Onlinemarketing blog

Update: Úgy tűnik, kapott befektetőt a Coub, mégse szűnik meg!

Sok, nagyon sok jó szolgáltatást eltemettem már itt a blogban, és van néhány olyan, ami a mai napig hiányzik ezek közül. És persze sok olyan is van, amire már senki nem is emlékszik. És most itt egy újabb: a Coub.com

Elsőre áprilisi tréfa is lehetne, de úgy tűnik, nem az: a tíz éve indult szolgáltatás április 1-el bezár. Ha valaki nem ismerné a Coub-ot, itt rövid videókat lehet megnézni, maximum 10 másodperceseket, amik loop-olva játszódnak le. Vagy a saját hangjukkal, vagy lehet alá tenni másik hangot, zenét.

Én nagyon szerettem, és a kisebb lányom egy időben szinte csak ezt használta, így rajta keresztül is sok dolgot láttam ott. Használtam mint tartalommegosztás, több olyan kis poén videót is felraktam, amit egy-egy szituációban kommentként vagy üzenetként lehetett használni.

Ennek most sajnos vége, a Coub bezár. Ehhez hasonló szolgáltatás persze van több is, de ilyen, ami pont ezt tudja, nincs. Most kezdhetjük menteni a saját és kedvenc videókat, aztán keresni a helyet, ahol majd tovább élhetnek.

De a Coub bezárása rámutat arra a régóta ismert problémára is, hogy a digitálisan, más szolgáltatásban tárolt dolgaink nem a sajátjaink. Ha az adott szolgáltatás megváltozik, vagy megszűnik, akkor bukjuk ezeket a virtuális javakat is, meg fognak szűnni. Ez egy olyan probléma, amit jobbára csak akkor veszünk észre, amikor hirtelen fájni fog: amikor megszűnik valami.

És ezen az sem segít, ha van másik, amelyik hasonló. Mert az adatok áttöltése sosem lesz teljes, mert az embernek elmegy a motivációja, mert nincs semmi biztosíték arra, hogy az a másik szolgáltatás örökéletű lesz.

Rest In Peace, Coub.com! I miss you...

Úgy tűnik, továbbra is igaz marad a Facebook kapcsán az, hogy ami állandó, az a változás. Emlékszem, nem annyira régen szoktuk meg azt a megjelenési formát, amit most ismerünk, és most megint változás lesz. A Facebook már pár hete kísérletezik egy új desktop megjelenéssel, mi a csoportoknál találkoztunk ezzel, de olvasom, hogy változhat az alap hírfolyamos megjelenés is. Íme egy kép a várható új hírfolyamról:

És egy a csoportokról:

Nekem egyébként tetszenek, világosabb, talán áttekinthetőbb lesz így minden. Más kérdés, mennyire fontos a desktop - a meghatározó többség úgyis a mobilját használja, amikor Facebook-ozik.

A másik változás már nem annyira tetszik, ami várható. A kampányaink miatt rendszeresen egyeztetünk a Meta hirdetési menedzsereivel, akik meg szoktak osztani olyan információkat is, hogy mi várható a (közel) jövőben. Az egyik olyan terület, ami folyamatosan változik, a célzási lehetőségek köre. Egyre kevesebb a hirdetői mozgástér, egyre több dolgot próbál maga a Meta/Facebook csinálni, automatizálni. Ennek lehet a része, hogy elképzelhető, a jövőben nem fogjuk tudni meghatározni a megjelenés helyét a Meta-n belül, ami a gyakorlatban azt jelenti, nem fogunk tudni célozni csak Instagram-ra vagy csak Facebook-ra.

Na, ennek nagyon nem örülök, ha tényleg megtörténik. Egyre több olyan partnerünk van, ahol az eltérő célcsoportok miatt eltérő taktikát használunk Facebook-on és Instagram-on, eltérőek az üzenetek is. Ezt most azt hiszem újra kell akkor gondolni a hirdetéseknél. Persze akkor, ha tényleg megtörténik.

Az elmúlt hónapokban egyébként többször is el kellett mondanom, és most is mondom: nincs olyan változás, ami egy hirdetőnek vagy egy ügynökségnek kritikus, ha normális, tervezett folyamatai vannak. Mert tudunk alkalmazkodni, mert mindig az elérhető megoldásokból dolgozunk. Mi is megszoktuk: a változás állandó.

(A Facebook új design képek forrása: https://www.socialmediatoday.com/news/metas-testing-a-new-layout-in-the-desktop-version-of-facebook/619951/)

Egyszerű trükk, de sokan élnek vele: az elkészített tartalmak közt, amiket a kommunikációban használsz, sok olyan van, amit bátran újra fel lehet használni.

Először tartalomszolgáltatóknál láttam azt, hogy sok éves cikkeket, amik akkoriban jól működtek, újra elővesznek, kicsit leporolják, ha kell aktualizálják, és kirakják friss tartalomként. A trükk működik, egy már megírt cikket tudnak fillérekből újrahasznosítani.

Ezt a módszert bátran lehet használni olyan eszközöknél, ahol egy-egy tartalom csak néhány napot vagy hetet él. Ilyen elsősorban a Facebook, de ha sok tartalmat rakunk ki, akkor az Instagram, és valamilyen szinten a blog is.

Egy-egy régebbi témát vagy konkrét posztot elő lehet venni, és újra lehet publikálni, frissként. Azért működik ez a megoldás egyébként, mert néhány hónap, egy-két év alatt az olvasóközönség nem ritkán teljesen lecserélődik, de legalábbis sok az új, aki korábban még nem látta ezt a régi tartalmat. Így számukra ez igazából valóban újdonság, valóban friss.

Amikor elindítunk egy Facebook oldalt, akkor van, hogy eleve így tervezünk: az induló posztokat elég kevesen fogják látni, azokat akár már 3-4 hónappal később is elő lehet venni, ha még aktuálisak.

Az online jelenlét akkor igazán hasznos, ha ezzel sikerül tehermentesíteni vagy akár kiváltani a nem online megoldásokat. Például a weboldal tartalma ha válaszol a gyakori kérdésekre, akkor csökken az ügyfélszolgálat terheltsége. Ezért is érdemes gyakran ismételt kérdésekkel foglalkozni, amikor az online jelenlétet tervezzük.

A kommunikáció egyik fontos eleme, hogy az érdeklődőket jól és pontosan kiszolgáljuk. Az érdeklődők ugyanis olyan emberek, akik már majdnem vevők: nem kell felkelteni bennük a vágyat, hiszen már szeretnék azt, amit tudunk kínálni, csak plusz információkra van szükségük.

Ezért fontos, hogy a netes jelenlétünket úgy építsük fel, hogy az érdeklődők megkapják a kérdéseikre a válaszokat. És ennek a jelenlétnek a része a weboldalunk is, annak szöveges és egyéb tartalma. De ennek a része egy jó YouTube csatorna vagy egy blog is.

A weboldalra tehát nemcsak az a tartalom kell, amit mi akarunk elmondani, hanem az a tartalom is, amire az érdeklődők kíváncsiak.  Ezt megtehetjük a szolgáltatásaink, termékeink bemutatásánál, de érdemes külön menüpontban is - ez ugye a jól ismert Gyakran Ismételt Kérdések rész, angolul FAQ.

A FAQ tartalmának az összeállítása egy kezdő cégnél jellemzően egy olyan lista, amire azt gondoljuk, érdekes lehet a vevőknek. De ha régóta létező cég vagyunk, akkor érdemes megnézni, mely kollégák vannak a legtöbbet kapcsolatban a vevőkkel, és velük kell egyeztetni ahhoz, hogy hatékony legyen a FAQ az oldalunkon. A legjobb, ha van ügyfélszolgálatos, de sokszor az eladók vagy értékesítő kollégák azok, akik a legjobb visszajelzéseket adják. Ők ugyanis mind tudják, miket szoktak a vevők kérdezni - és lényegében ezt kell beírni a FAQ-ba is.

Még egy fontos dolog: a FAQ se legyen állandó. Időről időre érdemes frissíteni, vagyis újra és újra megkérdezni a kollégákat, mik az aktuális kérdések. Egy jó FAQ választ ad a legfrissebb kérdésekre is.

Te mikor frissítetted utoljára a gyakran ismételt kérdéseket?

Pár hete, amikor felkérést kaptam, hogy írjak egy vendégcikket a Marketingtitkok oldalra, feltettem a kérdést: szakmai legyen vagy személyes? Kiss Csaba, az oldal gazdája azt kérte, legyen inkább személyes, olyat írjak le, ami rólam szól. Ennek én örömmel igyekeztem meg is felelni, így született az alábbi írás.

M, mint marketinges, avagy milyen érzés marketingesnek lenni? »»»

Írhatnék most arról, milyen érzések kavarogtak bennem, amikor a cikket írtam, de az már nagyon "meta" lenne. Cikket írni arról, milyen érzés cikket írni arról, hogy mit gondolok magamról és a marketingről... Inkább nem. Számomra a marketing igazából munka és gondolkodás, napi elfoglaltság és gondolkodásmód, gyakorlat és megközelítési mód is. Benn vagyok, ezt látom, így nem is látom kívülről: emiatt is mindig csak óvatosan bírálom. Ezt azért mindenképpen fontosnak gondoltam még hozzátenni.

Csabának köszönöm a lehetőséget, a cikket pedig olvassátok!

Van egy iskolai program, ami már évek óta fut, az Oktatási Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezésében: a Pénz7. Idén ismét részt veszek benne, egy zalaegerszegi iskolának tartok egy órát, pontosabban egy óra keretében egy előadást. Annyiban kihívás, hogy fiataloknak kell beszélnem, ráadásul online fogom tartani, bár a tanulók az osztályban lesznek, nem otthon.

Érdekes és hasznos programnak tartom ezt, azért is veszek részt benne. A téma a pénzügyek, a vállalkozás, és minden, ami ehhez kapcsolódik. Tudva, mennyire kevés idő jut a normál tanrendben ezekre a témákra, mindenképpen jó, hogy legalább egy tematikus hét van, amikor lehet ezekről szó.

Idén a témák közt lehet választani a közösségi média marketinget is, így erről is fogok beszélni. Sok idő nincs, így elsősorban egy érdekes metszetét fogom elmondani a témának - remélem, lesz kellően izgalmas az egész ahhoz, hogy lekössem őket.

Úgy gondolom, nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni a saját pénzügyeinkkel, egy vállalkozás megismerésével. A mindennapi gazdasági ismeretek nemcsak bővítik az ember lehetőségeit, de sokkal bátrabban vállalkozik az, aki már tudja, mire számíthat. Kellenek az ilyen kezdeményezések, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Amikor elkezdtem online marketinggel foglalkozni, sok cégnél magyarázni kellett, mi ez, és miért fog majd kelleni neki. Mára ez már nem kérdés, sőt, ma már a cégek egyre nagyobb része saját maga építi fel az online üzletét, és kezd el online marketinget csinálni. Egyre több helyre vettek fel az elmúlt években online marketingest, és ez csak növekedni fog a jövőben. Minél nagyobb egy cég, annál nagyobb a marketing részlege, és annál többen fognak online marketinggel is foglalkozni.

Az így működő cégeknél általában csak egy-egy részfeladatra bíznak meg külsős partnert, olyanokra, amihez vagy nincs meg a kellő belső szakértelem, vagy nincs elég erőforrás. Így szövegírásra, néha kampánykezelésre, SEO-ra, fejlesztésre szoktak érkezni megkeresések, megbízások.

Viszont az így működő cégek esetében is van egy feladat, amit nem lehet a belsős munkatársakra bízni, és erre utal ennek a posztnak a címe is: ez pedig a másik nézőpont. Az a fajta másik nézőpont, amely egyfajta külső megfigyelőként elemzi a cég marketing működését, és ha szükséges, javaslatot ad arra, merre kell továbblépni, vagy megerősíti azt, jó az irány.

Ez a fajta külső szem azért is szükséges, mert a belsős munkatársak nem fogják tudni a saját munkájukat minősíteni, nem fogják tudni a saját munkájukat ellenőrizni.

Az ilyen fajta tanácsadást, amikor egy cégnek a marketing feladatait, vagy annak egy részét átnézzük, akkor is érdemes igénybe venni, ha egyébként van egy állandó partner, aki együttműködik a marketing folyamatok végrehajtásában. Mert itt is igaz az a mondás, hogy sokszor nem látni a fától az erdőt. Haladunk előre, csináljuk a napi rutint, és nem marad idő megnézni a nagy képet, nem marad idő ellenőrizni magunkat.

A tanácsadás tehát erről is szól. Néha külső szemnek kell lenni, vagyis auditálni kell működő folyamatokat. És ebben természetesen segít az, hogy folyamatosan végzünk is ilyen feladatokat, hiszen a lényeg pont a napi gyakorlat ismerete - és a más nézőpont megjelenítése.

Van egy előadásom, ami arról szól, milyen online reklámeszközöket használnak a kisvállalatok idehaza. Ezt az előadást pár éve készítettem, és azóta sincs nagy változás, mindössze a Facebook neve lett Meta.

Mert a hazai kisvállalkozások online marketing szentháromsága a Google, Meta és e-mail trió. Ha kereső, akkor értelemszerűen Google, legyen szó hirdetéstől vagy optimalizálásról. Ha mérés, akkor ismét Google, az Analytics egyfajta szabvány lett. Ha térkép, akkor Google Maps illetve Google Cégem. Ha közösségi média, akkor elsősorban Facebook, másodsorban Instagram és YouTube. Ha lesz változás, akkor az itt fog történni, részben a TikTok iszonyú gyors növekedése miatt, részben a LinkedIn lassú felértékelődése miatt (ami viszont nem biztos, hogy jelentős változást hoz). Ha pedig viszonylag olcsó vevő illetve ügyfél elérés, akkor e-mail marketing: hírlevelezés, esetleg eDM.

Ennyire egyszerű az a világ, amiben a kisvállalkozások, és a legtöbb közepes vállalkozás mozog. Ezek hatékony eszközök, nagyon sok dologra jók, és ha meghozza az eredményt, nem is nagyon lépnek ki belőle. Mert bár lehetne, de részben az ismeret hiánya miatt, részben azért, mert minden új dolog költségeket növelhet, miközben az eredmény eleinte bizonytalan, nem is nagyon keresnek mást.

Az, hogy ez így mennyire egészséges, mennyire jó, nehéz megítélni. A vállalkozások szempontjából mindenképpen előnyös, hogy viszonylag kevés platformot kell megismerni, nem kell túl sok irányba figyelni, tehát egyszerűbb a kommunikáció. Ugyanakkor elég nagy a kitettség: ha valamiért az egyik platformról kiesik a cég (pl. tiltás miatt), akkor nincs gyors megoldás, és főleg nincs tudás arra, hogy pótolják a kiesést.

A hazai reklámszakmának kis túlzással mindegy: a kevesebb eszköz elvileg nekik is segítség, gyakorlatilag lehetőség van arra, hogy egy-egy platform szakértőivé váljanak. 

A hazai tartalomszolgáltatóknak rossz ez az egész, a bevételek ugye nem hozzájuk futnak be, és csak a Google-nek van arra megoldása, hogy a reklámpénz egy részét visszajuttassák a hazai piacra. A Meta nemhogy nem csinál ilyen programot, de az elmúlt években mintha direkt szívatná a tartalomszolgáltatókat: egyre kisebbek az organikus elérések, így egyre nehezebb forgalmat terelni a külső weboldalakra.

A fentiek egy olyan képet festenek, mintha elég lenne csak ebben a körben mozogni, és mintha nem is lenne más lehetőség. Ez viszont nincs így, és azt hiszem nem is lesz soha így. Minden cégnél meg kell nézni, milyen más lehetőség van még. Lehet, kell a LinkedIn, lehet, a Pinterest-en is aktívnak kell lenni. Az is lehet, egy-egy tartalomszolgáltatóval kell megállapodni, vagy éppen saját tartalmakat kell gyártani. Számos lehetőség van kitörni ebből a szentháromságból, és általában érdemes is. Igaz, ehhez nem lesz elég a rutin tudás.

Upsz, kicsit lemaradtam róla, de március 1-én volt 15 éve, hogy regisztráltam a Twitterre. Egy konferencián voltunk, a Web 2.2 Symposiumon, és ott regisztráltunk többen is. Aztán elkezdtük használni, és néhányan ott is ragadtunk.

Nagyon más volt akkoriban még az online, még volt iWiW, már volt Facebook, és még nem látszott, hogy pár év múlva a Facebook fog mindent vinni. Sőt, az sem látszott, hogy a Facebook majd a Twitterről másolja le a feed-et, vagyis azt a hírfolyamot, amit annyian látunk, amikor belépünk.

A Twitter mindig egy kicsit furcsa volt azzal, hogy korlátozta a posztok hosszát, hogy nem próbálta meg ezerféle plusz szolgáltatással felcsicsázni a működését. Lassan változott, és mára nagyon más, mint volt 2007-ben, de közben a lényeg nem változott: elsősorban szöveg, linkek megosztása, kép és videó, de mindezt röviden, kompakt módon és időrendben. És azt követek, aki érdekel, és az követ engem, aki rám kíváncsi - nem kell kölcsönösen ismernünk egymást.

Szeretem a Twittert. Idehaza nem nagyon népszerű, viszont van egy stabil felhasználói bázisa, és sokkal kisebb ott a zaj, mint a Facebook-on. A felületét szeretem, időközben a posztok - pontosabban a twittek - is hosszabbak lehetnek, igaz, még mindig van korlát. És bár vannak ott is hirdetések, de sokkal kevesebb, mint más platformokon.

Amikor felröppent, hogy a Facebook esetleg kivonul (nem fog, sosem volt komoly, de sokan elgondolkoztak rajta, mi lenne, ha mégis), akkor igazából pont a Twitter miatt nem éreztem egy kicsit se azt, hogy olyan nagyon rossz lenne nekem. Mert inkább vagyok otthon a Twitteren, mint bármely más platformon.

Szóval, másfél évtizede vagyok ott is jelen. Ha érdekel, miket csinálok, itt tudsz követni.

Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a szomszédban háború van. Azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, több olyan dolog is történt, amit mindannyian megérzünk, észreveszünk. Akiknek vannak ukrán vagy orosz partnerei, vagy a cégük működik valamelyik (vagy mindkettő) országban is, közvetlenül érzik a háború hatását.

De aki egyszerű fogyasztó, az is szembesül azzal, hogy az orosz termékek egyre több helyen kerülnek le a polcokról, és aki teheti, biztonságos valutába "menekül" - vagyis romlik a forint is az euróhoz, dollárhoz képest. A forintromlás pedig nagyon hamar áremelkedést fog okozni.

De az is látszik már az elmúlt egy hét statisztikájából, hogy a háború kitörését követő napok bizonytalansága több helyen is forgalom visszaeséssel járt. Ez kitartott a hét végéig is, az utóbbi pár napban indult be újra a várható forgalom (azon cégeknél, ahol visszaesés volt).

A háború nemcsak közel van, de közvetve érintettek is vagyunk, több okból is. Így azt is látjuk, hogy számos cég szállt be a jótékonykodásba, a segítségbe, és nagyon sokan kezdtek el egészen mással foglalkozni, mint amit egyébként most csinálnának. Ez így egyértelműen azt jelenti, hogy változott a piac, és amíg a háború tart, addig nem is várható jelentős visszarendeződés.

A választási kampány is megakadt, most sokkal kevesebbet és kevesebben foglalkoznak azzal, mi lesz április 3-án. Pedig alig egy hónap van csak addig...

A háború rossz, a kimenetele, vége bizonytalan, a hatásai egyértelműen negatívak. Nem mehetünk el szó nélkül mellette, a hatásokat akkor is elszenvedjük, ha mi magunk ki szeretnénk esetleg maradni az egészből.

Miközben a Facebook-on egyre romlik a célzások lehetősége, a böngészők úgy változnak meg, hogy számos adatgyűjtési megoldás nem fog működni, aközben mára a felhasználók szinte elvárják, hogy olyan hirdetéseket kapjanak, amik nekik szólnak.

A felhasználók adatainak a kezelése egy olyan kérdés, amely nagyon megosztja az internetet használókat, és általában azokat, akik tudják és értik, mi is történik pontosan. Sok évvel ezelőtt ez egy olyan terület volt, ahol mindenki szabadon gyűjthetett bármilyen adatot. Egyfajta vadnyugati helyzetben, olyan eredeti adatfelhalmozási időszakban jártunk, amikor sok esetben még beleegyezést sem kért senki azért, hogy profilt építsenek rólunk a cégek.

Miközben mindenki arról beszélt, hogy a XXI. században az adat az új olaj, és ennek megfelelően mindenki el is kezdte gyűjteni az adatokat, valahogy elmaradt ennek a szabályozása. Pontosabban kicsit későbbre tolódott. Mára pedig olyan mértékben jelent meg, hogy szinte átlendültünk a túloldalra: nemcsak nehézkesebb lett az adatgyűjtés a jogi szabályozások miatt, de a technológia is követi ezeket az elvárásokat.

Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy sokkal pontatlanabb lesz a célzás mondjuk egy hirdetésnél. Vagyis a felhasználók egyre több olyan hirdetést látnak majd, amik nem nekik szólnak, és a cégeknek egyre drágább lesz hirdetni, hiszen növekszik a holtszórás.

Ebből nekem az következik, hogy majd előbb-utóbb lesz némi könnyítés, és bár sosem lesz annyira egyszerű adatokat gyűjteni, mint volt az tíz éve, de a mai szigor enyhülhet. Egyszerűen azért, hogy az érintettek - felhasználók és cégek - jobban ki legyenek szolgálva.

De ehhez még valaminek meg kell változnia. Jelenleg a legnagyobb baj az adatgyűjtéssel nem az, hogy milyen mértékben történik, hanem az, hogy akik gyűjtik, mennyire élnek vagy élnek vissza azokkal. Az adat, mint erőforrás, mint a XXI. század olaja ugyanis önmagában nem sokat ér, azt fel kell dolgozni, abból információnak kell lennie, hogy pénzt termeljen, hogy segítsen, hogy használhassuk. És valahol el kell azon gondolkodni, hogy az adat kinek a tulajdona. Ha nem azé, aki gyűjti, hanem azé, aki adja, akkor bizony lehet, valami egészen újszerű környezetet kell kialakítani, általános adathozzáféréssel, csak az információfeldolgozás egyediségével.

Nem tudom. Azt látom, hogy jelenleg napról napra több olyan hirdetés jelenik meg nálam is, ami igazából nem nekem szól. És ez napról napra zavaróbb.

A politika a mindennapjaink része, nem tudjuk elkerülni. Azokon a felületeken, amiket hirdetésre is használunk, ugyanúgy megjelenik a politikai tartalom, a napi hírek, mint a szórakoztató tartalmak. Ráadásul most parlamenti választások lesznek, így a politikai hirdetések mennyisége is jelentősen növekedett, így aztán a hirdetések között is szép számmal jönnek szembe a politikai tartalmak.

A hirdetők, ha nem érdekeltek a politikában (vagyis nem egy jelöltről vagy jelölő szervezetről beszélünk), általában kerülik a politikai tartalmakat, legyen az direkt vagy indirekt. Ennek az oka végtelenül egyszerű: a politika megosztja az embereket, és nem lenne az jó, ha a vevőink egy részét ellöknénk magunkkal egy-egy politikailag érzékeny üzenettel vagy hirdetéssel.

De természetesen van, amikor a cégek kivételt tesznek, és beszállnak a politikai üzenetek közé. Ez elsősorban nem valamelyik párt melletti kiállást jelenti természetesen, hanem általában valamilyen ügy melletti kiállást. Így például a kisebbségi jogok melletti kiállás lehet egy cég hirdetésének a témája vagy apropója. Vagy egy humanitárius katasztrófa is lehet ilyen.

Jelen esetben például az Ukrajna elleni háború olyan téma, amely a cégek egy részét lépésekre kényszerítette, hiszen mindkét fél, a megtámadott Ukrajna és az agresszor Oroszország is sok szálon kötődik a hazai gazdasághoz és közélethez. Ezen lépések pedig bekerülnek a hírfolyamokba, és ugyanúgy a kommunikáció részei lesznek, mint a szokványos hirdetések vagy Facebook posztok is. Igen, az ilyen tartalmak megoszthatják a cégek ügyfeleit, de jelen esetben a cégeknél dolgozók melletti kiállás vagy egy-egy ügy melletti kiállás általában már középtávon is bizalmat és elismertséget épít, így valójában ennek van helye a kommunikációban.

A cégeknek, akik kommunikálnak, figyelniük kell a hírekre, még akkor is, ha direktben nem reagálnak. De érdemes érzékenynek lenni, például ha a szomszédban háború van, akkor mást jelent egy bombasztikus ajánlat, mint békeidőben. Egyszerűen át kell gondolnunk, milyen szavakat használunk - ami máskor semleges, az adott esetben akár sértő vagy ízléstelen lehet.

A politika, a közélet és a marketing tehát napi szinten is hat egymásra. Érdemes ezt nem elfelejteni, főleg olyan esetekben, amikor tényleg mindenki figyelme valamilyen politikai esemény, történés felé fordul.

Egyre több jel utal arra, hogy nincs a Facebook-nak hosszú távú stratégiája, egyszerűen a túlélésért küzd. Sok kis apróság mutatja, hogy képtelenek megújulni. A hirdetési rendszerük lényegében összeomlott - működik az, csak már egyre kevesebb értelme van használni -, a felhasználók számára már nem "cool", a fiatalok meg már évek óta csak a Messengert használják, ha egyáltalán.

Zuckerberg Metaverzuma, a 3D virtuális valóság egy tökéletes tech demo, megmutatja, mennyire nincs értelme egyelőre az egésznek. Bár a marketing cégek az USA-ban rácuppantak, és a felhasználók is próbálgatják, de amíg nem lesz ott olyan tartalom, amit máshol, máshogy nem lehet megkapni, és ráadásul tömegek számára is érdekes, addig ebben nincs nagyon sok erő. És jelenleg nincs benne erő.

Ha nem lesz képes a Facebook megújulni, ha az innováció leglátványosabb jele a logó módosítása és egy új név, akkor előbb-utóbb feltűnhet egy olyan szolgáltatás, amely valamit jobban megérez, valamit jobban csinál, és átcsábítja az embereket. A Facebook nem úgy fog persze elhalni, hogy elhagyják, hanem úgy, hogy érdektelenné válik. Úgy, hogy idővel ciki lesz azt használni. Úgy, hogy idővel nem ott töltjük az időnket.

Láttunk már ilyet korábban a MySpace is gyorsan zuhant az ismeretlenség mocsarába, és olyan óriások is képesek voltak eltűnni, mint a szépemlékű Yahoo! Egyelőre úgy tűnik, egyedül a Google képes tartani azt az innovációt, ami ahhoz kell, hogy folyamatosan talpon legyenek.

A Facebook-nál nincs vízió, nincs jövőkép. A fejlődésnek vége, és mára kiderült, mennyi kárt tud okozni egy olyan jellegű szolgáltatás, mint ez. Nem látszik megújulás sem a platform, sem a társadalmi jelenlét irányába, és nem látszik az sem, érdemben próbálnának ezzel valamit kezdeni.

Zuckerberg nem látnok. Nem egy őrült vezeti, mint Jobs volt, vagy mint Musk az. És most nagyon hiányzik innen egy látnok...

Sokszor látom, hogy egy-egy kisvállalkozás, egyéni vállalkozó zseniális reklámot csinál. Olyat, ami kis költségű, hatékony, eléri a célcsoportját és a célját. Olyat, amit örülnék, ha mi csináltunk volna.

Éppen ezért szeretek ezeknek a kampányoknak a "mélyére" nézni, vagyis megnézni, mitől lett ez ilyen jó. Vajon egy marketing zsenivel van dolgunk, aki amúgy vállalkozó? Vagy csak a véletlen segített? Esetleg valaki "súgott" neki?

Aztán majdnem mindig kiderül, hogy nem, ennél sokkal egyszerűbb a helyzet. Az, aki a reklámot összerakta, része a célcsoportnak: pontosan tudja, őt mi fogná meg, pontosan tudja, mivel lehetne saját maát meggyőzni. Vagyis a hirdetést saját magának készítette. Persze ez önmagában nem lesz elég, kell hozzá még kreativitás, és persze olyan alap tudás, amit fel tud használni. Nem árt, ha tud fogalmazni, szövegeket írni, ért kicsit a grafikához. De ha ezek megvannak...

Ugyanakkor azt is látom, hogy az ilyen tehetségek addig működnek, amíg fenn áll az alaphelyzet, vagyis mélyen ismeri a célcsoportot. És ez egyben a növekedés korlátja is lehet: nem fog tudni kitörni ebből, és vissza-vissza tér a jól kitalált megoldásokhoz.

Ez a tudás ugyanis csak nagyon korlátozottan konvertálható. Tanulhatunk belőle, sok információt szerezhetünk arról a területről, de ennek a megismétlésére már nem szükségszerűen lesz lehetőségünk. Mert a fenti eset, vagyis amikor a csillagok ilyen szerencsésen állnak, feltételezi az alapállást: aki csinálja, az saját magának is az ügyfele.

De mindez így jó, és nekünk, marketingeseknek is hasznos. Sokat, nagyon sokat lehet tanulni egy-egy reklámból, kommunikációból, értékesítési folyamatból. És mindaddig nincs is ezzel semmi baj, amíg azt nem gondolja a megalkotója, hogy ő akkor mostantól marketinges lett. Mert ettől önmagában nem lesz az. De egy jó lehetőség arra, hogy elinduljon, és azzá váljon. Azt ugyanis már látja, mennyire hatékony tud lenni a jó kommunikáció.

Amikor 2005-ben elkezdtünk ügynökségként dolgozni, volt egy határozott vízióm: olyan cég akarunk lenni, ahol gondolkozunk, nemcsak végrehajtunk. Elmondjuk az ügyfélnek, ha hülyeséget akar, de cserébe segítünk neki abban, mit kellene csinálnia. Tudom, hogy ez egy alapvető ügynökségi feladat, mégis úgy éreztem, ha ide, a tanácsadásra tudom pozicionálni magunkat, azzal meg tudom mutatni, miben vagyunk mások egy kicsit.

Aztán idővel ez a fókusz áttevődöt máshova, és volt pár év, amikor elsősorban a végrehajtásra koncentráltunk. De most, így 2022-ben, azt látom, hogy a tanácsadás ismét sokkal fontosabb lett. Mára a végrehajtás alapvetően rutin, elvárt minimum. Igen, kezelünk Facebook és Google kampányokat. Igen, készítünk Facebook-ra, Instagram-ra, LinkedIn-re, blogokra tartalmakat. Igen, tudunk hírlevél kampányokat is csinálni.

De amit ezen felül tudunk, az megmondani, mikor mit kell, és mit nem kell csinálni. Meg tudjuk mondani, hogyan kell márkát építeni, vagy egyáltalán tényleg kell-e az a márkaépítés. Meg tudjuk mondani, mennyi energiát tegyen egy cég az egyes területekbe, és ha kell, előhúzunk olyan megoldást, ami elsőre nem is tűnik triviálisnak.

Most, hogy felmerült a Facebook és Instagram kivonulása (nem fog, ezt már tudjuk, de azért felmerült), több beszélgetés is kialakult, mit csináljanak a cégek, ha ezek nem lesznek. És miközben láthatóan van, akinek ez keresztbe tenné a szolgáltatásait, mi azt hiszem nagyon hamar tudnánk rá a választ. Nemcsak azért, mert a Facebook előtti időkben is már ezt csináltunk, hanem azért is, mert a mai napig vannak megoldásaink a Facebook mellett is.

Az online marketing lehetőségei, eszköztára messze több, mint a Facebook és Google által határolt világ. És azt hiszem, ez egyre több cégnek lesz egyre fontosabb. Ezt pedig csak úgy lehet jól csinálni, ha valaki ismeri a lehetőségeket. Ha van már némi tapasztalata is a tudás mellé. És ha van víziója.

A tanácsadás tehát újra fontos lett. Így ismét ez lett az új fókuszunk: Onlinemarketing.hu - a tanácsadó ügynökség.

Az összes marketinges csoportban arról megy a beszélgetés hetek óta, hogy a Facebook kavar az álláshirdetésekkel. Mivel sok céget érint, többek között az ügyfeleink körében is, így összeszedtük, mit lehet erről tudni.

2021 decemberében jöttek az első hírek arról, hogy a Facebook megszünteti az álláslehetőségek közzétételét a Facebook-on, várhatóan 2022 februárjától. Ez a bejelentés az alapja azoknak a félreértéseknek, ami a téma körül kavarog, lássuk a hivatalos infókat:

Mi változik?

• A meglévő „Állás” típusú Facebook csoportokból „Általános” csoportok lesznek, az „Állás” csoporttípus pedig már nem lesz elérhető.
• Az ingyenes állásközvetítési lehetőség a partnerintegráción keresztül már nem lesz elérhető a Facebook álláshirdetési API-jával.
• Sem a munkáltatók, sem az álláskeresők számára nem lesz elérhető az „Álláslehetőségek a Facebookon” funkció a Facebook Lite alkalmazásban és a Facebook mobilos webhelyén (m.facebook.com/jobs).
• A Facebook „Állástallózó” funkcióját szintén megszűnik.
• Az „Álláslehetőségek a Facebookon” az Egyesült Államokon és Kanadán kívül minden országban megszűnik.

Forrás

Tehát amit nem lehet, az az álláslehetőség funkció használata!

De továbbra is lehet egyszerű bejegyzésben álláslehetőségeket posztolni az oldalunkra, viszont továbbra is figyelni kell a diszkriminációmentességre!

A bejegyzésünket meg is hirdethetjük a Facebook hirdetéskezelőjéből, de továbbra is használni kell a speciális kategória megjelölést, és továbbra is szűkített célzási lehetőség használható csak, azaz például életkorra és nemre nem szűkíthetünk.

Egy bejegyzés meghirdetés mellett, a speciális hirdetési kategória használata mellet, egyszerű forgalom hirdetéssel is hirdethetünk álláslehetőséget, és annak részleteit a weboldalunkon egy landing page-n írhatjuk le.

Tehát ha új munkatársat, alkalmazottat keresünk, továbbra is van rá lehetőségünk a Facebook-on. Amire figyelnünk kell, az a diszkriminációmentesség, és ha meghirdetjük, akkor alkalmazzuk a speciális kategória megjelölést.

Tanácsadó ügynökség vagyunk, a feladataink egy jelentős része a tervezés. Ennek része a teljes marketing stratégia megtervezése is, de természetesen sok cég elsősorban online marketing stratégiát kér tőlünk. Mivel évente több tucat stratégiát írunk, így van tapasztalatunk abban, mi okoz nehézséget a cégeknek, és mik azok a pontok, ahol viszonylag könnyedén lehet haladni.

Azt látjuk, hogy a legtöbb cég tisztában van a piaci helyzetével, és pontosan tudja, kik a konkurenciái. Néha még konkrét adatokkal is rendelkeznek, és ez sokat segít nekünk is a tervezéskor. Amivel még a cégek általában tisztában vannak, hogy melyek azok a tényezők, amelyekben le vannak maradva. Vagyis milyen területeken kellene javítaniuk.

Ahol néha elakadunk, az a piaci lehetőségeknek a felmérése: mik azok a külső tényezők, amelyek befolyásolják a cég működését. A veszélyek általában tisztábban látszódnak, mint a lehetőségek. És ami még problémát szokott okozni, az elsősorban a célok pontos meghatározása. Ezzel kellett volna kezdenem, hiszen ez az első lépés, de azért hagytam a végére, hogy ki tudjam hangsúlyozni: jó cél nélkül nem lesz jó stratégia. És a jó cél meghatározása néha azért nehéz, mert a cég nincs tisztába pontosan az eredményeivel: hiába látja az összképet, de nem mindenki tudja, ez milyen elemekből tevődik össze.

Így sokszor a cél (és a célcsoport) meghatározása tovább tart, mint arra a partnereink számítanak.

E hét szerdán, 2022. február 23-án 18 órától tartunk egy beszélgetést az egyik ügyfelünk képviselőjével, Gere Andrással, aki a Smilezor láthatatlan fogszabályzót gyártó cég egyik tulajdonosa. A stratégiáról, a stratégia alkotásról fogunk beszélgetni, az Onlinemarketing Klub keretében. A beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Itt lehet regisztrálni »»»

Lehet majd kérdezni is, célunk az, hogy kb. egy órában körbejárjuk, miért fontos egy cégnek a stratégia, és milyen lépések vezetnek el oda, hogy elkészüljön egy üzletileg is sikeres terv. A regisztrálóknak pedig elküldjük a Hogyan írjunk stratégiát című e-könyvemet! Jelentkezz, várunk téged is!

Vállalunk olyan feladatokat, hogy egy cég marketing tevékenységének jelentős részét mi végezzük el. Vagyis egyfajta kiszervezett marketing osztályként dolgozunk. Vállalunk, de csak abban az esetben, ha ez nem azt jelenti, hogy magunka vagyunk hagyva.

Egy ilyen munka akkor működik hatékonyan, ha folyamatosan tudunk kommunikálni a céggel, ha van ott dedikált ember, akinek a feladata a marketing - ugyanis sem a döntéseket nem tudjuk a cég helyett meghozni, sem a belső működést nem látjuk. És ami még nagyon fontos: mi a marketinghez értünk, nem a cég tevékenységéhez. Vagyis szükséges egy olyan szakmai kontroll is, amely a kommunikáció nem marketinges szakszerűségét is ellenőrzi.

A marketing kiszervezése tehát nem jelenti azt, hogy minden tevékenység megszűnik a cégen belül: az információnak meg kell hozzánk érkeznie, a kontrollnak meg kell történnie, a döntéseket meg kell hozni.

Sajnos kerültünk már olyan helyzetbe, hogy egy együttműködés a kommunikáció hiánya miatt nem működött. Nem tudott a partnerünk kellő erőforrást fektetni ebbe, így mi nem tudtunk dolgozni: nem kaptunk válaszokat, nem kaptunk információkat. Az ilyen jellegű munkáknak ez szokott a legnagyobb veszélye lenni.

Pedig a marketing vagy annak egy részének a kiszervezése még viszonylag nagy kkv-k esetében is logikus lépés. Sok olyan szakmai feladat van, amihez specialista kell, és sok olyan szakmai feladat is van, ami időigényes. A házon belüli marketing a kkv-k esetében pedig sokszor olyan szinten terhelt adminisztrációs és egyéb, a marketinghez csak lazán kapcsolódó feladatokkal, hogy egyszerűen már sokszor nincs idő rendesen tervezni, rendesen végrehajtani.

Vállalunk tehát ilyen munkát, szeretjük is csinálni, de mindig kell pár hónap, hogy kiderüljön, mennyire tudunk együttműködni, mennyire felelünk meg az elvárásoknak, és mennyire felel meg a partnerünk a mi elvárásainknak. Mert ez egy ilyen társasjáték.

Mostanában nem írtam a blogon ról, de természetesen él és működik az Onlinemarketing Klub. Annyira így van, hogy már jövőhéten új programmal jelentkezünk, írok arról is nemsokára.

De addig is felkerült az utóbbi hetekben az oldalra a stratégia írás sorozat utolsó két része is. Legutóbb ott hagytam abba, hogy készítettünk egy SWOT analízist, aminek a végén már meg tudjuk határozni a fő irányokat. Nos, most ezek alapján leírtam, hogyan is lesz ebből stratégia. Majd ha kész a terv, akkor még lesz egy feladatunk: felépíteni egy működő marketing információs rendszert.

Ezekről bővebben tehát a klubban >>>

Itt pedig még annyi kiegészítést tennék, hogy ha kész a stratégia, akkor onnantól annak megvalósítása történik. Ez részben egy taktikai terv elkészítését és végrehajtását jelenti, részben a megfogalmazott feladatok végrehajtását. És egy jó stratégia egyben rugalmas is: ha menet közben változik a piac, ha azt látjuk, hogy máshogy alakulnak a számok, akkor erről a marketing információs rendszer időben jelez nekünk, és szükség esetén módosíthatunk az elképzeléseken, terveken.

A piac folyamatosan változik, ami statikus, az halott. Így van ez a tervekkel is, ami statikus, ami megváltoztathatatlan, annak annyi. Ezért is fontos a rugalmasság.

Minden mást majd élőszóban, jövőhéten!

Ez most nem egy nyelvi fejtörő, ez egy annál érdekesebb kérdés. Az online marketing feladatok egy jelentős része írt szöveggel dolgozik, és ezeket a szövegeket valakinek meg kell írnia. De ahány féle feladat, ahány féle eszköz, megjelenési hely, annyi féle szövegre van szükségünk. És nagyon nem mindegy, ezek a szövegek milyenek.

Szöveget írni kis túlzással mindenki tud. Jó-rossz fogalmazással, jó-rossz helyesírással, de azért megtanítanak majdnem mindenkit írni az országban. Akinek van egy érettségije, az már egészen biztos írt egyben legalább négy oldalt, vagyis viszonylag sokat viszonylag összefüggően. Így aztán, amikor az a feladat, hogy el kell készíteni mondjuk egy weboldal szövegét, sokan gondolják azt, ezt ők meg tudják oldani.

A valóság az, hogy ahogy sok más területen, úgy itt is igaz: kellő képzettség és gyakorlat nélkül nem lesznek a szövegek jók. És hogy még tovább bonyolítsam a dolgot, lehet valaki nagyon jó fogalmazó, lehet valaki nagyon jó újságíró, még nem biztos, hogy marketing szempontból értékelhető szöveget képes elkészíteni.

Mert a szöveg írása nem egyenlő azzal, amit egy szövegírónak tudnia kell. A szövegírónak ugyanis az csak az alap, minimális elvárás, hogy legyen képes fogalmazni, legyen képes helyesen írni, legyen képes különböző stílusokat használni. Itt kezdődik az, amit elvár a piac, de ezzel még csak annyit ér el, hogy elindulhat egy úton, amin majd egyszer eljut addig, hogy szövegíró legyen.

Az is igaz, hogy jó szövegíró csak az lesz, aki sok szöveget ír, de ezt úgy teszi, hogy megtanulja, hova milyen szöveg kell. És lesznek olyanok, akik például nagyon jó szövegeket írnak üzleti piacra, de nem tudnának megírni egy lakossági piacra szánt blogbejegyzést. És lesz, aki nagyon jó weboldal szöveget ír, és lesz, aki inkább a műszaki dokumentációkhoz fog érteni. Vagyis a szövegírás is olyan szakma, ahol kialakulnak a specialisták.

Mindenhez senki nem ért, de aki kellően gyakorlott és kellően sokféle munkát végez, az nagyon sok területen lehet elég jó. Megtanulja a szabályokat, megismeri az elvárásokat, és követi a trendeket.

Ami biztos: két dolog még kell ahhoz, hogy valaki jó szövegíró legyen. Az egyik az, hogy megtanulja, a szövegírás nem művészeti tevékenység, nem az irodalmi stílust várják el. A másik az, hogy képes legyen beleélni magát a megrendelő és a megrendelő célcsoportjának is a helyzetébe. Vagyis képes legyen számukra elfogadható szövegeket készíteni.

És az se baj, ha el tudja viselni, hogy kritizálják, beleírnak a szövegébe, néha szétcincálják. Mert ilyen is van...

Egy jó szövegíró tehát olyan valaki, akire marketingesként építhetek, aki megvalósítja azt, ami a kommunikációs folyamatban igényként felmerül. Precízen, gyorsan, szakszerűen. Ez is egy szakma.

Az online marketing feladatok nagy része olyan, ahol többen dolgozunk együtt. Ügynökségként nemcsak az ügyféllel, de sokszor alvállalkozókkal is, és egy-egy feladaton házon belül is többen dolgoznak. Nem beszélve arról, hogy szabadság vagy betegség esetén is kell tudni helyettesíteni...

Ez azzal is jár, hogy sok embernek kell kapnia hozzáférést a különböző felületekhez, ahol a munka folyik. Csak sokaknak nem világos, mit hogyan kell vagy hogyan lehet megosztani, ezért most összeszedtem a legfontosabb tudnivalót ezzel kapcsolatban.

Kezdjük egy általános elvvel: ahhoz, hogy egy szolgáltatást használjunk, legyen szó hirdetési eszközről, e-mail küldőről vagy egy weboldal szerkesztéséről, biztosan fog kellene egy felhasználónév és egy jelszó. Ez a kettő együtt általában de nem mindig elég arra, hogy belépjünk valahova.

Egyre több olyan szolgáltatás van, amelyik dupla ellenőrzést csinál, ilyennel talán először a bankok foglalkoztak: nem elég a felhasználónév és a jelszó, minden egyes belépést vagy egy új eszközről történő belépést még egy másik módon is el kell fogadnunk. Ez a másik mód lehet e-mail, lehet sms, lehet mobil alkalmazás is, a lényeg a kettős ellenőrzés.

Az online szolgáltatás egy jelentős része lehetővé teszi, hogy ha mi adminisztrátorok vagyunk, akkor másik felhasználót is felvehessünk, és mi döntsük el, milyen jogai legyenek. Sok online szolgáltatásnál viszont nincs ilyen lehetőség, azokban csak az tud adminisztrátorként tevékenykedni, aki azt a hozzáférést létrehozta és kezeli.

Ezért alapvetően tehát két módja van annak, hogy megosszuk egymással a hozzáféréseket: az egyik irány az, ha elküldjük az azonosítót és a jelszót, a másik irány pedig az, ha meg tudjuk osztani a fiókot másokkal is. Egyértelműen ez utóbbi a jobb, minden tekintetben, de nem a mi választásunk, hogy egy szolgáltatás képes-e erre vagy sem.

Az egyszerű azonosító-jelszó küldés elég komoly kockázatot jelent, hiszen kikerül a kezünkből mindkét adat. Ilyenkor ha kettős ellenőrzés van, akkor nagyobb a biztonság, de kényelmetlenebb a belépés - és nem is lehet csak úgy akárkinek továbbküldeni a hozzáférést.

Néhány szolgáltatások, ahol lehetőségünk van megosztani az adminisztrátori feladatot:

• Minden, ami Google. Google Ads, Google Analytics, Google Search Console, Google Cégem, YouTube
• A Meta egy része: Facebook oldal, Facebook hirdetés, Meta Business fiók - ugyanakkor az Instagram-on nem lehet, de ha össze van kötve Facebook fiókkal, akkor azon keresztül már lehet oda is kirakni posztokat
• A LinkedIn oldal
• Wordpress
• Bérelhető webáruházak

Látszik tehát, hogy a legtöbb fontos szolgáltatásnál ezt meg lehet tenni. Mégis, a mai napig kapok e-mailben elküldött azonosító - jelszó párosokat, ami ahogy írtam, kifejezetten kockázatos lehet. Érdemes lenne erről mindenkinek leszokni, ahol pedig ez nem lehetséges, ott lehetőség szerint két külön csatornán elküldeni az adatokat. Például azonosítót emailben, jelszót sms-ben.

Írtam már a mérésről pár napja, és ott említettem, hogy a Google Analytics nem mér pontosan. Ezt érdemes egy kicsit körbejárni, hogy megértsük, mi ez a pontatlanság, és mi lehet ennek az oka.

A gdpr sokat tehet arról, hogy nem mérünk pontosan, bár érdemes azt hozzátenni, hogy ebben azért a technológia is nyakig benne van. A mérésünk ugyanis úgy működik jelenleg, hogy elhelyezünk egy kódot a weboldalunkba, amit egy külső szoftver figyel, és amikor a kód betöltődik a felhasználó böngészőjébe, akkor az ebből kapott adatokat rögzíti. Nos, ha nem érkeznek adatok, akkor nincs mit rögzíteni.

A probléma nagyon régről ismert, csak a mértéke soha nem volt annyira jelentős, hogy érdemes lett volna ezzel mélyebben foglalkozni. De aztán jöttek az adatvédelmi szabályozások, jöttek az internetezők felől az elvárások, és emiatt jelentősen változott a szabályozói környezet és a böngészői piac is.

A múltban az adatvesztésnek elsősorban az volt az oka, hogy a kód nem tudott betöltődni, pl. azért, mert a felhasználó reklámblokkolót használt, ami blokkolta a mérőkódokat is. Blokkolt mindent, ami külső forrásból érkezett.

Jelenleg a gdpr előírja, hogy a felhasználónak engedélyt kell adnia az adatgyűjtésre - ez az a kis felugró ablak, ami jó esetben az első látogatáskor jön, és cookie szabályok elfogadását kéri. Ha a felhasználó nem ad engedélyt, akkor lényegében blokkolja a mérést: nem lesz adatunk. Ez mára ott tart, hogy tíz leadből sokszor 3-4-et nem látunk. Vagyis az adatok egy jelentős része már most sem érhető el.

És ez a helyzet annyiban nem fog egyelőre javulni, sőt, romlani fog, hogy a böngészők szépen lassan maguk sem engedik a méréshez jelenleg is használt technológia használatát, egészen pontosan az olyan sütik (cookies) használatát, ami a harmadik fél felé is ad adatot. Így aztán a mostani személyreszabás sem működik, nem működik a retargeting, a profilépítés.

Ez tehát a jelenlegi helyzet. Tény, most kicsit ott járunk, mint jártunk olyan 20 éve: vannak adataink, de egyre kevesebb, mint amit korábban megszoktunk. Ebből pedig az következik, hogy a korábban megszokott mélyebb elemzések is nehezebbé válnak.

Pánikoljunk? Nem kell. A technológia fejlődik, vannak-lesznek eszközök, amik majd más úton, de megoldják az itt bemutatott problémákat. De addig is legyünk ezzel tisztában: a kapott adatok csak a valóság egy szeletét jelentik. Vagyis ha azt mutatja a Google Analytics, hogy volt öt eladás, volt ezer látogató, akkor azt tudjuk, hogy ennyi biztos volt.

De lehet, hogy több is.

Ma tanításos nap van, az Edutuson a szakirányú online marketing képzésen lesz órám délután. A téma az online reklám, és ezzel együtt a hazai reklámpiac - szereplők, lehetőségek és így tovább.

Az online reklámot sokan egyszerűen elintézik: hirdetünk a Facebook-on és a Google-ben. Persze már önmagában ez sem egyszerű, hiszen a Facebook is mára Meta, sok lehetőséggel, és a Google is minimum három felületet fog jelenteni, nagyon eltérő lehetőségekkel: a keresőt, a YouTube-ot és a display hálózatot.

De természetesen az online reklám több szempontból is több, mint ez a két nagy szolgáltatás. Egyrészt a lehetőségek sora sokkal nagyobb, és ha nem minimális költségvetésből dolgozunk, akkor bizony kell is használni más felületeket. Egy normális brandépítésre, amely nem kisvállalkozói költségekből kerül megvalósításra, bizony ennél sokkal több felület kell, mint amit ezek nyújtanak, nem beszélve arról, hogy ennyivel jobb, változatosabb kreatívokra lesz szükségünk, mint amikre lehetőséget biztosít a "két nagy".

Másrészt tervezés, mérés és folyamatos felügyelet nélkül az online reklám nem lesz jó. Tervezni kell, ismerni kell a célt, a lehetőségeket, a terméket... Mérni kell, minél pontosabban azt, ami a hatékonyságot mutatja. És folyamatosan kell felügyelni a kampányokat, mert optimalizálás nélkül könnyen lesz kidobott pénz, amit hirdetésre költünk.

De az online reklám órán ezen felül még el fogom mondani, kik a hazai piac szereplői (kiadók, sales house-ok, ügynökségek), és fogok beszélni kicsit a hazai piac sajátosságairól is.

Rágódnék még kicsit ezen a Facebook-Instagram nélküli életen, mert szerintem több fontos kérdést is felvet ez a probléma. Persze most is elsősorban marketinges szemmel foglalkoznék ezzel.

Első lépésben érdemes végiggondolni, miért használjuk marketingre ezeket a felületeket! Az a helyzet, hogy annyi nyűg van a Facebook-kal, hogy sok marketinges gondolja azt, lassan jobb lenne nélküle, mint vele, mégsem tudunk elszakadni innen, mint egy Stockholm-szindrómás áldozat a fogvatartójától. 

A Facebook és az Instagram azért kell nekünk, mert sokan ott töltik az idejüket. Ez a "sokan" pedig tényleg nagyon sok: csak az országban kb. 6,5 millió aktív felhasználója van a Facebook-nak, és ezzel ez a legnagyobb potenciális elérésű felület. Ebből a számból két dolog kiderül: egyrészt ezt kihagyni azt jelenti, hogy egy fontos csatornát hagynánk ki, másrészt az is látszik, hogy azért nincs itt mindenki, de majdnem mindenki elérhető. Kis túlzással csak a Facebook-ra is lehet építeni egy-egy cég kommunikációját. (Azért mondom, hogy kis túlzással, mert egyáltalán nem javasoljuk, hogy így történjen, de technikailag lehetséges lépés lenne.)

A fentiekből viszont az is következik, hogy az igazi probléma az lenne, hogyan lehetne ezt a sok embert máshol elérni. A válasz pedig valahol egyszerű: azokon a felületeken, amelyeken a Facebook előtt is hirdettünk. Ha megnézzük a DKT számait, akkor például azt látjuk, hogy a hazai auditált weboldalakon keresztül decemberben el tudtunk volna érni 6,5 millió embert. De ott van még nekünk a YouTube is, és természetesen a Google kereső is. Vagyis technikailag továbbra se lennénk elveszve.

Ami problémát okozhat, az részben a tudás, részben a hatékonyság (illetve a pénz). Nagyon sokan foglalkoznak úgy kommunikációval, hogy a Facebook-hoz, Instagram-hoz értenek, ezt tanulták meg, ezt szokták meg, de egy egyszerű banner kampányt nem tudnának összerakni. Jó esetben ismerik a Google Ads felületét, és ezen keresztül display hirdetéseket tudnak indítani, és ezzel azért elég jó eléréseket lehet csinálni, de mondjuk egy nem GDN kampányt már nem biztos, hogy meg tudnának tervezni.

De ha össze is rakunk egy jó kis display-banner kampányt, rögtön belefutunk abba a problémába, hogy a hatékonyság könnyen elmaradhat a Facebook kampányokétól (ugyanannyi pénzből kevesebbet fogunk elérni) és ráadásul több pénz is kell az induláshoz.

A Facebook és a Google ugyanis elsősorban azzal tudta lényegében letarolni a hazai piacot, hogy jobb kampányokat lehet ott futtatni, mint a többi felületen. Főleg akkor, ha kevés pénzünk van, és azzal akarunk elindulni, majd kis lépésekben skálázni fölfelé a költést.

Van tehát élet a Meta után, de az eleinte főleg elég fájdalmas lenne. Szerencsére a Google marad velünk, az azért sok jó lehetőséget adna akkor is. 

Persze egy dolgot ne felejtsünk el: a Facebook és Instagram felhasználóknak az igényük megmarad továbbra is arra, amit a Facebook-on és az Instagram-on csinálnak most. Ami azt jelenti, nagyon hamar lesz másik szolgáltatás, ami átvenné ezek helyét. Lehet, hogy a TikTok, lehet, a Twitter, vagy egy ma még nem ismert szolgáltatás jutna előbb-utóbb olyan helyzetbe, hogy azt fogjuk használni a kampányokhoz.

De azért továbbra is azt gondolom, mindez gondolatkísérlet. Ahogy egy kommentben írta valaki: szélsőséges esetben majd lesz egy EU-Facebook, egy EU-Instagram, mert azért ez a kb. fél milliárdos piac nagyon erős, nem lenne olyan hülye a Meta, hogy bukni hagyná. Vagyis ténylegesen nem leszünk mi Facebook és Instagram nélkül.

Mondjuk azért kipróbálnám.

Ahhoz, hogy a méréskor kapott adatokat tudjuk értelmezni, tudnunk kell, mi mit jelent. Ebben a posztban azokat a fő fogalmakat szedtem össze, amit minimum tudni kell ahhoz, hogy megértsük, mi történik a weboldalunkon. Ez persze tényleg csak a tudás minimál, arra elég, hogy valaki, aki nem elemzéssel foglalkozik, alap szinten megértse a számokat.

Ha valaki a Google Analyticset használja, belép az oldalra, és megnézi a Közönség adatok Áttekintés menüjét, ezt fogja látni:

(Az adatok valósak, ennek a blognak a számai.)

Az első, amit tudnunk kell: ezek az adatok mindig egy adott időszakra vonatkoznak. A jobb felső sarokban tudjuk beállítani, milyen időszak érdekel bennünket. Itt például ez a beállítás van:

Vagyis az ebben az időszakban történt látogatások eredményeit látjuk. És akkor a főbb fogalmak:

Felhasználók

Ennyien látták az adott időszakban a weboldalt. Egészen pontosan: ennyi egyedi felhasználót mért a GA a weboldalon. (Ez mennyire pontos? Ennyien biztos jártak nálunk, de lehet, többen is. Az okokról majd külön írok.)

Új felhasználók

Ennyi az új felhasználó, aki a GA szerint még nem járt az oldalon korábban.

Munkamenetek

Ennyi alkalommal jártak a felhasználók az adott időszakban az oldalunkon. Minél több a visszatérő felhasználó, annál nagyobb az eltérés a felhasználók száma és a munkamenetek száma között. Vagyis ha egy valaki többször járt az oldalon, akkor a felhasználóknál csak egyszer szerepel, itt többször. Van itt egy fontos szám még: ha valaki elhagyja az oldalt, majd újra visszajön, akkor számít a visszajövetel új munkamenetnek, ha legalább 30 perc eltelt a távozás óta.

Felhasználónkénti munkamenetek száma

Ez megmutatja, átlagosan hány alkalommal jönnek a felhasználók az oldalra.

Oldalmegtekintések

Ennyi alkalommal nézték meg az oldalainkat. Ha egy felhasználó tíz cikket olvasott el, akkor ezt a számot tízzel növeli.

Oldal / munkamenet

Ennyi oldalt néztek meg átlagosan a felhasználók egy-egy látogatás során.

Munkamenet átlagos hossza

Ennyi ideig tartott átlagosan egy látogatás.

Visszafordulási arány

Ha valaki belépett a weboldalra, majd onnan úgy távozott, hogy nem nézett meg csak egy oldalt, akkor arra mondjuk azt, hogy visszafordult. Vagyis ez azt mutatja meg, hogy a munkamenetek mekkora százaléka volt olyan, hogy csak egy oldalt néztek meg a felhasználók.

Ezek hát az alap számok. A fentieket több módon is szokták nevezni, fordítani, de ez most a GA által használt terminológia, így azt érdemes megjegyezni.