházként.

Érthető, hogy a listázási díjat ezért nem fogják szeretni. Annyira nem fogják szeretni, hogy most a Vatera felhasználók egy része tiltakozik is emiatt. Érdekes dolog lesz ez, hiszen azt akarják, hogy egy napig ne legyenek elérhető termékek a Vaterán, és ezzel szorítsák rá az üzemeltetőket arra, hogy mégse legyen listázási díj.

Azért azt megjegyzem, hogy nem kötelező használni a Vaterát. Vagyis nem értem az egy napot. Miért nem veszi le végleg az, akinek ez így nem jó? Mert akkor nem fog tudni eladni egy csomó mindent, és nem lesz miből megélni? Akinek tényleg alkalmi cuccai vannak, azoknak úgyis mindegy ez a listázási díj.

Persze azt is lehet mondani, hogy a Vaterának sem jó az, ha leszedik a termékeket. De ha végiggondoljuk: úgyse kap (rendes) jutalékot. Akkor meg nem mindegy?

Mindenesetre kíváncsi leszek, mennyit fog érni a tiltakozás. Lesz-e elég ereje a felhasználók közösségének, hogy változást érjenek el. Őszintén érdekelni fog.

35 komment

Célzás tartalom alapján

Címkék: reklám célzás hónap

2009.03.17. kedd 21:29 Konrad

Van abban valami, hogy amikor egy érdekes országról olvasunk, akkor fogékonyabbak vagyunk az utazásra. Ha egy új autó tesztjét nézegetjük, akkor jobban vevők vagyunk egy autós reklámra. Amikor az aktuális pénzügyi helyzetről olvasgatunk, sokkal érdekesebbé válik egy befektetési ajánlat.

Szóval ha olyan reklámot jelenítünk meg, ami az éppen nézett tartalomhoz kapcsolódik, akkor nagy valószínűséggel jobban vevők rá az olvasók, ami nagyobb átkattintási arányt és végső soron több megrendelést (nagyobb konverziót) eredményez. Ezért az egyik fontos célzási mód a tartalom alapján történő célzás.

De nézzük, mit is jelent ez a valóságban!

A legegyszerűbb ilyen megoldás az, amikor egy adott oldal valós tematikája szerint hirdetünk. Vagyis a tervezéskor választjuk ki, melyik megjelenési helyek jelentik a tartalom alapján történő célzást.

A fentiek alapján pár példa: utazási ajánlatot az Ongo.hu oldalon, új autót mondjuk az A5.hu-n, pénzügyi ajánlatot például a FigyelőNeten hirdessünk. Vagy ha csak egy portálnál akarunk maradni: az Origo.hu-n a fentiek mind megvannak rovat szinten is. Vagyis amikor tartalom alapján célzunk, akkor kiválasztjuk a releváns oldalakat, rovatokat, és ott jelenítjük meg a hirdetést.

Egyszerű, de fontos megoldás, és ez is célzás!

A másik megoldás persze ennél jóval pontosabb is lehet. Hiszen a fenti megoldás azért annyira nem pontos. Ha például Suzukit akarunk hirdetni a Suzukis cikkek mellett, akkor ez így nem megoldható. Ez a másik megoldás a kulcsszavas célzás.

Ez nagyon hasonlít a keresőhirdetésre: eldöntjük, melyik kulcsszavakra szeretnénk, ha megjelenne a hirdetésünk, és ezt figyeli a hirdetési rendszer. Ha megjelenik a cikkben az adott kulcsszó vagy kifejezés, akkor megjelenik a hirdetésünk is. Illetve megjelenhet a hirdetésünk is, hiszen a kulcsszón kívül még lehet más befolyásoló dolog is (pl. licitálási ár, megjelenési korlát, időzítés, stb.).

Egy dolgot azért kiemelnék: ez bármennyire is hasonlít a kereső hirdetéshez, mégsem az! A keresőhirdetések esetében a hirdetés akkor jelenik meg, ha valamit keres az internetező, míg a kulcsszó alapján célzott, tartalom melletti megjelenések esetén akkor jelenik meg, amikor a cikk tartalmazza azt! Tehát nincs olyan erős kapcsolódás (relevancia).

Meg hét nem is mindig pontos ez a megoldás sem. Egyrészt azért, mert a kulcsszavak köre olyan is lehet, ami eltér a hirdetés tartalmától (például autót lehet hirdetni a hitel szóra vagy arra is, hogy Szeged). Másrészt azért is, mert a tartalomban megjelenő szó nem szükségszerűen a tartalom egészére vonatkozik. Példaként ismét csak egy város: a Szeged szóra hirdetve egy utazási ajánlatot, a hirdetésünk megjelenhet akkor is, ha az egy politikai hír, és város neve csak egy zárójeles megjegyzés volt. (Sőt, lehet vezetéknév is, főleg, ha felvesszük a szegedi szót is.)

Mégis, ez a megoldás sokkal pontosabb célzásra ad lehetőséget, a tartalom alapján.

A gyakorlatban ezt két szöveges hirdetési rendszerrel tudjuk a hazai piacon elérni: a Google tartalmi hálózatával és az ETARGET-tel.

A tartalom alapján történő célzás tehát az egyik legkönnyebben elérhető megoldás, ha a célzási lehetőségeket nézzük. Élünk is vele nap mint nap, akarva-akaratlanul. Jegyezzük azért meg ennek is az alapjait, hiszen fog ez a megoldás is fejlődni, és akkor jó az, ha biztosan tudjunk, miből fejlődött ki a jövő.

3 komment

StartUp 2009

Címkék: startup 2009

2009.03.16. hétfő 20:47 Konrad

Holnap tehát StartUp konferencia, minden egyéb figyelmeztetés helyett: akik regisztráltak, jöjjenek! Ez kb. 260 ember, és ez a létszám mindössze 5! nap alatt jött össze (öt, felkiáltójellel, nem 5 faktoriális...).

Az idei konferencia is ingyenes, és idénre is meg van rendelve a pizza ebédre. Ez pedig azért lehetséges, mert több cég is felajánlotta a támogatását, néhány ezer, néhány tízezer forinttal. Álljon itt a lista, lássuk, kiknek volt fontos ez az esemény:

3 komment

Webceleb

Címkék: onlinemarketing

2009.03.13. péntek 22:36 Konrad

Vajon vannak webcelebek? Vagy lesznek ilyenek? Arra gondolok, hogy olyan ismert emberek, akiket csak az internet tesz ismertté. Így persze nem is mindeki ismeri őket, hanem elsősorban a webes közösség.

De vajon kikből lesznek a webcelebek? A Twitteren követett geekekből? A sokak által olvasott bloggerekből? Nagy olvasottságú portálok újságíróiból? Vagy valahonnan máshonnan jönnek?

Az ismert emberek a helyi pletyka helyettesítői: míg régen az volt az érdekes, mit csinál a szomszéd, kivel csalja a szomszédasszony és miért esett le a gyerek a szénaboglyáról, addig mára az ismert emberek élete a kiteregetett szennyes. Ez szórakoztatja a "plebset".

A webcelebek is ilyen helyzetbe fognak vajon kerülni? És ha igen, akkor majd a celebekhez hasonlóan a webcelebek is megjelennek a reklámokban? És ha egy brandet mondjuk a Győzike erősít (vagy gyengít, nézőpont kérdése), akkor lesz olyan webes brand, amit mondjuk egy webceleb? Például egy blogger?

Mert a folyamat végülis elindult. Az általam már egyszer jól leszólt Futóblog hitelességét például bloggerrel és újságíróval szeretné a Nike erősíteni, és azon sem lennék meglepve, ha egy-két év múlva mondjuk Doransky lenne a reklámarca egy Microsoft szolgáltatásnak.

Sosem lehet tudni.

Ti hogy látjátok ezt? Lesz saját bulvárunk?

16 komment

Célzás adatbázis alapján

Címkék: reklám célzás hónap

2009.03.12. csütörtök 23:50 Konrad

A legegyszerűbb célzási mód az, ha olyan adatok alapján célzunk, amiket a felhasználó maga adott meg. Ilyen adatok pedig elég sok rendszerben a rendelkezésünkre állnak, nézzünk néhányat!

Ha egy közösségi oldalon - például az IwIw-en - beazonosíthatóak akarunk lenni, akkor megadjuk a nevünkön kívül a lakcímünket, de legalábbis a városunkat. Megadjuk a születési évünket. A végzettségünket. A családi állapotunkat. Sok esetben a telefonszámunkat is. Soroljam tovább?

Ha egy társkeresőbe regisztrálunk, akkor is hasonló mennyiségű adatot adunk meg. De ha vásárolunk egy webáruházban, akkor is megadjuk legalább a címünket. Ráadásul vannak olyan nyereményjátékok, amelyekben a részvétel feltétele az, hogy kitöltsünk egy elég hosszú kérdőívet, ami nemcsak az alap adatainkról szól, hanem fogyasztási szokásainkról is.

Igazi kincsesbánya ez!

Persze a hazai adatvédelmi törvényt ismerőknek az nem újdonság, hogy az adat megléte nem jelenti azt, hogy bármire fel is használhatjuk! Nézzünk egy példát: e-mailt csak annak szabad küldeni, aki ezt engedélyezte. Vagyis hiába kéri el egy webáruház az e-mail címünket, arra reklámot csak akkor küldhet ki, ha mi ezt megengedtük neki, ráadásként biztosítania kell a leiratkozás lehetőségét. Van még egy érdekes dolog, amit hajlamosak vagyunk nem venni tudomásul: a törvényhozó azt a féket is beépítette, hogy a személyes adatok kiadásának a hiánya nem lehet akadálya valamely szolgáltatás vagy játék igénybevételének. Vagyis: ha megadjuk egy regisztrációnál az e-mail címünket, akkor az nem működik, hogy csak akkor vehetjük a szolgáltatást igénybe, ha kérünk hírlevelet vagy engedjük a reklámlevelet!

Ez mind szép és jó, de a hazai szabályozás nem lép tovább (szerencsére, legalábbis reklámos szemmel). Vagyis ha belépünk egy szolgáltatásba, ahol megadtuk az adatainkat, akkor az alapján már célozhatja a hirdetéseket a szolgáltató. Például ha egy társkereső oldalon a 18-21 éves szegedi lányoknak akarok hirdetni, akkor azt elvileg megtehetem minden külön engedély nélkül: ha belép egy 20 éves szegedi lány, akkor olyan banner jelenik meg, amin a neki szóló üzenet van.

Persze ez azt is jelenti, hogy nagyon releváns ajánlatot adhatunk neki, így nagyobb valószínűséggel veszi észre és kattint a bannerre.

De ennek ára van. Értelemszerűen kevesebb megjelenés kell a célcsoport eléréséhez, mintha nem lehetne célozni, így a szolgáltatók felárat számolnak fel a célzások esetében - általában, bár kedvezményként ez el is engedhetik. Pedig a célzásnak nemcsak az az ára, hogy kevesebb megjelenést rendel a hirdető, hanem a technikai kivitelezés és persze közvetve az adatbázis használata.

Végül a fentiek mellett azért láthatjuk a megoldás korlátait: csak az ismert adatokra tudunk szűkíteni, másra nem, és ráadásként nem nagyon van védelem arra, ha valaki rossz adatot ad meg. Például ha a születési évet egy lehulló listából kell kiválasztani, akkor nagyon sokan az első számot jelölik. És ha az 1901, akkor azt.

Amikor jópár éve a Gyalogló Chat-nél dolgoztam, akkor például kimagaslóan magas volt a 80 évnél idősebb és a 6 évnél fiatalabbak száma - vagyis a valós elvárható adatokhoz képest sokkal több volt. Ezek valószínűleg rossz adatok voltak, így azokat a statisztikákban sem használtuk fel. De a kisebb eltérések kiszűrésére, az ál személyazonosság megállapítására már nem nagyon van lehetőség.

Szeretjük az adatbázis alapján történő célzást, mert jól le lehet vele képezni hagyományos célcsoportokat (pl. 18-25 éves nagyvárosi férfi), de tudnunk kell a korlátokat és a pontosság szintjét. Tehát ezt a módszert is okosan kell használni. Gondolkodva, mint minden más eszközt is.

4 komment

A banner reneszánsza?

Címkék: onlinemarketing kreatív

2009.03.11. szerda 23:56 Konrad

Az amerikai nagy portálok ki szeretnének jönni három új bannermérettel. Most egyelőre tesztelik ezeket a lehetőségeket, de várhatóan elterjed és sok helyen fogják rajtuk kívül is használni. Erről egy nagyon jó összefoglalót írt _original, így a részleteket le se írom, nála olvasható.

A lényeg: mindhárom méret nagy méret. 336x860, 468x648, 970x418 pixel méretűek. És ezek nem interstitialok, ezek beépülnek a tartalom közé! Tehát elkerülhetetlenül látszani fognak. Ez persze sokat fog segíteni a bannervakság ellen, és ezzel együtt nőni fog az elutasítók száma is. De érdemes azt is végiggondolni, milyen üzenete van ennek, hogy új bannerek jelennek meg. A banner nem fog kihalni, sőt, élni fog tovább!

Mert miközben a médiatulajdonosok ilyet lépnek, aközben még a Google is folyamatosan kísérletezik a nemcsak szöveges megjelenésekkel. Tehát a bannerek nem fognak eltűnni, sőt, egyre inkább jelen lesznek az életünkben - már persze azokéban, akik nem blokkolják a hirdetéseket.

Ezek a nagy bannerek persze valószínűleg ugyanúgy a szőnyegbombázós elérést fogják támogatni, mint ahogy a korábbia képi megoldások is. Vagyis a nagy elérést, a nagy hatást ezekkel lehet elérni: brandet építeni, terméket bevezetni stb.

Kis gondolatkísérletet végeztem magamban, melyik hazai oldalak tudnák berakni a szerkezetükbe ezeket a méreteket, és arra kell rájöjjek, hogy az Indexen és a Zoom-on kívül a többi oldal szerkezete nagyon kötött, nehezen lehet beletuszkolni a méretes képeket. Vagyis ha majd 1-2-3 éven belül ezek idehaza is megjelennek, akkor bizony olyan irányú hírsite átalakításokat látunk, ami lehetővé teheti ezek elhelyezését.

Persze kérdés, valóban elterjednek-e, de én úgy gondolom el fognak. Hirdetői szemmel ugyanis ezek nagyon jó lehetőségek! Az olvasóknak meg már mindegy, nemigaz?

12 komment

Nem iszik, nem dohányzik, nem létezik

Címkék: reklám célzás hónap

2009.03.10. kedd 23:15 Konrad

A reklám célzása, mint írtam már, akkor igazán hatékony, ha pontosan tudjuk a célcsoportot, és azt pontosan meg is tudjuk célozni. Az internet pedig elviekben olyan eszközöket ad a kezünkben, amikkel ezt meg is tudjuk valósítani.

Végülis már csak arra van szükségünk, hogy a célcsoportunk ott is legyen az interneten. Illetve nem fogalmazok pontosan: a célcsoportunknak beazonosíthatóan kell ott lennie az inteneten.

Mert hiába akarok én a szőke, kékszemű, nagymellű nőknek melltartót eladni, ha nincs olyan mérés, statisztika, szolgáltatás, amely meg tudná mondani, ki a szőke, kékszemű, nagymellű. Vagy ha el szeretném érni a 100 milliónál nagyobb forgalmú cégek könyvelőit - őket hogyan azonosítom be?

A célzás tehát első lépésként okos célcsoport meghatározást kell jelentsen. Ehhez pedig ismerni kell az internetet, a technológiát, a szolgáltatásokat. Speciálisan, helyi szinten! Hiszen míg az USA-ban az IP cím alapján lehet területi célzást csinálni, addig nálunk erre nincs lehetőség. Lehet nálunk is bizonyos esetekben területileg célozni, de máshogy.

Ezért amikor az internetes reklámcélzásról írok, akkor kénytelen vagyok írni a szolgáltatásokról és a lehetőségekről is. Arról, hogy vajon megtalálhatja-e élete párját az a nő, aki olyan férfit keres, aki nem iszik, nem kártyázik, nem dohányzik, nem nőzik - mert lehet, hogy nem is létezik... 

5 komment

StartUp 2009

Címkék: ajánló startup 2009

2009.03.09. hétfő 23:51 Konrad

Idén is megrendezzük a StartUp üzleti underground konferenciát, a tavalyi nagy sikerre való tekintettel! Tavaly néhány (konkrétan kettő) hét alatt rántottuk össze, és nagyon jó lett. Így az idén sem sokat változtattunk a tavalyi felálláson: közösségi szervezés, ingyenes, de regisztrációhoz kötött belépés, és önkéntes támogatóktól kapot szponzorpénzek alkotják a konferenciát.

Így nincs olyan, aki azt mondhatja: "én szerveztem", és olyan sincs, akiről azt gondoljuk, ezen akar meggazdagodni. Ugyanakkor ehhez is kell pénz, ráadásul a bérleti díjak nem keveset nőttek tavaly óta, úgyhogy még mindig várjuk a csatlakozó szponzorokat, akár csak 10 ezer Ft-tal is.

A helyszín Budapesten az Arany10, vagyis az Arany János utca 10., ott is a színházterem. Olyan 200 ember fér be leülve, kicsit több, ha az állóhely is megfelel. A program a tavalyihoz hasonló szerkezetű lesz: kezdünk StartUp bemutatkozásokkal, illetve ha lesznek bátrak, akkor a tavalyiak közül élménybeszámolókkal, mire jutottak egy év alatt. Ezt követően beszélgetések, az alábbi témákban:

  • Új webes platformok: iWiW, Facebook, iGoogle, Netvibes, iPhone, Android - miért izgalmas lehetőségek, megéri-e egy startup számára fejleszteni rájuk alkalmazásokat?
  • Irány külföld! Az első lépések: Elinduljunk külföldi piacokra? Partnerek keresése, együttműködés, szempontok, iroda és cégalapítás idegen terepen.
  • Internetes üzleti modellek: Milyen üzleti modellek vannak, melyekkel sikert lehetett elérni a hazai piacokon?
  • Önmarketing, reklám: Hogyan hirdessük vállalkozásunkat a magyar piacon? Milyen reális lehetőségeink vannak, ha nem szeretnénk fizetni, ha fizetni szeretnénk, s ha nem is reklámokban gondolkodunk?
  • Tőkebevonás, az vajon mi: Gyorstalpaló arról, hogy milyen lépései vannak a befektetőkkel való együttműködésben, s egyéb, befektetőkkel kapcsolatos kérdések

Pontosabb program, szereplők még szervezés alatt. Jelentkezés és folyamatos, bővebb információk a konferencia blogján, a StartUp.conf.hu címen.

Gyertek el, a cél idén is az, mint tavaly: legyen egy hely, ahol találkozhatnak a fejlesztők és az üzletemberek!

17 komment

Átverés vagy bénázás?

Címkék: onlinemarketing ebusiness

2009.03.09. hétfő 18:20 Konrad

Néha nehéz eldönteni, hogy amikor egy hirdetési elbaszást látok, az szándékos, és átverés áldozata vagyok, vagy egész egyszerűen csak elcseszett valamit a marketinges? A kedvencem az, amikor a hirdetett termék, amit épp meg akarok nézni, mégsem szerepel a kínálatban.

Erre most láttam egy nagyon jó példát. Az egyik nagy hazai internetes áruház brand az Extreme Digital (vagyis az edigital). Fut az Indexen egy rakat kampányuk (gondolom nem letöltés vagy idő alapon), amikben mindig valami konkrét terméket hirdetnek. Én mint felhasználó ilyenkor azt várom, hogy kattintás után azonnal a termék oldalára érjek, és azt akár meg is rendelhessem.

Ehhez képest rendszeresen abba futok bele náluk, hogy valamilyen listára dobnak, ahol akár több oldalon keresztül sorolják az árukat, és valahol közte van az is, ami engem érdekel. Értem én a koncepciót: ha érdekel az akciós, hirdetett termék, akkor nézzek körbe, hátha van másik is, ami tetszik.

De! Nem akarok keresni. Ha beesik ez a csomó felsorolás, lehet, el is megyek onnan. Oda kell rakni a szemem elé, hogy azonnal reagálhassak rá, és ezek után vagy e mellett legyen a többi is ajánlva. De basszus legyek már én, mint érdeklődő, mint potenciális vevő a fontos, ha kérhetem!

Viszont a mai dolog különösen zavar. Mutatnak egy akciós ajánlatot, majd a kattintás után az nem is kapható. Egész egyszerűen nincs az a termék!

A bejegyzés folytatása »

13 komment

A szellem kiszabadult, a palack nyaka törött

Címkék: üzlet

2009.03.09. hétfő 01:23 Konrad

Miközben az Artisjus és más szervezetek utóvédharcot folytatnak, a világ megváltozott. Mára a szellemi tulajdon nem az, ami volt akár csak tíz évvel ezelőtt is. A szellemi tulajdon az interneten szabadon áramlik, legyen az zene, film, szöveg (vers vagy próza), vagy akár egy fotó, egy kép.

A szellemi tulajdon röghözkötése megszűnt. Vége a feudalizmusnak, és lassan beköszönt az azt leváltó kor. Ami várhatóan eleinte egyfajta vadkapitalizmus lesz, és sokáig nem fog kialakulni egy új viszonyrendszer. Évekig megélünk úgy, hogy egymás mellett lesz a régi feudális szabályozás és az új vadkapitalista felhasználás.

De a szellem kiszabadult a palackból. És bár sokan megpróbálják így-úgy visszarángatni, de hiába: a palack nyaka törött. Ha vissza is sikerül gyömöszölni ideig-óráig, akkor sem fog bent maradni. Megérezte a szabadságot, és nem kell neki a börtön.

Ez a változás természetesen sokaknak nem tetszik. Egy hűbérúr nagyon pocsék hangulatba kerül, ha egy jobbágyat kénytelen felszabadítani, és itt most nemcsak egy-két jobbágyról, vagy egy-két faluról van szó. Itt és most a hűbéri rendszer megszűnéséről kell beszélnünk!

Amikor néhány évtizede arról írt Arthur C. Clrake egy regényében, hogy milyen változásokat hozhat, ha eltörlik a távolsági telefonhívások díját, még nem gondolt arra, hogy milyen változások lehetnek az információ hozzáférését korlátozó akadályok megszűnését követően. Ahogy a nyomtatás eljuttatta a tudást a tömegekhez, és már nemcsak a papság felügyelte az információkat, és ahogy a felvilágosodás divattá tette a tudást, úgy változtatja meg alapjaiban az internet az információ szabadságát minden téren. Mára lassan megszűnnek a könyvtárakba zárt egyedi tekercsek, mára lassan nem lesz arra lehetősége egy szűk kisebbségnek, hogy a tudás hatalmával próbáljon mások fölé kerekedni. Mára az információ, a szabad információ vált az internet egyik alapkövévé.

Azért internetezünk, hogy információt szerezzünk.

Ez az információ persze lehet szórakoztató, lehet élveteg, lehet hasznos és haszontalan, segíthet és károssá is válhat. De van. Itt van.

Ez pedig alapvetően felborít mindent, amit eddig megszoktunk. Felborítja például az üzleti modelleket is. A web 2.0 felbolygatta az információk közzétételének a régi menetét, felbolygatta az emberek közötti interakciók lehetőségét - kitágította a határokat. Valami ilyen történik az információval is.

Az információs társadalom 2.0-ban nem az a kérdés, hogy szabad-e egy tudásmorzsa, nem az a kérdés, hogy hozzáférhető-e valami. Hiszen hiába törölnek egy zenét a YouTube-ról, öt másik helyen megejelenik pár percen belül. A kérdés az, hogyan éri majd meg ezek után előállítani a szellemi termékeket? Hol fog megjelenni a haszon, vagy meg fog-e egyáltalán jelenni valahol?

Megéri-e majd zenélni, könyvet írni, filmet készíteni? Ha igen milyen "üzleti modellel"? A reklám szabadsága (de nem szabadossága) lesz a megoldás? Vagy az adakozás? Esetleg egyedi fizetés? Vagy mi?

Azt gondolom, ezt ma még esélyünk sincs megmondani. Egy átmeneti kor elején vagyunk, utóvédharcokat folytatunk a régi kor embereivel, akik néha még nyernek is.

De már nem sokáig. És akkor jajj lesz nekünk, ha nyerünk. Mert tőlünk fogják várni a válaszokat.

11 komment

My only enemy: is time

Címkék: ajánló startup 2009

2009.03.07. szombat 00:50 Konrad

Az időtényező az online világban nagyon érdekes. Valamikor 2000 környékén fogalmazódott meg az a gondolat, hogy olyan háromszor gyorsabban fejlődik az internet, mint az interneten kívüli világ. Vagyis ha valaki kihagy egy évet, az olyan, mintha három évvel maradna le a fejlődésben. És bár a tempó némileg lassult, még mindig az újdonság varázsa is pörgeti az internetet.

Nagyon szűk az a réteg, amelyik az újdonságokat használja. És miközben egy angol vagy kínai nyelvű piacon az igazi rétegszolgáltatások is megélhetnek, addig nálunk ennek nagyon kicsi az esélye. Emiatt aki csak a hazai piacot figyeli, és azt sem nagyon belülről, nem is biztos, hogy szembesül ezzel a hatalmas rohanással, fejlődéssel. Az eheti kisebb internetpiaci csörte is megmutatta, hogy az internetes mainstream nem rohan sehova, és a fejlődés hazai mozgatói a kicsi és közepes cégek.

My only enemy: is time, mondta volt Chaplin. Ez a kijelentése nagyon igaz az internetes cégekre, főleg az internetes induló cégekre. Míg egy hagyományos cégnek van ideje felépülni, profitot termelni, addig az interneten kicsit gyorsabban pörögnek az elvárások is. Ha nem is kell azonnal profit, de meg kell mutatni, hogy van-e értelme az új szolgáltatásnak, amit épp fejlesztünk, bevezetünk.

Ma az interneten sem könnyű a cégeknek, sőt, nagyon nehéz itt is. Mindenki óvatos, akinek pénze van, az se szívesen költi el. És bár egyes szegmensek pörögnek, az összhatás mégsem szívderítő.

De induló cégek ilyenkor is vannak! Vajon mit kínál a piac, mit kínál az internet most a startup-oknak?

Erről is fog szólni az idei Startup konferencia, ami március 17-én lesz. Legyen ez most egy előzetes beharangozó: tedd magad szabaddá! És majd jövök a részletekkel is a jövőhéten.

4 komment

Célpontban: én

Címkék: reklám célzás hónap om ppc

2009.03.05. csütörtök 17:59 Konrad

Minél személyesebb, minél célzottabb a reklám, annál hatásosabb lehet. Vagyis ha meg tudom szólítani közvetlenül a potenciális vevőt olyan ajánlattal, ami őt érdekli, akkor sokkal könnyebben el tudok neki adni. Nincs ebben semmi új vagy különleges tudás.

A minél pontosabb célzás persze azt is jelenti, hogy néha az is elég, ha nagy átlagban tudunk célozni. Pl. intimbetétet nőknek hirdessünk, ne férfiaknak. A győri üzletet ne a szegedieknek hirdessük, stb.

Célozni az interneten lehet igazán jól, ráadásul elég sok különböző megoldással. Mivel ez egy fontos téma akkor is, ha a költségeinket akarjuk optimalizálni, ezért azt gondolom, nem árt a tudásunkat kicsit feleleveníteni: márciusban körbejárom a reklámtargetálást.

Tehát a márciusi tematikus hónap a reklámok célzása az interneten. 

2 komment

Akkor most mi van?

Címkék: onlinemarketing üzlet

2009.03.04. szerda 23:12 Konrad

Miskolczy Csaba írt egy nyílt levelet, ami szinte kiáltvány-szerűen felhívja a hazai internetes mamutok figyelmét arra, hogy változik a világ.

Az alternatív médiatermékek, például Google bevételekből élő közepes site-ok erősödése a nézőközönség szórását, és a nézők elvonását jelenti más formátumok felé. Ezt a folyamatot erősíti a nemzetközi nagyportálok (pl. Youtube, Facebook) elszívó ereje is. Ez mind a triumvirátus hatókörében álló médiatermékektől történő olvasóelvonást eredményezheti. Utóbbi következménye pedig a korábbi években a zömében a triumvirátushoz befolyó hirdetési pénzek komoly újraelosztását fogja jelenteni.

Ez a változás pedig nem szükségszerűen nekik kedvez, hiszen a folyamatok nem olyan irányba mutatnak, ami a megerősödésüket mutatja. Ez egy olyan levél, ami nem maradhatott válasz nélkül, és igen, még ma megérkezett a válasz is (például itt olvasható). A válaszadó pedig nem más, mint Fischer András, az Origó vezérigazgatója. Érdemes elolvasni amit ír, hiszen ő az egyik meghatározó cég meghatározó embere - ugyanakkor ritkán és keveset kommunikál közvetlenül. Ez így mindenképpen kuriózum.

Innentől érdekes ez a dolog. Ugyanis Miskolczy levele önmagában egy pusztába kiáltott szó. Egyfajta látásmód, egyfajta vélemény. Miskolczy levele egy vélemény.

Mindaddig vélemény, amíg valaki komolyan nem veszi. Onnantól ugyanis vitaalap. Álláspont. Egyfajta látásmód. Márpedig az Origó valamiért annyira fontosnak érezte az azonnali reagálást, hogy a legmagasabb szinten történik a kommunikáció.

Ezen most kicsit gondolkodjunk el.

Aztán olvassuk el figyelmesen Fischer válasz levelét.

És ne felejtsük el: a három nagynak van valamilye, amiről Miskolczy Csaba sales house csak álmodhat: erős saját márkái ([origo], Freemail, iWiW, Index, Blog.hu, Startlap, Profession.hu), amelyek dominanciáját az évek óta hangoztatott negatív tendenciák közepette is sikerrel tartottak meg. Erős márkák nélkül lehet ugyan költséghatékony módon működtetni alacsony árszinttel dolgozó, folyamatosan akciózó networköket, de erre stratégiát építeni nem könnyű. 

Ezek után gondolkozzunk el azon, hogy a vezető márkák előtt áll egy brand, mégpedig a Google. És majdnem legelől van még egy brand, a YouTube. Amik nem hazai brand-ek, nem hazai szolgáltatások. Miért mondom ezt? Mert szerintem az Origó nem Miskolczy felvetésére válaszolt.

Megmondom őszintén, első olvasatra Fischer levele nekem nem mondott semmit. De aztán újraolvasva vettem észre, mennyire ravasz ez az írás: arról beszél, ami most van, arról beszél, mennyire jó helyzetben vannak. Közben a középmezőnyt beazonosítja a napi 50 ezres oldalakkal, a márka nélküli lapokkal. Úgy tesz, mintha nem lennének a középmezőnyben versenyképes oldalak.

A lezárás különösen tetszik:

Potenciális befektetési célpontnak lenni jó – potenciális befektetőnek lenni egy kicsivel talán még jobb.

Vagyis a három nagy jelenti a Hazai Befektetői Csoportot. Az ő megközelítésében teljesen igaza van. Erről kell beszélnie, meg kell erősítenie a helyzetüket. De Miskolczy a jövőről beszél. Arról beszél, ami majd egy vagy két év múlva lesz. Arról beszél, ami nem az 50 ezres oldalak világa, hanem az ennél ötször, tízszer nagyobb oldalak világa. Arról beszél, hogy van egy középmezőny. Akkor is van, ha ezt a nagyok nem akarják látni.

Ez a középmezőny nem fogja elvenni az olvasókat a nagyoktól, hiszen az internet végtelenül demokratikus. Ez a középmezőny a keresztolvasottságban lesz erős: vagyis sok Index, Origó, NLC olvasó olvassa ezeket is. Ebből következően van egy olyan "szint", van egy olyan középmezőny, ami ugyanazt az elérési kört fogja tudni (illetve akár tudja már ma is bizonyos szegmensekben), mint a nagyok, a teljes portfóliójukkal.

Vagyis a középmezőny a nagyok bevételét veszélyezteti. Az elmúlt 3-5 év az ügynökségek számára azt jelentette, hogy jóban kell lenni a nagyokkal, be kell vállalni sok száz millió költést, és akkor is náluk kell hirdetni, amikor egyébként nem ott lenne értelme, mert kell a kedvezmény. Álszent dolog Fischertől "alacsony árszinttel dolgozó, folyamatosan akciózó networköket" emlegetni. Álszent, mert szakmai berkekben tudunk nagyon nagy kedvezményekről: akár 60-70 (vagy több!) százalékokról pletykálnak. Ez a piac ugyanis így működik.

Tudjuk ezt akik itt dolgozunk, tudja ezt Miskolczy és tudja ezt Fischer is.

De ha a középmezőny megerősödik, ha az új és megújuló sales housok megerősödnek, akkor majd nem kell szükségszerűen jóban lenni az összes naggyal. Lesznek helyettesítő termékek, amik ugyanolyan könnyen elérhetőek.

Miskolczy erről beszél. És erre nem válaszol Fischer.

16 komment

A mamutok kihalnak ugye? - Nyílt levél az online piacvezetőkhöz

Címkék: onlinemarketing üzlet

2009.03.04. szerda 17:00 Konrad

Miskolczy Csaba kért meg, hogy tegyem közzé az alábbi nyílt levelet. Ezt kommentek nélkül, teljes terjedelemben meg is teszem.

A mamutok kihalnak ugye?

Avagy az internetes középmezőny megerősödése

 
Egy minapi szakmai konferencián az online piacot jelenleg vezető vállalatok vezetői meglepő gazdasági irracionalitásokról tettek tanúbizonyságot. Arról beszéltek, hogy nem érzékelik, hogy mi folyik körülöttük a gazdasági környezetben. Nevezetesen a Kreatív mai tudósítása szerint (http://www.kreativ.hu/cikk.php?nl=2894&id=23458&aai=0&s=0 ) Fischer András, az Origo vezérigazgatója nem látja szükségét annak, hogy cégük letérjen az elkezdett útról és más stratégiát alkalmazva vágjon neki a gazdasági válságnak. Az Index vezetője, Vaszily Miklós azon ironizált, hogy bizony a kicsi internetes cégek vesztesek lehetnek, de a nagyokat ez nem érintheti. A Sanoma online részlegvezetője pedig előre néz és már a 2012-es időszakkal foglalkozik.
 
Megdöbbentő az ilyen strucc-politika nyíltszíni hangoztatása, pláne egy olyan friss médiaszektorban, amely számára a dinamizmus, progresszivitás lételem. Az interneten az őszinteség tombol, hiszen ahol a blogok és közösségi médiumok viszik a prímet, ott senki, még egy internetes médiavállalat sem bújhat be a saját árnyéka mögé, pontosabban rivaldafénye mögé. Igen, a hazai interneten létrejött a nagy online médiacégek rivalda fénye és azok által keltett árnyék is. A szakmában csak "online triumvirátusnak" nevezett Origo-Sanoma-Index médiatengely. A jelenleg és átmenetileg rivaldafényben állók, a triumvirátus vezetői ugyanis nem veszik észre, hogy a fenti hasonlat szerinti "mögöttes árnyékzónában" már kifejlődőben van egy erős középmezőny. Megindultak - akár a válság hatására - az online médián belüli átcsoportosulások. A kicsi inetrnetes cégek vagy divatosabb terminológiával élve "a garázscégek" nemhogy felszámolódnak (ahogy ők állítják), hanem éppen a válság hatására új stratégia mentén akár egyesíthetik erőiket. Az angolszász világban egy pár éve végbement folyamat ugyanis itthon is megindult: az internet regionálisan is kifejlődött, vidéken is jelentős közösségi médiumok alakultak ki. A Google hirdetési modelljéből élő, összeségében akár többszázezeres nézettséggel bíró internetes oldalak alakultak ki és erősödnek a háttérben. Sőt a felszínen is jelentős üzleti átrendeződés indult meg. Az online piacon még a válság előtt beindult az online bevételek újraosztását hivatott, új típusú sales house-ok kifejlődése. A tavalyi évben több új sales house is szerveződött vagy régebbi formáció erősödött meg az online piacon. Párhuzamosan a triumvirátus két tagja (az Origo és Index) elveszítette korábbi sales vezetőit, akik most a szabad piacon aktivizálják magukat.
 
Az alternatív médiatermékek, példuál Google bevételekből élő közepes site-ok erősödése a nézőközönség szórását, és a nézők elvonását jelenti más formátumok felé. Ezt a folyamatot erősíti a nemzetközi nagyportálok (pl. Youtube, Facebook) elszívó ereje is. Ez mind a triumvirátus hatókörében álló médiatermékektől történő olvasóelvonást eredményezheti. Utóbbi következménye pedig a korábbi években a zömében a triumvirátushoz befolyó hirdetési pénzek komoly újraelosztását fogja jelenteni. Így viszont már a médiapiacon nemcsak az lesz a kérdés, hogy a hagyományos versus újtípusú (lásd online) médiatermékek nyerjék-e el a hirdetők bizalmát, hanem nagy valószínűséggel az is terítékre fog kerülni, hogy a nemzetközi minták alapján ezen az online területre befolyó pénzek ne adott médiatulajdonosokhoz (pl. a triumvirátushoz) koncentrálódjanak, hanem más formában akár független és tematikus sales house-ok felé kerüljenek piaci újraelosztásra. Ebben a képletben bizony a megfelelő üzleti modellel és túlélési stratégiával rendelkező közepes mezőny lehet a nyerő. Nyerő, mert a nagyok csak veszíthetnek, ő pedig csak nyerhet. A múltban az interneten nem létezettt ilyen középmezőny, a jövőben viszont meg fog erősödni.  
 
 
Tehát visszatérve a cikk elején hivatkozott megnyilvánulásokra: a válság során bizony nemhogy koherens, hanem inkább a változások elől történő teljes elzárkózást jelenti az, ha az internetes cégek nem folynak bele a már zajló piaci változásokba. A gazdasági világválság ugyanis az interneten egy megerősödő üzleti középmezőny eljövetelét jelentheti. Egy olyan dinamikus szegmensét, amely pezsgést vihet az eddig nagy pénzeken, sokszor mesterségesen dotált internetes médiamamutokkal szemben. Egy olyan friss szegmens erősödését jelentheti, amely a gazdasági válságot követő időszakban a befektetők figyelmét is felkeltheti és a jövőben célpontul szolgálhat a hazánkon túlmutató internetes befektetéseknek. És akkor talán nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a régió többi országában (lásd cseh, román és lengyel) online befektetők célpontokat keresnek, de ugyanezek a befektetők messze elkerülik a hazai piacot. Egy így megerősödő középmezőny ugyanis megfelelő befektetési célponttá válhat. Ezzel dinamikusabb és virágzóbb internetes piacot hozva a kis magyar médiavalóságba. Ez pedig az elkövetkező hónapok üzleti leckéje lehet a jelenleg sebeit nyalógató és fejét a homokba dugó online piacvezetőknek.
 
 
Miskolczy Csaba
a Blogter vezetője
 

5 komment

Értelmetlen interstitial

Címkék: onlinemarketing kreatív

2009.03.03. kedd 20:50 Konrad

Az interstitial az egyik legidegesítőbb és legbrutálisabb hirdetés - véleményem szerint. Van egy olyan fél poén a Monthy Python-nál (illetve a Holló színházban?), hogy miközben megy az előadás, bejön egy rendőr. Persze minden megáll, a rendőr besétál középre, ránéz a nézőkre, és ezt mondja: "Megállítjuk az előadásunkat, hogy bosszantsuk Önöket!". Kimegy, és megy tovább az előadás.

EZ az interstitial. Nézed az oldalt, kattintasz egy linkre, és a várt cikk helyett egy hirdetés jön fel. A hirdetés alatt pedig egy gomb »»», hogy tovább lehet lépni. Illetve elvileg ha eltelik pár másodperc, akkor továbblép a következő oldalra.

Kérem, tegye fel a kezét az, aki egyszer is végignézett egy ilyen hirdetést! Jólvan, Pistika, leteheted, neked ez a munkád. Más?

Mi ebből a tanulság? Az, hogy az interstitial hirdetést kétféleképpen lehet elrontani: az egyik, ha hamarabb ugrik az oldal, mint végigér a hirdetés (vagyis még meg sem jelent pl. a céglogó, már betölti az új oldalt). A másik pedig: a hirdetés nem a lényeggel kezdődik, és mire az ember megtalálja a tovább gombot, még mindig nem is láthatta, miről is van szó.

Az első hibára is lenne példám, de a második szerintem a nagyobb hiba. Egy ilyen hirdetésnél nincs több időd, mint 2-3 másodperc a figyelem megszerzésére. Ide külön kreatív kell! Nem ám a máshol futó kreatív nagyobb mérete a jó, hanem ide kell(ene) kitalálni üzenetet! De nem ez történik. Hoztam is egy elrettentő példát, amit speciel az Origón löttem tegnap. Íme:

A bejegyzés folytatása »

7 komment

Olcsó weboldalt?

Címkék: weboldal

2009.03.02. hétfő 21:39 Konrad

Láttam egy hirdetést, ami fapados weboldalt hirdet, "ócsóért". Kisebb-nagyobb rendszerességgel hívnak fel ismerősök, hogy kellene egy olcsó weboldal. Rendszeres kérés ez az ügyfelek felől is: csináljunk valami olcsó megoldást.

Nem egyszerű dolog elmagyarázni azt, hogy miért nem jó egy olcsó weboldal. Mert lássuk be: az olcsó weboldal és a drága weboldal között - messziről nézve, hunyorítva - a laikus nem nagyon lát különbséget. Oké, az olcsó kicsit talán esetlenebb, a drágábban több a csicsa, de weboldal mindkettő, nemigaz?

Jöhetnék persze hülye autós példákkal, hogy a Trabant is autó meg a Hummer limuzin is, de mondok én egy sokkal fontosabb különbséget. Attól olcsóbb az olcsó weboldal, hogy sokkal kevesebbet időt foglalkoztak annak az elkésztésével.

A webes projektekben ugyanis szinte mindenért az idővel kell fizetni: a programozó idejét, a grafikus idejét, a tanácsadó idejét kell megvenni. És vannak olyan elemek, ahol az idő megspórolható. Lehet kész szoftvereket venni - így olcsóbb a programozó. Rárakhatunk egy sablont - olcsóbb a grafikus. Kitalálhatjuk mi a weboldal szerkezetét, tartalmát - nem kell tanácsadó.

Lehet olcsóbb a weboldal, ha mi, mint megrendelők, kevesebbet költünk rá. És akkor kapunk egy konfekció öltönyt.

Hátradőlhetünk, rendben is vagyunk, megvan a weboldal "ócsóért". Hol itt a baj? Hát kérem ott, amikor valamit változtatni kell. Mondjuk keresőoptimalizálni. Vagy beletenni valami plusz funkciót. Vagy hirtelen kiderül, hogy alig találják meg a címünket. Mert ilyenkor könnyen kiderülhet, hogy az olcsó cucc nem változtatható, ezt vagy azt a funkciót nem ismeri, a keresők emésztés nélkül kiköpik.

És ha nem lehet változtatni, de nagyon kell az új funkció, akkor kénytelenek leszünk új weboldalt készíteni. No ilyenkor jön a drágább megoldás: fizetünk a programozónak, a designernek és a tanácsadónak. Ahogy az elején kellett volna.

A régi, "ócsóért" weboldalunk pedig? Az volt a tanulópénz!

 

111 komment

And the winner is...

Címkék: web2

2009.02.27. péntek 21:32 Konrad

Amikor arról beszélünk, hogy sokan használnak egy szolgáltatást, százezres, esetleg milliós nagyságrendről van szó. Idehaza. Google.hu, IwIw, Freemail, Youtube - mind-mind százezres, milliós egyedi felhasználóval.

Ha feltennénk a kérdést, melyik a legnagyobb közösségi oldal, akkor valami közismert, nemzetközi brand ugrana be. Talán a MySpace? Vagy a Facebook? De most olvasom, hogy egyik sem. A győztes egy kínai szolgáltatás, nem túl meglepő módon.

A Qzone.

Mert míg a Facebooknak volt egy hónap alatt 175 millió aktív felhasználója, addig a Qzone-nak 200 millió. Szép. És mutat valamit: a kínai internetben olyan potenciálik vannak, amit most még ép ésszel nagyon fel se tudunk mérni. 

5 komment

Parancsra teszed?

Címkék: onlinemarketing

2009.02.27. péntek 20:48 Konrad

Dolgoznál a Providentnek? Ha megkeresnének, hogy csinálj nekik hatékony reklámot, hogy minél többen vegyenek fel kölcsönt, amelynek a THM-je akár 405% is lehet, megcsinálnád?

Akkor is, ha nincs más megrendelésed?

Remélem, kellően provokatív a kérdés ahhoz, hogy el tudjunk azon gondolkodni, mi a reklámos feladata. Két nagyon jó barátommal jópár éve egy balatoni éjszakán folytattuk le azt az elvi vitát, hogy mennyiben felelős a reklámos a buta és esetleg megtévesztő reklámok miatt. A példa akkor elsősorban egy slágernek számító klipp volt, a klasszikus Gerappa, ami jópár hónapig lett a szleng része is.

Én azt állítottam, ez egy jó reklám, mert az emberek szeretik, emlékeznek rá. A barátaim szerint meg ez egy rossz reklám, mert a hülyeséget állítja mintának.

Reggelre sokat tanultunk egymástól, a beszélgetést ugyanis akkor fejeztük be, amikor már fenn volt a Nap is. Én például azt tanultam meg, hogy az írástudók felelőssége bizony a reklámosokra is igaz: ha etikusak akarnánk lenni, akkor nem állítanánk példát a hülyeségből, és nem csinálnánk (részben vagy egészben) megtévesztő reklámokat.

Ezek után ismét feltenném a kérdést: Dolgoznál a Providentnek?

25 komment

Álságos válságos

Címkék: onlinemarketing

2009.02.27. péntek 14:16 Konrad

Nem tudom pontosan mi az oka, de én most azt látom, élénkül az online reklám piac. Nem nevezném ezt növekedésnek, inkább azt érzem, hogy az érdeklődés az, ami megnőtt.

Egyrészt nagyon meglepő helyekről érkeznek ajánlatkérések, másrészt láthatóan kísérleteznek a régi hirdetők is új megoldásokkal. Tény, a válság túlélésének egyik lehetséges módja az, ha racionalizáljuk a reklámköltéseinket, vagyis ha nem is csökkentjük, de olyan irányba mozdítjuk, ami hatékonyabb.

Persze ez a hatékonyság sem egy egyszerű kérdés. Ahova nézek a hazai reklámszolgáltató cégeknél, mindenki azt mondja magáról, hogy ő a hatékony, őt kell a válságban használni. Talán csak a nyomtatott lapok piacán nem látom azt, hogy be akarnák bizonyítani, miért érdemes pont ott hirdetni. Nekik elég sok más problémájuk van mostanság, ahogy nézem...

És hát az online sem mindig egyértelműen sikertörténet. Még a legnagyobb jóindulattal sem mondhatom azt, hogy mindenki jöjjön az internetre, hirdessen itt, mert bizton megéri. Mert sajnos ez nem igaz. Egyrészt nem lehet minden célcsoportot elérni. Másrészt ha széles tömegeket akarunk elérni, akkor már nem olcsóbb ez az eszköz, mint pl. a televízió (és igen, bizonyos fajta elérésekhez még mindig a tévé a legolcsóbb!). És van még egy fontos dolog: nem szendvicsautomata az internet sem.

Nem úgy működnek itt sem a dolgok, hogy bedobom a pénzt és kipottyan az ügyfél, ha megnyomom a gombot. Itt is dobálni kell befelé az érméket, aztán várni, megint dobálni, megint várni, és ha jól csináltuk a dolgunk, akkor fog majd elkezdeni potyogni az ügyfél. Ez a várakozás pedig lehet akár több hónap is. Vagyis addig a reklámpénzt be kell fektetni, pont úgy, mint a fejlesztésbe belerakott pénzeket, vagy az árukészletet adott esetben.

Vagyis a válságban sincs mindent vivő szuper megoldás, ugyanúgy meg kell dolgozni a sikerért. De a válság miatt mégis érdemes lehet kipróbálni új megoldásokat is: ritka az olyan reklám-portfolió, amit nem lehet tovább optimalizálni.

6 komment

Szöveges hirdetés képpel

Címkék: ajánló etarget etarget tippek támogatott bejegyzés

2009.02.26. csütörtök 15:51 Konrad

Kicsit fából faskarikának tűnik, hogy az alapvetően szöveges hirdetéseket megjelentető rendszerben lehet képeket is rakni, de ez végülis nem egy annyira új dolog. A Google AdWords-ben is van lehetőség a szöveges hirdetési formán kívül mást választani, és az ETARGET-ben is volt már régóta logó elhelyezésére lehetőség.

Most az ETARGET bővítette a szolgáltatását, és a hirdetések mellé immár illusztrációt (magyarul képet) helyezetünk el. A kép mérete maximum 100x60 pixeles, formátum jpg lehet. (Ha a kép nagyobb, akkor belekicsinyítik). Így továbbra sem lesz mozgó, banner szerű a megjelenés, de a kép már igazán figyelemfelhívó lehet.

A megjelenések egyelőre az iwiw-en, és a myvip-en valósulnak meg, de a következő lépés az lesz, hogy a médiatulajdonosok választhatnak, hogy logós illetve képes hirdetés akarnak-e kitenni, vagy marad továbbra is a csak szöveges megjelenés. Ezzel a lépéssel értelemszerűen az eddigi plusz pénzbe kerülő logós megjelenések is ingyenessé válnak, vagyis csak a kattintások után kell fizetni.

2 komment



süti beállítások módosítása